Élő Egyház, 1968 (4. évfolyam, 13-15. szám)
1968 / 14. szám
ERDÉLY : A "FEHÉRVÁRI UNIVERSITÁS" (1660-62 óta;Nagyenyedi Kollégium). Kivonatos részlet 'J’OEJAl-SZABÓ ISTVÁN: "ERDÉLYI EGYETMEK. ES AKADÉMIÁK" c.készülő könyvéből.(Bethlen Gábor iskolapolitikája).- 11 -fejedelem (Bethlen Gábor) előterjesztésére az 1662.évi kolozsvári országgyűlés 6.cikkelyében kimondotta, hogy"... a tudós emberek, kik a. hazának sok fő dolgában hasznosan szolgáltak, s az elmúlt idők viszontagságai között megfogyatkoztak, ami miatt, ha gondviselés nem lesz rá, az ország és maradékaik veszedelmes állapotra juthatnak, nem lévén támaszuk, kik utánuk nehéz időkben következzenek". Ezért az országgyűlésben "helyeselték és dicsérték a fejedelem azon kegyes rendelését, hogy... egy köz Akadémia építéséről gondoskodott". -... kz országgyűlés végzése ugyan Kolozsvárt jelöli meg az új akadémia székhelyeként, de Bethlen, - ahogyan Szilágyi Sándor történész mondja - ezt a legmaradandóbb és legszemélyesebb művelődési alkotását székvárosában, Gyulaiehérvárott parancsolta "emigrálni". ... Mint a főiskola helyének kiválasztását,. az építkezések dolgát s az iskolai szervezet kérdésében való döntést is országos gondjai mellett szintén magának tartotta fenn... Tanárairól is a fejedelem gondoskodott. Elsőként Keresztúri Pált, Geleji Katona Istvánt és Csulai Györgyöt nevezte ki. Már az alapítás évében behivatta Opitz Mártont, az akkoriban hires német költőt, Kopisch Jakabot és Pauli Frigyest... A fejedelem mindenkor kitüntetöen bánt Opitz-cal; helyet fogalalhatott asztalánál papjai és tudósai körében és rövid idő múltán, távozásakor gazdagon megajándékozta... ... Bethlen 1628-ban'örömmel tudósította kedvelt papját, a nagyenyedi származású Alvinczi Pétert Kassán, hogy" A mi fehérvári scholánk, mely széppen kéz* dett légyen floreálni(=virágozni=), ha kegyelmed egyebektől nem hallotta, ez mi levelünkből bizonyosan értheti. Jó reménységü ifjak nevelkednek tudományokban gyarapodni is kezdettek; vágynak öreg deákok 75-ön avagy 80-an is". Halála évében a fejedelem ismét kiküldte bizalmasát:Bojthi Veres Gáspárt külföldre és tanárként behivatta Alsted János henriket, Bisterfeld János Henriket és Piscator/Fischer/ Lajos Fülöpöt,"az egész keresztyénségben nagy hirü-nevü" tudósokat• Meghivta Szenczi-Molnár Albertet is, aki akkor már bejárta a wittenbergi, strassburgi, genfi és heidelbergi egyetemeket, de a meghívást Szenczi-Molnár Albert nem fogadta el... A fejedelem nem vette rossznéven s kétségtelen érdemeire tekintettel továbbra is támogatta. Ennek köszönhető Szenczi Molnár szótárának, magyar nyelvtanának, zsoltárfordításának s Kálvin Institúciójának megjelentetése magyar nyelven. Bethlen Gábor törvényhozással is védte a scholákat, a tanítókat és tanulókat..... Az 1624.évi gyulafehérvári országgyűlés a fejedelem kifejezett parancsából a jobbágy-gyermekeknek is biztosította az iskoláztatást. A földesurakat pénzbírsággal sújtva eltiltotta attól, " hogy akik tanulás okából mennek a scholába,... azokat kedvűk ellen onnan ki ne vehessék". - Mert" a tudós emberek... hazánknak 30k fő dolgában hasznosan szolgálnak, ezért méltó gondoskodni arról, hogy Erdély mindenkor rendelkezzék kellő számú tudományosan képzett férfiúval", mert "ha gondviselés reá nem lészen, rövid időn országunk és maradékaink is veszedelmesebb állapotra juthatnak, nem lévén támaszok, kik; agondviselésben mindnyájunknak succedáljanak". •h .*5,^4. p. ", g, S. VSvVVVVSi VLí VSi'vVV
