Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 12. szám
2 -a feketére érett zsindelyfedél a bárányfelhők közé az égre rajzol azon az öreg fényképen, amely ottvan Ravasz László leányfalusi dolgozószobájában s az én párizsi Íróasztalomon is az azonos szülőföld okiért. Ez a különös tetövonal egyébként a magyar történelem ábrázolása is lehetne. Románkori tornya a magyarság korai bekapcsolódását tanúsítja a nyugati keresztyén . kultúrkörbe; égnektörö hatalmas szentélye a magyar hatalom kiteljesedését; a kettő között húzódó alacsony hajó pedig a megtört álmot, - a török hódoltság folytán kettöbetört nemzeti sorsot jelképezi. A "bűbájos""magyar világ, mint^környe; Ravasz szülei nemsokára házat építettek a falut a felszeg felé lezáró Barcsay-kerttel szemben. A ház kompromisszumképen papilakra s villára emlékeztet a pap-lány háziasszony, a századvégi falusi pallér elképzelése s a gazdasági iskolai tanár anyagi lehetőségei s igényei között. Ebben a házban töltötte gyermekkorit Ravasz László, A gyermeklélek fejlődését, kibontakozását az anya irányítja. Az iskolákon a fiút az apa vezeti -egyelőre végig. A négy elemi iskolai osztály után Ravasz L. a középiskola első négy osztályát is Hunyadon végzi a helyi polgáriiskolában, mert időközben a gazdasági iskolát átalakítják polgári iskolává s az iskola igazgatója: az édesapa. Latinra a helybeli katolikus plébános oktatja. Osztálytársai: a hunyadi s a környékbeli gazdafiúk, játszani a gazdaportákra jár, - Ekkor ez a néprajzi világ nyelvében, hagyományaiban, viseletében, bútorzatában teljesen zárt egységet képez. A házak s a csűrök formája,,a bútorok szerkezete még késői gótikus. Az asszonyok muszulyban, vagy bagaziában járnak. A férfiviselet a pörge kalap és szűr, a puhaszárú, hegyesorrú csizma. Nyáron - régi hagyományként - a kurta ing s bő.vászon gatya. Ez a viselet - lényeges darabjaiban - feltehetően megegyezik az egykori középázsiai lovas népek viseletével. A gyermek Ravasz, saját szavait idézve:" egy még meg nem nyitott és fel nem dolgozott, legszebb magyar népművészeti múzeumban" nőtt fel, Akárhova lépett, esztétikai szépségekbe ütközött s ősi hagyomány-rengetegben találta magát. A hunyadi református templom szószékét kolozsvári kőfaragómesterek faragták remekbe s feldíszítették az erdélyi virágos renaissance mintáival. A festett, kazettás mennyezet, a fakarzatok, a padok homlokzatának diszitése a kolozsvári Asztelos-Umling familiai müve volt. - Ez a díszes, meleg templomkép fogadta öt mindenütt a környező falvakban. A haranglábas-templomos Ketesden is ilyen környezetben mondta el legátus-diákként első prédikációját. -A szinpompás viselet mellett a tárgyak is egy gazdag képzeletű keleti lélek szépségét s alkotókészségének s képességeinek kibontakozását jelképezték: guzsaly-díszek, sulykolók, kapufélfák, mestergerendák, tornácok, számtalan mindennapi használati tárgy, cirkaimas-betűs metszetek a halottak emlékét Őrző kopjafán stb.stb. A nyelv: Nem lehet tudni, a nyelv melyik formája volt magyarabb s biblikusán tisz- • tább: az-e, amelyet a gyermek a családi tűzhely körül vett magába, avagy az-e, amit játszótársaitól hallott. Az azonban bizonyos, hogy nyelvének szépségét, tisztaságát, gazdagságát s minden megfogó erejét e kettős forrásból vette magába s e kettő: a biblikus s a népi - a magyar kálvinizmus immár ötödfélszázados történetében egészen a közelmúltig - egy volt. - És nagyon valószínű, hogy ez gazdag erdélyi táj; "Kalotaszeg", amely ma is külön veretet kölcsönzőén csendül a magyar lélekröl a fülnek, Ravasz László másik nagy és vonzó erejének: esztétikai érzékének kifejlődésében szintén döntő szerepet játszott - és itt öt idézzük: "Kalotaszeg bübályos világa, mely turáni minőségében is művészi elemekkel telitett, aminöt Görögország vagy Itália •/r!wf -/BBf-X—X-X-ÍBBf
