Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 2. szám
Képzeletben megjártuk az erdőt. Gyermekkéntreszketve álltunk az erdőkerülő mellett a szatmári püspöki erdőkben. Baltájával levágta a kenderkötelet a gallyról, amit anyánk vigasztalására szedtünk. Nem is az fájt, ahogyan lopott gally nélkül'érkezve csalódva fogadott; * a kenderkötél fájt, arait napokon át hősi mesemondás mellett fontunk. t Es elvittek magukkal summásnak a Dunántúlra. Még érzett a pajtában a felvert birkanyáj melege, amit kikergettek s átadták friss szalmával nekünk a helyet. - Képzeletben láttam szombatdélutáni báljaikat - a pajtában. Mentem a lány mellett, aki uj csizmáját vállára vetette, hogy ne legyen piszkos a sarban. Es nem tudtam magam annak a p=apnak a helyébe képzelni,aki, ha haragudott, akár ki is költözhettek a'faluból. - És a storforsi magyarok kiköltöztek - és meg nem hajoltak,'bár rájuk szakadhatott a világ. Most-is csak a sírokat s az új arcokat,_ az emberjövendőt nézni mennek haza. - Nem vállalnák a legrosszabb dűlőket, a legtávolabbi földet a kolhozban! A bor mellett minden ember tele forradalom. Koccintunk. Az ablakon át kitekintek a kertbe. A sarköv közelében fázósan néznek rám a satnya kerti fák.'Csak a’fenyBk állnak, mint a csendőr, kevélyen elzárva a szemhatárt. - Lám, gondolom’magamban, a gyenge mindenütt didereg saSrós magyarokat 'megvaHatják, kérdezne, mi tette azt, hogy oly kemény a csontjuk? És a párás?csontú svédek egyszeresük népszerűsíteni kezdik a - paprika ti(Mint Franciaországban Mendes France a bor helyett a - t e j e tj) Ös mosolygunk, és örülünk egymás láttán; mert magyarok vagyunk, titkunk vanl Es megnyilnak a szivek - meglátom a mélyhütéses szekrényt * A gazdák kertes villáik tulajdonjogi titkát magyarázzák. Minden családnak van szinte háza. Némi teherrel vették, vele adják tovább, ha mégis elmennének. így kis teherrel'- kevesebb az adó. VevBje is könnyebben akad - baj esetén - a haznak. templomba megyünk. Otthon, beszélgetés közben emlékeznek arra, hogy az egyházi’ adóba a reformátusoknál is vitték a párnát a fej alól.'Az Isten házában emlékeznek a zsoltárokra. Nincs bajom a' "hanggal1'.Elkezdik maguktól. Olyat is énekelnek, amit én nem tudok; Ha jól emlékszem, Mizsér András kezdte^egteritve áll-az asztal... - -Érvacsorát veszünk.- Egy asszony hátrább állva sir... Farkasékhoz, aztán Kovacsékhoz megyünk. Egyik felük kedvemet keresi - nótával. Odább beszélgetnek,- Egy rossz akordról folyt a vita. A svéd-asszony beleszól:' azt én toltam el, - mondja, -kissé borsodias hangon. Magyarul persze, akárcsak Borsodban.-BŰcsúzkodunk. Kocsin visznek a gyár vendégszobájába. Magam vagyok. Patak suhog az ablakom alatt s a hold nézi benne magát. Ujraélem aznapi,élményeim._S_Ady jut_eszembe: t Pompás magyarok templomból jövet, mentek at a Kalota folyons a hidat.fényben majdnem felemelte az ölelkez'o juhiusi nap, 3 micsoda, nyugodt, nagyságos■arcok!... f ... Magyarok csupán, Svédországban. -/Viski József/
