Élő Egyház, 1965 (1. évfolyam, 3-6. szám)
1965 / 4. szám
- 3 -Azt is éreztem, hogy .ez a keresztjét válldló magyar asszony a mély Magyarországot jelentf-i;;hogy csak ez fogja megmenteni a magyarságot. Mi, -úgynevezett értelmiségi emberek csak akkor vagyunk magyarok, ha nem feleldkezünk el erről a tényről; a távolban sem feledkezünk cl erről a szent magyarságról s ha az emigrációban is magunkra vállalunk valamit abból a keresztből, ami teljes súlyával az ö vállaikra nehezedik. Ez a kép hüsz év óta kisér engem és sohasem fogom elfelejteni. Az emigrációban is mindig ezt a szent magyarságot kerestem és keresem, annak akarok szolgálni'. Filozófiai munkásságomat is azzal mérem, tudok-e véle a magyarságnak szolgálni. Apáczai Csere János, Bólyai János, Körösi Csorna Sándor példája kisér engem az idegenben is. Munkásságommal örök igazságokat akarok szolgálni s egyben a világnak bebizonyítani, hogy a magyarság nemcsak pusztai romantika, hanem szellemi erő is, ki képes résztvenni az emberiség legmagasabb feladatainak a megoldásában... " Kibédi Varga professzor sokáig a Nyugateurópai magyar evangéliumi református lelkigondozó .szolgálat világi elnöke volt. Ez a nehány keresetlen sora nekünk bizonyság arról, hogy a hit s a magyar mivolt együtt, összeegyeztethető módon élhet bennünk az emigrációban is. _ Ö - -"Az értelmesek pedig-fénylenek, mint az égnek fényessége,. és sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké." (Dániel könyve 12/3.) Rinortj_ az 19£5jJuliusvégi antwe.rpeiii_magyar evangéliumi konferenciáról. Közli: dr. Nagy Gyula svájci gyülekezeti tag, (:Rüttenen-Solothum:) Amsterdam, Bázel, München után ez évben a belgiumi magyar protestánsok vedégszeretetében élve mintegy hatvan résztvevő jött össze julius utolsó hetében Antwerpen városában. - Fiatalok és nagyobb részben "l§lki fiatalok" találkoztak Rubens városiban, Európa legnagyobb kikötővárosában, a művészetek városában, ahol a főtéren áll Salvius Brabó római tiszt szobra, magasbatartva az óriás Antigon Druon levágott kezét. A monda szerint az óriás, a parti erőd birtokosa, a kikötő vámját igen magasan szabta meg és aki nem fizette azt meg, Ni kezét levágta. Ä Julius César Castrum Antverpis katonája is ugyanigy bánt el a parti rablóval. A városháza, amely mostan ünnepli négyszáz éves fennállását, az olasz renaissance és gótika remekműve. Tetején a sas.Achen felé néz; még ma is Nagy Károlyt, a frankok császárát várja vissza, ahova a város örömmel tartozott volt. A fenntartott kézfej a város címere 1231-től, jelezve, hogy a város neve: hand-werpen. A Notre Dame katedrális, a legnagyobb belga földön. Hossza 117 méter, a csipkés, gótikus torony pedig 123 méterre magaslik ki a házak ’féíéltt, mutatva a hajók számára a célt.
