Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-07 / 203. szám

a 19X2 IJÍÓI ■mai T ** „ , * ~ ** b 1 Ú • X £L ra ►' —^■^^AzrzssTA^: ^'MaojEaEjr ““ö" ,*; .’jjAk -,.' \. . . , . • *$. h; ■ CSÜTÖRTÖK, 1344 szepféuifee* 7. LXV. évfolyam, 203. szám. /ÍR4 20 FILLÉR a&il! Szerkesztésig és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 £ LfiPITOII A: BIRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLA^AI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizeted árak: 1 hóra 5.20 P. negyedévre 15P. A SOROZATOS KOMÁN TÁMADÁSOK MIATT Hz ország határainak fegyveres megvédésére adott utasítást a honvédségnek a hadvezetésén á két szomszédnép viszonyának legifjabb tragikus fordulatáért Romániának kell vállalni a felelősséget JH íniM T3d lie in lIÜSBi iay ia ö .SS lírxsl TBfiö Knfîff uA JLSIQ r Iíe }(£im Iái 3j1 ítib! 5 ifiéi 3 né üást issM >q»H .nsl lO nlov BUDAPEST, szeptember 7. <MTÍ) Mint a vezérkar főnökének szeptem­ber 2-i jelentése már röviden is­mertette, a román csapatok részben cinállf an, részben szovjet,orosz egy­ségekkel egy ült folyó évi augusztus 25. óta ismételten betörtek magyar területre és román repülőgépek ma­gva? felségterület felett ismételten harcicselekményeket ha jtottak végre. Augusztus 25-én Illyefalvánál egy granicsáregység, 28-án Mezőhegyes­nél ugyancsak egy granicsáregység, majd Makónál század erejű román, kötelék intézett támadást magyar ha­tárvédelmi egységeik ellen. További támadások történtek augusztus 29- én Csanádpatoia mellett, 35-án Pa- tekillyefalva ellen, szeptember 1-én Mezoörményes, Budatelek, továbbá S zékely zs o mb or, Felsőrákos, Bárót, Köpecz, Míklésvára és Nagyajta el­len. Orosz és román csapatok augusz­tus 26-án és 27-én betörtek az Uz völgyébe, 28-án az Ojtozi^szcrosba, továbbá az Uz völgyétől nyugatra és délre. 29-én Gyimesnél támadtak na­gyobb erőkkel. Román, repülőerők augusztus 3G-án Kecskemit, Cegléd, Alberti, Lrsa, Nagyvára.:!, 31-én Csík­szereda, szeptember 1-éu Kecskemét, Málnás,, szeptember 4-én BeÉMen és Szabadka ellen intíztek támadást. A rcnián hadseregnek e támadása Magyarország ellen nem lepte msg a magyar kormányt, mert Mihály király 1344 augusztus 23-án közzé­tett preklamációjában, újra, leszögez­te, hogy a romának az igazságtalan bécsi döntést, amelyet rájuk erősza­koltak, soha el nem ismerik és min­den nemzeti erejükkel eltörlik és a bécsi döntés által elszakító it Észak- Ere!éht felszabadítják az idegen, uralom alól. Igazságtalannak bélyegzi a román királyi proklamáció a kicsi döntési és annak Romániára történt rácrő- szakolásáról tesz említést, holott közismert, hogy Károly román ki­rály és az akkori román kormány maga fordult a tengelyhatalmakhoz döntőbírói utón való elintézésére és a döntés meghozatala előtt előre is hozzájárult annak, elfogadásához. Ezzel szemben Magyarország nem kérte a döntőbírói ítéletet az erdélyi kérdésben és azt csak az akkori po­litikai helyzet mérlegelése után, ma­gasabb érdekből fogadta el, noha a döntőbírói ítélet Erdély értékesebb déli részéi Romániának ítélte. A román királyi proklamáció Észak-Erdélynek Romániától elsza- kításáról szól, jóllehet a világ köz­véleménye előtt ismert, hogy Erdély mindössze 22 évig volt Románia bir­tokában, viszont ezer éven át a ma­gyar állam integráns alkotórésze volt. Igazságtalannak tartja ^ királyi proklamáció Észak-Erdéíynek ma­gyar fenhatóság alá történt vissza­jutását. De miért? Történelmi joga Romániának Észak-Erdélyre niiH c en, de nincsen arra etnikai alapon sen., mert Észak-Erdély területén i,íí2a.Ü€ö románnal szemben 1 millió 38C.C63 magyar él és a romának a terület összlakosságának csak 40 százalékát teszik ki. Mindezeket a tényeket azoknak a hatalmaknak is ismerniük kell, amelyek ma az Észak-Erdély magyar fenhatóságát kétségbe vonják, vagy Romániának e szerintük igazságtalan állapot megváltoztatására fegyveres segítsé­get helyeznek kilátásba. A román kormány hivatalos rádióállomása 1944 augusztus 30-án 14 órai adásá­ban a királyi proklamácó szellemé­ben felszólitotta a román csapatokat Észak-Erdély átlépésére, szószermt közölvén a román nemzet elhatáro­zását, hogy visszaszerzi a magyarok­tól Észak-Erdélyt, a román csapa­tok átlépik az északerdélyi határt és megkezdik a felszabadító küzdel­met. A román király augusztus 23-i proklamáció]a, a román haderő ré­széről magyar felségterület ellen történt ismételt támadások, majd a fentebb ismertetett augusztus 3Ö-i rádiói elhívás után a magyar hadve­zetőség, amely a román kihívásokat eddig nagy önuralommal tűrte, kénytelen volt a magyar honvédség nek utasítást adni, hogy az ország határait fegyveresen is megvédje e nem provokált támadásokkal szem­ben. A magyar kormány ezúttal is valamennyi szomszédjával, igy Ro­mániával szomben is a békés együtt­működés politikáját kívánja folytat­ni, amit azonban Románia vezetői a közelmúltban és a jelenben maga­tartásukkal lehetetlenné tettek. A két szomszédnép viszonyának leg­újabb tragikus fordulatáért ezért nekik kell vállalniok a felelősséget. A keleti hágók térségében meghiúsult a szorosok védőinek átkarolása Maekzell finn miniszterelnök Moszkvába utazott .k A SZOVJET BALKÁNI TÖREKVÉSEI KÖ A BULGÁRIÁHOZ intézett szovjet had­üzenet a meglepetés erejével hatott nemcsak a világ kÖzvéleményie előtt, hanem az egye­sült nemzetek berkeiben iw. A jelenlegi Bul­gáriát nyugodtan tekinthetjük a Balkán-tér­ség kulcsárnak, amely a Dardanellák, és a Boszporusz nyitjához vezet. A mai orosz im- periáliizmu-si egyik élvonalban szereplő célja az Éget-itariger, ami tehát kellő fényt vet ön­magában a szovjiet eme újabb lépésére. A Bulgáriához intézett szovjet hadüzenet hát­téréről a berni görög követjég köreiben tud­ni vélik, hogy a szovjet hadüzenet abban a pillanatban, következett be, amikor a bolgár fegyverszüneti tárgyalások az angolokkal és amerikaiakkal befejezés előtt álltak. A tár-, gyalások nehézségének oka az, hogy az eddi­gi botlgar kormányok egyöntetűen vonakodtak attól, hogy az Ége:-tengerhez vezető bolgár kijáratot esi a kavallai területet visszaadják Görögországinak. íVluradiiev uj kormánya úgy gondolta, hogy a követelés teljesíthető. Moszkva ebben a beleegyezésben kísérletet látott arra, hogy Moszkvát megfosszák at­tól a lehetőségtől, hogy Bulgárián keresztül nyerjen kijárást az Égebtengjerhez. Moszkva azért üzent háborút Bulgáriának, mert azt reméli, hogy Bulgária gyors megszállásával biztosátja magának az utat az Égéi-tengerhez. Moszkva tehát ismét egy ,,karho£szaI“ megelőzte szövetségeseit; ez a ,,karhoz'sz'4 azonban a legváhágosabb helyzetbe sodorta Bu/lgáriát, aki ugyancsak Londonban és Wa­shingtonban remélte sqfrsának javulását. A bolgár példa azt ry bizonyltja, hogy a Szovjet-Unió a Balkánt olyan övezetnek te­kinti, amelyben csak ő rendelkezhet és hogv Anglia és Amerika — még ha kellpmerienül nézi is, esetleg a dolgoknak a fejlődését —, ellene semmit sem akar, vagy nem tud tenni. Átok a fejlemények, amelyeket a bolgár kér­dés felvetett, Törökország ,s zárasára sem le­hetetek érdektelenek. Az Égéi-tengerhez való szovjet kiijuitíási kísérlet világosan kirajzoló­dik. Moszkva nem ok nélkül használ az utóbbi időben erősebb hangot Törökországgal szemben. Csak nemrég irta a Pravda, hogy Törökőrt-,zág szaval é-i tettei között nagy el­lentmondás tapasztalható. Elméletileg meg- szakította a Németországgal való kapcsola­tokat, a gyakorlatban mégis minden a régiben, maradt. / Ugyanaz a vád, mellyel Bulgáriát illette a moszkvai rezsim. A Szovjet-Unió hadüzenete alapjában vál­toztatja^ meg a helyzetet a Balkánom, de Tö­rökországot is veszélyezteti és ezzel kérdé­sessé teszi a szövetséges nagyhatalmak egyen­súlyéit a világpolitika egyik metszőpontjin, a Földközi-tenger keleti részén,. Itt belátha­tatlan következményekkel járó politikai tü netrői van. szó, amely mindenekelőtt Török­országot érinti és a szovjet hadsereg, ha már egyszer megszállta Bulgáriát, csekély távol­ságra vonul fel a török tengerszorosoktól. A szovjet lépés angol és amerikai vissz­hangjáról még jeleni éreimik nincsenek, de 'a keserű labdacs, melyet az angolszász diplomáéi,álmaik ismét le kellett nyelnie, UQiaibib bizonyíték állandó és fokozódó „tér- veszt e cégűikről- “. Egyébként keddről szerdára virradói ag éjféli után 50 perccel a bolgár kormány fegyverszünetet kiért a Szovjetunióból. Stoc'kihiO']mibia érkezett jelentések szerint Molotov szovjet kiüilüfayi méhbiztos a svaj- téérEekieziefen, egy fcérdfere válaszolva kö­zölte, hogy miután átnyújtotta .a hadüze­netet a bolgár követnek, tájékoztat, a az angol és s.z amerikai diplomáciai képvise­leteket isi az újabb fejleményekről. A ferit hirszol,«falat jelentése szerint Moszkvától még semmi válasz sem érke­zett a bolgár fegyverszüneti kéLésre. A NÉMET HADVEZETÉS Tgvelmc fő- 1eg a nvu.gáti ebemén vrk felé irányul. Ezt bizon,yitj a Dit+msr aUábomary szokásos tájékoztatója is, aki kizárólag a nyugati arcvonal helyzetével foglalkozik. Különösen súlyom gonddal tekintünk nyugat felé — mondotta Di timar. — Az angolok és az amerikaiak itt a kötelékek­ben és harci eszközökben rendelkezésük­re álló túlerőt. olymódon a ktTmazíák, hogy az teljes mértékben megengedi az ötsszebaron]i,tást a Miaginok-vootai áttöré­sével és az azt követő német előretöréssel a Somme torkolatáig az 1940—1941. évi hadiárat folyamán. Fikyéembe kell ven­ni azonban,, hogy m,i akkoriban olyan el­lenféllel szemben aratturJk győzelmet, amelynek teljes ereje nem lényegesen volt nagyobb a mióokné'. Ha viszont el­lenfele’nk mostani h'dmüveletd sikerei’ tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy nem olyan ellenfél el szemben ónk el. amelynek számaránya egyenlő az övékké1, tehát mindaz. amit eddig elértek, nem a .jobb katona és a kiválóbb hadvezetés si­kere. Csak elkeseredettséggel tudunk ar­ra gondolni, mii ■ceténnék. ha rni olvtn ellenféllel szállhatnánk evembe, amelv- nek tel les ereje csak meg (közel iLőleg is megfeelme az 1940. évivel. Most m.inde­(Cikkünk f oly tatása a: utafsá ofdaton)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom