Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-04 / 200. szám

1 1944 szeptember 4. >3ü£SM5£fiK2 ELLENZÉK Meghiúsult román betörési kísérlet a székely medencébe BUDAPEST, szeptember 4. (MTI) A hcnvédvezérkar főnöke közli: Mezőhegyes vidékén és Marosvá­sárhelytől északnyugatra határtbizto- sítö csapataink visszaverték román csapatok felderítő vállalkozásait. Eres román kötelékek Brassó felől Sepsiszentgyörgy elfoglalására irá­nyított támadását határblztositó csa­pataink megállították. A Délkeleti- Kárpátoknak a Gyiniesi-szorostól délre eső szakaszán erős orosz és ro­mán kötelékek széles arcvonalo® in­dított támadással megkísérelték a székely medencébe való betörést. Határbiztositó csapataink és a szé­kely nemzetőrség német egységek által támogatva az ellenség támadá­sát megállították s helyenkint ellen­támadással a határra verték vissza. A öy im es k szorostól az Uzsciki-szo­rosig terjedő Kárpát-arcvonialon a Kárpátok előterében állé magyar és német csapatok számos felderítő vállakózást és helyi jellepő táma­dást utasítottak vissza. Áz elmúlt héten angolszász, orosz és román repülőköitelékek naponta intézlek terrortámadásokat Magyar- ország különböző vidéki városai el­len. Eddigi megállapítás szerint 19 ellenséges repülőgépet biztosan le­lőnünk. A Magyarország légterében gyakran fellépő angolszász légierő ellen kezdettől fogva önfeláldozóin küzdő egyik vadászrepüÎőosztályúnk az elmralt héten S8—132-ik légigyó- zelmét aratta. Illetékes katonai helyen a Magyar Távirati Irodával a hadíjelentés ki­egészítéseképpen: a következőket közük: Áz elmúlt hét rendkívül nagy vál­tozást hozott a magyar arcvonal helyzetében. Románia* hü maradván eddigi történelme folyamán minden háborújában követett megszokott el­járásához, elárulta szövetségeseit. Maga az árulás ténye tehát nem lep­le meg ugyan a Románia történel­mét jól ismerő magyar vezetést, az azonban természetes, hegy ennek ki­számíthatatlan időpontban való be­következése átmenetileg súlyos hely­zetet okozott. Az árulás következté­ben a magyar csapatok arvcoaala az eddiginek többszörösére növekedett. Az Északkeleti-Kárpátokat sikerte­lenül ostromló szovjet erők váratla­nul szabad utat nyertek az eddig fe­dezettnek vélt Délkeleti-Kárpát ok hágóihoz. Á román csapatok árulá­sukat teljessé tették ázzál, hogy egyrészt csatlakozva a bolsevista erőkhöz, helyi ismerettel rendelkező vezetőkként szerepeltek, másrészt Dél-Erdéiybcí különböző irányokból támadásra indultak Magyarország ellen. Ugyanakkor a védtelen polgá­ri lakosság ellen terrorbombázáso- kat is hajtottak végre. Ezzel az el­DROMOBJC lenségeskedést ők maguk indították meg. Határvédő csapataink, különösen a székely nemzetőrség önfeláldozó magatartásának köszönhetjük, hegy a váratlanul bekövetkezett helyzet- súlyos következményekkel nem járt. E csapatok igazi magyar hősiesség­gel verték fel azonnal a küzdelmet a fölényes fegyverzettel rendelkező nagyerejjü ellenséggel szemben. Hő­sies és önfeláldozó harcuknak kö szűnhető, hogy az ellenség nagy veszteségei ellenére is eddig csupán a székely medence peremhegyeit tudta elérni. A medencébe betörni nem tudott. E harcokban különcsen kitűnt a Sepsiszenígyörgy irányában támadó román erők elleni harcban vitéz Gönczcl Fái ezredes, aiki sze­mélyesen vezette a székely nemzetőr­ség sikeres ellentámadását. Ellenségeink száma újból szapo­rodott, éspedig éppen azzal a Ro­mániával, amely ez év áprilisában főiéig a magyar 1. hadsereg lendüle­tes támadásának köszönneleíe, hogy súlyos katonai helyzete tragédiává nem fejlődött. Az a Románia, amely­nek áprilisban saját területünkön átmenő csapatait és lakosságának nagy számát a magyar hatóságok és a nép, minden ellentétet félretéve, a legnagyobb szeretettel és segitő készséggel fogadták. Különös vélet­lenné a sorsnak, hogy a magyar í- hadsereg áprilisi román arc vonal- megszilárdítását eredményező len­dületes támadást ugyanaz a vitéz Lakatos Géza vezérezredes vezette, a aki ma mint miniszterelnök vállal­ta a Románia árulása miatt súlyo­sabbá vált magyar helyzet sikeres megoldását. A hadiielentésben említett vadász- repülőcsztály kimagasló eredményé­nek elérésében különösen kitűnt az időközben hősi halált halt vitéz Ne­mes Molnár László hadnagy, továb­bá vitéz Debrődy György és Lenkey Lafo« hadnagyok, vitéz Szenit;ycr- gyi Dezső zászlós és Lcrincz Mátyás Őrmester. Románia átállását követőleg rövi­desen fegyveres támadások követ­keztek be országunk területe ellen. Augusztus 26-án a Csíkszereda kö­zelében lév- kőkért települést román katonák támadták meg és különbö­ző robbantásokat végeztek. Augusz­tus 27-én és 28.-án a román csapa­tok megtámadták a határvédelmit ellátó magyar kötelékeket. Az Uz völgyében kifejlődött harc során Szelevényi Tibor csendcrszázatles életét vesztette. Augusztus 28-án a román katonai alakulatok aknavető- tűz alá vették Illyeíalva községet. Ä föld népe sohsem lesz esz aiuf'alöld árulója" Beszámoló a zsoboki gazdagyiilésről ZSOBOK, szeptember 4. (Az Ellenzék muniţia tál. sáltól.) Tegnap jelentős esemény­nek volt a színhelye a kialóíiaszegii Zsobok közteég. A helybeli és a szomszédos fa- vak földim.üvesei gazdénapot rendeztek. Az EMGE gazdlanapok, bár szinte mindenna­pos jelenségei az erdélyi közéletnek, de m.oite, ebben a sajátságos helyzetben, k.ü- lömöls jelentőséglük van. Ké;t okiból is. Az egyik az, hogy az erdélyi magyar falu népe a legsúlyosabb helyzetben is példás nyugt lommal és tel jes hittel halad a ma­gia ud'iám, szervezkedik, dolgozik és tanul, a miálsik pedig az, hogy az EMGE az er­délyi magyarság immár évszázados hatal­mas munka-kerete mindig ott van, ahova a népi érdékeik rendelik. Hiszem hia vala­ha, úgy mp va lóban k ör érdiek, hogy a nép és vezetők között a kapcsod c.t egy pilla­natra se szakadjon' meg, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást és kölcsönösen, miafskap'jáik egymástól miindazt a gondola­tokot, tanácsokat, kiivánséigiokot, u+mu,ta­tásokat, amire a magyarságnak múlhatat­lanul szüksége van. A zsoboki gazdi'nap ezért emelkedik ki jelentőségéből a nyu­godt. ?bib idők gazdiamegmozdulásai közül. A gazdamaprra azonban nemcsak a falu né­pe hanem Szfáma, Váralmás és Farnes EMGE gazdakörei is felvonultak. Az EMGE központból Balogh László igazga­tó, Demeter Béla, az Erdélyi Ga da fő­szerkesztője, Szövérdi Ferenc fő irt kár. Pauli Kamii kirendeltség vezető és hvyet- tese, Logothekhi Zoltán, továbbá Balogh Sándor gyűrnöd csésze ti előadó jöttek el. Ot ! Láttuk Kos Károly mezőgazdasági fő­iskolád ny, r. fámért ír, aki már több mint egy emberöltője szolgálja hü-éggel ka­lotaszegi magyarság ügyét is. A hatóságok részéről Bihary Gyula dr. szó1 góbi ró. Al- b n:\c-ht Elek m. kir. járási gazdasági íei- ügyelő és Ajtay István körjegyző vetek részt. A helybeli gazdák élén ott volt Ambrus Gáspár János gozdakö; i e nők, =(ki lelkes és fáradhatatlan munkával se­gítette elő a giazdanap megrendezését, to­vábbá Sebő Károly igazgató-janitó, eki rövid néhány év alatt máris példát mu'a- toi |t arra, hogyan kell e magyar tanító­nak a magyar falu ügyét gondoznia. A gazdl.map istentiszteletteí kezdődött, melynek keretében Muzsi István ref. te:- kész hirdette az. T.géj maid A-mbi <us Gás­pár János g' zda köri elnök üdivözö’te ro­v'd 'bestéidben a rr égj elen teket. Ezuten Balogh Lárzíló EMGE- Igazpptó m gmv-’m • . te az üilért. Az EMGE közoote részéről Demeter Béla. az Érdélvi Gazda főszer­kesztője beszélt. rEgy az egészért •. / Demeter Bála a többi között utalt arra, hogy az erdélyi magyar falvakat a legtel­jesebb soirsiközöi-ség szálai füzük egybe. Az egymásra utaltságnak ebben a mélységes tudatában fogamzok1 meg az EMGE jel­szava is. „E\gy az egészért és az e\gés\r, az egyért“. Ma ez a gondolat ad eirőt ahhoz, hogy szembenézzünk a 'örténelimá vihar­ral, majd igy folytatta: — Tudjuk, hogy ma mennyire .várlak b\?\runünket. Hiszen mindnyájuk szeméből csak egy kérdést olvashatunk ki. Mit hoz vajjph a jövendő és ebben a nehéz hely­zetben, mit hell- cselekednünk? — Kedves gazdatestvé; isiim! A cselek­vés maghatározója az a föld, ami űi mienk és ami a mi hazánk, az any:tfö!'d. Az a föld, amely a honfoglalás óta nem vá'\ pzett. Nem változott, mert a magyar utolsó le­heletéiig hü maradt az anyagaidhoz és at­tól soha meg nem vált és ahhoz a. végső­kig pTgaszk.odoht. Mert amik feladott, ar­ról egyben örök időkre le is mondott. Több, mint. ezer esztendő küzdelme bizo­nyítja, hogy a világnak nem volt olyan hatalma és nem volt olyan ereje, amely a magyarság népi gyökereit elpusztdha) ta uolinlai. Legfeljebb csak átmenetileg vál­toztatta meg az élet arcát, do utána a gyökérből ismét uj élet sarjad1 ki. Ez ad­ja meg a magyarság hitét és ez ad erőt ahhoz, hogy bármit és bármilyen helyzet­ben elviseljen, mert tudja., hc\:y neki esek egy hazája r<m, egy anyaföldje, amely él- fpiííi és amelyért, ha keP meg is ha1. Ma igét. a helyzet parftnesa. Hűség, szereke, és ragaszkodás az anyaföldhöz, az emberi erő és emberi képesség legvégső haté1 á g. Bízunk és hiszitek minden- magyarban, de el-ősorban a fold népében amelyik mm old kereket, ha baj van s amelyik a sors­nak nemcsak a napos oldalait vá'asztjn, hanem bármilyen zi man kos és f de1 metes időben, keményen, elszántan és hasára, of- t<m áll az ősi rög mespyéjén. amehi re őré és amelyért m:tid\ n áldozatod me-ahoz. A föld népe sahanem lesz az anya fold áru­lója. Ä2 EMGE munkáld A továbbiak során arról beszélt, hogy az EMGE mindig a legnehezebb történel­mi helyzetekben állt a- nép mellett és ezt csak azért tehette meg, mert azok az esz­mék, amiket hirdet és köve\ ^ nem a, világ­nézeti irányzatok hullámverésében sirillet­tek meg, hanem a magyar nép örök ember: tulajdonságainak, vágyainak és céljainak a megszemélyesítői, A magyarság nem alter mást, miint népi értékeit szabad, ma­gyar földön kitel jeoiteni. Az EMGE a ki­sebbségi helyze ben indította el népi tár- sadlalomszervező munkáját és kezdte meg a cselekvő, dolgteó falusi munkaközössé­giét,' a gazdia,körök kiépítésé». A nép ma majdnem minden egyes erdélyi faluban gazdakörökben tömörülve iNtézi a maga storskérdóséit. Ha azonban még lenne vala ki, aki nem tagja a faluben a gazdáik őrnek, úgy egy percig se gondolkozzék’, mert jö­hetnek olyan súlyos idők is, amikor a nép­nek az a munkaszervezete marad meg, amit mago. alko'tp, t, amit maga irányit, ami az övé, amit el nem vehet, meg nem szüntethet soha senki, ami gyűjtő kerete a sok-sok kicsiny magyar erőnek, ami se- clt, támogat, bátorít és az éle legvá'sá- gos-abb óráiban a legfőbb támasza lehet. Demeter Béla végül arról szólt, hogy a magyar falu népe már régen megérett ar­ra. hogy a maga életét irányi-sí, hiszen a legnemesebb követendő példa l minden helyzetben mindig ő szolgáltává. Gazdasági szakelőadások Balja György m. kir. gazdasági felügye­lő a juhtenyésztés .kérdéseiről, mig Balogh Sándor a gyümölcstermesztés fontosságá­ról tartottak figyelemremél ó gyakorlati előadásokat. Szövérdi Ferenc, EMGE fő­titkár a legidőszerűbb mezőgazdasági kér­déseket vetítette, különös tekint-e tel a sd- lótakiairmány, továbbá a kender és a len legkorszerűbb feldolgoitásánnk kérdésed­re. Vargha János, a sztálini, vitéz Bocié János a váraimé,si, Bartha György a far- •nasi, Ambrus Gáspár János pedig a zso­boki gazdakör munkáját ism r e te. A gazdák jelentéseiből ?z tűnik ki, hogy sa­ját erejükből, az EMGE útmutatásai alap­ján, mi'yen szép eredményeket értek el és hogy a falvakban majdnem minden egyes magyar földműves be van már szervezve. Pauli Kamii, az EMGE népszerű k'Ol 07S- mggyei kirendeltség vezetője, néhány köz­vetlen szóval vet. ■ búcsút a gazdáktól és figyelmeztette őket arra, hogy amit az EMGE-tan folyamokon’ és a fa ul át iga Iá- sok során tanultak. az:t vigyék is á. ■ a miiv dennapi él ‘be. Végül Balogh László mondott lendüle­tes beszédet, melyben a gazdákat a husi helytállásra buzdította. — Ma senkii n.e szóljon' arról, hogy nincs bakancs,, vagy gondot okoz az áll a.’beszol­gáltatás. Végveszély idején ezek m.nd be- tedrangu kérdések. Ma egy a kötelesség, a helytállás és a teljes sorsválla'ás. Erőt és bitet ad' nekünk az a körülmény, hogy Erdélyért az egész ország h í dbg szállt. Az alföldi ember éppen úgy, mint az ország bármely más iájának népe, mit sem tö­rődve otthoni dolgaival, letette a kaszák átadta az ék-szarvát az asszonya k vagy búcsút mondott az Íróasztalnak és eljö 4 a mi segíts^'tünkre, hogy közös fővel védjük meg határainkat és a- ö'ága ma­gyar anyaföldet. . A gazdamap a Szózat elének!ősével ért véget. Délben a gazdák egy tálé te'es ebé­den veitek részt, melynek keretében S; hary Gyula dir. szol ga bíró éltette a Kor­mányzó Urat. 0 hallgatóság szűnni uem akaró tomboló lelkesedése közepette. Dél­után a termény és házi iparivá'litás és az állatbemU’ta is mer t eleintésé se ke-ü't a sor. A bíráló bizottság több értékes diiat osz­tott ki. A gazda nap, ami Pauli Karnál kirendelt ség vezető irénvitásával- Ambrus Gáspár János gazdakört elnök és Sebő Károly igazgatCKtia.nitó rendeztek meg. újabb bi­zonysága annak, bogv az erdélyi magva1 falu népe az éphömunkát még a zengő cg alatt is folytatj'a. ö ■i m

Next

/
Oldalképek
Tartalom