Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)
1944-09-04 / 200. szám
1 1944 szeptember 4. >3ü£SM5£fiK2 ELLENZÉK Meghiúsult román betörési kísérlet a székely medencébe BUDAPEST, szeptember 4. (MTI) A hcnvédvezérkar főnöke közli: Mezőhegyes vidékén és Marosvásárhelytől északnyugatra határtbizto- sítö csapataink visszaverték román csapatok felderítő vállalkozásait. Eres román kötelékek Brassó felől Sepsiszentgyörgy elfoglalására irányított támadását határblztositó csapataink megállították. A Délkeleti- Kárpátoknak a Gyiniesi-szorostól délre eső szakaszán erős orosz és román kötelékek széles arcvonalo® indított támadással megkísérelték a székely medencébe való betörést. Határbiztositó csapataink és a székely nemzetőrség német egységek által támogatva az ellenség támadását megállították s helyenkint ellentámadással a határra verték vissza. A öy im es k szorostól az Uzsciki-szorosig terjedő Kárpát-arcvonialon a Kárpátok előterében állé magyar és német csapatok számos felderítő vállakózást és helyi jellepő támadást utasítottak vissza. Áz elmúlt héten angolszász, orosz és román repülőköitelékek naponta intézlek terrortámadásokat Magyar- ország különböző vidéki városai ellen. Eddigi megállapítás szerint 19 ellenséges repülőgépet biztosan lelőnünk. A Magyarország légterében gyakran fellépő angolszász légierő ellen kezdettől fogva önfeláldozóin küzdő egyik vadászrepüÎőosztályúnk az elmralt héten S8—132-ik légigyó- zelmét aratta. Illetékes katonai helyen a Magyar Távirati Irodával a hadíjelentés kiegészítéseképpen: a következőket közük: Áz elmúlt hét rendkívül nagy változást hozott a magyar arcvonal helyzetében. Románia* hü maradván eddigi történelme folyamán minden háborújában követett megszokott eljárásához, elárulta szövetségeseit. Maga az árulás ténye tehát nem leple meg ugyan a Románia történelmét jól ismerő magyar vezetést, az azonban természetes, hegy ennek kiszámíthatatlan időpontban való bekövetkezése átmenetileg súlyos helyzetet okozott. Az árulás következtében a magyar csapatok arvcoaala az eddiginek többszörösére növekedett. Az Északkeleti-Kárpátokat sikertelenül ostromló szovjet erők váratlanul szabad utat nyertek az eddig fedezettnek vélt Délkeleti-Kárpát ok hágóihoz. Á román csapatok árulásukat teljessé tették ázzál, hogy egyrészt csatlakozva a bolsevista erőkhöz, helyi ismerettel rendelkező vezetőkként szerepeltek, másrészt Dél-Erdéiybcí különböző irányokból támadásra indultak Magyarország ellen. Ugyanakkor a védtelen polgári lakosság ellen terrorbombázáso- kat is hajtottak végre. Ezzel az elDROMOBJC lenségeskedést ők maguk indították meg. Határvédő csapataink, különösen a székely nemzetőrség önfeláldozó magatartásának köszönhetjük, hegy a váratlanul bekövetkezett helyzet- súlyos következményekkel nem járt. E csapatok igazi magyar hősiességgel verték fel azonnal a küzdelmet a fölényes fegyverzettel rendelkező nagyerejjü ellenséggel szemben. Hősies és önfeláldozó harcuknak kö szűnhető, hogy az ellenség nagy veszteségei ellenére is eddig csupán a székely medence peremhegyeit tudta elérni. A medencébe betörni nem tudott. E harcokban különcsen kitűnt a Sepsiszenígyörgy irányában támadó román erők elleni harcban vitéz Gönczcl Fái ezredes, aiki személyesen vezette a székely nemzetőrség sikeres ellentámadását. Ellenségeink száma újból szaporodott, éspedig éppen azzal a Romániával, amely ez év áprilisában főiéig a magyar 1. hadsereg lendületes támadásának köszönneleíe, hogy súlyos katonai helyzete tragédiává nem fejlődött. Az a Románia, amelynek áprilisban saját területünkön átmenő csapatait és lakosságának nagy számát a magyar hatóságok és a nép, minden ellentétet félretéve, a legnagyobb szeretettel és segitő készséggel fogadták. Különös véletlenné a sorsnak, hogy a magyar í- hadsereg áprilisi román arc vonal- megszilárdítását eredményező lendületes támadást ugyanaz a vitéz Lakatos Géza vezérezredes vezette, a aki ma mint miniszterelnök vállalta a Románia árulása miatt súlyosabbá vált magyar helyzet sikeres megoldását. A hadiielentésben említett vadász- repülőcsztály kimagasló eredményének elérésében különösen kitűnt az időközben hősi halált halt vitéz Nemes Molnár László hadnagy, továbbá vitéz Debrődy György és Lenkey Lafo« hadnagyok, vitéz Szenit;ycr- gyi Dezső zászlós és Lcrincz Mátyás Őrmester. Románia átállását követőleg rövidesen fegyveres támadások következtek be országunk területe ellen. Augusztus 26-án a Csíkszereda közelében lév- kőkért települést román katonák támadták meg és különböző robbantásokat végeztek. Augusztus 27-én és 28.-án a román csapatok megtámadták a határvédelmit ellátó magyar kötelékeket. Az Uz völgyében kifejlődött harc során Szelevényi Tibor csendcrszázatles életét vesztette. Augusztus 28-án a román katonai alakulatok aknavető- tűz alá vették Illyeíalva községet. Ä föld népe sohsem lesz esz aiuf'alöld árulója" Beszámoló a zsoboki gazdagyiilésről ZSOBOK, szeptember 4. (Az Ellenzék muniţia tál. sáltól.) Tegnap jelentős eseménynek volt a színhelye a kialóíiaszegii Zsobok közteég. A helybeli és a szomszédos fa- vak földim.üvesei gazdénapot rendeztek. Az EMGE gazdlanapok, bár szinte mindennapos jelenségei az erdélyi közéletnek, de m.oite, ebben a sajátságos helyzetben, k.ü- lömöls jelentőséglük van. Ké;t okiból is. Az egyik az, hogy az erdélyi magyar falu népe a legsúlyosabb helyzetben is példás nyugt lommal és tel jes hittel halad a magia ud'iám, szervezkedik, dolgozik és tanul, a miálsik pedig az, hogy az EMGE az erdélyi magyarság immár évszázados hatalmas munka-kerete mindig ott van, ahova a népi érdékeik rendelik. Hiszem hia valaha, úgy mp va lóban k ör érdiek, hogy a nép és vezetők között a kapcsod c.t egy pillanatra se szakadjon' meg, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást és kölcsönösen, miafskap'jáik egymástól miindazt a gondolatokot, tanácsokat, kiivánséigiokot, u+mu,tatásokat, amire a magyarságnak múlhatatlanul szüksége van. A zsoboki gazdi'nap ezért emelkedik ki jelentőségéből a nyugodt. ?bib idők gazdiamegmozdulásai közül. A gazdamaprra azonban nemcsak a falu népe hanem Szfáma, Váralmás és Farnes EMGE gazdakörei is felvonultak. Az EMGE központból Balogh László igazgató, Demeter Béla, az Erdélyi Ga da főszerkesztője, Szövérdi Ferenc fő irt kár. Pauli Kamii kirendeltség vezető és hvyet- tese, Logothekhi Zoltán, továbbá Balogh Sándor gyűrnöd csésze ti előadó jöttek el. Ot ! Láttuk Kos Károly mezőgazdasági főiskolád ny, r. fámért ír, aki már több mint egy emberöltője szolgálja hü-éggel kalotaszegi magyarság ügyét is. A hatóságok részéről Bihary Gyula dr. szó1 góbi ró. Al- b n:\c-ht Elek m. kir. járási gazdasági íei- ügyelő és Ajtay István körjegyző vetek részt. A helybeli gazdák élén ott volt Ambrus Gáspár János gozdakö; i e nők, =(ki lelkes és fáradhatatlan munkával segítette elő a giazdanap megrendezését, továbbá Sebő Károly igazgató-janitó, eki rövid néhány év alatt máris példát mu'a- toi |t arra, hogyan kell e magyar tanítónak a magyar falu ügyét gondoznia. A gazdl.map istentiszteletteí kezdődött, melynek keretében Muzsi István ref. te:- kész hirdette az. T.géj maid A-mbi <us Gáspár János g' zda köri elnök üdivözö’te rov'd 'bestéidben a rr égj elen teket. Ezuten Balogh Lárzíló EMGE- Igazpptó m gmv-’m • . te az üilért. Az EMGE közoote részéről Demeter Béla. az Érdélvi Gazda főszerkesztője beszélt. rEgy az egészért •. / Demeter Bála a többi között utalt arra, hogy az erdélyi magyar falvakat a legteljesebb soirsiközöi-ség szálai füzük egybe. Az egymásra utaltságnak ebben a mélységes tudatában fogamzok1 meg az EMGE jelszava is. „E\gy az egészért és az e\gés\r, az egyért“. Ma ez a gondolat ad eirőt ahhoz, hogy szembenézzünk a 'örténelimá viharral, majd igy folytatta: — Tudjuk, hogy ma mennyire .várlak b\?\runünket. Hiszen mindnyájuk szeméből csak egy kérdést olvashatunk ki. Mit hoz vajjph a jövendő és ebben a nehéz helyzetben, mit hell- cselekednünk? — Kedves gazdatestvé; isiim! A cselekvés maghatározója az a föld, ami űi mienk és ami a mi hazánk, az any:tfö!'d. Az a föld, amely a honfoglalás óta nem vá'\ pzett. Nem változott, mert a magyar utolsó leheletéiig hü maradt az anyagaidhoz és attól soha meg nem vált és ahhoz a. végsőkig pTgaszk.odoht. Mert amik feladott, arról egyben örök időkre le is mondott. Több, mint. ezer esztendő küzdelme bizonyítja, hogy a világnak nem volt olyan hatalma és nem volt olyan ereje, amely a magyarság népi gyökereit elpusztdha) ta uolinlai. Legfeljebb csak átmenetileg változtatta meg az élet arcát, do utána a gyökérből ismét uj élet sarjad1 ki. Ez adja meg a magyarság hitét és ez ad erőt ahhoz, hogy bármit és bármilyen helyzetben elviseljen, mert tudja., hc\:y neki esek egy hazája r<m, egy anyaföldje, amely él- fpiííi és amelyért, ha keP meg is ha1. Ma igét. a helyzet parftnesa. Hűség, szereke, és ragaszkodás az anyaföldhöz, az emberi erő és emberi képesség legvégső haté1 á g. Bízunk és hiszitek minden- magyarban, de el-ősorban a fold népében amelyik mm old kereket, ha baj van s amelyik a sorsnak nemcsak a napos oldalait vá'asztjn, hanem bármilyen zi man kos és f de1 metes időben, keményen, elszántan és hasára, of- t<m áll az ősi rög mespyéjén. amehi re őré és amelyért m:tid\ n áldozatod me-ahoz. A föld népe sahanem lesz az anya fold árulója. Ä2 EMGE munkáld A továbbiak során arról beszélt, hogy az EMGE mindig a legnehezebb történelmi helyzetekben állt a- nép mellett és ezt csak azért tehette meg, mert azok az eszmék, amiket hirdet és köve\ ^ nem a, világnézeti irányzatok hullámverésében sirillettek meg, hanem a magyar nép örök ember: tulajdonságainak, vágyainak és céljainak a megszemélyesítői, A magyarság nem alter mást, miint népi értékeit szabad, magyar földön kitel jeoiteni. Az EMGE a kisebbségi helyze ben indította el népi tár- sadlalomszervező munkáját és kezdte meg a cselekvő, dolgteó falusi munkaközösségiét,' a gazdia,körök kiépítésé». A nép ma majdnem minden egyes erdélyi faluban gazdakörökben tömörülve iNtézi a maga storskérdóséit. Ha azonban még lenne vala ki, aki nem tagja a faluben a gazdáik őrnek, úgy egy percig se gondolkozzék’, mert jöhetnek olyan súlyos idők is, amikor a népnek az a munkaszervezete marad meg, amit mago. alko'tp, t, amit maga irányit, ami az övé, amit el nem vehet, meg nem szüntethet soha senki, ami gyűjtő kerete a sok-sok kicsiny magyar erőnek, ami se- clt, támogat, bátorít és az éle legvá'sá- gos-abb óráiban a legfőbb támasza lehet. Demeter Béla végül arról szólt, hogy a magyar falu népe már régen megérett arra. hogy a maga életét irányi-sí, hiszen a legnemesebb követendő példa l minden helyzetben mindig ő szolgáltává. Gazdasági szakelőadások Balja György m. kir. gazdasági felügyelő a juhtenyésztés .kérdéseiről, mig Balogh Sándor a gyümölcstermesztés fontosságáról tartottak figyelemremél ó gyakorlati előadásokat. Szövérdi Ferenc, EMGE főtitkár a legidőszerűbb mezőgazdasági kérdéseket vetítette, különös tekint-e tel a sd- lótakiairmány, továbbá a kender és a len legkorszerűbb feldolgoitásánnk kérdésedre. Vargha János, a sztálini, vitéz Bocié János a váraimé,si, Bartha György a far- •nasi, Ambrus Gáspár János pedig a zsoboki gazdakör munkáját ism r e te. A gazdák jelentéseiből ?z tűnik ki, hogy saját erejükből, az EMGE útmutatásai alapján, mi'yen szép eredményeket értek el és hogy a falvakban majdnem minden egyes magyar földműves be van már szervezve. Pauli Kamii, az EMGE népszerű k'Ol 07S- mggyei kirendeltség vezetője, néhány közvetlen szóval vet. ■ búcsút a gazdáktól és figyelmeztette őket arra, hogy amit az EMGE-tan folyamokon’ és a fa ul át iga Iá- sok során tanultak. az:t vigyék is á. ■ a miiv dennapi él ‘be. Végül Balogh László mondott lendületes beszédet, melyben a gazdákat a husi helytállásra buzdította. — Ma senkii n.e szóljon' arról, hogy nincs bakancs,, vagy gondot okoz az áll a.’beszolgáltatás. Végveszély idején ezek m.nd be- tedrangu kérdések. Ma egy a kötelesség, a helytállás és a teljes sorsválla'ás. Erőt és bitet ad' nekünk az a körülmény, hogy Erdélyért az egész ország h í dbg szállt. Az alföldi ember éppen úgy, mint az ország bármely más iájának népe, mit sem törődve otthoni dolgaival, letette a kaszák átadta az ék-szarvát az asszonya k vagy búcsút mondott az Íróasztalnak és eljö 4 a mi segíts^'tünkre, hogy közös fővel védjük meg határainkat és a- ö'ága magyar anyaföldet. . A gazdamap a Szózat elének!ősével ért véget. Délben a gazdák egy tálé te'es ebéden veitek részt, melynek keretében S; hary Gyula dir. szol ga bíró éltette a Kormányzó Urat. 0 hallgatóság szűnni uem akaró tomboló lelkesedése közepette. Délután a termény és házi iparivá'litás és az állatbemU’ta is mer t eleintésé se ke-ü't a sor. A bíráló bizottság több értékes diiat osztott ki. A gazda nap, ami Pauli Karnál kirendelt ség vezető irénvitásával- Ambrus Gáspár János gazdakört elnök és Sebő Károly igazgatCKtia.nitó rendeztek meg. újabb bizonysága annak, bogv az erdélyi magva1 falu népe az éphömunkát még a zengő cg alatt is folytatj'a. ö ■i m
