Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-16 / 184. szám

1 8 i 4 aagusztas 16, Biztató ELLENZÉK vartalan volt. A cukor ellátásban sem volt zavar, a betörési cu.ko<r kiadásához szük- séigies utasítások azonban később édkiez- tek meg s> emiatt a julius hónapban a be­főzési cukor vásárlásához szükség)es en- giediélyiekiet nem tudták kiadni. A petró- Jcumiéi Iáíá$ terén nem voltak nehézségek. A tejieillátás terén változás nem állott b;e, a vajellátás azokban lényegtesien javult, mivel a Tejforgalmii Központ több vajat iirányított Kolozsvárra s ennek köve kez- tóten a jegyekre kiszolgál latba tó vajat felemelték. Tüzel őanyagbcl megfelelő mmnyiséig; érkezett, igy a háztartások téli szüksége ük egyrészét beszerezhették. A lábbeli e'látás terén a helyzet változatla­nul nehéz, mert kész-lábbelit, vagy mér­ték után készítendő lábbeli keretei a múlt hó folyamán sem kapót' a város, ezért csupán tál palásra és fejelésre jogosító uika' ványokat adhattak ki. A bombjakáro- gdltak ellátására a Lábbeli Központ kü­lön keretet biztosító.'!, amivel a bomba- károsultak szüikségletét lede/ni lehetett. A zsír- és húsellátás kid égi tő vöt. A polgármesteri jelen őssel kapcsol al­bim ri.r. B'nrtba Ignác ügyvéd', törvényha­tósági ibzottságí tag a szemé “kihordás te­rén jelentkező hiányokra hívta fel a pol­gármester figyelmét. Szóvá te te, hogy a villanegyedekben szemétdombok fertőzik meg az utcák levegőjét, mert a házisze- metet nem hordják ki. Közogésznégügy, közbiztonság Dr. Szent-Iványi Árpád árvaszdkd elnök számolt be ezután az árvaszék (Lgymerve- téről s u'ána dr. Kulcsár László helyettes tiszti főorvos a vái os közegészségügyi ál- L?pofáról tett jelentét. Bőadfa, hogy a mult hó folyamán Kolozsvárom 139 szüle­tés és 78 halálozás volt. A születés k szá­ma 39-oel kevesebb voi’t», mént az előző h'óa’hprlXban, a született gyermekek 8.3 sz'áizalickia törvénytelen volt. A halálese­tek köziül kettő b-leset, egy pedig ömgyil- kosság következtében törtéin '. Fertőző be­tegségek szempon-tjából a város közeglész- ságrügyi helyzete kielégítő, mert nagyobb számiban nem fordult: k elő. A fertőző be­„A sötét jövendő kizárólag csak azon feltétel alatt mutatkozik biborszinü távol­ban: ha a magyarság közértelmesség ál­tal fejlend ki tökéletesen. S minél mé­lyebben vizsgáltuk n haza lakosit, szom- széd-közötti állását, geographiai helyze­tét, természet-ajándékit s több efélét, s minél jobban törekedtünk kitanulni azon okot, melyből áldott következéseknek kell a honra áradni, annál tisztábban látszott előttjxnk, hogy minden lehető előmenetelünk kirekesztőleg értelmesséyi salgunk nayyobbitásában s csinosodóbb nemzetiségünkben verhet tartós gyökeret: hogy minden, ami nem áll valódi nemze­tiségen s valóságos — minden előítélet s Szemfényvesztésektől ‘megtisztult — ér- telmességen, alaptalan s etőbb-utóbb bi­zonnyal el omlik” (SZÉCHENYI ISTVÁN.) Érdekes cikkei irt a könyvteorme- lés nemzetközi helyzetér®! a Magyar Statiszt ikái Szemle legújabb számá­ban. {xcnibás Gréza dr. Megtudjuk cikkébe!, hegy a világ kifayvtérmé­iévé a háború következtében erősen csökkent, a kiadott miivek száma világszerte visszaesést mutat, ami a papirhiány és gondolatközlés sza­badságának korlátozása mellett ért­hető is. Magyarországon azonban, szerencsére a Könyvkiadásra nézve, eddig kedvezőbb volt a helyzet. 1042-î>en 13.5C3 könyv jelent meg Magyarországon, 40 millión falüli pél d ány szú mb an, s ezzel — lélekszái- munkliotz viszonyítva ■— néhány ve­zető kullurállamot is megelőzünk- Még jobban értékelhetjük ennek a hatalmas könyvkultúrának jelentő­sségét, ha megkíséreljük összevetni a ** száz év előtti hazai könyvtermelés- " ssL 1842-ben Magyarországon össze­sen 241 könyv jelent meg magyar, német és latín nyelven, s egy-egy mü átlagos példányszáma mindcsz- sze 300 volt. Ennyire mogsokszoro-’ zédo-ti a magyar gondolkodó elme és alkotó lélek megnyilatkozása, ilyen óriási méretekben növekedőit a ma­gyar olvasó közönség. Á könyv las- san-lassan közszükségletté leit Ma­gyarországon s ezzel együtt egyre nőtt a „kiművelt emberfők“ száma. S tudjuk, hogy ha a tudomány és irodalom, által alkotott műveltség terjed és állandósul, a müveit nem­zet ereje a belső kérdések megoldá­sához is páratlan biztonságot teremt és egyre közelebb jutunk politikai hivatásunk teljesítésének kérdéséhez is. Az egész világ óriási átalakulá­sok idejét éli. Ha nem is tudjuk ma még a változások pontos irányát le- mérni, annyi mégis kétségtelen, hogy az ut a nagy tömegek felemelkedése felé vezet. Természetes, hogy az iiyen változások hossza évtizedeket vesznek igénybe, de az átalakulás felé haladva, a legnagyobb biztatást az ilyen békés, látszólag jelentékte­len jelekből meríthetjük. A töme­gekben mindenütt él egy magasabb élet utáni vágyakozás és mind erő­sebb bennük a törekvés, hogy nagyobb részesedést kapjanak az államkqir- mányzásban, a hatalomban. ’De ho­gyan gondolhatunk bármilyen társa­dalmi és állami reformra, hogyan teremthetjük meg a tömegek számá­ra a méltányosabb, jobb élőinek a feltételeit, ha nem adjuk meg szá­mukra előbb a szellemi művelődés eszközeit? Minden szociális reform­nak az előfeltétele a nemzet széles rétegeinek műveltségében kell meg­legyen. A legszebb reformokkal sem lehet megváltoztatni egy nép é-let­1 formáját, csak akkor, ha előbb meg változtattuk gondolkodását. Ez pe dig a szellemnek, a léleknek, £ könyvnek a dolga. Népünk milliói magasabb erkölcsi és szellemi szín Î vonalra csak a könyv emieWheii ! Ezért örülünk olyan nagyon annak ! hogy könyvtsfrmelósünk a nehó< időkben sem csökken. Természetesen nem azonosíthatja? a magyar életet, a magyar kulturá az összes megjelenő könyvekkel í nem ringatózhatunk abban, a hit ben, hogy minden magyar könyi, egyben a 'magyar értelem palléro- zófa s a magyar lélek ébresztgetője is. Nem arról van szó, hogy mindet] magyar könyv megjelenése a vilá gosság terjedését is jelent), sem ar­ról, hegy mindenki, aki olvas, egy­ben tájékozott, öntudatos, müveit magyar emberré is válik- Bizonyos, horsv Jp.S7T?-*k kivételek, de mert az emberek életében mind hí az átlag a döntő, ezért biztosak lehetünk afe­lől, hogy az olvadás terjedése nyo­mán pár évtizeden belül megválto­zik az ország és a nép. Kisfaludy Ká­roly még úgy beszél hazánkról, mint olyan országról, „ahol az írót úgy te­kintik, mint valami ingyenéi ő. feles­leges embert“. Á kultúra felesleg.es- ségéniek, lusrus mivoltának gondolata még azután is nyakrtm kísért a ma­gyar életben. De mégis, egy század alatt a könyv a magyar ember élet-1 szükségletévé válik s ma már ezré­vel olvasnak az országban az iroda­lom mellett társad alomtu dr mányi, közgazdasági, filozófiai, vallási, mű­vészeti, természettudományi, techni­kai könyveket is. A magyar könyv | elterjedése tükrözi vissza egész tár­sadalmunk átalakulását, sajátos bel­sői gazdagságait. A magyarság számát sokszorosan meghaladó feladatokat vállalni csak uoy tud, ha erkölcsi és szellemi fel­sőbbrendűségre törekszik. Túl kell szárnyalnunk -szellemi és erkölcsi téren másokat és ezáltal vitathatat­lanná tenni jogainkat. Ennek a szel­lemi éleinek klfeiezője és szószólója a könyv. És emellett eszköze a nagy tömegek kiművelésének, lelki csi­szolásának. Minél szélesebb körben népszerű a jó magyar könyv, annál közelebb vagyunk a magyarság kül­ső és belső kérdéseinek megoldásá­hoz, mert annál több a müveit, fe- lelősségtudó, gondolkodó ember az országban. Néni politikáról beszél ma az egész világ. De a népi poli;‘ka sikere szempontjából döntő kérdés az, hegy a feltörekvő népi tömegek, amelyek elebb-uióbb a magyar áí- laméíet irányit cl lesznek, magukévá teszik-e az egész magyar kultúrát, átvesz:k e a magyarság évezredes szellemi javait, elfogulatlanul tud­nak-e tájékozódni és ítélni az élet nagy kérdéseiben? A reformok köz- kinccsé, a nemzet lelki sajátjává csak úgy válhatnak, ha helyességü­ket a közgondolkodás belátja. Nincs népi reform közértelmesség nélkül és ez a közértelmesség a „kiművelt emberfők*' függvénye. Hisszük, hogy a magyar könyv biztató terjedése olyan társadalmi és művelődési fo­lyamatokat indii meg, amelyek az (mész magyar élet megújhodására döntő hatással lesznek. V. S. tegségek közül egy kiütéses tifus-zeseó volt. Papp Gábor főkap támyhelyetles, a vá­ros közbiztonsága helyzetéről szóló jelen­tésében előadta, hozv a főkapitánysághoz, o mult hó fo yamám bűn cselekménye kből kifolyólag 180.890 pengő összegű kárt je­leneitek be. A megíp:ütött nyomozások eredményekéi?pen ebből -a kárból 79.500 pengő megtérült. A múlt hó folyamán 37 balesetről te 'lek jelentést a renders éhnek, ezek közül egy baleset halállal végződött. Hárem eltűnés ügyében indító t a rend- őrséi? nyemo-ást és 292 esetben vezetett be kihágás miatt eljárást. Ä rendőrség eljárása a zsídóvesgyon rejtegetéssel gycmusifcHak ellen A főkapitány jelentéséhez dr. Bartha Iigmác szólót ' hozzá. Előadta, hogy a főis­pán figyelmét már felhívta arra, hogy a kolozsvári rendőrség helytelenül magya­rázza a zsidóvagyonok zár. alá vét e; érői szálló 1600—1944. M. E. számú rendelet 17. szaka-za 1. paragrafusának 4. bekez­dését, amely ez iiciegen tulajdoniban levő zssédóvapyonok bejelentését irja elő. E ren­delkezés szerint azok ellen, akilk a zsidó- veeycn bejelentéséit e’muilatsctjáik, kihár gásd eljárási kell folyamatba tenni. Helye van azonban a rendőrségi őrizetbe vét él­nék is. A rendőrség azonban azt fz eljá­rást gyakorolja, hogy őrizetbe veszi a gya- nuiíitottálkáit, mielőtt miéig a Idhágási el­járást megindítót P és befejezte volna. A rende’et pedig világosan úgy intöz.ked’k, hogy előbb a kihágást eljárást kell lefoly­tatni és őri noth evével esek mellék-bünte­tésként alkalmaehnté. őrizetbe vetők olyan egyéneiket,- akik e’len a kihágást el- járá.? során nem lehetett imra^aló íté­letet hozni. Hbogsuilyozitia, hogy büntető- jcpií eljárás nélkül senkit őrizetbe vermi nem lehet. Kérte a főkapitányt, inté4'<ed- jék hl táiskörében, hogy mielőtt a zsiidó- vagyent rejtege telket rendőri őrizetbe vermeik, slőbb a feihágási eljárást fo y ás­sák le. A fokapitényhelyette? kijelentette, hogy megvizsgálja a szóvátett panaszt s a vizs­gálat eredményéről •?. legfoötelebbi köi- i:iazigjatásé bízót ságfi ülésen ad számot. Dr. Bjrabár István pénzügyi tanácsos az adófizetések meneté ől beszámo va, közölte, hogy Kolozsváron jultus végéig az a dcH va tal o én zt árába 6.243.808 pengő folyt be. 1.430.000 pengővel kevesebb, mint a múlt év julius havában. Az adó- háitralék Kolozsváron jelenleg 11.176.000 pengőt ,es7r ki, amelyből 4.274.000 pengő már ebedéi 1 A pénzű'.'vdg zgatóság jelentésével kap­csolatban dr. Vásárhelyi László polgár- miester megiiegvezte. hogy oz ismertetett hátnál ék csak papfircn rzmene’, mert a bomb ('árok és zsidók ki/rlepitéee köve1- kezfében a hátralék 35 százalékkal keve­sebb. Miért nem fsát a ki a pénzügYÍ£,eíz<raíöság ci ssidé iskolák felszereléseit Kányádul Béla tanfelügjí.lőihelyettes a város tanügyi hielyizetérői saóló jelentésé­ben megómlifette, hogy a piénzü.gyf, | zga- tósiág kérte a zai dó iskolák és temp omok padjiainak 'kiszolgáltatását, hegy a bnm- batáimadás következtében megrongált is­koláik felszereléseit kiegészíthessék. A pénzűi'iyig'zgatóság azonban a kérést nem teljiesifhe.te, miután a köztulajdont alko­tó zsidó ingóságokat nem leltározták még s mint, utólag meggyőződtek, az iskolák tarnfelszerelései és kásérleti eszközei el­kallódtak. Ezekre a tárgyakra pedig a vá­rosnak szüksége let volrv\ me t a hiány­zó isko afels'-ereläsi tárgy kat a városnak most készpénzen kell megvásárolnia. A főispán kérdésére a helyettes tanfel­ügyelő szóban is beszámolt az iskola fel- szerelési tárgyak kutatása során tett a- pas.zrta! aktról. A jéenté-ek előterjesztési0 után a köz- igazgatási bboUság albizottságai ülésez­tek. TelekiJMihály gróf cikke: A nemzet élete fontosabb a pártok életénél Érdekes felszólalások © város közigazgatási bizottságának ülésén Ä szemétkihordás üg?e — Hsgf^n kell eljárni a zsidóvogyon rejtegetőifi©! szemben KOLOZSVÁR, augusztus 16. Koltozsvár város törvényhatóságának közi gaziga tási bizottsága hétfőn défui'án tartotta augusz­tus havi ülését dr. Vargha Lajtos főispán ekiölkLete alatt.. Az ülésen a város köz- igazgatási, közélelmezési és közegészség­ügyi éfll apó tárói szól ó j jelentéseket ter- jiesate'fék e"ő. A polgármesteri jelen-lés szerint a vá­ros IV. ügyosztálya megkezdte az iparre- vizió során elutasított kereskedők és ipa­rosok jogosítványainak bevonását, ezen­kívül elbírálta az üzlethelyiségek kiu e- lásáról beârikezfeşţţ 1200. üacab kérWEl' Az üzletek kiiuta'ásáró-l szóló véghatáro- zaJtoík kézbesítése .ik megtörtént. Az ügy­osztály a város nevében á vette a voít zaidókórbáziat, amelynek városi kórházzá való átszervezése megindult. A legutóbbi bombia támad ás súlyost n megroniZláüta a járványkerházaf, ezéirt a kői házat az Aggmeniházfoa telepi tették á1', az Apgmen- ház részére pedig a volt Malom-utcai zsi­dó agjgmeniházat veitték igénybe. Kolozsvár közellátási helyzete Ami a kcxse átást illeti, keli égi tőnek le- höt A Uszt^Uátás za­BUDAPEST, augusztus 16. (MOT) Teleki Mihály gróf, titkos tanácsos, a MÉP országos elnöke a párt lapjában, a Magyar Élet-ben ,,A hatalom felelőssége“ címmel vezércikket irt. Rámutat arra, hogy a kormányzás fele­lőssége megkívánja, hogy azok, akik a hatal mat gyakorolják sohase feledkezzenek meg a nemzet egységes érdekeiről. Tegyenek felire minden pártérdeket küszöböljenek ki minden pártharcot, mert csak igy tudják a nemzet érdéként szolgálni. A Magyar Élet Pártja esz­tendőkön keresztül egyedül viselte a kor­mányzás minden felelősségét, de mindenkor az a felfogási hatotta át, h gy minden politi­kai párt annyi értéket jelent a nemzet szá­mára, amennyire magáévá teszi és szolgálja a nemzeti közösség érdekeit. Még az elienzékr pártoknak is csak akkor van erkölcsi alapjuk politikai programjuk hirdetéséhez, ha minden céljukat a nagy nemzeti érdekekre szabják meg. A jobbolda- liság nem jelenti csupán egy politikai párt felfogását, hanem a mai időknek megfelelően a magyar élet szemléletét. Világnézeti vonalon a nagy magyar kérdé­sek ú, a lcgfonto-abb kormányzati feladatok tekintetben a jobboldali pártok között fel fogásbeF különbségek nincsenek. A módsze­rek terén jelentkeznek különbségek, de ezek könnyűszerrel lyiküszöböUxetők. A nemzet érdeke ma azt kívánja, hogy mindern felelős jobboldali erőt a nemzet szolgálatúba állit- sunk. A nemzeti erők összefogásának megte­remtésénél azonban nemcsak igényeket és követeléseket kell hangoztatni, hanem fele­lősséget és kötelsségeket is kell vállalná. A megkezdett munkát gyorsabb ütemben kell folytatni, mert csak folytonos cselek­véssel lehet az ország belső életét megfele­lően átalakítani. Nem lehet letérés sem a jobboldaliság, sem a szociális reformok, sem pedig a zsidókér­dés gyors megaldásának útjáról. Nincs és n-em is lehet megállás külpolitikai álláspon­tunk. háborús helytállásunk katonai és gaz­dasági következményeinek vállalása tekinte­tében sem. A nemzet élete — fejezi be cik­két Teleki Mihály gróf —, fontosabb az egyén és a pártok életénél. Ezt kell mélvsé- gesen átiérezme mindenkinek és csak ennek a gondolatnak a jegyében lehet a fölénk rom vo- suló veszélyeket leküzdeni. öav. nemos Nagy Gusztáváé bör- ketretske-dő üzletét, áthelyezte Széchenyi-tér 43. szám alá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom