Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-14 / 183. szám

Í9í4a u gusztus i 4, ELLENZÉK Politika és közigazgatás , ./ra,P. AnV* az ország józan magyar közvéleményé már ré,góta ére,Zj de amit eddig nem tudtunk megírni, azt elmondta vitéz Bonczois Miklós m. kir. belügyniiniszter uj hivatalá­nak átvételeikor tartott komoly be­széd eben, Nem leplezte a mai hely­zet tragikus komorságát és nem tá­masztott rózsás reményeket a jövő iránt. De szólt, az idők komolyságá­hoz méltó tárgyilagossággal munka­társaihoz és rajtuk keresztül a hol­napért aggódó józan magyar érte* lemhez. Beszédének kiindulópontja az adott politikai helyzet felvázolása után az országban elhatalmasodó pártpolitikai küzdelem volt. Szűnje­nek meg a pártharcok — mondotta — s az ő szájából milyen másképpen hat ez a felhivás, mintha ,azok mon­danák, akik a pártharcok hullámain emelkedtek fel és az egység szükség g esség érői csak akkor győződtek meg, amikor bebizonyosult, hogy a hatalmat egyedül nem tudják el­nyerni. Pedig a belpolitikai kibon­takozás egyetlen módja — s ezt nem most Írjuk le először —, ha a belügyi kormányzat pártpolitikai szempont­ból semlegessé válik, s a politikát és a közigazgatást egymástól szigo­rúan elválasztják. Az uj belügyminiszter ennek a programnak a megvalósítását ígéri. „Pártpolitikától mentes belügyi kormányzatot és közigazgatást kívá­nok, Pártpolitikai szempontokra és elvekre figyelem nélkül, egyedül az ország érdeke szabja meg a belügyi kormányzat és igazgatás elveit, va­lamint a kivitel módozatait. Kor­mányzati és közigazgatási tisztvise­lők ne politizáljanak. Intézkedéseik során nem lehet irányadó az a szem­pont, hogy az intézkedés mennyiben felel meg valamelyik párt elveinek, vagy pedig, hogy az intézkedés mennyiben találkozik egyik, vagy másik párt tetszésével/1 Ez a hang a közigazgatás minden ágát és fokoza­tát végigjárt szakember hangja, aki a rendelkezésére álló hatalmas köz­igazgatási apparátus nehezen; csi­korgó szekerét nem egy világnézeti fcira dalom lebonyolítására akarja felhasználni, hanem a hibákat hely­rehozva, az alkatrészeket megolajoz­va, ismét eredeti rendeltetésének szolgálatába kívánja állítani a ma­gyar állami közigazgatást. Súlyos és igaz szavakat ejtett Ronczos Miklós a karhatalom szere­péről is. „Minden rendelkezésemre álló eszközzel — úgymond — meg­óvom a csendcrsziiTonynak és a rraidőrkardnak azt a tisztaságát és tekintélyét, amely megremegteti a gcynoisztevőt, de amely bátorságot, nyugalmat, biztonságot ad minden kötelességteljesítő magyarnak. Itt is legelső feltétel: a legszigorúbb fe­gyelem. A karhatalom nem jeleníti a puszta erőszakot, hanem a törvény, a jog, az élet, a vagyon, az etthen, a becsület védelmének szolgálatában álló erőt. Nem önmagáért van, nem azért van, hogy fegyvereivel retieg- tessen, hanem azért, mert lehetővé teszi a termés betakarítását, az ál­lami élet biztonságát és a termelő munka zavartalan folytatását,.“ A karhatalom a közigazgatás szer­ves része s ezért éppen úgy nem szol­gálhat pártpolitikai célokat, mint ahogy a katonaságnak is mindig a Legfőbb Hadúr parancsát kell esküjé­hez híven szem előtt tartania. A kar­hatalom, ha külön hatalmi célokat szolgál, az ország polgáraiban bizony­talanságot és aggodalmat ébreszt. Ha azonban a törvényesség és a belső rend szolgálatában áll, akkor meg­adja az ország minden polgárának azt a biztonsági érzést, ami a ter­melő és alkotó munka legelső felté­tele. A belső' rend helyreállítása és a forradalmi jelenségek letörése után mit tegyen a közigazgatás, ha a napi feladatok elvégzésén túl a pártszer- vezós* többé nem érdem, hanem fe­gyelmi vétség lesz? Itt bontakozik ki Bonczos Miklós, a szociálpolitikus miniszteri programja a maga teljes­ségében. A Nép- ép Család védelmi Alap megteremtőjétől, az árvizek merjrendszabály02ójától, a bukovinai székelyek hazatelepítőjétől nem is várhatunk mást, minthogy állam- igazgatásunk bonyolult gépezetét uj szociális szellemmel töltse meg, A szociálpolitika utján a háború alatt sincs megállás — mondotta. „A jog­szabályokba és az intézményekbe életet kell belevinni... Nem szabad elbürckratizálódniok a szociálpoliti­kai intézményeknek. Nem szabad sohasem megfeledkezni arról, hogy az ügy mögött, az akta mögött egy- egy ember, egy-egy család, vagy az emberek egész csoportja él, tehát nem az ügyirat, hanem élő emberek sorsát intézzük, azt pedig nem büro­kratikus ridegséggel, hanem az em­beri szív teljes melegségével kell in­tézni.“ Ennek a munkának az elvégzése érdekében a magyar ifjúságra apel­lál. Nem arra az ifjúságra, amelyik a közhivatalt otthagyva, máról-hol­napra Aladárrá képezte át magát... és nem arra, amelyik a pártpolitikai helyezkedés és átállások sorozata utján akar érdeménél magasabb­ra feljutni, hanem azokra a fia­talemberekre, akik kis fizetéssel és nagy családdal hősiesen vállalják a háborús közigazgatás minden gond­ját és nehézségét. Azt csak természe­tesnek kell tartanunk, hogy a szo­ciális közigazgatásnak nemcsak a közönség, hanem a tisztviselői kar szociális igényére is — az uj költség- vetés keretében — tekintetiel kell lennie. Tiszta célokkal és szerény, de sú­lyos szavakkal vette át hivatalát az uj belügyminiszter, s szavaihoz párt- politikán felül álló, fajmagyar egyé­nisége adja meg az aranyfedezetei. Hinni szeretnők, hogy nemcsak sza­vai, hanem tettei is visszatérést je­lentenek majd az annyira szükséges belső rendhez és nemzeti fegyelem­hez. de ugyanakkor uj lendülettel mutatnak irányt a népi és szociális gondolat pillérein nyugvó magyar életforma felé. BONCZOS MIKLÓS: Ä kormányzati és közigazgatási tisztviselők ne Ä belügyminiszter beszéde a köztisztviselők feladatairól, a belső front kötelességeiről, a közfegyelexnröl és az áldozatvállalásról BUDAPEST, augusztus. 14. (MTI) V<:iréz Bonczos Miklós belügymirkszte r szombaton reggel hivatali helyiségében fogadta minisz­tériuma cisztviselőkiaránoik tisztelgését. A bel­ügyminisztérium tisztviselői kara nevében Juhan Béla rangidős államtitkár köszöntötte a hivatalba lépő belügyminisztert. Vitéz Bon- c/C'S Miklós belligvmimkzter az üdvözlésre válaszolva, hosszabb beszédet mondott az állami élet belső szilárdságáról és a háborús közigazgatás feladatairól. — Háborús, nehéz időkben, a köz érdeke az első — kezidlte beszédét a belügyminiszter. Amikor tehát a magyar közigazgatás vezető tisztviselői előtt szólok, nem akarok a poli­tika szépen megfogalmazott kötmondataival élni, hanem őszintén és egyszerűen le .akarom szögezni, hogy abban a hatalmas küzdelem­ben., amelynek külső frontja most már a há­góinkat döngeti, s körülfonja a Kárpátokat, itthon, belül mi a teendőnk. A háborús köz- igazgatás nem lehet ugyanolyan és ugyanaz, mint a békés időké. Nyersen meg kell mon dánom: nehéz az ország helyzete. A talardu- lás óta nem fenyegetett bennünket olyan külső ellenség, olyan veszély, mint most. De nemcsak azért, mert keled határaink védel­mében hatalmas ellenséggel állunk szemben, hamepi azért isg mert állami életünk belső szi­lárdságát veszélyek fenyegetik. A belső fron ton a modern, a minden erőt összefogó nép­felkelés napjaira virradtunk. A külső frontok mögött a háború utolsó szakaszában minden erőt meg kell mozgatni s össze kell fogni, hogy a küzdő fegyveres katona megkaphassa a hátországtól mindazt az erkölcsi és anyagi támogatásit és segítséget, amely erőit fokoz­hatja. A belső frontnak ebben a felcsigáott készenlétében elsősorban kell említeni az ál lami életünk szilárdságát fenyegető veszélyek között pártpolitikai ellentétek túlságos kiéle­ződését s a kiéleződött politikai szempontok érvényesülését a kormányzatban és a köz- igazgatásban. Szűnjenek meg a pártharcok — Politikai pártok létezése parlamentáris államban természetes adottság. Az erős több­ségi párt, a 'törvényhozás és a kormányzat fő irányaiban érvényesíti elvek, a többi pántok pedig kellő önmérséklettel megelégszenek el­lenőrző szerepükkel. De az ügyeik intézése közben még a bélre években sem tiirt politikai vitát, vagy pártos részrehajlást igazgatásunk európai szlinvo- nala. A nemzet egyetemes érdeke, közönsé­günk egészséges véleménye, de a háborús köz- igazgatás érdekei is megkívánják: szűnjenek meg a pártharcok, mert a pártharcokon, po­litikai versengéseken szilárd, határozott és gyors kormányzat nem épülhet fel. Mindezek megfontolása alapján pártpolitikától mentes belügyi kormányzatot és közigazgatást kí­vánok inauguráltni, Pártpolitikai szempontok­ra és elvekre figyelem nélkül egyedül az or szag objektív érdeke szabja meg a belügyi kormányzat és igazgatás elveit, valamint a kivitel módozatait. Kormányzati és közigaz­gatási tisztviselők hivatali működésűk körében ne politizáljanak, intézkedéseik során nem lehet irányadó az a szempont, hogy az intéz­kedés mennyiben felel meg valamelyik párt elveinek, vagy pedig az intézkedés mennyi* ben találkozik az egyik, vagy másik pá't tetszésével. Különösen veszélyes és elítélendő megnyilatkozás lenne a pártpolitikai szem­pontoknak az a jelentkezése, amely a hivatali intézkedések során az érintett személyek kö­zött pártállás szerint tenne különbséget. Nem kis mértékben a pártpolitika kiéleződéséből származó és. más okokból is jelentkező veszé­lye az államélet szilárdságának a mindjobban felburjánzó fegyelmezettlenség, amellyel min­den háborús közigazgatásnak szembe keli neznre. Kérlelhetetlen szigor minden irányban Súlyos mérgezést okozott a romlott sör KOLOZSVÁR, augusztus 14. Megdöb­bentő tömiegies mérgezési eset történt va­sárnap (Mu éin fél 4 opálkor a Mész;áros- utca 5 szóm alatti háziban. Kelemen Ist­ván öttagú csialáidjárvaíL megebédelt s ebéd köziben mégy üveg sört iititiaík meg. E?y fél órával ebéd után mindnyájan rasszuUétet éreztek, ami néhány perc múlva annyira fdkozódoT, hogy ki kellett hinni a mentő­ket. A helyszínre kiérkezett meintőorvo- sok edsösegiäCybien reszieisttettek a rejté­lyes módon hrr-tiefen megfbietegedJett csa­ldTagokat s megélhpít-otiták. hagy mér­gezés töl'térit. Mindnyájukat azonnal! be­szállították a belgyógyászati klinikáira. A család három tagjának állapota igen sú­lyos, áld.két a mentők eszmébe.'Jienüil vit­tek be a klinikáira. A mentőik ás a komi-ka azonnal jelentést tett a nendőrségntek is, ahol nyomban megkezdték az ügyiben a vizsgálatot. Az első érákban' még nem le­hetet -.iszlám megálltpátami. hogy mi okoz­ta iajz egész család hirtelen megbetegedé­sét. Arra is lehetett gondot ni, hogy eset­leg nadragulya mérgezés történt, mert Kelemenek vasárnap délben toirmiaszószt is ettek s a torma igen hasonlat a nadra- gjuílyához s nem látszott kizártnak, hogy véletlenül összecserélték a kettőt. Később a klinikáról a tüzetesebb orvosi vizsgálat után az a jelentés érkezett, bőgj- az 'elfo­gyasztott sör okozta a. mérgezést, amely nyál/ván erjic/ibi kezdett és romlott voll már. A rendőrség megállapdtot.ta, hogy hon­nan származott s négy üveg sör s azon­nal letiltotta az ital; további árusítását. A mérgezési ügyben a hatósági vizsgálat teljes eréHyel folyik tovább. A Kelemenr- cs-alád tagibanak állapota lapunk zárta­kor igen súlyos. — Szilárd elhatározásom, hogy a jegyel- mező hatalmat kérlelhetetlen szigorral értel­mezem minen hivatali fpgyelmezettlenséggel szemben. AmíJlypn szigorral fogom minden; helytelen példával szemben a fegyelmezést alkalmazni, legyen meggyőződve arról a há­borús közigazgatásnak minden tagja, hogv ugyanolyan szigorú megtorlással fog jelent­kezni az állam büntető hatalma, mindenkivel szemben, aki a közigazgatás nehéz munkáját végző személlyel szembeszáll vagy munkáját akadályozza. Nyomatékosan kiemelem, hogy az elhatározásokat különös figyelemmel hajt­juk végre a csendőrségi és rendőrségi karha­talommal való vonatkozásban. A karhata­lom a törvény, a jog, az élet, a vagyon, az 'tikon és a becsület védelmére szolgál, nem önmagáért van, hogy fegyve coji rettegést keltsen, hanem azért mert lehetővé teszi a umielis folytonosságát, az á’lame'et rii'on sagát cs a termelő munka zavartalanságát. Nem engedtem meg, hogy aKÍ- ny it, akár burkolt formában még egysz.v felüssék a fe jüket azok a mozgalmak és törekvések, ame­lyek a múltban a bomlasztás,, a katonaell-en.es hangulat, a társadalmi testvérharc és az osz- Itályküzdeilein hazajáró szellemét kisértették,. Ennek mindenkorra vége. — A harc most a magyarság létéért fo­lyik/ Bárki és bármi kísérli meg, hogy a ma­gyar és magyar közé éket verjenek, annak nincs irgalom. Az állami élet rendjét veszé­lyeztető további jelenség, amely a már emlí­tett káros tünetek egyik okaként is szerepel, a bizalmatlanság. Az államhatalom bizalmat­lan polgára iránt, túlzott eszközökkel, szinte elív. fülheitetlen ellLemőirzéss^L igyekszik rendel- kezeseinek érvényt szerezni. A polgár bizal­matlan az állam iránt, keresi, mi rejtőzik a rendelkezések mögött. Az állami és a magán­életnek sok területén nélkülözik a régi köz- mondásszerü magyar nyíltságot. Úgy látszik, ez is együtt jár a hosszu háborúval. Óvakod junk a s-uttogótióll, mert egyik nap a harctéri helyzetről szóló külön értesülésével szórakoz­tat, másik nap már a vezetőket rágalmazza, de a harmadik náp egész bizonyosan arról közöl gyalázkodó híreket, akt eddig a leg­hűségesebben meghallgatta. Őszinte, férfias nyíltság a hivatali életben és t magánéletben. Ez az egészséges közélet legerősebb biztosi- téka. Ezért a hivatali életben felülről lefelé és alulról felfelé mindenkitől férfias nyílt­ságot^ követelek. A magyarság jeliemétől tá­vol állt a b zalmatlankodó, a kételkedő lelki állapot. Most mégis erre mutatnak bizonyos jelenségek. Az önbizalom megingására, sőt sok esetben hiányára is következtethetünk. Mintha sorsunk irányításának minden fona­lát kiejtettük volna kezünkből. Ezzel a gyáva kishitűséggel állami életet élni nem lehet, Mindenkit át kell hatnia a nemzet eltakará­sának, katonát, munkást, gazdái egyaránt, de legelsősorban a köztisztviselőt. Azokban a válságos időkben amikor az emberek nagy része állandó idegfeszültség állapotában él, és lelkületűk érzékenyebb, az állami élet, a hivatalos szervezet ne idegenetse el a polgárt az államtól. Érezze ennek az országnak a népe, hogy a hatalmas közigazgatás az öve éo érette működik. — Ha számbaveszem azokat a jelensége­ket amelyek miatt a belügyi kormányzat és a háborús közigazgatás különösen megnehe­zül, nem hagyhatok figyelmen kívül az er­kölcsi felfogásban és az áldozatkészség vál­lalásában bizonyos fokú általános elernyedést. Ellent mondásnak Látszik, pedig tapasztaltam, hogy mig a hosszu háború a harctéren, a kül­ső és belső harctéren egyaránt a kötelesség- tdjesités legszebb példáinak egész sorát te­remti meg, ugyanakkor a kötelesség­re! jesitós alól történő kibúvás az erkölcsi fel­fogás meglazulására ad meglepő példát. Jól tudom, hogy a belügyi kormányzat és a köz- igazgatás eszközei önmagukban nem elégsége­sek az általános erkölcsi színvonal süllyedésé­ltek megakadályozására. Az állami hatalom másirányu tevékenységének, az egyházaknak és a társadalom szervezeteinek vállvetett munkája szükséges arra, hogy a közerkölcs- nek ezt a hanyatlását megállítsuk. Meg kell gyökerezhetni azt a józan felfogást, hogy nem lehet az emberek számára egyoldalúan csak a szociális haladás előnyeit követelni. Több kötelességteljesitést és áldozatkészséget kívá­nok a köz javára, mert gyenge államnak csak szegény polgárai vannak. A szociális jó­lét emelkedésének és a kötelességtől jesítésnek egyensúlyban kell lennie. A magyar köztiszt­viselő kemény, harcos és puritán jellemű. Felolvad abban a közösségben, amelytől a tisztségét kapta. Büszkén mondhatjuk, hogy nem fizetésért dolgozik, A magyar közigaz­gatás tisztviselője ma ismét katona. Meg kell védenie, de ugyanakkor vezetnie is kell a gondjaira bizott népeit. A magyar közigazga­tásnak ebben a fontos háborús munkásságá­ban meg kell őrizni az ügyek intézésének azt az összhangját, amely a szabadság és a kö­telesség, a, jog cs a rend szelleméből fakad. A magyar közigazgatás ebben az Összeegyezte­tésben, amely immár ezer éves ezen a földön, Európát jelenti. Szövetségesünk bízhat, a magyar háborús közigazgatás helvtáliásában. Mig a helyemen vagyok, semmi ingadozást, vagy karos törekvést megerősödni nem en­gedek, amely ennek a küzdelemnek a hőseit, a harcoló katonát a hátország felől gyengíte­né. Ezt a gondot le akarom és le fogom ven­ni a küzdelemben álló magyar és szövetsége' katona válláról

Next

/
Oldalképek
Tartalom