Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-02 / 173. szám

ÁRA 20 FILLÉR !XV. cvfolyam 173. szám. Szerkasztásspg és kiadóhivatal: Kolozsvár, ßLfiPH0T|Ä: Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT’ JókaLu. Iß-, l. Telefon: 11—09. Nyo®da: Egye. B P R 5 « B |g B U * 4| © IIÉSZVÉNYTÁ^SASÁG KOLOZSVÁR, plőíizeiésl tem-u, Ş. Telefon: 29—23. <3sekkße«»l»: 7205ß t* l» I* ■ If \I*I I la |. i# w árak: 1 hóra 5.20 P, negyedévre lş> P. kwíhes ^ «iá'mvm jasösssja&aaass mm A kenyér és a hús uj ára Lemondott Ryil finn köztársasági elnök Mannerheim tábornagy vette át az ügyek vezetését A tteleti arevonal megszilárdulását helyezi kilátásba a német hadvezetoség I AZ ARCVONALAKRA terelődik a fi­gyelem abban a pillanatnyi szünetben, ami elválaszt a török nemzetgyűlés döntésétől. Úgy keleten., mint délen és nyugaton az ellenség teljes erőbedobással tárryidja a német voncdgkwt, anélkül, hogy a rugal­mas német ellenállásra nagyobb ütést tud­na mérni vagy azt akár részleteiben is megsemmisítené. A keleti mrcvonál harcáéról L eidehre ck, a. Magyarország berlini tudósitója ad ér­dekes helyzetképet. Megállapítja, hogy a legutóbbi héten a maga eseményeivel és a hozzájuk fűzött majgyarrázatokkal olyan változáson ment át, amely nemcsak ma­gának a helyzetnek, hanem a nyomában támadt hangulatnak is valami, megfelelő megjelölését és a harctéri fejleményeknek megfelelő beállítását kívánj(ai Mindeddig a német háávezető&ég a Kárpátok előte­rétől a finn tengeröbölig húzódó több mint 2000 kilométeres arcvormlqn a kitérés módszereit választotta, most azonban eb­ben a tekintetben alapvető változás követ­kezett és következik be. A hadvezetés — jelenti Heidebreck — feladd az eddigi kitérő stratégiai módszert s most már a német vezetés elérkezettnek látja a táma­dó védekezés idejét és módját>. Ezt arz uj felfogást tükrözi a Völkischer Beobucht er-nek az a megállapítása, hogy „ki kell várni“ a német ellenintézkedést. A mindenféle, feltevésre alkalmat adó ilyen ■megállapításról kitűnik — folytatja a> lap —, hogy most már gyengébb eszközök al­kalmazásáról nem lehet szó — vagyis né­met részről uj és hatalmas erőknek gyűj­tését és harcbavetését Írja alő .tatz uj hely­zet. Dittmar altábornagy, a nagy német rá­dió katonai szóvivője keddi előadásában meglállapvtoébt, hogy a galíciai német erők elkeseredett ellenállás után az észak felől kifejod'ött bekerített mozdulatok nyomán visszakanyarodtak és csapataik élével egy­re inkább északkelet felé helyezkedtek el az eddigi keleti irány helyett. Ez a had­műveleti intézkedés, amellyel párosult az arcvonal kemény ellenállása, meghiúsítot­ta a bolsevisták minden eddigi bekerítő kísérletét. A harcok súlypontja most lé­nyegesen a Sántái nyugalmi eső térségbe esik, amelyet a szovjetnek sikerült átlép­nie. Északon világosan kifejezésre jut, ho,gy a szovjet hadműveletek az Észtor­szágban harcoló német csapatokat1 külön, akarják választani Kelet-Poroszországi ól. lit a Schaulen és Mitau elleni előretörés igyekszik a döntést kicsikarni. A Breszt- litovszktól és Bíalis,Ttoktól nyugatra irá­nyuló bolsevvs'ia előretörések legyezóalak- ban terjednek szét az eredeti betörési tér­ségtől és részint területnyereségre törek­szenek, részint pedig a délről és északról csatlakozó német árcvonairészék elzárá­sára, A NORM ANDI ĂB AN folyó súlyos har­cokban az északamerikai csapatok veszteségei július 3 véré tetőpontjukat érték el. Csupán ezen az egy napon a Vire és Avranchea■ só­zott több mint kétezer északamerikai katona halt meg, vagy esett fogságba. A várakozásnak megfelelően a britek ked­den többórai pergőtűz után az Ómétól nyu­gatra támadásra indultak Bourgcebus és St. Martin között. A német tüzérség zárótüze az angolok minden, több hullámban egymást követő támadását szétverte. Egyidejűleg erős brti gyalogos és páncélos erők Caumonttól délre összpontosított támadást intéztek dél­keleti irányban, azzal a céllal, hogy az Orne középső folyásának területére előretörjenek.1 A délután folyamán itt is heves, változatos harcok folytak. OLASZORSZÁGBAN Firenze áll a tá­madás központjában. Ellenséges élcsapatok megközelítették ugyan A város közelebbi térségét, de ezeket a város védelmére felso­rakoztatott német elit páncélos alakulatok szétverték. A front többi szakaszán arány­lag csend volt. A SZÁRNYASBOMBÁK szigeteién Lon­don felé való áradása megzavarta az angol életet. Az uj fegyver hatása arra indított né­hány minisztert, hogy egy nemrégiben tartott minisztertanácson London teljes kiürítése mellett foglalt állást, főleg pedig a óvárosban lévő hadifontosságu üzemek decentralizálását kívánta. Churchill nem tudta ugyan megcL. foirii a kiürítés mellett felhozott érveket. mégis ellenezte a kívánságot, mert a világ London kapitulációját látná ebben a lépés­ben. A kormány köreiben ez az elutasítás heves vitára adott okot. Churchill azon az állásponton van. hogy a háború bármibe ke­rüljön is, legkésőbb októberben eldől a szö­vetségesek javára. Ezalatt a szövetségesek minden egy vérükét és egyverfogható embe­rüket harcbavetik, hogy kierőszakolják ezt a döntést, mielőtt még a németek részéről újabb V.-l. fegyver léphetnék működésbe és ezzel uj alapra helyeznék a háborút. Chur­chill csak azért utazott másodszor is Not* mandiába, hogy ezt az elhatározását közöl­je Montgomery vei. Montgomery' elodázhatat­lan feladatává vált, hogy a lehető leggyor­sabban elfoglalja Párisi. Churchill és Mont­gomery ötórás megbeszélése után indult meg azután a Dempsey-offenzvva is, amely nagy csalódást okozott. Londonban egyre nagyobb reménykedéssel tekintettek az amerikaiakra* akik időközben a hídfő nyugati szárnyán in­dultak támadásra. Úgy tudjak azonban, hogy ennek a támadásnak csak a hídfő kibővítése, nem pedig Páris bevétele volt a célja. Chur­chill Stimsónnal, az amerikai hadügyminisz­terrel Eisenhozver főhadiszállásán megegye*> zett abban, hogy a megindult hadműveletek­nek szeptember végéig, legkésőbb azonban ok­tóber első részében a régi fegyverekkel el kell dőlnie. Stims on is azon a véleményen volt, hogy a németek régi fegyvereiket nem hasznahatják ütőkártyául és éppen ezért $z I amerikaiak részéről is a döntés bekövedeeze* 1 sét gyorsasa*, keü. Mannerheim hajlandó elvállalni áss államelnökségeí BJÎESIN.KI, augusztus 2. (MTI) Eyti, a finn köztársaság .elnöke a kormányhoz intézett levelében kö­zölte, hogy lemond köztársasági elnöki méltóságáról. Lereáe szedanA arra a meggyőződésre jufcsti, hogy a leg­főbb törvényhozói hatalomnak mind a katonai, mind a polgári igazgatás terén ebben a pillanatban egy és ugyanazon személynek a kezében kell összpontosulnia*. Az államelnök rámutat levelében arra is, hogy egész­sége a sok év óta viselt súlyos és felelősségteljes munkát megsínylette. lánkomies finn miniszterelnök a finn országgyűlésen mondott beszédében közölte, hogy Mannerheim báró, Finnország tábornagya a kormány és az országgyűlés óhajtására hajlandó elvállalni az államelnöki tisztet és hajlandó hazája rendelkezésére bocsátani magát. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány arra az elhatározásra jutott, aiz ál! ura elnöki méltóság betelésénél választásra sincs szükség, hanem a finn államelnök! tisztet választás nélkül kellene Mannerheim tábornagyra ruházni. Ennek megfelelőleg törvény- javaslatot nyújtott át az országgyűlésnek, amely az államelnök! tisztet Mannerheim tábornagyra ruházza. A törvényjavaslat szövege szerint a törvény életbeléptetése után a tábornagy azonnal elfoglalja hivatalát- Ha Mannerheim hivatali ideje lejár, vagy tisztéről lemond, vagy annak ellátásában tartósan akadályozva van, a köztársaság uj elnökét az alkotmány értelmébe» kell megyálasziani.Mannerheim tábornagynak joga lesz arra, hogy a miniszterelnökre ruházza azokat a jogokat, amelyek rendelőtök kibocsátására, hivatali kineve­zésekre, stb. vonatkoznak. Uj hadsereg felvonulása majd a Baltikum helyseiét RELÉINK!,^ augusztus 2. (MTI). Az Aho Underrüttelser és más vidéki lapok ä következő megjegyzéseket fűzik a finn- öböl déli partvidékén kíalaiJoult katonai helyzethez: A német visszavonulás még hosszabb ideig tarthat, minthogy n&ncsu- pán az -oroszok feltartóztatásáról van szó, ami pár hadosztály átcsoportosításéval is el lehetne ese ieg érni. Nenn erről van szó, hanem egy uj hadsereg felállításáról, amely komoly alapot teremt a német védekezés számára. Er a feladat azonban bi- zonyos időt vesz igénybe, de ettől eltekintve is az uj hadsereg felvonulási terepét messze nyugaton kell kiválasztdni. hogy eqy időközben előrenyomuló ellenség az előkészületeket me zavarhassa meg. Ilyenformán nincs kizártra hegy az oroszok er észen a Keletí-tenggpg hatolnak előre, aminek azonban?, nagyobb hadászait* jelentősége nln csen, legalább mindaddig amíg qJ fon­óból partvidékének égy része, valamint Ősei és Dagö szigetek német kézen vannak. A fejleményekből arra'lehet'követke-- temi, hogy a nemetek a végsőkig tartani fogják Észtországot, hogy a KNep-tengerrel határos záróövezete- fej tudlak ha<-- málm, az orosz bajomijai szemben. Egyébként a német birodalmi kormány biztosítékokat adott hogy a Baltikuméi a áo* végsőkig foggá vedetmezni, , ■ " AÖ'44

Next

/
Oldalképek
Tartalom