Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-12 / 182. szám

SZ0M3AT, ttti fer- 12. Î.1Y. dirfo-Tfi™!» 182. számi yiläzi 40 FILLÉR ■tä&iüUh. 'Mis/kísÉi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye­tem- u. 8- Telei on: 29—23. Csekkszámla: 72056 ..... „MlinrejM“**-"*4*1*“11*** . .. yi ALAPÍTOTTA: EiEUfi ilMLÖS • sí... ■ MiaingMiiiiiKm Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT” RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Éiőfizet<Gi árak: 1 hóra 5.20 P, negyedévre 15 P. Franciaországban fontos elöntések érlelődnek . * *» jelenti Berlinből a „Pester Lloyd66 munkatársa ,:>> Londonban megdöbbenést keltett a Szovjet magatartása Törökországgal szemben A Kárpátok előterének harcait magyar és német csapatok térnyeresége jellemzi M Vatikán semmit sem fűd a Moszkva Timi ál Utólag a Szentszéknek tett A FRANCIAORSZÁGBAN folyó harci tevékenység méreteiben és hevességében csaknem elérte tetőpontját. Jelentősége a pillánálnyilag megszilárdult kelesti arcvo>- nctlom folyó harcok fölé emelkedik. Né­met hipafcalos körök figyelme is a nyu­gati küzdőtérré irányult, ahol mindkét részről újabb és újabb tartalékokat lét­nek be. Az elkeseredett küzdelem a né­met és az angolszász csapatok között a helyzetet asmyirp. élére állította — mint azt a Pester Lloryű b&rlitni tud/ósitója je­lenti —, hogy a közeli napokban úgy a támadók, minit a védekezők számára lé­nyeges döntések érlelődnék meg. A har­cok mitiősége késtíhówpi többé-kevésbé állő harc után oi rroozgóhaboru jellegét öl­tötte fel, ami Montgomery céljainak mi­hamarabbi megvalósítását célozza. A je­lentésekből kitűnik, hogy a nyugtán német hadsereg korántsem akar kitérni a\ döntő ütközet elől, de mozgási szabadságával maga. határozza meg ezt a pillanatot. Je­lenleg a franciaországi atrevoműon négy súlypont alakult ki: 1. Cacyi—Falaise térségében az 1. ka­nadai hádlsereg támad és az Ame folyó­tól nyugatra a 2. anfgol hadsereg vonult fel. 2. Vine városától délnyugatra az 1. amerikai hadsereg harcol. 3. Le Mans térségében á 3. amerikai hadsereg küzd. 4. A Breton kÁkötők körül alakult gyűrű. A falais'ei terepszakaszon a rendkívül heves ellenséges támadás calig négy-öt ki­lométernyire tudott előretörni a még he­vesebb ellentámadások miatti. A Vxre várostól délnyugatra megkisérélt szövetsege-s elleni ékesek sikertelenek ma­radtak a létrejött német betörési éhekkel szemben, amelyek az aruvemehesi áttörési helyeket meg jobbam megszvkitették. Le Mans térségében a páncélos tartalé­kokkal felerősített amerikai csapatok Mont fort du Rö rmtnál megrekedtek s itt már nem Páris irányába támadtnak ha­nem észak felé fordultak. A cél nyilván­valóan a németek bekerítése. Német rész­ről nem bocsátkoznák jóslatokba, hangsú­lyozzák, hogy ezt a fordulatot várták és előre láf.ák. Bretagnebdn Brest, St. Nazaire, Lorient és St. Miiío támaszpontjainak védői ke­mény harcokat vívnak az ostromlókkal. A hettységek feladására elhangzott ellenséges felhívást visszautasították. Különösen erős harcok folynak. St. Malo-ért, amelyet az mgolszász bombázások felgyújtottak s az erődítés egyes részévbe bemyocömlbak. Eze­ket az ékeket azonban a hősiesein harcoló névvét csapjatok megsemmisítették. A német távirati irpda berlini jelentése cáfolja a, brit hírszolgálatnak azt a célza­tosan terjesztett híré., hogy az amerikai élcsapatok bevonultak volna Chartres vá­rosába, ami Paristól délnyugatra mintegy száz kilométerre fekszik. A Neues Wiener Tagblatt vezércikkben foglalkozik a hadi helyze tei, de csak a nyugati arcvonál eseményeit tárgyalja. A cikk címe: „A neuralgikus pont“. A lap berlini katonai tudósítója, az avranehesi szakaszt jelöli meg ilyennek. Ezután meg­állapítja, hölgy a helyzetet végeredményé­ben a német hadosztályok magatartása határozza meq és befolyásolja a döntés­ben. Azoiké a hadosztályoké, amelyek per­gő és meos-emmisitő tüzet állanak ki és még erejük vmv ahhoz, hogy felfogják az ellenség páncélos hullámait, azokat visz- szaut ásíts dk és visszacsapót mérjenek rá, helyi visszavonulásokra kényszerítsék, amelyek — miután fonőas szakaszon men­nek végbe — helyi jelentőséglükön túl is kihatással vannak. A KELETI HADSZÍNTÉR középső sza­kaszosnak teljes hosszában szintén meg­élénkültek a harcok. Ugylátszik, az utób­bi napokban mindkét részről átcsoporto­sítások és erősítések történtek, ami a na­I gyoibb csata ujdbb fejezettének kezdetét jelenti. A front déli részén, a Dnyeszter alsó szakaszák, Besszarábia középső ré­szén ét Mioldovában nem voltak különö­sebb események. A Tatár-hágósál északra továbbra is jól halad előre a nemeit és mai gyár csapatok tám{:úó vállalkozása. Sü­nöktől nyugatra újból délnyugati irányba támadott a szovjet, ami azonban a nénnet arcvonál előtt meghiúsult. Nagy harcok alakultak ki a baranovi szovjet betörési térségben. Varsó szükebb körzetében ko­moly harcicselekményekre sor nem ke­rült, csuk' néhány támadó ék próbált dél- fellé előretörni. Bíalistoiktól északnyugpíra is elkeseredett harcokra került sor Vil- kavishen városát a németek visiszafoglal- ták. Az északi szárnyon Dümaburgtól északra és a pleskáui tótól délnyugatra felfo.gták a támadásokat, mindössze az utóbbi helyerv vonták vissza pár kilomé­terre az arcvcmalat. A középső arcvonal jelenlegi helyzetéről Model vezértábornagy egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy a hátrálás hetei után most ismét a helyben való kitartás ideje követke­zett el. Egyre nagyobb tömegekben áramla­nak ide a tartalékok s ennek következtében bízik a szovjet ellen védő fal szilárdságában és áttörhet ellenségében. AZ OLASZORSZÁGI ARCVONALON említésre méltó esemény alig történt. Mon- teradótól délre igyekeztek a szövetséges csa­patok tért nyerni és kis betörési szakaszt el­érni, a nagy ember- és anyagveszteségre való tekintettel azonban a támadás hevessége csökkent. Firenze város északi része az utób­bi napokban még mindig a nehéz bt it mo­zsárütegek tüzelése alatt állt és a városban ennek következtében károk keletkeztek. AZ ANGOL FŐVÁROSBAN megdöbbe­nést váltott ki Moszkva reakciója a török— német diplomáciai viszony megszakítására. Ma Londonban Sztálinra való tekintettel, idáig a török lépést ,,kissé elkésettnek“ mi­nősítették, mégsem számoltak azzal, hogy Oroszország oly éles formában lép fel Tö- rökország eilen. Londonban nem titkolják, hogy Sztálin a diplomáciai kapcsolat egysze­rű megszakításával nem éri bé, hanem Tö- rökország hadbaszállását követeli. Másrészt olyan politikusok is akadnak, akik jogosult­nak látják azt a föltevést, hogy Moszkva magatartása Sztálin újabb sakkhuzása, amely- lycl eleve visszautasít minden kötelezettséget Törökországgal szemben, hogy adott idő­pontban törekvésed az angolszász hatalmak ellenére is keresztül vigye. A ,,Tribune de Genevec‘ külpolitikusa — mint a TP jelenti —, különösen azokat a komoly nézeteltéréseket emeli ki, amelyek Törökország és a szovjet között a tengerszo­rosok leendő sorsát illetően fennállanak. A Szovjet-Unió ugyanis a svájci újságíró állí­tása szerint azt követeli, hogy azokat teijes mértékben demiíitari/.álják, Törökország azonban ragaszkodik ahhoz az őr-szerephez, amelyet a montreuxi egyezmény alapján ka­pott. A törökök nyugtalanságának másik oka a szovjet diplomáciának az a magatartásas amelyet Jugoszláviában és Bulgáriában fejt ki. Jörökország ezért azon fáradozik, hogy a szovjet Balkán-politikájának ellensúlyozására egy Balkán blokkszerü szervezetet hozzon össze, amely aban a helyzetben volna, hogy semlegesíthetné a szovjet terjeszkedésre irá- nyúló törekvéseit. A svájci újságíró kételke­dik abban, hogy a szövetségesek megenged­nék a törököknek azt. hogy Németország kis szövetségeseit rávegyék arra, miszerint azok elszakadjanak védőállamuktól és Törökország körül csoportosuljanak. Nagy kérdés, hogy 7 ói ókországnak ez a nagy rátörő politikája összeegyeztethető-e a szövetségesek katonai terveivel, a teberáni hat ár ozmán yokkal. fő­ként pedig a szovjet szándékaival. A szovjet ugyanis csak abban az esetben -t olna hajlan­dó egy Balkán konföderációt elfogadni — Írja a ,.Tribune de Geneve“ külpolitikusa —, ka annak ö lehetne a keresztalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom