Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-10 / 180. szám

í 9 4 4 augusztus i fr. ELLEN2ÉK 3 Román hangok (m.) Az Ellenzék hasábjairól soha­sem hangzott el meggondolatlan kri­tika, vagy feleletien uszítás a nem­zetiségek felé. Magyar célokért er­délyi szellemmel harcolva, lapunk: mindig azt hirdette, hogy az its éld népeknek egymásra kell találniok, mert ha érdekeink ellentétesnek is látszanak, sorsunk mégis közös. Ez a meggyőződés szabta meg Erdély legrégebbi napilapjának a románok­kal szembeni magatartását is negy­venhárom éven áll többségi helyzet­ben és huszonkét éven keresztül ki­sebbségi sorsban. Abban a hónap­ban, amikor Bukarestben a később hírhedtté vált Kulturliga megalakult, Bariba Miklós vezércikket irt az Ellenzék 1891 január 2-i számában „Retinán testvéreink“ címen. Abban az évben, amikor a kisebbségi ma­gyarság gazdasági helyzete a legmé­lyebbre süllyedt. Spectator az Ellen­zék 1S32 január IC-i számában or­szágos vitát inditoitt merj „Verjünk hidat“ című vezércikkével s attól kezdve, hogy a felszabadulás után az erdélyi képviselők az országgyűlés előt’i kijelentették: „nem akarunk az elnyomottakból elnyomók lenni“, la­punk minden alkalmat megragadott a nemzetiségi béke, vagy legalább a magyar-román fegyverszünet gon­dolatának felszmentaríására, még akkCT iis, amikor ezzel a nézetével valóban „ellenzék“ maradt. Minden jogcímünk megvan tehát ahhoz, hogy ha legutóbb örömmel jegyeztünk fel egy néhány ©maiké- d eltebb román sajtóhangot, akkor most rámutassunk arra az inineii- onnan megszólaló, de mégis közös irányításra valló együttesre, mely délkeleti határainkon túl még min­dig a régi szólamokat ismétli. Vagy talán véletlen-e az, hegy egy héten belül az „Ardealul“, a „Curentul“, a „Gazeta Transilvaniei“, a „Tribuna“, és az „Universul“ hasábjairól ugyan­azzal a célzattal félreérthetetlen uta­lásokat hallunk az Északerdélyre rá­nehezedő idegen nyomásról, a rossz szomszédról, Erdély felszabadításá­ról, a nagy egyesülésről és a köze­lebbről beteljesülő nemzeti kíván­ságról? Ez a felelős és kevésbé fele­lős tényezők tollából származó, a maga burkoltságában is olyan sokat­mondó cikksorozat még akikor is több volna a kelletténél, ha a két ország között történetesen nem álla­na fenn a sajtóbékére vonatkozó gentleman agreement, amit leg­alábbis mi a magunk részéről igye^ keztünk a legszigorúbban betartani. Talán az a béküiési ajánlat öntött olajat a hamu alatt izzó parázsra, ami pár héttel ezelőtt Kolozsváron egy kormány férfi ajkairól elhang­zott? Ezt idézi — bár a forrás megje­lölése nélkül a menekült északerdé­lyi románok bukaresti hetilapjának vezércikkírója, amikor arról az or­szágról beszél, mely notor Ikusan; „olyan javakat szokott eltulajdoníta­ni, amelyek nem illetik meg őt. A valóságnak, az igazságnak és az igaz­ságosságnak figyelmen kívül hányá­sával — úgymond a cikkíró — a kér­déses ország szorult helyzetben ren­desen megértésről és együttműkö­désről beszél, hogy másnap, amoKor jobban megy sora, megfordítsa a be­szédeit. Ami minket illek számnasa- ink világosak. A jövőre vonatkozóan készen vannak a terveink. Semmi- esetre sem fogunk olyan hibába esni, amelyet a lehető legfájdalmasabb módon fizettünk meg“. Ezekül án csak azt nem értjük, miért írja ugyanez a lap egy héttel később azt, hogy „nű nnnvon jól megértettük a valóságot s a jövő lehe­tőségeit is. Ki nein emlékszik a mi megyezés iránti méltóságteljes, őszinte és tiszta kisérleteinkre? Min­den hiábavaló voltc". Mi őszintén szólva nem emlékszünk ezekre a kí­sérletekre, de ha voltak ilyenek, ak­kor azok őszinteségét kétségbe kell vonnunk, mert különben a magyai feékekisőrletre ma nem ez, volna a vá­lasz. Vagy talán valami hiba csú­szott bele azokba a számításokba, amelyek az „Ardealul“ szerint olyan biztosak és világosak? 'üe nemcsak az újságírók, hanem a politika és a tudományos élőt irá­nyítói is alátámasztják azt, ami a kolozsvári beszédre adott válaszból kicsendült. A miniszteTelnökhelyet- tes egyik legutóbbi beszédében utal arra, hogy a Kárpátok képezik a ro­mán nép évszázados bölcsőjét. Az egyetemi tanár, aki körül az ifjú li­berálisok csoportosultak, az akadé­mián tartott előadásában, kimutatja, hogy Erdély fele és Máramaros sú­lyos idegen uralom alatt szenved. A Nagyszebenije költözőit kolozsvári egyetem rektora pedig a dák várak ásatási munkálatainak megkezdése alkalmával kijelenti, hogy a román nép teljes egységben és szolidaritás­ban sohasem fog aláírni semmiféle lemondási okiratok Itt nyilván arra az okiratra történik célzás, amelyet a román kormány kiküldöttei 1940 augusztus 30-án Bécsben aláírtak. A Vitéz Mihály rend lovagjainak Fer­dinand király sírjához történd za- rándoklása és a Mária királyné ha­lála évfordulóján tartott istentiszte­let is alkalmat szolgáltáéit azoknak a reményeknek a kifejezésére, ame­lyek beteljesüléséhez — a „Tribuna“ szerint — a román nép sohasem volt olyan közel, mint most. Vannak az újabb román saijtónyi­latkozások között viszont olyan han­gok is, amelyek bcímünk is élénk visszhangot keltenek. Ilyen például a Brassóban megjelenő „Gazeta Transilvaniei“ julus 15-i cikke, mely nyíltan kimondja: „Senkinek sem lett volna valaha is joga arra, hogy szétválassza azt, ami kezdettől fogva arra volt szánva, hogy sraétváPlaszt- hatatslan egységet képezzen“, mert hovatovább mindinkább nyilvánvaló­vá válik, hogy „ma az ország és a nép biztonságának szempontjából mennyire fontos volna, hogy Erdély szivében ne legye halár“. Mit szólna vájjon a román közvé­lemény ahhoz, ha ugyanennek a kí­vánságnak magyar oldalról hasonló elszántsággal adnánk hangot? E :iZ X&KtlM í;ar 7mft elölt elakadtak. L,e Mans tórsé,gében keiddein elkeseredett harcokra került sor. Ezek sarán az ellieimség mágiába a városba benyomult. Bretagnabaw a Lori ént, és Brest ellen előretörő ame­rikai kötelékeket visszavertük és s'zámoisi ellenséges páncélost meg­semmisít ettünk. *S,t. Malo körül to­vábbra is kemény harc folyik. Harci repülőgépek igiem eredményesem tá­madták meg- Avrancb.es és Brecey utánpótlási támaszpontokat. Az a.v- r andre, si tenger részen cks üldyiesiztet- lünk eigy 10 ezer bruttó r egiisa leírton- nas ellenséges kereskedelmi haijint. A francia hátországban harcban felkoncoltunk 69 terroristát. Nagy-London területe súlyos V—I. megtorló tűz alatt áll. Ólasízországban az ellenség csak helyi támadásokat indított Firenzé­től délkeletre és az Arezizótól északra levő térségbein, ezek azonban ered­ménytelenek maradtak. A ba'diten- gerc&zet biztosító jármüvei a dalmát partok előtt elsüllyeisiztettek két. brit gyors naszádot. Keleten Baranov térségében a szovjet, páncélosok által támogatott támadásait visszavertük, vagy fel­fogtuk és megsemmisít ettünk 47 el­lenséges páncélost. Warkától dióiké^ létre páncélos kötelékek ellentáma­dásiba lendülték és henvomuliak a>z Kibombázás után uj üzleteméit megnyitottam Wesselényi Miklós utca 16. szám, udvarban. Nyitva reggel 7 órától este 7 óráig. Volt* Hortby-utt fodrászmester: Kerekes István ellenség által szívósan védelmezett állásba. Bialystoktól délnyugatra a bolsevisták heves tüzérségi előkésizj- tés után az erős páncélos és esatare- pülők harcba veit és év el ismét meg­kezdték támadásaikat. Egyes betö­rési helyekéin tartanak a súlyos har­cok. Meméltől északra keddien újból szétvertük a szovjet valamennyi át­törési kísérletét. A Ra - einen mellett betört ellenségéit ellentámadiustsal eL ret eszel tűk. Kilőttünk 60 ellenséges páncélost. A lett arcvcnalion kemény harc után számos ellenséges táma­dás összeomlott. A déli norvég par­tok előtt, lelőttek nyolc brit repülő­gépet. Ellenséges zavarórepülőgépek az elmúlt éjszaka bombákat dobtak nyugaitnémetországi helységekre, va- 1 amint K elet-P oros zorszagra. Köln- ben épületkárok keletkeztek. A légiriadó miatt félbeszakadt a szerdai minisztertanács BUDAPEST, augusztus io. (MTI) A kor­mány tagjai, szerdán délelőtt io órakor mi­nisztertanácsra ülitek össze. A minisztertaná­cson — tekinitetitieil vitéz Sztójay Döme mi­niszterelnökinek mintegy tiz nappal ezelőtt történt influenzás megbetegedésére —, a kor­mánynál?. rangban legidősebb tagja elnökölt. A minisztertanács időszerű kormányzati kér­déseket tárgyak, a légiriadó miatt azonban csak rövid ideig volt együtt. A légitámadás után vitéz Bonczos Miidós belügyminiszter^ valamint a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca ideiglenes vezetésével is megbzott Szász Lajos iparügyi miniszter azonnal a lé­gitámadás által sújtott területek megtekinté­sére indult. A minisztertanács erre való te­kintettel csütörtökön délelőtt ül újból össze. A népfuMzási a^esó kiterjesztését kéri az Erdély részi Magántisztviselők és h ereske- delmi Alkalmazottak Egyesülete KOLOZSVÁR, augusztus 10. Lapunk hasáb­jain állandóan foglalkozunk a kisemberek ügyeivel, kívánságaival, panaszaival. Az utóbbi időben több cikkünkben a munkáskérdéseket boncolgattuk, jelen alkalommal a magántiszt­viselők és kereskedelmi alkalmazottak helyzeté­vel kapcsolatosan adunk tájékoztatót. Idevo- natkozóan a legilletékesebbeket, a saját érdek- védelmi szervezetük ügyvezető alelnökét, Kröbl Lajost és a főtitkárt, Király Józsefet szólaltat­juk meg. — Tagjaink legégetőbb elintézésre váró ügye a bérrendezések kérdése, — kezdi a főtitkár. Nemrégiben adtunk be az illetékes miniszté­riumba egy idevonatkozó memorandumot, amelynek elintézését mo"st újólag megsürgettük s kedvező döntés valamit enyhítene a helyzeten, de természetesen csak akkor, ha a jelenlegi árak esetleges emelkedését ugyanakkor erélyes intézkedésekkel megakadályozzák. —■ A népruházási akció kiterjesztését is kér­tük illetékesektől, — folytatja az ügyvezető Reméljük, hogy e tekintetben nem fogják rpos- tohatestvérként kezelni a becsülettel dolgozó magánt sztviselő és kereskedelmi alkalmazott társadalmat. Életképes, erős kereske­dőtársadalmat akarunk — Az erdélyrészi kereskedelmi alkalmazot­tak és magántisztviselők egyesületének vezető­sége nagy érdeklődéssel figyeli és várja az áru­készlettel rendelkező zsidóüzletek kiutalásának eredményét. Reméli hogy úgy a kolozsvári iparkamara, mint az elsőfokú iparhatóság, ugv intézkedik, hogy ezek a: üzletek csak kizáró­lag szakképzett kereskedelmi alkalmazottak ke­zébe kerülhessenek, mert csak így képzelhető el egy maradandó, erős magyar . kereskedő réteg megteremtése. (—őri.) Ä város 23 hellón táblákkal jelzik ezután a Koiossra vonatkozó zavarorepülést és légiveszélyt Nagyméretű hadianyag bevetésével ostromolják a normandiai német arcvonalakat BERLIN, augusztus 10. (MTI) A Führer fob adisizáilásár ól jieiieoti a véderő főparancsnoksága: Norm an diában most már az egész arcvo/nalon Caéntől délre egészein az Avramchestől keletre fekrvő térségig a legsúlyosabb harcok folynak-. Az ellenség számos páncélos és nagy légierő támogatásával éts hadianyag legnnagyobb mérvű harcbavétiésével rontott neki újra és újra arcvóná­llónknak. Csak Oaentől és Viretől dél­re sikerült arcvonalunkba benyomul­nia. Az ellenséges rohamékeket azon­ban az állások mélységében fölfog­tuk. A többi arc vonalon az ellensé­ges támadó csoportok legsúlyosabb vefs'z.teiségek mellett már állásaink KOLOZSVÁR augusztus 10. A „légiveszély” és a „zavaró repülés” nyilvános jelzésére vo­natkozólag a m. kir. rendőrség kolozsvári ka­pitányságának vezetője, mint légoltalmi pa­rancsnok m. kir. kolozsvári IX. honvéd hadtest­parancsnokság rendelete alapján rendeletét adott ki. A légoltalmi parancsnok elrendelte, hogy az alant felsorolt helyeken a háztulajdonos, vagy a házgondnok, amikor a rádió „Kolozs”-számára „Légi veszély”-t, avagy „Zavaró repülés”-t jelez, az épület bejárata előtt, — az utcán járó kö­zönség tájékozta tásáa — a jelzésnek mregfelelő táblát függesszen ki és azt, amikor a rádió „Kolozs”-számára a jelzett veszélynek meg­szűntét bemondja, vonja be. A légoltalmi pa­rancsnok a város különböző pontjain összesen 23 köz- és magánépületet jelölt ki, ahol a táb­lák elhelyezendők a jelzett veszély esetén. Ezek a helyek következők: Áqnád-mozgóképszinház, Horthy Miklós-ut. Erdélymozgóképszinház, Pap-utca; Egyetem- mozgóképszinház, Egyetem-utca. Korvin-mozgó- képszinház. Deák Ferenc-u.; Mátyás király- mozgószinház, Mátyás király-tér 26. sz.; Rá- kóczi-mozgóképszinház, Patak-utca 5. sz.; Nem­zeti Szinház. Hunyadi- tér; Newyork szálloda étterem. Mátyás király-tér; Astoria-szálló, Horthy Miklós-ut 3. sz.;Transsylvánia-szálloda, Wesse­selényi-utca; Szieszta-szálloda, Hegedűs Sándor- utca; Ursus-étterem, Mátyás király-tér; M. kir. Tüdőbeteg-gyógyintézet, Magyar-utca; m. kir. Törvényszék, Honvéd-utca 2—4. sr.; Szabó Já­nos gépjavító üzeme, Hnnvéd-utca 71. sz.; Vár- megyeháza, Mussolini-ut; M. kir. Ferenc Jó­zsef Tudomány-Egyetem, Egyetemi Könyvtár, Mikó-utca; Szilágyi Erzsébet Egyetemi Leány­otthon, Mussolini-ut 33. sz.; M. kir. Államvasutak Állomásfőnöksége, Vasutállonás; Kolozsvár vá­ros adóhivatala, Széchenyi-tér 6.; Kolozsvár város Vásárfelügyelösége, Széchenyi-tér 27. ÚJBÓL AKARJAK ÉPITEN1 GOETHE HÁZAT. Berlinből jelntik: A Goethe-alapit- vány felszólította tagjait és híveit, hogy mindazt, amit Goethe frankfurti örökségéből megmenthettek, tartsák fenn és őrizzék meg. A felhívás ismerteti a Goethe-emlékhelyek sorsát a terror bombáz ás okkal kapcsolatban. Az alapítvány sikraszáll a szétrombolt birschgrabeni Goethe-haz újjáépítése mellett, amire már pontos terv készült. Ez természe­tesen már nem lesz Goethe szülőháza. Ezt az amerikai repülők egyszersmind évkorra megsemmisítették. I [Erdély Mozgó Kacagt tó szálguldó tempójú filmvigj£ték . - Szereplők: Ajtay, Pelsőczy, Vaszary, Pethes Sándor, Csortos Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom