Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-05 / 176. szám

ROMÍN GBZOSSâSI SZSKiRODSLOM ÉSZí«ERDÉLYBEN I Magyar Xcm:rti S:öi>ctst'tj kmtlású- b*in Plenen most jelent niey I'ltsztw- Popovits Jó:sef errh'lyi s:nrnut:(isu p^rsi hírlapírónak: .. \: fsrnkrrilflyi romának gardasági helyzete, 1910 191V cimü cr­ilrkfestitâ könyoe. <4 szrrzfi ebben az és:aker>lélyi románok szövetkezeti moz­galmát és bankéletét matatja be, ismer­teti a román sajtót, valamint a görög- katolikus es görögkeleti román egyház szerepet az északerdélgi románság gazda­sági életében. Yégiil felsorolja az észak- erdélyi románok gazdasági szakirodalmát a második béesi döntéstől napjainkig Ez utóbbi igen érdekes részi mi is át­vesszük, leközöljük olvasóink részére. A? északerdélyi rohiánsá;; gazdasági veze­tői nemcsak a szövetkezeti hálózat kiépítésén., rurgerőátésén és fejlesztésén, nemoak az egyházaiknak a szövetkezeti életbe való be­kapcsolásán dolgozzak, nemcsak négy gaz­dasági vonatkozású rovatnak a .. 1 ribuna Ardealului"' Jban való megnyitásán munkál­kodtak, hanem ugyanakkor nagy súlyt he­lyeztek a románnyelvü gazdasági szakiroda- lom fejlesztésére és terjesztésére is. A ko­lozsvári Nemzeti Nyomda (Tipografia Na­ţionala) sajtói alól egymásután kerültek ki azok a kéksz nü füzetek és könyvek, ame­lyek az északerdélyi román földművesek és szövetkezeti vezetők, valamint szövetkezeti ragok szakismereteinek elmélyítését és kibő­vítését szolgálták. ,4 második bécsi döntés elhangzásától. te­hát 1940 augusztus 30-tól kezdve egészen napjainkig összesen 7 ilyen gazdasági vonat­kozású munkát adtak ki az északerdélyi ro­mánok gazdasági vezetői. A legelső könyv Despre cooperativ (A szövetkezetről) címmel 1942 február havá­ban jelent meg Erdély szellemi fővárosában. Szerzője Bindea Tódor, a ..Tribuna Ardea­lului" cimü kolozsvári román napilap ..Szö­vetkezeti Oldalának“ vök rovatvezetője. Ez a könyv a ..Plugarul“ Központi Román Szö­vetkezet Könyvtárának első számaként je­lent meg a ,,Plugarul*' kiadásában. Ehhez a 108 oldalas könyvhöz előszót dr. Hatiegam» Emil volt román közegészségügyi és kÖzmun- katigyi miniszter, egyetemi tanár, az észak- erdelyi románok szellemi és gazdasági veze­tője irt, aki anyagi támogatásával nagymér­tékben. hozzájárult a könyv megjelentetésé­hez. A könyvben. Bindea Tódor mindenekelőtt a szövetkezeti eszmét, a szövetkezeti moz- aiom célkitűzését és lényegét ismerteti be- atóan. Rámutat arra, hogy a mult század elején a kapitalizmus túlkapásainak reak­ciójaként született meg a szövetkezeti moz­galom. Miután megvilágítja a szövetkezeti alapfogalmakat, rámutat a szövetkezet gaz­dasági jelentőségére, amely az alsó népréte­gek gazdasági és szociális felemelésében nyilvánul meg. Felsorolja azokat a feltéte­leket, amelyek egy szövetkezet létesítéséhez sziikségesk, majd rámutat arra. hogy a szö­vetkezeteknek miként kell működniük. En­nek a könyvnek — amelyet egyébként meg­küldték minden egyes román szövetkezetnek —, az volt a célja, hogy minél több román intáleíktuert és földművest nyerjenek meg a szövetkezeti eszmének. A második gazdasági vonatkozású könyv ..Duşmanii pomilor roditori si combaterea Ier“ (A gyümölcsfák ellenségei ess az ellenük való küzdelem) címmel 1942 március havá­ban jelent meg Kolozsvárott dr. Hatieganu Emil felelős kiadásában. Ennek a 96 oldalas és igen értékes könyvnek a szerzője dr. Prodan Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, akit tudományos munkásságának élismeré­séül a bukaresti] Román Tudományos Aka­démia 1943 év tavaszán tiszteletbeli tagjár vá választott. A kiváló román egyetemi tanár termé­szetrajzi tudásán egy magyar középiskolai tanárnak, Mártonffynak köszönheti, aki a ©zamosujvári lliceum -alsó osztályában kanj- totita és nagyon sokszor egyéni kirándulásai­ra is magával vitte Prodant, hogy a növé­nyek és állatok, életét vele együtt szakszó-, rüen tanulmányozhassa. Egyébként Prodan professzor neve és munkássága nem ismeretlen a magyar tudo­mányos világ előtt. Hiszen természettudomá­nyi tanulmányai a dr. Dégen professzor szerkesztésében megjelenő ,,Magyar Termé­szettudományi Szemle“ hasábjain láttak nap­világot, mig ,,Adalékok Eger város vidékének flórájához“, továbbá ,,Adalékok a Bükk vidék flórájához“, valamint ,,Bács-Bodrog vármegye monográfiája“ című munkái mind magyar nyelven jelentek meg. Prodan professzor „Duşmanii pomilor ro­ditori si combaterea lor“ cimü könyvében részletesen . ismerteti és ábrákon keresztül mutatja be azokat a rovarokat és egyéb ál­latokat, amelyek a gyümölcsfák ellenségei, illetve kártevői, elpusztító!. Hangoztatja, hogy Erdélyben a föld és az éghajlat igen alkalmas a gyümölcstermelésre és éppen ezért nagy szükség van a meglévő gyümölcs­fák megvédésére. Prodan professzornak ezt a könyvét a ro­mán sajtó Eszak-Erdélybcn örömmel és nagy lelkesedi? sl fogadta, A ,.Tribuna Ardealului“ cimü kolozsvári romín napilap 1942 március 22 iki s/ámában vezércikkben méltatta könyvét és azt főleg a román papoknak és taniftcl 'inak ajánlotta melegen, mint olyanok­nak, akiknek elsőrangú hivatásuk a gyü­mölcsfák ültetése iránti szeretetnek és gon­dé/.inuk propagálása .1 *omán nép körében. Itt említem i\veg, hogy Prodan professzor most dolgozik Buruienile vătămătoare agn- I ul tuni si combaterea lop' (A földművelésre ártalmas növények és az ellenük vtió küzde­lem) cimü legújabb munkáján, anvTv a kö­zeljövőben hagyja el a sajtót. A harmad k gazdasági vonatkozású ta­nulmány ^Sericicultura" (Sclyemhernyóte*- nv észt és) címmel jelent meg Kolozsváron 1942-ben a ,,Plugarul“ Központi Román Szövetkezet kiadásában. Ennek a 16 oldalas fü/erccskének a szerzője dr. Chirila Viktor. F'üza kecske jónak előszavában hangozhatja, hogy e tanulmány megírásakor az a ccl ve­zette, hogy segítségére siessen a falusi la­kosságnak. Kivánja, hogy a gyermekek, az erőtlenek cs rokkantak az ő munkája révén keresethez jussanak és tanulmánya egy kis határkő legyen a nemzetgazdaság rendszeres megszervezésében. Rámutat arra. hogy a sclvemhemyóte- nyé;ztés éppen úgy, mint a méhészet, tulaj­donképpen a gyermekeknek, rokkantaknak és olyan egyéneknek való foglalkozás, akfk mezei munkát nem tudnak végezni. Szermtc a Magyarországhoz visszacsatolt részeken, különösen Szolnokdoboka. Szatmár, Szilágy, Bihar és Kolozs vármegyékben olyan sok az eperfa, hogy a természetnek ezt az adoma nyát, amely a selyemhernyótenyésztéshez szükséges, kár lenne kihasználatlanul hagyni. Chirila Viktor dr. tanulmányában ezután a salyerríhemyótenyésztésre vonatkozólag ad hasznos tanácsokat a falusi román lakosság részére. A szerző tanulmányának megírása­kor mind magyar, mind pedig német forrás­olcsó pénzköícsönrw csábító köziéi3 pedig Róih ur kisded uzsorán-teteit leplezi. Tó­biás nem akart semmit venni. Csupán a kíváncsiság vitte od-a, mert cifrán díszí­tett, uj hirdetést fedezett fel. Dézsák, hor­dók és kAsdó szobák között gazdagon ara­nyozott, békebeli rugózásu halo%a$ikocsi keresett gazdát. Tóbiáis eltűnődött.. Talán nyugalomba vonul Szomorú ur? Váratla­nul megcsappant az árnyékvilágba távo­zók száma? Botjával szórakozottan kocog- tatta meg néhányszor a kirakat üvegét. Dániel megbotránkozva hagyta abba a bol- hászkodálst. Elképedve rikácsolt á fontos műveletet zxnvaró ifjúra: Dögölj meg! Tó­biás nem vette zokon a sértést. A papa- gály mindenkit eme jámbor kívánsággal traktált. Talán gazdája iránti rokoinszenv- ből. Nyugodtan tovább sétált. Befordult a Püspökvár felé. Arcán ä gondtalanság jól megjátszott derűjével él­vezte a napsütést. Balkezében félpálr kesz­tyűjét szorongatta, jobbjában Pfdigt sóm,­vény ismertet énekor rámutat arra is, hogy abból milyen házi orvosságot lehet készíteni. Chirila Viktor dr. tanumányajuk meg­írásakor dr. Páter Béla, a Mezőgazdasági Akadémia volt igazgatójának, továbbá Bo­dor Kálmán gazdádnak hasonló tárgyú ta­nulmányait, valamint különböző németnyel­vű tanulmányokat használt fel forrásmun­kának. Tanulmányának leküzdését 1942 május 24 én kezdte meg a ,,Tribuna Ardealului“ cimü kolozsvári román napilap, úgyhogy ez a kis füzet tulajdonképpen külön,lény ómat a ,/l ribuna Ardealului“-bol. Az ötödik gadiasági vonatkozású köny­vecske ,,Cultivaţi legume (zarzavaturi)) in grădinile de casă" (Termeljetek házkörüli kentetekben hüvelyes veteményeket, zöldsé­get) cirnmcl jelent meg Kolozsváron 1942 augusztus havában a ,.Tribuna Ardealului Könyvtára“ c. sorozat 7-úk számaként. En­nek a 43 oldalas könyvecskének a szerzője ugyancsak Chirila Viktor dr. Tanulmányában hangoztatja, hogy a föld­műves tápláléka semmiképpen sem áll arány­ban fárasztó munkájával, amelyet naponta végez. Ezért a . háziasszonyoknak arra kell törekedniük, hogy az általuk elkészített étel minél több tápláló anyagot, vitamint tar­talmazzon. Az ételeknél nem a/ mennyiség, hanem a minőség a fontos. A minőségi ételt ped-g csakis gazdag vitanvnanyagokból lehet előállítani. Éppen ezért miinél több főzelé­ket kell főzni és elfogyasztani. Számos be­tegség legjobb ellenszere, ha nem is orvo sá- ga. a főzelékfogyasztás. Ehhez szükség van veteményes növények termelésére. A szerző ezután a- veteményes kert megmunkálását, a különböző veteményes növények termelc-ét ismerteti. Végül pedig felsorolja azokat az ételeket, amelyeket a háziasszony a veteményes növényekből ké­szíthet:, ha tanácsát megfogadja. san emelgeţte a szél nagymintás krepde- sm ruháját. Hosszú selyemhar\s\nyáis comb­jai ingerkedve villantak ki a szoknyái alól, vagy kétujjnyi meztelen bőrt is sej­tetve. Tóbiásnak egyszeribe torkába ug­rott a szive. ll\kv\ könnyű és nem is túl drága erkölcseiről legendákat meséltek. Persze legalább meg kéne vác'soráztatni! A vacsora mindennemű hóditól alapja. A jó vacsora fél, sőt néha egész siker. E tétel fontosságáról Tóbiás nem. is tudott. Pilla­natnyilag a kelleténél jóval többet. Egy rozsdás, még az előző háborúból származó vashatos volt minden vagyona. Ez a\ pénz­darab, ellentétben többi ingóságával, ma­kacs hűséggel ragaszkodott a gazdájához. Ilkáváll kapcsolatos kevéssé erkölcsös szán- dékhi á vázoltak okúból el is szunnyadtak lassacskán. Talán Marinál több sikerre számíthat. Nem kell megvacsoráztatni. Elég neki egy olcsó harisnya' reménysége. Szemei még a tovatűnő Ilka lábszárait simogatták és ezzel menthető, hogy csak munkákat használ fel. így például felhasz­nálta a M. Kir. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség (Budapest) ..Népies Selyemtc r.yé-sztési utasítás“ cimu kiadványát, továvbá a debreceni m. kir. Selyemtenvész.tési Fel ügyel őség utasításaiig valamint Anne von den Eken: ,,Wte bekre be ich erfolgreich Seidensucht?" cimü tanulmányát. A negyedik gazdasági vonatkozású tanul­mány „Plante medicinale“ ^Gyógynövények) címmel jelent meg Kolozsváron 1942-ben, a ,,Plugarul“ Központi Román Szövetkezet ki' adásában. Ennek a 32 oldalas füzetnek a szerzője szintén Chirila Viktor dr., aki ta­nulmányában a gyógynövények gyűjtésének és értékesítésének hasznosságára mutat rá. Hangsúlyozza, hogy a falusi gyermekeknek, a szövetkezeteknek, papoknak s tanítóknak kellene erőteljesen bekapcsolódnak a gyógv- növénygyüjtésbe, amely szép összegeket biz­tosit a gyűjtők résiére. Ezután harmincöt­féle gyógynövényt sorol fel és mutat be ábrákon keresztül. Minden egyes gyógynö­KÉT KIS NOVELLA TÓÉ Öt órakor Tóbiás ur, adóhivatali segéd­tiszt vette a kalapját, sétapálcáját és ki­lépett a városháza kapuján. Kényelmesen sétált végig a Hunyadi-téren. Szomorú János temetkezési vállalkozó kirakata előtt kissé megállóit. A kirakat közepén, sárga­réz rúdon, megfakult gyászjelentések és citmrek között egykedvűen vakaródzovt Dániel papagály. Az üveg alptt néhány hirdetés díszlett. Ugyanis Szomorú János kissé túlméretezett kirakata pótolta a hiányzó helyi lapot. A hirdetések sora hű krónikája volt a 1 helyi szenzációknak. Pél­dául az alig használt szalongurni’túráit kí­náló szerény papírlap Téglássyék válási szándékáról tudósit hitelt érdemlően. Az A hatodik gadasági vonatkozású könvv „Cunoştinţe folositoare pentru plugari“ (Hasznon ismeretek a földműveseik részére) címmel jelent meg 1943 augusztus havában Kolozsváron, a ,,Tribuna Ardealului Könyv­tára“ c. sorozat 9-ik számaként. Ennek a 17c oldalas könyvecskének szerzője Miclea Fái szilágy csehi nyugalmazott iskolaigazgató. A könyvecskéhez dr. Hatieganu Emil irt előszót, amelyben hangsúlyozza, hogv ez a tanulmány mllyep hasznos a földművesek szempontjából. Miclea könyve ezer példányban jelent mtg. A könyv iránt azonban olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az hamaros-m el­fogyott. Éppen őzéit sor került újabb ezer példány kinyomtatására is. A hetedik gazdasági vonatkozású román könyv ,,Sfătuitorul satelor“ (A falvak ta­nácsadója) címmel a ..Tribuna Ardealului Könyvtára“ cimü sorozat io-ik számaként, 1944 junius havában jelent meg Kolozsvá lőtt. Szerzője Porumb János nyu halmaz ott igazgató-tanitó. Ez a 88 oldalas könyvecske ÍÁS pálcája lengett nagyvilági hetykeséggel. Egész jó benyomást tett hő^süruk. Szilva- kék kabátja .kifogástalanul simult inas termettén. Csak hátul lógptt ki ai foszlado­zó bélés, de egész keveset. Galambszürke nadrágjának az éle ellen sem eshet kifo­gás. Arról persze nem tehet, hogy az üle- p<ét fekete pamuttal, foltozták meg. A fi­gyelmes szemlélőnek csak rendkívül óva­tos és apró lépései tűnhettek fel! Istenem! Szürke vászon cipőjét bizony megviselte az idő. Piros gumitalpa minden erélyesebb lépésénél hűtlenül elvált a felsőrésztől és időnként nagyokat csattant. A Szentháromság-szobor táján látta meg Radios Ilkát. Ilka karcsú alakján játéko­Ea^/nos gazdasági tanácsokat tartalma/ t Hlu^i román gazdák részére. A jövőben a ..Tribuna Ardealului Könyv« “tára“ kiadásában sűrűbben fognak. megjelen­ni gazdasági szakmunkák, mim a mukban Hatieganu Emil dr. az észak erdélyi rorn-t tok hcImru él ;; i/11 víz léié I na Ardealului“ 1944 február 6-1 ki számi bar., fely/.óliüotta a falusi románokat, írjál. m;g nekji hogy milyen gazdásági vonatkozású munkák kiadását kivánják a ,.Tribuna Ar­dealului Könyvtára" sorozatában. Ha már most figyelemmel kisérjük a* é-zakc-rdélyi román .gazdasági vonatkozá u könyvek és füzetek kiadóit, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy az északerdélyi román gazdasági szakmunkáknak két kiadó­juk van: az egyik a ,,Tribuna Ardealului Könyvtáraamelynek dr. Hatieganu Emil a felelős kiadója, a másik pedig a „Pluga­rul Központi Román Szövetkezet". A második bécsi döntés óta a ,,Plugarul Központi Román Szövetkezet“ és a ,,Tribu­na Ardealului Könyvtára“ kiadásában egy­forma arányban, jelentek meg gazdasági vo­natkozású szakmunkák. A ,,Plugarul Köz­ponti Román Szövetkezet“ kiadásában eddig összesen 3, a ,.Tribuna Ardealului Könyv­tára“ kiadásában pedig szintén 3 gazdasági vonatkozású munka látott napvilágot, mig egy munka önállóan, illetve dr. Hatieganu Emil felelős kiadásában jelent meg. Valamennyi munka Kolozsváron hagyta el a sajtót, úgyhogy az északerdélyi román gazdasági szakirodalom központjának jelen­leg Erdély szellemi fővárosát tekinthetjük< Ez az ősi magyar város az a hely, ahonnan egy-egy gazdasági vonatkozású munkát ezer­számra out a ,,Nemzeti Nyomda“ (Tipogra­fia Naţională) sajtója. A legtöbb gazdasági vonatkozású könyvet vagy füzetet ingyen osztják szét a falusi román gazdák és szövetkezetek vezetői köz.ött. A nem ingyen szétosztott könyvek­nek vagy füzeteknek pedig olyan alacsony árat szabnak, hogy azokat még a legszegé­nyebb erdélyi román földműves is megveheti magának. A gazdasági könyvek és füzetek árai 30 fillér és 2 pengő között váltakoznak. Ez utóbbi a legmagasabb összeg, amelyet egy 163 oldalas, kis formátumú könyvecskéért elkérnek. A gazdasági munkák olcsó áron való ptacradobá>ával az északerdélyi román föld­művesek gazdasági szaktudásának megalapo­zását kivánják elérni, nagy anyagi áldozatok árán. A könyvek és füzetek kiadóit tehát nem az üzleti nyerészkedés, hanem az a szempont vezeti, hogy az északerdélyi ro­mánság gazdasági helyzetét szellemi eszkö­zökkel is megerősítsék. Hogy ezt a kitűzött céljukat eddigi kiadványaikkal milyen mér­tékben sikerült elérmök, e#.e a kérdésre fe­lelete: ad az a 250 ronaán szövetkezet, amely Északerdélybrn igen élénk tevékenységet fejt. ki és szép eredményeket mutat fel. Valamennyi gazdasági vonatkozású könvv s füzet könnyű, népies stílusban íródott, hogy annak tartalmát rnég a legegyszerűbb román földműves is megérthesse és abból tudásé meríthessen magának. utolsó pillanatban vette észre a Klöckner- boltból kilépő Lammelschwanz adóhiva­tali igazgató urat. Az érdemdús adóférfiut amúgy sem lett volna nehéz nem eszrs>- venvi. Másfélmétemyi daliás termetét még a szokatlanul "magas cipősarok és a hatalmas kalap sem növelte meg kellő­képpen, de viszont úgy járt a poros akácok alatt, égnek tolt orral, mintha az egész város székesegyházadtól, Erzsébet király­né tölgyfájánál egyetemben az övé volna. A kartársakra utálattal vegyes felsőbb­séggel nézett, ahogy a szőrös hernyókra szokás. Magatartása pmgram és álláspont volt: Én vagyok a tökéletes, a nélkülöz­hetetlen, minden adőhivafalnokok között a legelső! Öt észre sem szokta, venni az ut­cán. Tóbiást hősi magatartás szállta meg. Azért sem. köszön neki. Most megmu­tatja! Ne féltsük őt. Hosszas számkukboi prak- szisa alatt az elv és a gyakorlat okos szin­tézisé kristályosult benne. ■— Alázatos szolgája, igazgató ur! ' Köszönt, de elvei szigorú fenntartásá­vá!. A fenntartást megvető köpéssel szem­léltette. Ebben sem járt szerencsével. Nem gyakorolván magát a nyál fölösleg túl adá­sában, saját cipőjét tisztelte meg. így vân­ez! Szegény emberi még az ág is huzza. Aztán a Pécskai-féle csemege-kereske­dés előtt állt meg. Elmély&dve gyönyör­ködött a likőrök változatos színében, o. ko­moly és tekintélyes hasú pezsgős üvegek­ben. Szemei lágyan cirógatták a hófehér szalonnával keretezett rózsaszín sonkát, mikor megszólalt mögötte valaki: Szer­vusz Tóbiás öcsém! Pailühká Medárd kanonok ur, a nagy­bácsija köszöntötte. R.oko\ni szívességgel udvarolták körül egymást. Tóbiás felaján­lotta a kíséretét. Medárd bácsi szuszo\gva kényszeripette helyváltoztatásra nyolcvan esztendő és száz kilogram terhét hord

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom