Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-31 / 197. szám
i 5 i i augusztus 3 JL mmm* ELLENZÉK Az üzemi szociálpolitika Az állam szerepe a munkafeltételek javításában Az elmúlt század egyik kiváló német szó- j bau. 1 cldnját ciálpoiitíkusa mondotta egy alkalommal, bogy a xociá 1 palimika munk.avéd'd.mi intéz, fedőén lényegükben a muniktaadók fekxötlen magatartása által, a társadalommal szemben elkövetett kártételeket és mulasztásokat hivatottak pótolni. A szociálpolitika a liberalizmus alkonyának terméke, valóban csupán a kori átn élik üli szabad vemeny hátráíüyainak é- káros kinövéseinek megjavítására, illetve lenyesegetésáre szolgál. A közületi szociál- pol( plka jogszabályokkal* igyekszik támogatni a munká t, aki még szervezetein keresztül és a kölcsönö i segítség elvón alapuló védelmi, vagy akár harci, eszközeivel sem tudja eredményesen megvívni harcát a hatalmas és erejét egyre növelő tőkével szembeni. A közületi szociálpolitikai elvont, elvi jogt-zabá- lyai a gyakorlatban korraktivumokra szorulnak, olyan intézményekre, amelyek az állami szóé álpolitikai rendelkező lek hézagait és hiányait pótolni képesek.. Ez az üzemi szo L iái politika feladata. A megoldandó problémák váltakoznak az egyes üzemek különleges élete, beosztása 'szerint. A megoldás módija az általáno i elvi kereteken belül az üzemek egyén,bégé szerint más és más. Az üzemi szociálpolitika ezek szerint nem egyéb, mint az egyes üzemek keretében érvényesülő és a különleges feladatok megoldását biztosító munkásvédelem. Kezdetben a patriarchslis üzemvezetés idejében a munkaadó és kevésszámú munkása között fennálló közvetlen kapcsolat még nem kivárnia meg az intézményes rendezést. Ke sobb, amikor egyre gyorsuló ütemben alakult ki a modern nagyipar, a munkaadó elvesztette közvetlen kapc darát munkásaival Sk a vállalatban teret nyert az államtól eltanult adna nbztiráció. Heíiyel-közzel létesítettek bizonyos jóléti berendező' eltet a hiányzó törvényes intézkedések pótlására, ezek a szórványos jelenségek azonban csaknem tel jelent hatástalanok maradtak. A tőke kizárólag ott mutatott némi érdeklődést a munkások iránt, ahol az üzem tulajdona, vagy ré-zvénytöbb- sége egy ember, vagy család kezében volt. Ebből a szempontból, jóllehet. kivételekkel is . izárnölnünk kell, a munkásság leginkább azokra számíthatott, akik maguk is alulról kezdték el pályájukat, akik munkásokból ve rekedték fel magukat egy vállalat élére, a self-made-man-ekre Egye* iek, egy Otoen, Lcgrand. van Marken, Freese vagy Ernst Abbe modern, következetes üzemi szociálpolitikát teremtettek. A munkás ág vigasztalan helyzete, araely az egyes kezdeményezések ellenére nem változott lényegesen, megkövetelte, hogy az állam maga avatkozzék bele a munkál-védelembe és a századfordufón- már a törvényhozás vette fel a harcot a gazdasági liberalizmus túlkapásaival zeniben. Emellett azonban igen tág tere maradt az önkéntes üzemi szociálpolitikának. Az Egyesült Államokban, ahol a közéleti szoci ál politika minimális, az erőteljes üzemi r-zociálpolitika sokoldalúan bontakozott ki és el ősorban a pihenő hasznos eltöltésének kérdés-ér rendezte. Sismondi, egyike a legel ő modern szociálpolitikusoknak. éles hangon kifogásolta, hogy a munkaadók az emberi tényező megóvásával, védelmével egyáltalában nem törődnek, de annál több gondot és költséget fordítanak a vállalat technikai tényezőinek épségben tartására. Az üzemi szociálpolitika elméleti úttörője, Le Play (A műnkísvivzonyok reformja című müvében), valamint tanítványai, élükön Chcysson-noX rámutattak arra, hogy a munkaadó cs munkás viszonyának helyen alakulása fontosabb, mint az üzem technikai berendezése és gazdasági vezetése. Fejtegeté- í-eik szerint az üzem technikai ás gazdasági vezetése mellett megszervezendő az üzemi embervezetés is. A tulajdonképpeni üzemi szociálpolitika éppen az üzemi embervezetá i személyi és tárgyi vonatkozásaiban bontakozik ki. Le Play az üzemek ember vezetőjét szociális mérnöknek Tvvezte el. akinek hatáskörébe tartozik mindaz, ami az üzemben az emberi tényezővel kapcsol at© I, tehát a munkások alkalmazása, beosztása, áthelyezése, elbocsátása, a munkásnak fa léceseivel és mu oka társaival való viszonya általában a helye-, üzemi légkör kialakítása. Ö gondoskodik a jó munkaeszközökről, a műhely egé-izségügyi. biztonsági és esztétikai berendezéseinek megfelelő voltáról. Egyszóval a izodiáillis mérnök szervezi, irányítja az üzem munkavédelmi intézményeit. De ugyancsak o biztosítja a munkásság szakmabeli kiképzésiét, átképzését és továbbképzését. Le Play erőteljes propagandát indított a szociális mérnökök alkalmazá a érdekében és követelte, hogy jelöljék ki hatáskörüket, adjanak le' áő-ségeket kezükbe. Propagandái* nvomán az első 'zociáliü mérnöke: van Mar. ken alkalmazta delti gyárában, Holhn-Jiaollandi, francia, ango. belga, német és .voju üzemeik köv.’.ck és ,t'. muo ■ meny rövideden meghono odott az Egvesult Államokban is sec a 1-engineering címen. A szociális mérnökök munkába állítását a um v- szerii ü/< n i szociálpolitika megindulása keverte. Általában tevékenységük folytan csökkent a mun,kávé izályok száma, -ezzel szemben emelkedett az üzemek teljesitőkepesisege _ és. állandósult munkás-állományuk. A szociális mérnökök -szakszerű kiképzéséről külön ^ intézmények gondo ikodtak. f ranciaor zagban az Union Sociale dTugenieurs, Németországban ,a Reich staule iür Ingenieure, Svájcban az Erfahruiigsgruppe-k. A szoaádis gondolat rámutatott a munka értékére és méltó helyre emelte a munka hordozóját, a munkáéit is. A munka nem áru többé és az emberi munkaerő hozzátartozik a nemzet vagyoiiáílagához. így a munkaerő _ megóvás a és fejlesztése a munkaadó felelősségi körébe tartozik és ebben a vonatkozásban a munkaadó legalább is elvileg — állami ellen-, őrzés alá kerül, amely megállapítja, hogy megtett-e mindent a munkaerő megóvása érdekében éű á munkás tol jesi tő-képességének Iokozására. Az üzemi, szociálpolitika tehát egyben munkaeaőpolitika is. Azok az üzemek, amelyek vállalták az üzemi szociálpolitika szervezetének kiépítését, az erre fordított költségeket tulajdonképpen juttatásnak, tekintet ittak munkásaik révzére. Felfogásuk (szerint ezzel a vállalati nyereség egy részét engedték át és szerintük így megoldották a munkások nyereségrészesedésének kérdését. Véleményük szerint ugyanis a vállalat csupán a nyereségrészesedés kifizetést- nek technikáját változtatta meg, amennyiben az. összeget egyéni kifizetés helyett a gyár átutalta az üzemi tíizocLálim intézmények céljaira. A szoc-iálisi felfogás ezzel szemben ezt csak olyan befektetésnek tekinti, mint példának okáért a technikai berendezések fenntartásáról való gondoskodást, vagy a vállalat technikai berendezésének bővítését, illetve adminisztráció-s szervezetének további kiépítését. Végeredményben — amint azt fentebb kifejtettük —, az üzemi szociálpolitika munkaerő- politikának tekinthető, a munkateljesítményt fokozó hatásánál fogva valóban a munkaadónak dki t-izoligál úgy, minit uj gépek bes-zer- zé‘e, vagy a használtak kijavítása, karbantartása. Éppen ezért az üzemi szoc álpolitika kiadásait nem lebet a munkások nyeresegré- szesedé «ének tekinteni. Az üzemi 'szociálpolitika legfontosabb ágazata az üzemi egészségvédelem A teljes mun-íkakif-ejtésnek mindem akadályai a lehetőségek szerint ki kell küszöbölni, hogy ezzel a munka, ez a társadalmi érték feladatát '-tieljesiithe ise, s további értékeket termeljen. Ennek egyik lényeges feltétele, hogy az üzem-környezet kifogáf-italan, egész'égés, kényelmes legyen, mindenképpen olyan, hogy a munkái erejének fölöslege-1 koptatása nélkül a legnagyobb teljesítményt fejtheti ki. Má' t rí-szről az üzemi egészségvédelem gondoskodik a-rró-1, hogy a munkás egés zségét megvédje még a véletlen balesetektől is. Az üzemi egész; légvédelem tartalmát a követelményeknek megfelelő üzemkörnyezet kialakítása és a balesetek elkerülés-ét célzó berendezkedések 1'étesótá e tölti ki. Ide sorolhatjuk azt -is, hogy egyes, a gyengébb -szervezetekre káros é-s veszedelmes iparokban megtiltják a nők és fiatalkorúak, általában a védett kategóriákhoz tartozó személyek alkalmazását. Az üzemi egé-zségyédelem . kérdéseivel nemzetközi munkaügyi egyezmények foglalkoznak, amelyek közül az elsőt 1906-ban Bernben hozták meg a gyufagyártálnál a felvér foszfor használatának tilalmáról. A Nemzetközi Munkaügyi Értekezletek lényeges munkaügyi kérdésekben ajánlásokba foglalták az üzemi egészségvédelmi elveket. Ezek közül kiemelkedő fontosságú a szabadidő haszna Írásáról szóló nemzetközi munkaügyi ajánlás, amelynek tárgyában 1924-ben jött létre nemzetközi egyezmény. Az üzemi szociálpolitika kétségtelen,ül l'egfejlettebb az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában h előrehaladottabb, mint a később iparosodott keleti államokban. Fontossága szembetűnik abból ki, hogy számos Az erdélyi vármegyékre is kiterjesztették az utazási korlátozást Kai ossvár elhngyásúiiox utazási sgazujilrúirsY kell BUDAPEST, augusztus 31. (MTI) Illetékes helyről kezük, hogy az utazási korlátozás alá vont területem kívül a m. kir. belügyminiszter az utazási korlátozást! Osanád, Aratl- Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített várhaegye, Békés, Szat- már, íSzTúgy, Koloais, Szcínekdcbo- ha, Beszlérceií aszúd, Marostorda, Csik, Udvarhely és líáromszék vármegye, valamint Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad thj. város területére is kiterjesztette. A feint meghatározóit területet érintő utazáshoz utazási igazolvány szükséges. Az utazási igazolvány kiállítása iránt a kérési k’s- és nagyközségekben a községi elöljáróságnál, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrség (rendőrkirendeltség) vezetőjénél, Budapesten pedig a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányságán kell előterjeszteni és egyúttal két darab 6 9 centiméteres fényképet is be kell nyújtani. A hivatalos lap csütörtöki száma közli az utazási korlátozás kiterjesztése tárgyában; A rendeletben meghatározott ierületen belül egyik törvényhatóság terűidéről a másik törvényhatóság területére szintén csak utazási igazolvánnyal lehet utazni, kezdeményezése indítékot adott a közületi szociálpolitikának is. így példának okáért a családi munkabér megvalósítása az üzemi szociálpolitika érdeme. A totálh. államokban az üzemi szociálpolitika jelentőségét azzal is hangsúlyozzák, Hogy teljesítmény-versenyt futtatnak a vállalatok között a mintaüzem címének dnyeréséért. A vállalatok a minél tökéletesebb üzemi szociálpolitikai berendezkedések megváló oltására törekszenek, hiszen az állam gazdaságpolitikája is lokozottabb mértekben támogatja a mintaüzemeket. Az állam maga vizsgálja meg, hogy a vállalatok megfizerik-e á becsületes munkabért, miként részesítik a munkásokat a vállalati nyereségből, mit tesznek a munkavi zony állandósítására nygaikadályozzák-e az indokolat lan elbocsátásokat, gondolkodnak-e a társadalombiztosításon túlmenően is az elaggott munká .okról, megkennyitik-e a munkahely megközelítését, ,megi?.lelően használják-e fel a munkaközi szüneteket, szerveznek-e mozgalmat egészséges munkáslakások építésére, gondoskodnak-e a munká ok családtagjairól. A mintaüzem címét az a vállalat nyeri el. amely eleget tesz mindezeknek a követélményeknek. így válik az egyéni kezdeményezésből önkéntes szociálpolitika, később ped g államilag is szorgalmazott intézményes mun kásvédelem. A keleti iparosodó agrárállamokban, így hazánkban ta az üzemi szociálpolitika még az egyéni kezdeményezés állapotában van, tervszerűtlen és korántsem intézményesedért, ezért ezen a téren úgy az államra, mint magukra a vállalatokra jelentős feladatok várnak. KAKAS ISTVÁN. kivéve a Szatmárnémeti városból Szatmár vármegyébe^ Nagyvárad Valisból Bihar vármegyébe. Kolozsvár városból Kclozs vármegyébe, Maros- vásárhely városból Tfiarostcrda vár- 1 megyébe, valamint e négy vármegye területéről, a vármegye székhelyére [ I történő utazásokat. Ugyancsak uta-’ I zási igazolvány kell a rendeletben meghatározott területről is 02! or- srám utazási korlátozás alá nem vont területére való utazáshoz. MOHÉ R N ZENEALBUM 38 divatos da1, tangó, filmzene, magyar dal, katona dal, moacrn táncok, 20 pengő. Hiába menekülsz. Májusban bolond a sziv. Minden elmúlik egvszcr. Én mától kezdve. Há rom kislány, három hanvéd. Majd ha vissza jöttök megint. Hiába vártak. Most mindennek vége. Tudom, hogy vársz, stb. stb. stb. Fostán utánvéttel, a portó felszámításával, előre fizetésnél portó mentesen küldi az , EilenxéL“ ítihtyresholt emsmEssaaemma^-^MWÁjaK :.<amTwsrsw*.° -aaexjsu Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. 5 SZINÁZl LEVEL Igazgató un! Olvasom a fal rag túszon, hogy Jakab fy D«giső szatmári színháza, mely Kölcsey nevét vkiel 1, szeptember ó-én idényt kezd a\ végűidéia Désen, ahol most a magyarság a közeledő viharban összp- szoritolt májjal állja a vártát és u Bocskainkra, Bethlenekre gondol, akik \i. ■ dély földjén a szabadságol, az embe-i életet jelentették ... A szemekben józan híz és megatnmyi magyár emberben tettrekészség. Ezek a :ok nyomorúságot látott magyarok készek itt an élet-Autói mesgyéjén most odaállni a vihar elé, mert a Bethlenek példája örök magyar, példa. Ön azt írja a falragaszon, hogy a művésze) rid moist rugalmasságot és derül.., A művészet . . . De alább azt olvasom, hogy Ön megnyitó ieilőrjdásul, Kölcsey nevét viselve, ,,Egy boldog pesti nyár“ című operettet tűzte ki, melybicm főhercegek és Irmo- húdé szerelmek lengenek három felvonáson át . . . Ön azt mondja, hogy a darab ennyi és ennyiszer m\cnt . . . Igaz. Tegnap. Mos1:, azonban ma vpsn és Erdélyben vagyunk, a végvidéken! . . ■ Nézze, ezeket a komoly, feszülő magyar életeket. Felelősség és dac bennük! Ők kérik, más darabbal nyisson . . . Hol vagyunk mi már a táncoskomi- krus békebeli élőéitől, a cukrozott szin- pjpdi liedérség.ektől . . . A művészet melege ma, igen, kell’. De nem a zagyva ho? d fény világ, am-i ezekből az operettekből a-«ad . . . amikhez a béke ferőtlensége sitim elég már egy kulturnép előtt., előadási otenak. Igen, az élet-halál peremén, beszéljünk nyíltan. Hozzon Ön művészetet, szép, fajsúlyos stinjátszást, higyje el, nem fog ráfizetni és nemzetlszoig'álatot is végez . . • Kölcsey és a Boldo-g pesti nyár Salvator főhercege? No, nem,. Ön arra híva kozik, hogy fizet me kell színészeit és csak az qperetí': a pénz. De van klasrirJa/s, finom operett is, hozzon repriz-cktt. És mért tud kisvidé- ki igazgató is H:\mlet-et adni, MoUéret, az Ember tragédiáját? A finom szóra- kozlatás és a fajsúlyos darabok: összeegyeztethető k. Nagy csend üli meg a végvidéket , . . Uram, ide nem ,,derü“ kell, az Operett lenges égé, lélek vár erő ütést és ezt most csak a mindenkit egybefogó művészet hozhatja. Valószínű talán a pesti nyaracska is tett hámt hiszen akadnak, ugy-e könnyebb l\Nkek is . . . De azokra itt mi úgyse számítunk a viharban . . . Igazgató ur. Ezelőtt szánhatván évvel Erdélyben az első vámdorszinészfk. az úttörők, esőben, fagyván szolgálták a magyar lelkeK Nézze meg szín1 apjukat, csupa komoly, '»ép, darab, Hamlet, Moliere, stb, Ar akkori napok legszebb darabjai. Hozzon Ön idiei valamit a régi fényből, amit az egükön . actorokK rajongó hittel hordoztak, d nemzet, műveltségéért, leikéért. Ez a fény össze forraszthat itt minket, végvári magyarokat, egy léleknek. És erre van most szükség! SZTOJKA LÁSZLÓ. Jelentés n tegnapi berepülésről BUDAFEST, augusztus 31. (MTI) Augusztus 30-án délelőtt sok ellenséges bombázógép erős vadászkisé- reltel repült be a Duna—Tisza közén kérésziül a Tiszántúlra. Visszarepü- lésük a berepüléssel azonos vonalon történt. Több helyről bombázást jelentettek. A kár jelentéktelen. Augusztus 29-cn délelőtt, délután és a koraesti érákban, valamint az augusztus 30-ra virradó éjszakai ellenséges repülőgépek északkeleti irányból délnyugati irányban átrepülték az erszág légterét. Bombázásról és károkról jelentés nem érkezett. A repülés zavaró jellegű volt. A repülés útvonalán a légvédelmi tüzérség hatásosan működött.
