Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-28 / 194. szám

EÉTFŐ, 1944 augusztus 28, V »u % ■■ LXV. évWíE^ara, 194. szám. ÁRA 20 FILLÉR SzerkeíítősÍg és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u 16-, I, Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u, 8- Te.eíon: 29-—23. Csekkszámla: 72056 ■ ■nfm-mri -•■TTBuirwiMir ti r UÄPiTGIU; RíKS IMKLÚ3 Kiadótulajdonos: ,, PALLAS SAJTÓ VÁLLA LAT’ JUTSZ VÉNYT AKSASÁG KOLOZSVÁR. Llőfizet.Ui ái’ak: 1 hóra á.2ü P, negyedévre Iá P. 1 . • intertill, totentés süerínt román csapatok több helyeim. ellenségesfeedést Ikezdtek. a német haderővel % Elkeseredett harc Bukarest északi részén Paris belsejében ü » A ROMÁNIAI HELYZETET még min­dig nem lehelj annyira áíitulkinteni, hogy helytálló következte.tésNzet. vonhamwik le atv események természetéről és mértéké­ről. Az egymásután érkező jelentéseik nem adnak tiszta képet, sőt) sokszor egyik a másiknak a cáfolata s igy igen nehéz fel­adatra vállalkozna az, aki hii beszámolót akarna nyujtplrui az odaúti helyzetről. Mai jelentéseink állapján annyit azonban tény­ként lelhet elfogadni, hogy a király paran­csára, hallgVÁU) csapatok több helyt letet­ték a fegyvert a szovjet haderő előtt, má­sutt pedig — mint német oldalról jelen­tetek — fegyveresen léptek fel a német haderő egyeis részeivel szemben. Más csa­patok iováb bhafreoilnak a német hadsereg oldhilán az arcvonalon a szovjet seregek ellen. Ilyenformán tehát háromféle maga­tartásit lehet megfigyelni a román haderő­ben: 1. akik letették a fegyvert s a maguk részéről valószínűleg befejezettnek tekin­tik a háborút; 2. akik továbbharcolnak a> szovjet ellen és 3. akik a /németek ellen ragadtak fegyvert. Közöltük a román neniyeti kormány kiáltványát. Ennek a kormánynak a szék­helye és összetétele eddig nem kerüli nyilvánosságfa. A Wihelmstmsse szóvi­vője szerijét ez a titoktartás azzal magya­rázható, hogy a kormány szélesebb alapot akar teremteni, s mindaddig el. akarja ke­rülni, hogy működésének hatályosságát földrjari és világnévé, i, vagy politikai megkötöttségeik korlátozzák. Ugyancsak a Wvhel-msiassen utálnak arr\n, hogy a ro­mán helyzettel kapcsolatban úgy angol, mint szovjet részről tartózkodás mutatko­zik é? sem Londonban, sem Moszkvában nem várnak túlsókat ai romáAiai esemé­nyek katonai kihatásaitól. Szombaton este megszólalt. Hoyria Sima, a román Vasgárda vevére, akiről az uitóbbi években, amióta Antonescu leverte a vas- gár\d\irták felkelését, $ államvezettőkent az ország élére került, nem sokat hallottunk. Horia Sinua a német birodalmi Donau ál­lomáson kereszt ül beszédet intézett a ro­máéi nemzetihez, amelyben felszólította a Vasgárda összes tagjait, hogy azonnali csaidigJkozz\s,. dk a német haderőhöz. ,,Az áruló királynak tistit eskütökből ezennel feloldalak benneteket — mondotta —, egyetlen román katona se emeljen kezet a RomáAát és egész Európán védő német véclerő tagjaira. Alakítsunk közös arcvo- na.lat a néinetekkdl a bols&vizmus ellen. Vegyük fel a harcot az igazságí győzelmi­éért, az európai keresztény kultúra védel­mében.“ Utalt beszédében az olaszországi és lengyelországi eseménykre s a román­ság egyetlen ujtát a németekkel való fegyverbarátságban jelölte meg. A ,,Neues Wiener Tageblatt“ cimü bécsi lap érdekes részleteket közölt a román király lépésének eilőv.mtnyeiről. E sterint % előzetes tárgyalások Ankarában foly­tak, a rámán megbízottak angol és ame­rikai diplomatákkal léptek érintkezésbe. Moszkva azonnal bekapcsolódótt a megbe­szélésekbe s rövidesen cs\ak saját magát tartott á illetékesnék a további tárgyalások folytatására. Áprilisban közölte az, ankarai angol és amerikai nagykövet a román ki­rály megbízottjaival a szovjet feltételeket. A feltételek értelmében Romániát, mint hadműveleti területet, ki kell szolgáltatni a szovjet hadseregnek, s a román csapa­toknak együtt kell müködniök a-, szovjet csapatokkal a német csapatok kiűzésében. A szovjet mindem jogon fenntartott magá­nak katonai támaszpontok román terüle­ten történő létesítésére. Románia ellenőr­zése katonai, politikai és gazdasági szem­pontból a Sízovjet-Unió alá kerülne. A né­meti sajtó a Romániával kapcsolatos szov­jet nyilatkozatból és abból az angol jelen­tésiből, amely szerint Churchill jóváhagyta a szovjet kormány Romániával szembeni feltételéit, azt a köv étkeztetésit vonja le, hogy Molotov R-ománia kiszolgáltatását ki- várija s a nyugfxti hatalmak beleegyeznek abba, hogy aiz országot kiszolgál mssák a bolsevizmusnak. A román nemzeti kor­mány tagjai — írja a ,.Völkischer Beot­bachter“ — mindent elkövetnek, hogy eb­ben a válságos szakaszban az országot és a nép?# megmentsék a halálos veszélytől* Ami a romániai arcvonal helyzetét illeti, arról az interinf. az alábbi jelentést közölte: Romániában szombaton román csapatok a bolsevistákkal kötött megegyezésnek megfele­lően több ponton megkezdték az ellenséges­kedést a német kötelékekkel. Ezáltal, tekin­tettel a bolsevisták páncélos és gépesített kö­telékeinek nem határolt előrenyomulásába, súlyosbodott a keleti arcvonal legdélebbre fekvő szárnyán álló német csapatok helyzete. Erős német kötelékek a Pruthtól keletre és nyugatra számbelileg nagy jölényben lévő bolsevista erőkkel rendkívül heves harcban állanak. A német csoport itt visszavonuló­ban van a kárpáti hágók felé. Románia bel- sejében% Bukarest északi szélén került sor szokatlanul elkeseredett harcokra. Nagy vér- veszteséggel visszaverték azokat a román kö­telékeket, amelyek megkísérelték az itt beve­tett német kötelékeket a bolsevisták paran­Romániában az ellenség gépesített köte­lékekkel és nagv náncélos erőkkel tovább nyomul előre dél felé. A neme bar facso­portoknak az a törekvésük, begy sfu’yos harcokban áttörjék.a Pruth alsó folyásá­nál a szovjet záróövezetet. A Keleti-Kárpátok lejtőin sok ellensé­ges páncélost semmisitet ek meg. Sztianiszlautól nyugatra a magyar csa­patok elfogta'tak egy, magaslati állást. A Visztula hídfőkben Baranovtól nyu­gatra és Varkátó'. délkeletre az ellensé­ges áttörési kísérleteket több ízben ellen- támadássá’! vertük vissz.?.. A Viisetula. és csa értelmében lefegyverezni. Nehéz nemeit légelháritó ütegek 23 román páncélost lőttek ki. A románok Vérveszte egei i> rertdkivül nagyok voltak. A tulajdonképpeni arcvonal-1 övezetekben kitűnt% hogy a bolsevistáknak eszük ágában sincs betartani a románok ál­tal igényelt és állítólag már áprilisban letár­gyalt fegyverszünti feltételeket. A román csapatokat rövid utón lefegyverezik és ct Szovjet-Unióba szállítják. A román tisztek­kel sem tesznek kivételt. PARISBAN tovább folynak a súlyos har­cok. A frangia főváros belső útvonalain, és egyes városnegyedben szabályszerű ütközetek alakultak ki. Szövetséges részről többször is jel szólították a Parisban harcoló német csa­patokat a megadásra. német részről azonban visszautasították a felhívásokat s folytattak a védekező harcot. A harcok sorát! egyes városnegyedekben súlyos rombolok kalet- keztek, különösen az északi és északkeleti városrészekben. a Narev között, változa'lan hevességgel folyik az elhárító csata. Elkeseredett har­cokban meghiúsították a bolsevisták át­törési kisérle ét és a betört ellenséget megállásra kényszeritették. Módónt ó nyu­gatra, valamint a P jpusz-tótol nyugatra csapataink visszaverték a bolsevisták megismé élt. támadásait és néhány betö­rést elreteszeltek. Dorpat város romjai kemény utcai har­cok során az ellenség kezébe kerültek. Szombaton ajz el enség 2. keleti arcvona- !on 75 repülőgépet vesztett. (MTI) ^iUSZORSZAG^ Wp/ R* 0//V £ o Cuers J ^fSfY’Üi/LON / V7/74» \ \ ThAfot/yf/Jőds »PAWySlORS ■fcVo-i • I V I M ^ Szovjet előnyomulás Romániában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom