Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-21 / 188. szám

o

ELLENKÉK

1 9 í í augusztus 21.

team

Bármi fSrSénJék, szeptember Lén hivatásosan megnyílik a tcanév

lU^s lüyula t ínkeriiU'ti kVíi^azgaié nyftnlko- /aia a/ «nţ i vottíii é»r prohléniAUélI

K( M <V/S V \R, «ugusyitw M 0 s leír i""U I - n - uk mar a .kivel, i • ir-y-i nn- nasztor r tüde Mvt. ; 11 m i ■ OJ lóözőpiüku tv oMm iskoládnak niejjnyi á- b\vt Äiab:tlyozKa rá a/, ikoíai év megnyitását szjeplcmbetr elsejéire twá ki. A riadóiét egyik pontja kimondja, lu>gy a tanítást mincfen 'középfokú és elemi • iskolában a lehetőségiek szerint meg kell kezdeni szeptember elsején, abban az esetben pedig, ha akadályok hárulnak a tó- nit-ás megkezdése elé, az akadályok elhárítása utón legkésőbb szeptember 15-20-lg mindertmtt meg keU kezdődjék a tankás.

A közoktatásügyi miniszter rendelkezése a nemzet elsőfokú művelődési érdekét szögül ja, amikor a mult évi csonka tanítási év és öthórtapos kényszerű nyári szünet utón korábbra tűzte ki az iskolák megnyitását és a tanítás me2kezdését, hogy az ifjúság nevelése semmi csorbát ne szenvedjen és nevelőik körében, tanáraik ok--tó és irányitó vezetésével pótolni tudják mindazokat a hiányokat, amelyeket az elmúlt tanév hirtelen befejezése okozott.

Kolozsváron, ahol Északerdély középiskoláinak jelentős része van. sokezer szülőt, és sekezer diákot érint a közokla- ! ásügyi miniszter rendelete. A szülök úgyszólván tájékozatlanok még afe'ő1, hogy milyen formában és milyen lehetőségek között kezdődhetik meg a tanítás szeptember első napjaiban a helybeli középiskolákban. Felkeressük hivataléban Illés Gyű'.' de. tankend éti fői igazgató' Koloz?. Szilágy. Szolnok-Doboka és Besz- teroe-N-aszód megyék közoktatásügyének legfőbb vezetőjét. aki érdekes nyilatkozatban mondotta el. hogy miképren próbálják megvalósítani a következő tónévben a .diákok nevelését és oktatását s igyekeznek biztosi tini a tanév zavarta an menetét.

52 középiikola

— Kolozsváron, mint ismer tes — mondotta érdeklődésünkre Illés Gyula dr. tankerületi fólgazrató — összesen 18 középiskola működik, a négy vármegyéloen pedig 52 középiskola megnyitásáról kell gondoskodni. A kolozsváriakat természetesen elsősorban a kolozsvári iskolák helyzet-, érdekli, különben is a helyzet talán itt iá legsúlyosabb, mert a másik három vármegye legtöbb középiskoláiban ereké'y akadály merül |a középiskolák megnyitása és a anitás megkezdése elé.

— Kolozsváron, egy-két telemi iskola kivételével, az össz?s. középiskolák épületeit lefoglalták, a tanügyi hatóságok első feladata tehát az, hogy megfelelő épületeket szabadítsanak fel, amelyekben a tanítást meg kezdhetik és a szükséges interná tusolhat megnyithatják a bentlakó növendékek elhelyezésére. Természetesen arról szó sem lehet, hogy vili:.mennyi iskola- épület egyszerre felszabaduljon, de ha csupán három-négy középiskola épülete ürülni is ki, már akkor is meg lehetne a tanv,ősi kezdeni és olyan tantervet lehetne krúdjolgoznn.* hogy felvéltva valamenriyi középiskola növendékeit el tudják helyezni h\z épületekben és- oktatásban (tudják őkét részesíteni.

— ‘Kolozsváron az elmúlt esztendőben körülbelül négvezer középiskolás 1 diák volt. Ezeknek a száma most Lényeg seien apad,, mer le kel] szárni tani a zsidó növendékeket és azokat, akik mais vidéki középiskolákban akarják folytatni tanulmányaikat ivaigy akik mint magántanulók részesülnek majd megfelelő oktatásán. A közoktatásügyi miniszter rendelek a leg- szélesebbkörü engedményt teszi a tankerületi főigazgatóknak, akik saját belátásuk' szerint szervez (hetik rn.eg körzeteikben a közoktatásügyet és minden módozatot felhasználhatnak arra.., hogy a diákok megfelelő nevelésben részesüljenek.

A. diákok elhelyezése

■— Ha a ‘bentlakás céljaira nem sikerül a felekezeti iskolák me,gfelelő helyiségeit felszabadítani — mondotta ezután a főigazgató —, akikor a vidéki nővén détkeket

a t,'ilönb"ő ,*\yţwrct«'i ’!ptznikb in, oMhonok- b ru, v gsö szüfkwép, r.set • ai magiu'.liáz/ak- hwi !i«'!y v.ziik ' , do orra is rnlódoil nyújt a mindsz éri rewbliel, hogy főbb-vidéki góc pont okon, ahol több kö-r-pisi kolósnövendék lalkfik, ogy-egy nevelőt V rtsun/k, tanítót küíl’djiütnrk ki a diákok el ők cisz itésétre, sőt (azt irr meg lehel ternii, hogy az intézetek tanárai felváltva ki rámák a növendékekhez és előkészítik őket a következő ta/név anyagából. Ha az intemáítusok é- bentlakások megnyitása elé nagyobb akadályok hárulnak, az is megengedi ,a miniszteri rendelői, hogy a vidéki növendékek egyógy hónapból csupán néhány najpot, egy hetet töltsenek az iskoláb an é-ha vagyoni kórülméyeik nem engedik meg aid, hogy

a városban tartózkodjanak, vidéki otthonuílcban

ké

.szült

n Inek

.ceWiikrc,

mn-lyekiet

I; mamik.

Î)

ii i j>i

Dm firul is/,f‘rm

pfMltOSilb

kinfin-’ik

folk

úi dcZTIK

•k.

Égj

pH

őre 1

:-Sii|);i ii

azt mim'

Iha 1.0171

írjevalr

lm

nyi 1

atkozárt

ál. Illés

Gyula <lr

fői ga/pu

16

IiogV ni" nd' n1. (

‘ÜkíitvieílMLk

« 1 iihiifámr r

■dóU iUin mi'jpví

lllÓGfiitófíii 1 n.

7i)/>r| a lé-.ifoirhntrhlt nr-w.-.rtt órrlWnxü t-n.r t jtél h1H.!// tir ifjústul n mm iijytxhá- horns időt. ben -.e irrvnradjnn inét;felelő ;w v-elth ttek iil. A TrtOKtnui' hos. /.u kényszer ii szünet máris káros--in éreztette h<«folyását és 'vgíöbb ideje, hogy a d'iáíkok visszakerüljenek nevelőik közvetlen, féliigymcte és irányit ás» al á. Bármi történjék is tehát, szeptember elsejém hivatalosan megnyílik o Um év. Megkezdődnek a beiratások és minden közópiskólában az előirt tanterv szerint megírj irt-jók a pótvizsgáikat. Amikor megfelc'ö épületek le-znek, de legkésőbb szeptember 15—20-án me\'kezdődik a tavit ás is. Előbb a felsőbb osztályokban, fokozott figyelemmel az éretts-égire kerülő diákokra, azután az alsóbb osztályokban is.

Korszerű óvóhelyek vannak az iskolákban

— Tekinteti el arra., hogy a háború menete szerint a légi veszélyek csökkenésével még nem lehet számolni — tettük fel a kérdést. —, milyen intézkedéseket hoztak a közok a iá1-ügyi hatóságok aziránt, hogy hirtelen légiriadó,' légi veszély, vagy ess - leges légitámadás alatt a diákokat megfelelő védelemben részesíthessék?

— A legtöbb középiskolában — mondotta a főigazgató — megfelelő korszerű óvóhely van, tehát szükség esetén az ösz- szes diák'ka el len bt bennük helyezni. Hogy a veszély mértékét ez el is csökkentsük, a tantervét u.gv dolgoztuk ki, hogy a délelőtti órákban inkább a nagyobb •diákok és a fi un öve nd ékek részesüljenek oktatásban, mig a leányokat inkább a délutáni, v eszél ymen tes eb b órákban tanítanák. A 'béli e-téken arra is gondja lenne a tantestületnek, hogy a tanárok utcánként haza kísérhetnék a tanuló leányokat vagy pedig a szülők. 1 kérnék fel arra. hogy gyerekeik után menjenek és haza- kisérjék őket.

— Az e'emi iskolákban valamivel jobb a helyréi, mint a középiskolákban, mert úgyszólván az összes iskolaépületeket ki lehet üri'eni és még arról is lehet szó, hogy ideiglenesen a középiskolákat is

egyes elemi iskolák helyiségeibe helyezzék áf. Kolozsváron összesen 33 elemi iskola van, amely k kör?ül 20 állami és 13 felekezeti. A vármegye területén ezenkívül 153 állami és 26 felekezeti elemi iskola ven. Ezekben szinte kivét?! nélkül megkezdődhetik a tanítás.

— T merők dolgában, annak ellenére, hogy nagyon sok tanító munkaszolgálatot vagy katonai szolgál tót teljesít, a helyzet elég kielégítő — mondotta a főigazgató —. mert megfelelő számban vannak tonrí ónok, akik ideiglenesen megkezdhetik az összes iskolákban _ tan‘ást, sőt arra is jut majd -? tanítókból, hogy az egyes nagyobb vidéki helyiségekben ösz- szegyüjtött diákok mellé fe'ügyelőké’, nevelőket nevezhessünk ki belőlük, akik v sgá-ra készítenék elő a diákokét.

— Remélhető — mondotta végül a főigazgató —, hogy a későbbi hónapokban mindenképpen javul a hlelvzet és a középiskoláké an már a rég5 rendszer és teljes öanterv szerint fo'ytathatják zz oktatást és kiküszöbölhetik azokat a hiányokat és hibákat, amelyeket az ifjúság hiányos ne- nclése okolhat a rna-^ar jövő kárára.

f (n. k.)

A magyar gazdasági élet

A mai sorsdöntő kérdésekkel teli korszakban m nden könyv megérdemli az érdeklődésünket. amely gazdasági életünk fejlődésére, szerkezeti és belső tartalmi változásaira mutat rá s megismertet a magyar gazdasági é'et képével- A háború nemcsak helytállárt

k.ván tőlünk, hanem az egész gazdasági élet gyökeres ától Utasának kényes és súlyos kérdéseit is felvetette. A megfelelő felkészültség hiánya iüt végzetes következményekkel járna, s igy különös jelentősége van, ma annak, hogy értelmiségünk, melynek m ndazért. ami történik, elsősorban kell a felelősséget vállalnia, a ’helyzet helyes mérlegelésével, a körülmények minél tökéletesebb ismeretével tudja megoldani a gazdasági élet előtte álló nagy kérdéseit. Ezért üdvözöljük örömmel ár. Csihós-Nagy Béla, dr. - Hantos László és dr. Rézler Gyula értékes munkáját, amely ,,Magyar gazdasági étek- címen nemrég hagyta el a nyomdát.

Ilyen jellegű munka megírásánál az a legnehezebben kezelhető kérdés, hogy milyen bcáEiitásban, nvilyen történeti perspektívában és milyen időszak knhangsulyozásá-ban leghelyesebb a gazdasági életben felmerülő problémákat rmegvilágiiUam. Köztudomású, hogy az utolsó száz esztendő a korszerű magyar gazdálkodás kialakulásának jegyében zajlott le és ez az időszak tele van politikai és gazdasági fordulatokkal, amelyek, a magyar gazdasági élet problematikáját lényegesen módosították. A problematika nyilván egészen más volt az Osztrák-Magyar Monarchiában más volt a megcsonkított ési megint más a megnagyobbodott Magyarországon. Ugyanakkor ez a száz év a gazdasági válságok és fellendülések széles stólájában hullámzott. A három szerző kitünően oldotta meg kitűzött feladatát akikor, amikor a gazdasági életet és annak problémáit lehetőleg történeti kialakulásukban ismerteti. A munka mégsem válók gazdaságtörténeti jellegűvé, mert a szerzők a hangsúlyt az egyes problémák kifejtésére, általában azoknak a szerkezeti és tartalmi változásoknak magyarázatára teszik, amelyek előbb az országcson.kitás, utóbb pedig a négyszeri területgyarapodás és ezzel' kapcsolatos háborús fejlemények következte ben álltak. elő.

A magyar gazdálkodás keretét, az ipart, bányászatot, valamint az energiagazdálkodásit Rézler Gyula irta le. Különösen mélyen szántók az iparról irt fejtegetései. Ezekkel Rézler hosszú évek óta behatóan foglalkozik és az ipari munkásság kérdéseinek egyik Legjobb ismerője. Az iparosodás eredményei mellett igen tok oldalról világítja meg. melyek voltak azok az okok, amelyek nálunk az iparosodást feltétleneül szükségessé tettek és pregnánsan mutat rá arra. hogy azok, akik nálunk „üvegházid iparról besezélnek szem elől révészük, hogy a nagyipari államokban az állami támogat .is összes eszközeit úgy igénybe vették az ipar kifejlesztésénél, mint az mi tettük, csak szerencsésebb viszonyok között és bennünket félévszazaddal megelőzően.

Hantos László a mezőgazdasági, közlekedési és belkereskedelmi, valamint a fogyasztási fejez ereket irta a munkához. Hantos László a felvidéki magyarság évtizedes harcában jól ismert nevet szerzett magának. A felvidéki magyarság gazdasági megszervezése és megerősítése terén nagy gyakorlati érzékét is mutatott fel. A mezőgazdasági, problémák megvilágításánál előbb a különböző tájegységeket, majd a művelési ágakat vizsgálja. A föidbirookpoliitika és a birtokmegoszlás változatos fejlődésének bemutatása után a növénytermesztést és az állattenyésztést nemzetközi összehasonlításban hozza. Külön foglalkozik a mezőgazdaság egyik igen súlyos kérdésével, a mezőgazdasági hitelellátással, végül részletesen ki-tér a mezőgazdasági szociálpolitikára. Igen érdekesek azok a statisztikai táblák, amelyeket az európai államok fogyasztási szokásainak eltéréséről mutat be.

Csikós-Nagy Béla az árpolitika, tőire és biztosításügy, az államháztartás és a nemzetközi munkamegosztás fejezetek irta. Át politikai fejtegetései az agrárolló problémái körül összpontosulnak. A magyar- pénz-tőke és hitelügy problémáinak megvilágításánál a hangsuLyt a magyar gazdasági adottságokra és sajátosságokra helyezi. Közülük. azokat, amelyek a háború pénzpolitika szempontjából érdemeinek figyelmet, a legújabb idők vetületében tárgyalja. Az államháztartás problémáinak magyarázatául az államháztartás kiadásait nem költségvetési fejezetekként vizsgálja, hanem az államhatalom kultur, szociális és termeléspolitikai kiadásak állítja egymás mellé. A nemzetközi munkamegosz tást mindenekelőtt a valutáris együttműködés tükrében elemzi, s rámutat azokra a fáradozásokra, amelyeket Magyarország immáron egy évszázada a valuta megszilárdítása terén fel mutat ott.

A Király könyvkiadó által szép kiállitás- ban megjelent könyv a szakértők és a müveit nagyközönség széles rétegeiben bizonyára komoly érdeklődést fog kekem.

Hiller V€‘z^r távirata Kormanyzó írünkhöz

UlólI,I\, mipu-/tiis dl. (MTI \ I1 IJ.fli'or f(>li4i(J i '-.ZíLIJjimÍjvVI jnjnn l i!-; n Nőmet T;ívir;Ui íródnunk A I ihr r vitéz inigybrnyni Ihrrfhy Mil Io nah, Ma,ryaroru Fóm<• |fó ;)gii Kor

múiryzójámik szivólyctf hanyn -/. i'mr ok‘nyáj ló Iá viral 0.1. (klijil/fól.t a magjai’ 'Uemzol i iniM'm alkalmából.

Milyen esetekben lehet heutazni Kárpátaljára

BUDAPEST, augusztus 21. (MTI.) A kárpát aljai területre, továbbá Ung-, Bereg-, Ugocsa ri M áram áros-vármf*gye, valamint Ungvár váró. területére való utazást 1944. évi augusztus hó 11-töl a m. kir. belügyminiszter oly módon kor látozta, hogy odautazási igazolvány magánszemély részére haladéktalanul szükséges utazás esetén is az alábbi eseteklsen állítható ki:

aj ha az. utazáskorlátozás alá vont területen legközelebbi hozzátartozója halt meg, vagy életveszélyes beteg, vagy sebesült állapotban van és ezt a kórház parancsnoka vagy igazgató- főorvosa, illetve a tisztiorvos igazolja;

b) ha a kérelmet különös méltánylást érdemlő, létkérdést érintő magánügyekben a hatóság igazolja;

e| ha bírói, rendőri, közigazgatási, ragv másnemű hatósági tárgyalásra való megidézé- sét a kérelmező igazolja.

Az utazási igazolvány indokolt időtartamra állítható ki. Meghosszabbításra a tartózkodási hely szerint illetékes hatóság, alispán, rendőrkapitányság vezetője jogosult.

Csoportkiáliitás a Műcsarnokban

KOLOZSVÁR, augusztus 21. Szolnay Sándor festőművész resdezésében vasárnap délelőtt nyílt meg a Műcsarnokban az erdélyi festő- és képzőművészek első csoportkiáliiíása. A tárlaton négy festő: Abodi-Sagy Béla. Andi ú j Zoltán. Fülöp Antal és Szolnny Sándor vair. mint három szobrász. Bmczédi Sándor. Szervn- tiu.sz Jenő és Vida Géza vettek részt. A kiállított műtárgyakról szerzett összbenyomásunkat László Gyula, a katalógusban irt rövid be vezetésében helytállóan szegezte le: ..Erén a i. állításon éppenuc/y találkozunk a faji kifejezésért foiytatott küzdelem egyes állomásaiét mint kiforrott értékekkel.’' Az ö szegyüj " t anyag között Szolnny Sándor képei képviselik a legmagasabbrendü művészetet. A hónapok y; elénkvetitö képsorozata a kiállítás legszebb darabjai. „Januárv és ’,.Október” cimü alkot ; saiban a színek üdesége mögött rejlő erejével ei nem múló élményt ébrszt. Csendéletei közül a Napraforgó” jellegzetes Szolnay-megnyilat- kozás.

Andrásij Zoltán vizfestménvei ugyancsak a fejlődés szép példáját tükrözik a látogató előtt. Megragadott a „Felhő a Hargitánr és a ..Közeledő vihar”. Színei szépen simulnak témáihoz s borongós hangulatai nem akadályozzák meg egyoldalúvá válását, amit a sok finomságot tartalmazó ..Pásztorfiu”-ja és „Csíki leány''-a bizonyít. A ..Legelő” egyik legszebb darabja kiállított mnnkáinak.

Fülöp Antal Andor sok kiállilott vásznát ismerjük már. Szinkezelésének és megoldásainak kérdését komoly tanulmány boncolgathatná, e beszámoló erre hivatva nincs. Legjobban lehelet finomságú Madonnája tetszett.

Abodi-Xagy Béla kiállított munkái tehetségének újabb bizonyítékai. „N. Sz. T. százados arcképe” sikerült alkotás. „Kicsi Anna olaj- vászna és ..Ablak” cimü akvarellje eddi a i forrongásával szemben nyugodtabb légkört sugároznak. A „Kutnál” cimü vásznán érzik leginkább hiányossága. A gondolat kivitelében még gátolja teknikája.

A szobrászok közül Szervátiusz Jenő „Az utolsó borja” cimü gipsze a legérettebb alkotás. Márványa, ,,D. E.-né mellszobra” is megragadó. Vida Géza három faszobra tehetségét tükrözi. A „Bányászok” ellen lennének kifogásaink. Benczédi Sándor két kis agyagfigurájából ítélni nem lehet. Kár, tfogy sajnálatra méltó körülmények gátolták többi alkotásainak kiállil tását.

A kiállító művészek egyéniségei és a bemutatott munkák komoly értékei megkívánják a kiállítás megtekintését

Az Erdélyrészi Hangya Központ

vidéki társzó vetkezet ei részére üzletvezetőket, keres. Pályázliat- raak azok a magyar állampolgárok (férfiak, nők), akik az engedélyek átírásához szükséges iratokat két-két példányban, saját kölségükön be tudják szerezni és ■ szakképzettségüket igazolm tudják. Javad almaró, s megegyezés szerint bavi fixfizetés és forgalmi jutalék. Óvadék céljára a szövetkezet árukészletéhez viszonyítva megfelelő készpénz és ingatlan bekebelezés vagy váltó- biztoísitiék szükséges. Pályázatokat „az Erdélyrészi Hangya Központ. Mi arosv ás árbtely ‘ ‘ szövetkezeti osztályára kell küldeni.

Gy. ÍG74