Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-13 / 156. szám
1944 Julius Í3e ellenzék ^ Az erdélyi le* gyümölcs és vizek sorsa Beszámoló arrúh ami warn és arról« ami hiányzik iß éfriö iniö krr.o IBBEO B9V£ bhkk bléc Es^ boec idtéurr !5yIo SoJJBg. tnüfcü ÖÍStftt 3R ' 5Í3l3 ■Stetsa CS°íí "iUÜBÍ raorí íisrv §9iíTX xbtö'jí JTVÜbT nőim íöiy 23BÎ I 3ÜÍZ± magi rí A »[tett ,otaí unsícf o-Iod ÎCSâJB gprv űkrd fgel ,qgl rretb asiri *éim iTbdí LSE3 S9öf ©eí E5V 9K3 réb feffí aé rnuj ygfö 3ao SE Boí [rb . baf 3ÉS53 0K ;®e ' ősi tfTT 3CT 35 m 3®. aí A »Magyar Ut" nyomán közöljük az alábbi — Erdélyre részben hízelgő, részben a hiányokat feltáró, gazdasági adottságainkat éles szemmel meglátó s a haladás útját is meghatározó — cikket. Riport egy mándiea scaempoinitból kiváló «u'délyi népd szövetikieziS' kői, ami kincset csinál a fáikéi — egy erdélyi gazdakörről, ami példamiuítató lebtet az egész ország szamára — egy csaknem tökéletes, százr- éves múlttal rendelkező erdélyi miezötgaz- diaságtgrdeiklkiépviseíléti szervezetről: még k ét-három ilyen írás, két-íhiárom biztat ló példa, amit nem Js* lenne nehéz előlböu- gésztni Erdély gazdag földjéről és már csodálkozni sem lehet, ha az olvasó szeméiben Erdély maga a tökéletesség, egy olyan országrész, amelyben gyaikoHiatálag vailóteulf meg a sajnos, ma egyre jobban fakuló nagy magyar álom: a minőségtermelő orszó\g álma. ÍRediig nem szabad azt hinnünk, hogy Erdély már miaga a mánőségtermeilő ország. Bizony, m)ég nagyon messze áll attól... Kezdjük palán a fával . . . Kétségtelen, hogy minfaszövetikezet a Mesdlká gazdák falkitermeilő szövetkezette, kétségtelen, hogy ugyanilyen sokat Ígérő szövetkeznie van a gyer.gyói erdőlbirtjoikosoknak is és még van néhány kiseibíb-niagyofolb jólmü- ködő erdélyi fás-szö vetkezet, de még rend kívül messze van Érdély attól, hogy elmondhassa: tökéletesen kihasználja a fával kapcsolatos adottságokat. Ezek a mai fássZöve'tkezietek csak az első lépést jelentik és még-ezek rendszere sem, teljes, még igein sok helyen eddig sem jutott el a fa. A hatalmas erdők gyönyörű fái még legfeljebb ha félkész állapotban — deszka, léc, vagy legjobb esetben láda formájában — hagyják el Erdélyt s a gyergyói, felcsiiki deszíkálból szegedi, győiri, budapesti asztalosok és gyárak készítenek bútort, vagy más készárut. Még messze van a székely fa attól, hogy ott, ahol terem, ott. legyen belőle fűrészelt áru. bútor, bútorlap, furnir és miég az ,a rengeteg más minden, amüt a fából készíteni lehet. A fa basznának jelentős része ma máshová jut még, az ország más részein ad munkaalkalmat, ez pedig nem mindegy, mert a százezerfőnyi álló nép felesleggel rendelkező széíkelysé'g éppen az erdős vidéken- legsűrűbb és legszegényebb, leginkább kivándorlásra vagy belső vándorlásra kénv- széritett. Hogy csak egy gyakorlati példával éljünk: tegyük fel bogy âz udvarhelyi székely munka báján Győrbe megy és beáll.-dolgozni egy győri bútorgyárba,' amply székely fát dolgoz fel. Ebben' az esetben nemzetgazdasági szempontból csökkent erejű, majidnem balett töke leit az ő általa feldolgozott fának a szállítási költsége, az ő útiköltsége, hazautazásának dijai s esetleg a kész árunak éppen a Székelyföldre való visszazsállitásd költsége; a székely vagyon pedig mindezeken felül elvesztette a félfcészáru és a készáru közötti haszonikülömbözetet is. Ezenkívül alapjában véve sosincsen jóbatássa! az egyszerű emberre az, ba kiszakad eredeti körn ye zetéböl. Tehát a fával kapcsolatos adottságok ma még alig vannak kihasználva Erdélyben, még a .fával kapcsolatos egyszerű adottságok se, miért hiszen beszélhetnénk mée például a fa kémiai ipari. lehetőségeiről is, amivel országos viszonylatban is legfeljebb ha néhány ember törődik. fismiiSiá gyümölcsfa kálváriája Vagy beszéljünk például a gyümölcsfáról, a gyümölcstermelésről, ami szintén nagy minőség1'termelési lehetőség. Erdélyben ma az a helyzet, hogy az Brdélyré&zi Hangya jóvoltából Meggyesfalván működik az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági ipartelepe, ami főleg gyümölcsfeldolgozással foglalkozik és ezenkívül az utóbbi evfbfen néhány hasonlócélu, de jóval kisebb telep is alakult már. Há,t például a meglesialvi telepről könnvü dicshimnuszt írni, valóban remek nagyüzem., ahol évente több, mint hárommillió pengő értékű gyümölcs-: alma, vadkor é, málna, áfonya, szeder, gomba, száméba, berkenye, csipkebogyó, télijialma kerül feldolgozásra. Ez nagyon szép adat és ha- si®nló módon imponáló, hogy Ebdéüyben 10 millió számomtartott- gyümölcsfa van. 'Hivatalos adat szerint azonban a 10 millió erdélyi, ^ümöflcsfa felé1 ki kellene vágni, mert a gvüimölesősök túl sürüek, a fáik gyenge minőségűek, nincj szakképzett munkás, nincs kísérletezve, h'Oigya,n kell az 1000—12Ö0 napfény órás, sokszor 35— 40 fokos hideget is kimutató, nagy csapadéka Érdélybríin, legtöbb helyen sajátos, palás altalajon g^bimölcsöt termelni. Pedig nem 10 millió, hanem 5 millió jólkezeilt fa óvd 10 kdlogramos, tehát aránylag gyenge terméssel, 2 pengő kilónkénti árral, ami ma kicsi árnak számit, évi 100 millió pengőt jelentene Erdélynek. Ma ,,szelíd“ gyümölcsből — Meggyesfalvát is' 'beleértve — legfeljebb hia 6—8 millió pengő folyik be Erdéilynek. Körülbelül ennyiéi hozhat a „vad“ gyümölcs is. A hihetetlen értékű erdélyi gyümölcs kihasználása ig'y néz ki a gyakorlatban... A kertészet terén, se dicsekedhet Erdély Valami nagy eredménnyel. Erdély zöldségei látása gyenge, ebből a szempontból jórészben a osonkiaoa’szágra szoruló és kivéve egyes helyeket *— emlitsülk meg külön a Nyárádmenté'1, ahol egy 60 kilométeres völgyben 62 falu él kert- és szőlőgazdaságból, ellátva nyersanyaggal Marosvásárhelyét és a meggyes! nagy szárítóüzemet is — a bolgár rendszerű kert- gazdálkodás csaknem teljesein ismeretlen. Pedig erre a rengeteg folyó, patakocska, a keskeny feltalaj miaJt nagy lehetőség van, úgyszólván egész Erdélyiben. Ugyanilyen gyermekcipőben jár az erdélyi méhészet és sei yemherny ótenyészt és is>. Nem kiéli külön magyarázni, hogy mind a kettőnek milyen lehetősége vau egy olyan országrészben, ’ahol mindenütt fa és fa van. * Hasonló nagy lehetőség a vadontermő gyógynövény gyűjtene is. Ez is egyelőre miéig csak a tervezig© és állapotában van. Lakásrevixió 5 A kihasználatlan erdélyi Teljesen kihasználatlanok 'az erdélyi vizeik is. Tusmád, Borszék, Szováta .és a Gyilkos-tó csak idegenforgalmi, jelentőségűek és jelentéktelenek a vizkihasználás szempontjából. A vázienergi.a munikábaál- Íitását valóban a háború “eszi. lehetetlenné — ennek különösen, ’pari szempontból beláthatatlan távlatai vannak —, de ma is meglevő kihasználatlan adottság például az erdélyi borviz. Ali,er ismerünk borvizes vidékiem igazi gyógyfürdőt és üveggyár híján egyedül Sepsi,bukszád környékén száz-százötven borvizforrás vize megy a semmibe. A bor vizek katalogizálását, orvosi órtékmé- rését mindmáig nem végezte el senki, az pedig már egészen angyali, hogy az erdélyi vonatok -étkezőkocsi jóiban nem lehet borvizet kapná, sőt a .székelyföldi állomásokon sem árulják sehol ezt a természeti kincset. Kétsiéjgtelen, hogy remek tej szövetkezeti rendszer van Erdélyben — körülbelül 150 tejszüvetbezet dolgozik közös szövetségben —) ‘ de a szarvasmarhaiállomány, kivéve Maros tor dát, bizony igen gyenge. Pedig a havasi gazdálkodás minden adottsága meglenne. Lótenyésztés terén- most tesz a földművelésügyi minisztérium kísérleteken a híres erdélyi félvér ló megmentésére, mert ez a Hucziullal felérő lófajta már majidr nem kipusztult. Pedig ez az egyik legjobb napkeleti, ősi eredetű lófajta. Történelmi érdekesség — jegyezzük fel ezt k —, hogy II. József, a kalapos király, csak erdélyi fél vérre volt hajlandó felülni. Legbizi latóbb talán a juhtenyésztés Az érdiéiyi begyekben még karakult is jól lehet tenyészteni, pedig azt idáig csalk Blő- Ázsila éz Dél-Afirika tudta elmondani magáiról, hogy ezt a rendkívül nemiesprémü állatot tenyészteni tudja.. Ami biztató Vágyik hát nem mdnőségte-rmelő tündénkért Erdély s,em. És mégis azt kell mondani: itt fog leghamarabb kibontakozni a minőségtermelő ország arculata. Itt fog kibontaikiozmi, mert Erdélyben a nép szelleme és >a vezetőség igyekezete egyanám! erre mutat. Amiket itt elmondottunk, az n;ém újság Erdélynek. Ők maguk is tudják és szárrvontartják ezeket a hiányokat és igyekeznek azokat minden erővel kiküszöbölni. A népi szellem Erdélyben annyira közösségi és annyi,ra korhoz idomuló fürge, hogy itt úgyszólván miniden különösebb propaganda nélkül talajt talál a minőségtermelés gondolata. A szövetkezeti gondolat, ami az uj ország arculatának egyik legjelentősebb vonás%, itt született meg Erdélyben a múlt század végén a magyar szövetkezeti mozgalom atyjának, gróf Károlyi Sándornak példaadása és munkáíssá- ga nyomán. Ennek azóta ezer és ezer megnyilvánulása volt. Itt alakítottak a komolói gazdalegények népbankot úgy, hogy lemondtak a dohányzásról s> a dohány árát nap, mint nap közös kasszába tették'; itt gyűlj, őft össze a falu népkönyvtárt úgy, hogy minden gazda egy tyuko. adott erre g célra s a „könyvtár tyúkjai“ könyveket tojtak; itt alakítottak a kolozsvári diákok tejszövetkezete;; itt dolgozik ma is a munkával után , felépülő házépítő szövetkezet; itt alakult meg, már háború utánra számolva a csiksaemtsimo- ni keményítő és hordógyár, Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme, szőve kezeti alapon; itt jegyeztek le a szárhegyi gaz- ’ dák közel 100.000 pengőt 'lenfeldolgozó I ütemre és igy tovább... Efelett a közös- j ségii szellem felett pedig ott áll irányitó- ! n.ak a legjobb magyar szövetkezeti csúcs- szervezet, az EMGE. amelyben máris folyik az rz adatf elvételező és kii ér telező , munka, 'amelynek a csonka or szag terüle- ; tén még alig van nyoma. Itt lesz először 1 valósáig az állomból. De addig is: ne lás- 1 sunk többet, mint ami van; illetve a „ran“ mellek tartsuk számon a „nina^-et is. A j<j»za,n és értelmes tervek, mint amilyen ; a minő'séggiazdáilkodó'ország terve is, köteleznek a ■ tisztánlátásra. GULYÁS GÁBOR. Elitöltöztetik Budapestről az 1-14 éves gyermekeket ‘/ Megjelenik a magyar mmilfás^ág egységes szervezetéről szőlő rendelet BUDAPEST, Julius 13. (MTX) A kormány tagjai vitéz Sztójay Döme miniszterelnök elnökésével szerdán délelőtt 9 órakor minisztertanácsot tartottak. A .minisztertanács a légitámadások várható fokozódására tekintettel elhatározta a székesfőváros területéről az 1—14 éves korú gyermekek kitelepítését és egyes, különösen veszélyeztetett vidéki városokban, ipartelepeken hasonló intézkedések előkészítését. A minisztertanács ezután több rendeletét tárgyalt és fogadott el. így a magyar munkások egységes szervezetéről, a repülőgépek kényszerleszállásának vagy lezuhanásának bejelentéséről, valamint a géproncsok és az azokhoz tartozó tárgyak megóvásának biztosításáról, a zsidók lezárt üzleteiben (üzemeiben) lévő áru- és anvagkés-?!etek* valamint berendezés és felszerelési tárgyak értékesítéséről, a f’lmügyek egységes intézésének szabályozásáról, a légitámadások folytán ügye k ellátásában akadályozott személyek javára a. polgári peres és nem peres eljárásban, va la mint a magánjogi kötelezettben “k köriben meoálíapitctt kivételes r°n öelkezésekrol szóló renirieleáeike'. A minisztertanács több más időszerű kormányzati kérdés tárgyalása után fél 5 órakor ért véget. ü SKiáakák szép jti vitel ben gyorsan az ISf f könyvesbolt papirosát ály áh mm K&* Imsvátí Mátyás kir**tés* 9» TeL 11*99 A közvélemény osztatlan óhajtásának tett eleget a város polgármestere, amikor elrendelte az összes eddigi lakáskiutalások felülvizsgálását. Városunkban a zsidókérdés megoldása óta a lakás problémák okozták a legtöbb bonyodalmat. A konjunkturalovagok és L’Ondesok' azt hittek, hogy itt a kedvező alkalom a harácsolásra, az ezerféle tennivalóval elfogult hatóságoknak nem jut (idejük a kellő ellenőrzésre es igy ,,a zavarosban halaszók“ kényelmes lakásokhoz és fényűző berendezésekhez juthatnak. Azok a visszás* súgok, amelyek a zsidó lakások elfoglalása során egyre-másra jelentkeztek, feltétlenül szükségessé tették, hogy a hatóságok gyökeres revízió alá vegyék a laká>kérdést es a szociális igazság jegyében csupán azokat hagyják meg az uj lakásokban, akiknek erre tényleges jogcímük van. Az Ellenzék hasábjain többször is rámutattunk a lakáskiutalásokkal kapcsolatosan felmerült problémákra. Hangoztattuk, hogy a honvédelmi és közhivatali lakásigénylések kielégítése után feltétlenül figyelembe kell venni a háztulajdonosok szempontjait is, akik a közterhek legnagyobb részét viselik és igy minden jogcímük megvan arra, hogy lakás ügyekben az ő bevonásukkal döntsenek. Az önkényes lakásfoglalók ugyanis semmibe sem vették a háztulajdonosok jogait és nagyhangú fenyegetőzésekkel válaszoltak, ha a házigazda a lakbért, vagy a beutalásról szóló hivatalos igazolást' merte követelni. A polgármester a közvélemény kívánalmait figyelembe véve, úgy intézkedett, hogy a lakásbizottság tagjai között a város megbízott tisztviselőin kívül a polgárság kitünően bevált és nagyszerűen működő szervezete, a Tizes Szervezet, valamint a Eláztulajdono- sok Szövetsége is képviseletet nyerjen. A Tizes Szervezet már eddig is felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a lakáskérdés megoldása terén. A tizedesek végigjárták körzeteiket és a legpontosabban megállapították, hogy milyen lakásváltoztatások történtek március 22-e óta, valamint arról is jelentést tettek, hogy hol tapasztaltak visz- szásságokat. A Kolozsvár elleni terrortámadás után a bornbakárosultak elhelyezésénél is segítségére voltak a városi hatóságoknak és a Tizes Szervezet adatai alapján leheteti azt is megádlapitani, hogy kik voltak azok, akik a hatóságok jóindulatával visszaélve, a bombatámadást is arra akarták felhasználni, hegy fogtálán előnyöket szerezzenek maguknak. Aszóknak nincs mit tartani a lakásrevi- ziótól, akik valóban megérdemelték, hogy az eddigi nyomorúságos helyzet után végre családias környezetet biztosító, emberséges otthonhoz jussanak. Elsősorban a tisztviselőkről és a munkásosztályról beszélünk, amely a ■legtöbbet szenvedett a lakásmizériák miatt. Természetszerű, hogy az ilyen átköltözések ellen senkinek sem lehet kifogása, mert a lakáskérdés, igazságos rendezése mindenekelőtt a társadalmi kiegyenlítődést kell, hogy ízoL gálja. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy a lakbérrögzitési rendelet tulajdonképpen vagyoni értéket jelent. Meg kell tehát akadályozni, hogy ezt a helyzetet kihasználva, olyanok igyekezzenek kényelmes és olcsó lakásokba jutni, akH két ez semmiképpen nem illet meg. Itt feltétlenül tekintettel kell lenni a háztulajdonosok Mvánalmaira, akiknek a lakáskérdés rendezése körül felmerült huza-vona amugy- is tekintélyes anyagi károkat okozott. Az a tény. hogy a város képviselőin kívül a közönség képviseletében a Tizes Szervezetet, a háztulajdonosok részéről pedi° érdekképviseletüket meghallgatják, lehetővé teszi a la' káskcrtíés annyira óhajtott, igazságos megoldását és éppen ezért a magunk részéről a íegnagyohb örömmel üdvözöljük a lakásre- viziót elrendelő polgármesteri intézkedést. (v. j.). Eljárást indítanak az árdrágító bérkocsisok eüen ivCiLO’ZSV Aii. ,uliu- 1Ö. Kolozisvár város illetélk.es ügyosztálya közli; A közönség körében egyre sűrűbben merűinek fel panaszok egyes bérkocsisak túlkapásai miatt. Egyes bér- koicsisok a legutóbbi hatóságilag megállapított vi teld Íjnak kétszeresét sfVt háromszorosát is követelik a bérkocsit igénybevevő közönségtől. visszaélve azzal a helyzettel, hogy úgy a taxik, mint az aut.obu- ! szók, hja átmenetileg isi, csak 'csökkentett forgalmat bonyolítanak le. Azokkal a bérkocsisok kai szeműben, akik a iri egál I api t-ptl v it old íjnál magasabb összeget követelnek, vagy • durván lépnek Tel a .közönséggel szemben, az illetékes hatóság az eljárást minden bejelentés esetében batadéklalamd megindítja. A közönség saját érdekét védi meg tehát, ha minden egyes esetet bejelent, inéit csak igy akadályozható meg a közönség kiuzsorázása.
