Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-13 / 156. szám

1944 Julius Í3e ellenzék ^ Az erdélyi le* gyümölcs és vizek sorsa Beszámoló arrúh ami warn és arról« ami hiányzik iß éfriö iniö krr.o IBBEO B9V£ bhkk bléc Es^ boec idtéurr !5yIo SoJJBg. tnüfcü ÖÍStftt 3R ' 5Í3l3 ■Stetsa CS°íí "iUÜBÍ raorí íisrv §9iíTX xbtö'jí JTVÜbT nőim íöiy 23BÎ I 3ÜÍZ± magi rí A »[tett ,otaí unsícf o-Iod ÎCSâJB gprv űkrd fgel ,qgl rretb asiri *éim iTbdí LSE3 S9öf ©eí E5V 9K3 réb feffí aé rnuj ygfö 3ao SE Boí [rb . baf 3ÉS53 0K ;®e ' ősi tfTT 3CT 35 m 3®. aí A »Magyar Ut" nyomán közöljük az alábbi — Erdélyre részben hí­zelgő, részben a hiányokat feltáró, gazdasági adottságainkat éles szem­mel meglátó s a haladás útját is meghatározó — cikket. Riport egy mándiea scaempoinitból kiváló «u'délyi népd szövetikieziS' kői, ami kincset csinál a fáikéi — egy erdélyi gazdakörről, ami példamiuítató lebtet az egész ország szamára — egy csaknem tökéletes, százr- éves múlttal rendelkező erdélyi miezötgaz- diaságtgrdeiklkiépviseíléti szervezetről: még k ét-három ilyen írás, két-íhiárom biztat ló példa, amit nem Js* lenne nehéz előlböu- gésztni Erdély gazdag földjéről és már csodálkozni sem lehet, ha az olvasó sze­méiben Erdély maga a tökéletesség, egy olyan országrész, amelyben gyaikoHiatálag vailóteulf meg a sajnos, ma egyre jobban fakuló nagy magyar álom: a minőségter­melő orszó\g álma. ÍRediig nem szabad azt hinnünk, hogy Erdély már miaga a mánőségtermeilő or­szág. Bizony, m)ég nagyon messze áll at­tól... Kezdjük palán a fával . . . Kétségtelen, hogy minfaszövetikezet a Mesdlká gazdák falkitermeilő szövetkezette, kétségtelen, hogy ugyanilyen sokat Ígérő szövetkeznie van a gyer.gyói erdőlbirtjoikosoknak is és még van néhány kiseibíb-niagyofolb jólmü- ködő erdélyi fás-szö vetkezet, de még rend kívül messze van Érdély attól, hogy el­mondhassa: tökéletesen kihasználja a fá­val kapcsolatos adottságokat. Ezek a mai fássZöve'tkezietek csak az első lépést jelen­tik és még-ezek rendszere sem, teljes, még igein sok helyen eddig sem jutott el a fa. A hatalmas erdők gyönyörű fái még leg­feljebb ha félkész állapotban — deszka, léc, vagy legjobb esetben láda formájá­ban — hagyják el Erdélyt s a gyergyói, felcsiiki deszíkálból szegedi, győiri, budapesti asztalosok és gyárak készítenek bútort, vagy más készárut. Még messze van a székely fa attól, hogy ott, ahol terem, ott. legyen belőle fűrészelt áru. bútor, bútor­lap, furnir és miég az ,a rengeteg más min­den, amüt a fából készíteni lehet. A fa basznának jelentős része ma máshová jut még, az ország más részein ad munkaal­kalmat, ez pedig nem mindegy, mert a százezerfőnyi álló nép felesleggel rendel­kező széíkelysé'g éppen az erdős vidéken- legsűrűbb és legszegényebb, leginkább ki­vándorlásra vagy belső vándorlásra kénv- széritett. Hogy csak egy gyakorlati pél­dával éljünk: tegyük fel bogy âz udvar­helyi székely munka báján Győrbe megy és beáll.-dolgozni egy győri bútorgyárba,' amply székely fát dolgoz fel. Ebben' az esetben nemzetgazdasági szempontból csökkent erejű, majidnem balett töke leit az ő általa feldolgozott fának a szállítási költsége, az ő útiköltsége, hazautazásának dijai s esetleg a kész árunak éppen a Szé­kelyföldre való visszazsállitásd költsége; a székely vagyon pedig mindezeken felül elvesztette a félfcészáru és a készáru kö­zötti haszonikülömbözetet is. Ezenkívül alapjában véve sosincsen jóbatássa! az egyszerű emberre az, ba kiszakad eredeti körn ye zetéböl. Tehát a fával kapcsolatos adottságok ma még alig vannak kihasználva Erdély­ben, még a .fával kapcsolatos egyszerű adottságok se, miért hiszen beszélhetnénk mée például a fa kémiai ipari. lehetősé­geiről is, amivel országos viszonylatban is legfeljebb ha néhány ember törődik. fismiiSiá gyümölcsfa kálváriája Vagy beszéljünk például a gyümölcs­fáról, a gyümölcstermelésről, ami szintén nagy minőség1'termelési lehetőség. Erdély­ben ma az a helyzet, hogy az Brdélyré&zi Hangya jóvoltából Meggyesfalván műkö­dik az ország egyik legnagyobb mezőgaz­dasági ipartelepe, ami főleg gyümölcsfel­dolgozással foglalkozik és ezenkívül az utóbbi evfbfen néhány hasonlócélu, de jó­val kisebb telep is alakult már. Há,t pél­dául a meglesialvi telepről könnvü dics­himnuszt írni, valóban remek nagyüzem., ahol évente több, mint hárommillió pen­gő értékű gyümölcs-: alma, vadkor é, mál­na, áfonya, szeder, gomba, száméba, ber­kenye, csipkebogyó, télijialma kerül fel­dolgozásra. Ez nagyon szép adat és ha- si®nló módon imponáló, hogy Ebdéüyben 10 millió számomtartott- gyümölcsfa van. 'Hivatalos adat szerint azonban a 10 mil­lió erdélyi, ^ümöflcsfa felé1 ki kellene vágni, mert a gvüimölesősök túl sürüek, a fáik gyenge minőségűek, nincj szakképzett munkás, nincs kísérletezve, h'Oigya,n kell az 1000—12Ö0 napfény órás, sokszor 35— 40 fokos hideget is kimutató, nagy csapa­déka Érdélybríin, legtöbb helyen sajátos, palás altalajon g^bimölcsöt termelni. Pe­dig nem 10 millió, hanem 5 millió jólke­zeilt fa óvd 10 kdlogramos, tehát aránylag gyenge terméssel, 2 pengő kilónkénti ár­ral, ami ma kicsi árnak számit, évi 100 millió pengőt jelentene Erdélynek. Ma ,,szelíd“ gyümölcsből — Meggyesfalvát is' 'beleértve — legfeljebb hia 6—8 millió pengő folyik be Erdéilynek. Körülbelül ennyiéi hozhat a „vad“ gyümölcs is. A hihetetlen értékű erdélyi gyümölcs kihasználása ig'y néz ki a gyakorlatban... A kertészet terén, se dicsekedhet Erdély Valami nagy eredménnyel. Erdély zöldség­ei látása gyenge, ebből a szempontból jó­részben a osonkiaoa’szágra szoruló és ki­véve egyes helyeket *— emlitsülk meg kü­lön a Nyárádmenté'1, ahol egy 60 kilomé­teres völgyben 62 falu él kert- és szőlő­gazdaságból, ellátva nyersanyaggal Ma­rosvásárhelyét és a meggyes! nagy szárí­tóüzemet is — a bolgár rendszerű kert- gazdálkodás csaknem teljesein ismeretlen. Pedig erre a rengeteg folyó, patakocska, a keskeny feltalaj miaJt nagy lehetőség van, úgyszólván egész Erdélyiben. Ugyan­ilyen gyermekcipőben jár az erdélyi mé­hészet és sei yemherny ótenyészt és is>. Nem kiéli külön magyarázni, hogy mind a ket­tőnek milyen lehetősége vau egy olyan országrészben, ’ahol mindenütt fa és fa van. * Hasonló nagy lehetőség a vadontermő gyógynövény gyűjtene is. Ez is egyelőre miéig csak a tervezig© és állapotában van. Lakásrevixió 5 A kihasználatlan erdélyi Teljesen kihasználatlanok 'az erdélyi vi­zeik is. Tusmád, Borszék, Szováta .és a Gyilkos-tó csak idegenforgalmi, jelentősé­gűek és jelentéktelenek a vizkihasználás szempontjából. A vázienergi.a munikábaál- Íitását valóban a háború “eszi. lehetetlen­né — ennek különösen, ’pari szempont­ból beláthatatlan távlatai vannak —, de ma is meglevő kihasználatlan adottság például az erdélyi borviz. Ali,er ismerünk borvizes vidékiem igazi gyógyfürdőt és üveggyár híján egyedül Sepsi,bukszád környékén száz-százötven borvizforrás vize megy a semmibe. A bor vizek katalogizálását, orvosi órtékmé- rését mindmáig nem végezte el senki, az pedig már egészen angyali, hogy az er­délyi vonatok -étkezőkocsi jóiban nem lehet borvizet kapná, sőt a .székelyföldi állomá­sokon sem árulják sehol ezt a természeti kincset. Kétsiéjgtelen, hogy remek tej szövetkeze­ti rendszer van Erdélyben — körülbelül 150 tejszüvetbezet dolgozik közös szövet­ségben —) ‘ de a szarvasmarhaiállomány, kivéve Maros tor dát, bizony igen gyenge. Pedig a havasi gazdálkodás minden adott­sága meglenne. Lótenyésztés terén- most tesz a földmű­velésügyi minisztérium kísérleteken a hí­res erdélyi félvér ló megmentésére, mert ez a Hucziullal felérő lófajta már majidr nem kipusztult. Pedig ez az egyik legjobb napkeleti, ősi eredetű lófajta. Történelmi érdekesség — jegyezzük fel ezt k —, hogy II. József, a kalapos király, csak erdélyi fél vérre volt hajlandó felülni. Legbizi latóbb talán a juhtenyésztés Az érdiéiyi begyekben még karakult is jól le­het tenyészteni, pedig azt idáig csalk Blő- Ázsila éz Dél-Afirika tudta elmondani ma­gáiról, hogy ezt a rendkívül nemiesprémü állatot tenyészteni tudja.. Ami biztató Vágyik hát nem mdnőségte-rmelő tün­dénkért Erdély s,em. És mégis azt kell mondani: itt fog leghamarabb kibonta­kozni a minőségtermelő ország arculata. Itt fog kibontaikiozmi, mert Erdélyben a nép szelleme és >a vezetőség igyekezete egyanám! erre mutat. Amiket itt elmon­dottunk, az n;ém újság Erdélynek. Ők ma­guk is tudják és szárrvontartják ezeket a hiányokat és igyekeznek azokat minden erővel kiküszöbölni. A népi szellem Erdélyben annyira kö­zösségi és annyi,ra korhoz idomuló fürge, hogy itt úgyszólván miniden különösebb propaganda nélkül talajt talál a minőség­termelés gondolata. A szövetkezeti gon­dolat, ami az uj ország arculatának egyik legjelentősebb vonás%, itt született meg Erdélyben a múlt század végén a magyar szövetkezeti mozgalom atyjának, gróf Ká­rolyi Sándornak példaadása és munkáíssá- ga nyomán. Ennek azóta ezer és ezer megnyilvánulása volt. Itt alakítottak a komolói gazdalegények népbankot úgy, hogy lemondtak a dohányzásról s> a do­hány árát nap, mint nap közös kasszába tették'; itt gyűlj, őft össze a falu nép­könyvtárt úgy, hogy minden gazda egy tyuko. adott erre g célra s a „könyvtár tyúkjai“ könyveket tojtak; itt alakítottak a kolozsvári diákok tejszövetkezete;; itt dolgozik ma is a munkával után , felépülő házépítő szövetkezet; itt alakult meg, már háború utánra számolva a csiksaemtsimo- ni keményítő és hordógyár, Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme, szőve kezeti alapon; itt jegyeztek le a szárhegyi gaz- ’ dák közel 100.000 pengőt 'lenfeldolgozó I ütemre és igy tovább... Efelett a közös- j ségii szellem felett pedig ott áll irányitó- ! n.ak a legjobb magyar szövetkezeti csúcs- szervezet, az EMGE. amelyben máris fo­lyik az rz adatf elvételező és kii ér telező , munka, 'amelynek a csonka or szag terüle- ; tén még alig van nyoma. Itt lesz először 1 valósáig az állomból. De addig is: ne lás- 1 sunk többet, mint ami van; illetve a „ran“ mellek tartsuk számon a „nina^-et is. A j<j»za,n és értelmes tervek, mint amilyen ; a minő'séggiazdáilkodó'ország terve is, kö­teleznek a ■ tisztánlátásra. GULYÁS GÁBOR. Elitöltöztetik Budapestről az 1-14 éves gyermekeket ‘/ Megjelenik a magyar mmilfás^ág egységes szervezetéről szőlő rendelet BUDAPEST, Julius 13. (MTX) A kormány tagjai vitéz Sztójay Döme miniszterelnök elnökésével szerdán délelőtt 9 órakor minisztertanácsot tartottak. A .minisztertanács a légitámadások várható fokozódására te­kintettel elhatározta a székesfőváros területéről az 1—14 éves korú gyermekek kitelepítését és egyes, különösen veszélyeztetett vidéki váro­sokban, ipartelepeken hasonló intézkedések előkészítését. A minisztertanács ezután több rendeletét tárgyalt és fogadott el. így a magyar munkások egységes szervezetéről, a repülőgépek kényszerle­szállásának vagy lezuhanásának bejelentéséről, valamint a géproncsok és az azokhoz tartozó tárgyak megóvásának biztosításáról, a zsidók lezárt üzleteiben (üzemeiben) lévő áru- és anvagkés-?!etek* valamint berende­zés és felszerelési tárgyak értékesítéséről, a f’lmügyek egységes intézé­sének szabályozásáról, a légitámadások folytán ügye k ellátásában aka­dályozott személyek javára a. polgári peres és nem peres eljárásban, va la mint a magánjogi kötelezettben “k köriben meoálíapitctt kivételes r°n öelkezésekrol szóló renirieleáeike'. A minisztertanács több más időszerű kormányzati kérdés tárgyalása után fél 5 órakor ért véget. ü SKiáakák szép jti vitel ben gyorsan az ISf f könyvesbolt papirosát ály áh mm K&* Imsvátí Mátyás kir**tés* 9» TeL 11*99 A közvélemény osztatlan óhajtásának tett eleget a város polgármestere, amikor elren­delte az összes eddigi lakáskiutalások felül­vizsgálását. Városunkban a zsidókérdés meg­oldása óta a lakás problémák okozták a leg­több bonyodalmat. A konjunkturalovagok és L’Ondesok' azt hittek, hogy itt a kedvező al­kalom a harácsolásra, az ezerféle tennivaló­val elfogult hatóságoknak nem jut (idejük a kellő ellenőrzésre es igy ,,a zavarosban ha­laszók“ kényelmes lakásokhoz és fényűző berendezésekhez juthatnak. Azok a visszás* súgok, amelyek a zsidó lakások elfoglalása során egyre-másra jelentkeztek, feltétlenül szükségessé tették, hogy a hatóságok gyöke­res revízió alá vegyék a laká>kérdést es a szociális igazság jegyében csupán azokat hagyják meg az uj lakásokban, akiknek erre tényleges jogcímük van. Az Ellenzék hasábjain többször is rámu­tattunk a lakáskiutalásokkal kapcsolatosan felmerült problémákra. Hangoztattuk, hogy a honvédelmi és közhivatali lakásigénylések kielégítése után feltétlenül figyelembe kell venni a háztulajdonosok szempontjait is, akik a közterhek legnagyobb részét viselik és igy minden jogcímük megvan arra, hogy lakás ügyekben az ő bevonásukkal döntsenek. Az önkényes lakásfoglalók ugyanis semmibe sem vették a háztulajdonosok jogait és nagyhan­gú fenyegetőzésekkel válaszoltak, ha a házi­gazda a lakbért, vagy a beutalásról szóló hivatalos igazolást' merte követelni. A polgármester a közvélemény kívánalmait figyelembe véve, úgy intézkedett, hogy a lakásbizottság tagjai között a város megbí­zott tisztviselőin kívül a polgárság kitünően bevált és nagyszerűen működő szervezete, a Tizes Szervezet, valamint a Eláztulajdono- sok Szövetsége is képviseletet nyerjen. A Tizes Szervezet már eddig is felbecsülhetet­len értékű munkát végzett a lakáskérdés megoldása terén. A tizedesek végigjárták körzeteiket és a legpontosabban megállapí­tották, hogy milyen lakásváltoztatások tör­téntek március 22-e óta, valamint arról is jelentést tettek, hogy hol tapasztaltak visz- szásságokat. A Kolozsvár elleni terrortáma­dás után a bornbakárosultak elhelyezésénél is segítségére voltak a városi hatóságoknak és a Tizes Szervezet adatai alapján leheteti azt is megádlapitani, hogy kik voltak azok, akik a hatóságok jóindulatával visszaélve, a bombatámadást is arra akarták felhasználni, hegy fogtálán előnyöket szerezzenek maguk­nak. Aszóknak nincs mit tartani a lakásrevi- ziótól, akik valóban megérdemelték, hogy az eddigi nyomorúságos helyzet után végre csa­ládias környezetet biztosító, emberséges ott­honhoz jussanak. Elsősorban a tisztviselők­ről és a munkásosztályról beszélünk, amely a ■legtöbbet szenvedett a lakásmizériák miatt. Természetszerű, hogy az ilyen átköltözések ellen senkinek sem lehet kifogása, mert a la­káskérdés, igazságos rendezése mindenekelőtt a társadalmi kiegyenlítődést kell, hogy ízoL gálja. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy a lakbérrögzitési rendelet tulajdonképpen vagyoni értéket je­lent. Meg kell tehát akadályozni, hogy ezt a helyzetet kihasználva, olyanok igyekezze­nek kényelmes és olcsó lakásokba jutni, akH két ez semmiképpen nem illet meg. Itt fel­tétlenül tekintettel kell lenni a háztulajdo­nosok Mvánalmaira, akiknek a lakáskérdés rendezése körül felmerült huza-vona amugy- is tekintélyes anyagi károkat okozott. Az a tény. hogy a város képviselőin kívül a kö­zönség képviseletében a Tizes Szervezetet, a háztulajdonosok részéről pedi° érdekképvi­seletüket meghallgatják, lehetővé teszi a la' káskcrtíés annyira óhajtott, igazságos megol­dását és éppen ezért a magunk részéről a íegnagyohb örömmel üdvözöljük a lakásre- viziót elrendelő polgármesteri intézkedést. (v. j.). Eljárást indítanak az árdrá­gító bérkocsisok eüen ivCiLO’ZSV Aii. ,uliu- 1Ö. Kolozisvár város illetélk.es ügyosztálya közli; A közönség körében egyre sűrűbben merűinek fel panaszok egyes bérko­csisak túlkapásai miatt. Egyes bér- koicsisok a legutóbbi hatóságilag megállapított vi teld Íjnak kétszere­sét sfVt háromszorosát is követelik a bérkocsit igénybevevő közönség­től. visszaélve azzal a helyzettel, hogy úgy a taxik, mint az aut.obu- ! szók, hja átmenetileg isi, csak 'csök­kentett forgalmat bonyolítanak le. Azokkal a bérkocsisok kai szeműben, akik a iri egál I api t-ptl v it old íjnál ma­gasabb összeget követelnek, vagy • durván lépnek Tel a .közönséggel szemben, az illetékes hatóság az el­járást minden bejelentés esetében batadéklalamd megindítja. A közön­ség saját érdekét védi meg tehát, ha minden egyes esetet bejelent, inéit csak igy akadályozható meg a kö­zönség kiuzsorázása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom