Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-07 / 151. szám

i§44 július 7= ELLENZÉK nUTMM«Olg»JMg5MB|MflfTgy<*r-:»a«»<Bl1MWM'MMMMWPWiaWWKMIHH>B 8TOB El&Jtéletekkel Umcolá ifáuság, FELVÉTELI VIZSGA EGY TANÍTÓKÉPZŐBEN A fiuk a nagy teremben ülnek és a fel­vételi vizsgái dolgozatot iirjálk. Most dől el, hogy feLvaszák-e éket a tanitóképző intézet felső tagozatára, ami már a ta- nitói pályára való komoly felkészülést jelenti. Ha sikerül a vizsga, akikor négy év múlva már mimt kész tanítók léphet­nek az életbe és hozzáfoghatnak hivatá­suk he'öltéséhez, ha nem sikerűi, akkor más elhelyezkedést kell keresniük. Telik az idő ás k/eadientefc kialakulni a dolgozattok. Nagyobb részük elóg kony- nyaiée és természet-esen folyik, hiszen mindenki a sajác élményedről, gondolatai­ról írhat. A firuk arról Írnák* hogy hogyan készültek az intézetbe és a tanítói pá­lyára; mi hozta, őket ide? így aztán, ha őszintén be tudnak mindenről számolni, akkor nemcsiak ők vizsgáznak, hanem a szüleik és a társadalom is, amelyben él­nek. Hiszen fegy -tiaenöt-tiEenhat éves, fiú­nak még nem lehetnek egészen önálló gondolatai, a környezete, a neveltetése befolyásolja abban, hogy mit tart érté­kesnek az életben, mire vágyik és mire határozza el magát. Most előttem állanak, a dd$&&atúk> és várják a sorsukat. Nem tudom, hogy mélyüket ki irta és hogyha ifjú lelkek és elhatározások szólalnak meg belőlük, nem válaszolhatok nekik külön-fcülön. ,De vá­laszolok azért mjégis és a válasz megkí­vánja a nyilván osságot, mert nem paagnk- ban, elszigetelten élő fá.uk szólaltak misg itten, hanem megszólalt mjaigta a. körülöt­tünk hullámzó élet. Az egyik dolgozat arról szól, hogy mi mindenen ment keresztül egy fiú, amíg erre a vizsgára jelentkezett. írója nyil- tan és bátran ir, már tisztában van az­zal, hogy mái akar és hogy mi minden­nel kiéli megküzdenie. Már az elemi után a képzőbe akarták küldeni a szülei és Örömmel készült a felvételire. Akkor azonban, ezelőtt öt évvel, egyszerre szem­betalálkozott a társadalommal és csufo- lódó szavára visszafordult. „Pár nappal a felvételi vizsga előtt — írja, a fiú —- volt osztálytársaim megkérdezték, hogy hava megyek iskolába és mikor megmond­tam. hogy a képzőbe, nevetni kezdtek rajit am, hagy én egyedül leszek csak „ka­kas“. Szomorúan mentem haza és elpa­naszoltam, hogyan jártam. Szüleim cst- tiiani próbáltak, de én már mind a gim­náziumról álmodoztam*. Annak idején mi is kakasaktruak csúfol­tuk a képzősöket és kevesebbre becsültük ősét magunknál. Egymástól elkülönülve éltünk, nem barátkoztunk és egymás munkája iránt nem éatoeMődtünk. A gjnv názáium előkelőbb intézetnek számított, mint a képző, valami indokolarüatn gőgöt, büszkeséget fejlesztett ki a tanulókban, akik azután lenézéssel gondoltak a „ka­kasokra“ és a tanítód pályára. Ennek a magatartásnak sok belső, iskolai oka volt, de legfőképpen mégis a környező társadalom felfogása alakította ki. Azóta &W 4 Mtnzedék mtk ţel, a kisebbségi küzdelmeket végigélt szü­lők küldik gyermekeiket az iskolába, amelyben már nagyobbrészt együtt nevel­kedett, fiatal tanárok tanítanak. De a vi­lágháború megpróbáltatásai és a kisebb­ségi élet kétévtizedes edző próbája után még mindig él a régi szellem. Ez szel­lem. meg most is a diplomák és cárnek alapján tesz különbségét munka és mun­ka. ember és ember között. Ez a szellem még mindig előkelőségük szerint te-sz kü­lönbségét a foglalkoizájSok között és nem az ember belső értékét nézi. Azt is hozzate- hetem, hogy ez a szellem a kisvárosok le­vegőjében él legíinkálbfo, azok között, akik a faluhoz kötő t munkát lesül lyedémsk tartják és azt hiszik, hogy csak városon — ha mindjárt egész szerény állásiban maradnak is —lehet „nuri“ életet élni. Ezért Indulnak meg a gyermekek és szülők lel­kében az álmodozások, amelyek a gúmná- ■zinm felé visznek és a félben maradt, vagy az életben helyüket nem találó em­bereket termelilk ki. A történetnek ezzel még nincs vége. A gyerek valóiban bekerült a gimnáziumba. Négy osztályt el is végzett, de a követke­ző évben a gimnáziumot bezárták és 5 hónapokon át hiába várta, hogy tovább tanulhasson. A hr smu várakozás közben tavasszal végre munkát kapott egy ker­tészetben és örömmel járt be naponként dolgozni. A kerti munka megedzette a first testileg, lelkileg, most már tésztán, látja, hogy helyes utón jár, akármit U monda­nak az ismerőseik „Vannak egy páran — írja végül, — akik amikor a munkából hazajövök piszkosan, poroson, cswfondá- rosan nevetnek rajtam, hogy diák létemre piszkos munkaruhában vagyok. Nem szé­gyellem magam, sőt büszke vagyok, mert még a közvnondá\s is azt tartja, hogy a munka nem szégyen és nemesit így fejlődik a gyerek és száll szembe báJtnan a társadalom gúnyolódásaival. Mert mindig vannak, akik a testi munkát, a kertész, a földműves, vagy esetleg áz ipari munkás munkáját lenézik és azt hi­szik,, ho:gy az nem- fér össze a diák tanu­lásával. A diáknak csak a szellemi tudo­mányokat kell megismernie, hogy aetán müveit emíher, „,uír“ legyen, de a világért sem szabad a kezeit rh,unkával beszeny- nyeznie. A diák talán nem tudja még, hogy az iskolai tanulmányai milyen egy­oldalúak és hegy még mennyi mindennel kell azokat az életben ■ kiegészítenie, de azít már .tudja, hogy a testi munka épp olyan értékes lelhet, mint a szellemi és nirn.es miért szégyenkezni. A mţunika- meg- erőskette lelkileg is, legyőzte a kis város előítéleteit, egy öntudatos, * jövőt építő nemzedéknek lett a tagja. Ezek után könnyen megy az elhatározás: lemond a gimnáziumról és a képzőbe megy. t<yt iffy fát&dése mögött ott áll az egész társadalom san­da, gúnyolódó, gyanakvó arcával, egy el­avult múltnak mjég ma is mérgező elő­ítéleteivel. A fiú jól vizsgázott., de a múl­ton élősködő, semmivé váló tekintélyeket tisztelő .ársadalom megbukott abban az életiben, amely evvre több munkát káván és az élt ékes munkának mindenütt meg­adja méltó megbecsülését. A munka- és kötelesséigvállaláenak ezt a mai időkitol megkövetelt szellemiét mu­tatja egy másik dolgozat is, amilyben az egyik fiú elmeséli, hogy hosszú lelki küz­I delmek után miért akart végül tanító­képző« Lenni. Ez a fiú a tanulásra, a mű­velődésre szomjazott és irtózott attól, í hogy majd „bedugják egy faluba“, ahol mint ismerősein láthatta a tanítóról ,,a műveltség nagyobb része lekopik“. „A ta­nát ó — írja kévésé! jár a városba“, elfe­lejti azt, amit tanult,'elmarad a művelő­déstől. A kérdés súlyosságát már érzi a gyerek, de nem tér ki előle, hanem miegikürd ve­le. A falusi élet szeretet ének kell ezúttal megküzdenie a városi művelődés csodála­tával. A gyerek mié,g nem ismerte föl a népi művelődé? értékeit, csak annyit érez, hogy a népet „nagy műveltség he­lyett érző szívvel áldo%a meg az Ur“. A gyermekkori emlékek, a család, az isme­rősök, a. templom a hűségre frigve!éreztet­nék és ez vévül győzedelmeskedik. el­határoztam tehát, hogy tanító leszek. Nem tagadom meg falumat és képemet. Megis- I mert etem a népet még jobban a természet i szépségeivel és előbbre vezetem a müveit- i s égben“. i így születik meg a<& 4 iUiidud. Most már nem külső disz, vagy öncélú, másoktól elzáró és az élet küzdelmei fölé emelő ér.ék a műveltség, hanem munká-% rá, kötelességeikre serkentő erő. Ez a fiú nem a műveltség és a falu között válasz- j tiott. hanem az önző élet és az önfe1 áldozó j küzdelem, a hűtlenség és a hűség között, í Még nem tudta, hagv mil vem nehézségek j előtt áll. milyen akadályokkal fog utjá- : ban találkozni, csak annyit +ud. ho.gv né^e műveltségiéért, föl eme1 égéért kell d ttgozoia. Jó kedvvel és dalolva készül a munkára és h.a mellette megsokasodik a harcot öníutdeto^ar. bátran vállaló ifjak serege, akíko- valóban ,,.a müsvettsé?' és a szebb iiövő felé“ vezetheti a magvtar fal­vak révét. Dél-Erdély, 1944 julius. Hogyan kell zsidó üzlethelyiséget igényelni A tulajdonos az előbbi bért követelheti az uj bérlőtől KOLOZSVÁR, julius 7. Két napja ismer­tettük a lezárt zsidó üzlethelyiségek, igénylésé­ről szóló kormányren d elemek azt a részét,, amely az igénylőktől megkívánt feltételeket és azoknak atz üzlethelyiségeiknek a leírását tartalmazza, amelyeket igényelni lehet. Most az igénylés módjának és a háztulajdonos és az uj bérlő közötti viszony ismertetésével fejez­zük be a kőzrdökü randáiét taglalását. Az igénylés módja Az üzlethelyiséget, vagy üzemhelyiséget an­nál az elsőfokú iparhatóságnál' kell igényelni, amelynek területén a szóbanforgó üzlethelyiség van. Az elsőfokú iparhatóság Budapesten a kerületi elöljáró, törvényhatósági jogú vára-1 sokban a polgármester által meghízott tiszt­viselő, megyei városokban a polgármester, községekben pedig a járási főszolgabíró. Az igénylést tehát ezekhez kell benyújtani. Az iparhatóság az igénybevétel tárgyában véghatározattal dönt és erről egyrészt a ké­relmezőt, másrészt az épület tulajdonosát ér­tesíti, Az ipar haitóságn alt az üzlethelyiség igénybevételére vonatkozó véghatározata el­len fellebbezésnek helye nincs, a kijelölt bér­lőt az üzlethelyiség elfoglalásában akadályozni nem szabad. Az uj bérlő kijelölését az illeté­kes miniszier felülvizsgálhatja ugyan és a veghatározat megváltoztatásával más bérlőt jelölhet ki, azonban az ebben az irányban esetleg benyújtott kérelem nem akadályozza meg az iparhatóság által ki Jelölt bérlőt abban, hogy az üzlethelyiséget vagy üzemhelyiséget ■elfoglalja. Ha az iparhatóság olyan üzlethelyiséget vesz igénybe, amelyben áru- és anyagkészlet, vagy berendezési és felszerelési tárgyak van­nak. a véghatározatban elrendeli ezeknek a tárgyaknak az elszálhtását is. Ilyen esetben az elszállított tárgyakról leltárt kell készíteni és annak egyik példányát az illetékes pénzügy- hgazgatóságnak kell elküldeni. Az igénylések el bírálásán ál a sorrend a kö­vetkező; a) Ekőorban kell üzlethelyiségért, vagy üzemhely iséget igény bevenni azoknak a ke­reskedőknek és iparosoknak, akiknek régi üzlethelyisége bombatámadás folytán használ­hatatlanná lett, vagy' pedig ágért hasznaiba tatl-an., mart a gettónak kijelölt területen fek­szik. Az üzlethelyiség igénybevételénél irányadó szempont, hogy az igénylő olyan üzlethelyiséget kapjon, mely a régi üzlethelyi­ség méretének és jellegének megfelel s lehe­tőleg ugyanolyan üzlet folytatására szolgált. b) Más kereskedő és iparos részére csak ak- ! kor lehet üzktlboLyiséget igénybevenni. hí* ] fentebb említett igénylő nincsen. Ezeknél az igénylőknél elsősorban az )’ön tekintetbe, aki­nek iparjogooitványa már van és eddigi tevé­kenységével bizonyságot tett szakmai meg­bízhatóságáról. Ha ug yanarra az üzlethelyiségre több igénylő van, köztük a következő szempontok figyelembevételével kell dönteni; 1. Az első szempont a bombakárosultaknál es azoknál, akiknek régi üzlethelyisége a get-, tóban van, hogy régi üzlethelyiségük méreté­nek é® jellegének megfelelő s lehetőleg olyun helyiseget kapjanak,! amcáyben ezelőtt is ugyanolyan üzlet volt. 2. Második szempont a közszükséglet meg­felelő kielégítése, 'tehát forgalmasabb helyekre nagyobb tőkeerővel rendelkező kereskedőknek és iparosoknak kell üzlethelyiségeit igénybe- venni. 3. Az uj bérlő lehetőleg ugyanolyan keres­kedést vagy ipart űzzön, mint elődje. 4. Az* arra érdemes iparosok és kereskedők j forgalmasabb helyen jussanak üzltetheIviséghez. s. Egyébként egyenlő jogod torták között előnyt kell biztosítani annak, a) aki harcién szolgálatot teljesít, vagv teljesített, b) a hadi- gondozottnak, c) a családbtsinak, d) családosok között anak., akinek nagyobb családja van. Ugyanezek; a szemoomtok az irányadók az igénylés elbírálásánál akkor is ha olyan ke­reskedők és iparosok igényelnek üzlethelyisé­get, akiknek eddig üzlethelyiségük nem volt. Ezek részé>; a rendelkezésre álló üzlethelyisé­geket 3, most elmondott sorrend szerimr kell igénybevenni. A« 11 j bérlő és a ház­tulajdonos viszonya Az uj bérlő és a háztulajdonos közötti vi­szonyra a bérlet tekintetében fennálló általá­nos szabályok irányadók. Az a kereskedő, vagy iparos, akinek részé­re az üzletbe! yiséget vagv üzemhely isé get igénvbeveuték, a helyisén elfoglalásának nap­jától ugyanazt a bért köteles fizetni a tulaj­donosnak, amelyet az előbbi bérlő fizetett. Ha csak az üzlethelyiség egyrészét veszik igénybe, vagy ha a korábbi bérlő valamilyen oknál fogva (rokoni viszony, stb.) bért nem fizetett, vagy a helyben szokásos bérnél ke­vesebbet fizetett, az uj bérlő által fizetendő bér összegét az iparhatóság állapítja meg* Ugyancsak az iparhatóság állapítja meg a bért akkor is, ha a korábbi bérlő az üzlethelyiséget lakással együtt bérelte és az üzlethelyiségre eső összeg nem volt külön megállapítva. Az iparhatóság a fizetendő bér összegéit az üzlet helyiség részbeni igénybevétele esetén a helyi­ség igénybevett része és igénybe nem vett részé közötti aránynak megfelelő összegben, egyéb esetben pedig olyan összegben állapítja meg amelyet az illető helven hasonló' üzlethelyiség bérletéért általában fizetnek. Az uj bérlő a régi bérlővel semmiféle jog­viszonyban nem áll és annak sem bérleti tar­tozásaiért, sem üzleti kötelezettségeiért nem felelős. Úgynevezett üzletátruházás (üzlet­utódlás tehát nincsen. Egyedül az alkalmazottak u/tán fizetendő társadalombiztosítási járulékért való felelősség kérdése lehet vitás; ezt a kérdést a rendelet nem rendezte. A társadalombiztosításról szóló törvények szerint ugyanis a biztosítási járu­lékért az üzemutódok az eredeti munkaadóval egyertemleg felelősek, az üzemutódlást pedig az üzemnek az eredeti adós üzemével való azonossága esetében a szerzés jogcímére te­kintet nélkül kell megállapítani (i927:XXI. t. c. 26. paragrafus, 1928 :XL. t. c, 27. parag­rafus). Ha tehát abban a helyiségben, amely­ben legutóbb kávés működött, bizonyos időn belül (az időtartamot esetről-ecetre a körül­mények, figyelembevételével' kell megállapíta­ni) ugyancsak kávés nyit üzletet, az uj üzlet­tulajdonos a társadülombiztosftó intézeti já­rulékok fizetése szempontjából akkor is üzemutódja a réginek, ba közöttük az utód­lásnak egyéb-ként semmi nyoma sincsen. Nem tudjuk, hogy a hátralékos járulékok tekinteté­ben mi lesz a biztosító intézetek álláspontja. Mindenesetre a kérdést leghelyesebb volna ren­deletileg szabályozni. Talán a zsidók vagyo­nának sorsáról intézkedő rendcletek ki fognak majd térni erre a kérdésre is. hih kaphatnak és kik keres- nek munkát Kolexsráron? A kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal legutóbbi heti közlése szerint Kolozsváron a* alábbi foglalkozási szakmákban lehet munkát kapni: 1 asztalos, 1 borbély, 50 cipész, vágj csizmadia, 2 gyári betanított munkás és 3 be­tanított gyárimunkásnő, 1 gépkezelő, esetlej gépkocsivezető, 5 kovács, 1 kőműves és beton építő, 6 lakatos, t sütő, 1 szállodai, vendéglő! és kávéházi szakmunkás és 1 segédmunkás, ? szűcs, sapkás, 1 vas- és fémesztergályos, 1 üz­leti alkalmazott, 5 gazdasági alkalmazott 2 szolga, vagy kifutó, 14 bejáró takarítónő, 6 házicseléd és 1 folólaboráns. Munkál keres: S asztalos, 1 bádogos, vagy gáz- és vízvezeték- szerelő, 2 géplakatos és gépszerelő, 1 gépke­zelő és gépkocsivezető, l gyári betanított mun­kás, 1 kőfaragó, 2 kőműves és betonépítő, i férfiszabó, t szállodai, vendéglői és káváházi szakmunkás és 1 segédniunkásnő, 1 szoba­festő, 1 vas- és fémesztergályos, 3 magántiszt­viselő, könyvelő és levelező, valamint 4 ma­gántisztviselőnő, 4 férfi és 3 női üzleti alkal­mazott, 1 kertész, 2 szolga és kifutó, 1 nevelőnö és társalkodónő és 1 betonozó. * mmamammmammsmmmmm 5 Tanfolyamokat rendez» sek a munkaügyi választ­mányok tajjaí részére KOLOZSVÁR, julius 7. Az iparügyi minisztes rendeiete értelmében julius 1 ig az üzemekbei létrehozták a munkaügyi választmányt. — 4 munkások és alkalmazottak oldaláról résztvevő úgynevezett választott tagok és póttagok szá mára julius első felétől kezdődőleg mindenfelé gyors-tanfolyamot rendez a Magyar Dolgozok Országos Hivatásszervezete. A tanfolyam tárgy* a magyar munkajog, nevezetesen az alkalma­zottakra és munkásokra vonatkozó legfonto­sabb Iörvények, rendeieiek ismertetése, munka­bér, munkaidő, túlmunka, fizetéses szabadság é* a munkaviszony egyéb kérdései. A tanfolyamokon nemcsak szervezeti tagok ee< hétnek részt, hanem minden további kötelezeti- ség nélkül résztvehet bármely üzemben doi- gozó, akármilyen politikai párlállásu munkaügyi választmányi tag, illetve póttag. A tangolyamoti való részvétel ingyenes, a beiratkozási dij 2 P, választmányi lag. iiletve póttag. A tanfolyamon ugyanis az. hog\ felkészült, tájékozott és a prg- szabá yokban járatos személyek működjenek * munkaügyi választmányokban. LÉGIRIADÓ esetén biztos hely­re KELL VEZETNI A LOVAKAT. Ille», t'édoss helyien felhívjak az állattartó gaz­dák Egyedimé . hagy'- légiriadó esetéin az utoáin Lévő fogatolí. járműből a lerakat fogjáik ki és a legközelebb eső és legbáa- tomságosa<b(b(n ík Látszó helyre vezessek. A lovak oszlophoz, fáíh z köté-e és telje» sem védelem nélkül való hagyása nem ki­elégítő és az esetleg bekövetkező károso­dás nemcsak a tulajdonos, hatnom 1 nera- zeógiazdiaség szempontjából sem közöm­bös. FELROBBANT A PETRÓLEUMLÁMPA. Péc*. ről jelentik: Kővágószöllősön Keller Anna est» lámpát gyűjtolt, azonban a lámpa fölrobbant 6* a szertefröccsenő, cgő petróleumtól, valamint ,<u üvegszilánkoktól szemén és karján rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A. pécsi bőrgyó­gyászati klinikán ápolják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom