Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-07 / 151. szám

Szeríceeztóség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-n. 16-, I. Telefoni íl—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefoni 29—23. Csekkacámla: 72056 JKLIPITGm: EB RT HU MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVALLALAT Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: t hóra 4.30 P negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 evre 49.60 P, i«a wwttáWiassKJftíffl« Masww»* /gr- U^j^ \ jr mr Ff- ■ -■—-»^»««MM«WMgMBaiBBMnM—w——————~—— Churchill számit a V-L még rombolóbb arányú bevetésére A néni©! nép ma J ^bhharees, miül bármikor — írja, Göbbels AZ AJ\rGOL ALSÖHÁZBAlN szenvedé­lyes vita előzte meg Churchill várva-várt nyskctikozsatát a német titkos jegy verek támadásáról. Eden külügyminiszter és Williams konzervátivpásrti képviselő ösz- szeesapásáiban a kormány és a hallatlanul türelmetlen közvélemény antagonizmvsát kell felfedezni. Svéd lapok londoni jelen­tései szerint Churchillne k nyilatkozatát a sajtó és a közhangulat nyomására kellett megtennie, mert következetes hallgatása mÁatt nemcsak kormányait, 'hanem sze­mélyét is számtalan támadás érte. A mi­niszterelnök vázolta beszédében a német titkos fegyver leküzdésére hozott intézke­déseket, majd kijelentette, hogy nem ga- Ttmtálbaitja, nem-e fog bekövetkezni bor- zadmasdbb arányokban a megtorló fegy­verrel való német támadás. Német illetékes helyen, valamint a saj­tóban élesen szembefordultak az angol la­pok és politikusok egyre fokozódó nyilat­kozataival, amelyek az emberi&s hadvise­lésre apellálnak a V.—1. harebavet ésével kapcsolatosan: Az angol sajtó felháboro­dott hangú cikkeivel szemben 'ridegen megállapítja,, ho\gy a fegyver célbiztossága semmivel sem marad el az angol b omb fa­szörnye g éké mögött. Ezenkívül nyomatéko­san kiemelik, hogy az angol közvélemény, amelyik most fel van háborodva, a német és az európai polgári lakosság ellen irá­nyuló rendszeres támadásokat nem csu - pán jóváhagyta, hanem dicsőítette is. A Wilhelmstrassen emlékeztettek arra\ hogy nemet részről számtalan figyelmeztetés hangzott el a megtorlásra vonatkozóág, ezt azonban blöffnek minősítették. — A német hadvezetőséget nem érdek­lik azok a könnyek, amelyeket London­ban simák — jelentette ki a Wilhelm­strasse szóvivője —•, hanem csupán azok, amelyeket Berlinben ontottak. Nem ér­dekűi az angoloké sem, hanem csupán a németek hónnapokon át hangoztatott pa­naszai, a német apák, nők és gyermekek szenwedései, amelyek bosszúért kiáltot­tak. Tejesen uj hang az angol sajtóban a Nevv-Lesadem>ek. az angol független rrmn­kóKpárt lapjának „Bombák és kisdedek“ című cikke, amelyben a független szociá­lis párt bejelenti, hogy a:ir..ikideiér:. ők tiltakoztak az angol—amerikai terrortá­madások ellen, melyeket német vár sok el­len intéztek és asszonyokat es gyermeke­ket pusztítottak. A New-Leader, főszer­kesztője e terrortámadások leg-suly ocahb idejében megkérte az illetékeseket, hogy valamelyik angol lapban megjelentesse I tiltakozását, amelyet azonban egyik újság, még az angol szodáH tak szócsöve sem fogadott el. Ales', az:ín a nénnete': vissza­fizetik az angol knak. amit veiül: szem­ben elkövettek — iA-vpvtja meg a. angol 'ügyetlen munkás odri, lapja: Churchill nyilatkozat át német politikai körökben az uj német fegyver komoly­ságának megerősítéseként tekintik to­vábbá az angol lakosság körében uraik - dó nagy nyugtalanság, végül a br'u kor­mányt ért nagyfokú bírálat jeléül, amely a kérdés számotvetésér.? kény szeritette a kormányt. AZ ANGOL SAJTÓ túlságosan sokat és túlságosan derűlátóan ítéli meg a háború utáni Európa felosztására vonatkozó terveket. Ilyen tanulságos adatokkal szolgál a „Caval­cade“ című londoni hetilap, amely az angol —amerikai—szovjet tervekkel foglalkozik. Eszerint Anglia kötelezte magát Sztálinnál szemben, hogy semminemű akadályt nem gör­dít az elé. hogy Kelet-Európábán és a Balká­nén . mtnunista kormányok alakuljanak. Szitáin "eltérszolgáltatásképpen a*: Európái el­áruló angoloknak megígérte, hogy a Kreml lemond minden beavatkozásról Nyugat-Euró­pában és az ibériai tömbön. Az Egyesült-Ál­lamok az angolok részéről annak ellenszolgál­tatásaképpen. hogy elismerik az angol—bol­sevista európai tervet, követelték Angliától, hogy teljes érdektelenséget tanúsítson Dél- Amerikával, különösen Argentínával kapcso­latban, ahol a brit befolyás erős volt. Chur chili mindezt megígérte Rosevsltnek. Roose­velt erre késznek nyilatkozott, hogy támo­gatja Angliának Nyugat-Európa vezetésére támasztott igényét. Más szóval állapítja meg a londoni lap —. Sztálin megkapta Chur­ch: Utói és Roosevelttöl Kelet- és Dél-Euró- pat, még Anglia a nyugateurópai parti álla­mokat akarja uralma, alá helyezni. El is hinnők minden kétkedés nélkül eze­ket a szépen gördülő szavakat, ha ezer és tízezer jelből nem tudnák, hogy Nagybritan- niának. Amerikának és a Szovjet-Uniónak igen sok ellentétes érdekük van. Ezeknek az államoknak a szövetségét, amelyek annyira különböznek egymástól, mint az . éjszaka a nappaltól, egyetlen közös érdek, a harmadik birodalom leverése tartja össze. Gunnar Mil­lem az „Afton Tidnmgen^-ken a nyugati ha­talmaknak és a Szovjet-Uniónak a viszonyát boncolva, jut a következő megállapításokra: —• Számítani kell rá, hogy ez,a szövetség a háború után teljesen szétesik, sőt egy harma­dik világháborút is el lehet képzelni. Azt a kérdést, hogy a legközelebbi háborúban ki ki ellen fog harcaim, Müliem az olvasók képzc lócehetségére bízza. — Oroszország ellene van minden tömb- alakításnak Kelet-Európábán. Ez az oka an­nak is, hogy Moszkva ellem fordult Finnor­szág északi kapcsolatainak. Az angolszászok szövetséget terveztek a keleteurópai államok között. Ezt a tervet Moszkvának Kertessel kö­tött egyezménye alaposan megtorpedózta és minden valószínűség szerint most az angol­szászok is elfogadják Európának keleti és nyugati érdekövezetre való felosztását. Tito tábornagy példája azonban bizonyítja„ hogy a szovjetnek nincs kifogása egy szövetség elletiv ha a Szovjet-Unió védnöksége alatt jön létre. A szovjet külpolitika célja, hogy gordon sa- nitairet állítson fel Nyugat-Európa ellen. AZ ARCVONALAKON ezzel szemben állja helyét az Uj Európáért küzdő harcosok tömege. A keleti arcvonalon az elhárító csata képe nagyjában véve nem sokat változott. A V ilna felé törő orosz erőket megállították, míg szétverték a Kovel felé támadó déli cso­portokat. Északon erősödtek a harcok, mig a Dnyeper folyásánál nyugodt a helyzet. Olasz- országban Osirnonál értek el az angolszászok helyi betörést. A harcok folynak. Norman- áiában uj amerikai erők bevetésével tovább jolytak a harcok A szövetségesek előrehaladá­sa Normandiában csak méterekben számítható —- írja az „Afton Bladed" londoni tudósítója. Minden, Londonba érkező harctéri jelentés hangsúlyozza, hogy a nemet ellenállás meg­erősödött és állandóan helyi ellentámadásokat indítanak. amelyket lobogó harci szellemben hajtanak végre. Legú jabb távirataink az ^alábbiak: Feltételezhető, hogy időnyerés szempontjából a németek újabb területeket adnak fel Keleten — írja Hallensieben BERLIN, julus 7. (MTI) Mariin Hallemsleben, a Német Távirati Iroda katonai levelezője a keleM arc- vor.al helyzetéi fejtegetve arra a megállapításra jut, hogy noha a szovjet nyári támadó hadjárat tenne és végrehajtása módszerességről tanúskodik, végső céljaiban, úgy látszik mégis olyan feltételekből indul ki, amelyek csak részben teljesedtek. Világos, hegy mire törekszik a szovjet hadvezetőség. Az a célja hogy ezen a nyáron végre elérje azt, amit a mult év július 4. óta egészen ez év tavaszáig minden óriási erőfeszítése és vesztesége ellenére sem tudott megvalósítani. Ezúttal a német arcvomiajl középső része ellen irányuló suly- pontkéipzéssel akarja a német hadsereget szétrombolni. 'Oünaburgon keresztül el akarja érni a rigai jégmen­tes kikötőt és a morvái szakaszén nag katlanba akarja bezárni a német arcvcnalat. Másrészt Viinán keresztül, ugyancsak a Keleti-tengerhez iparkodik kijutni, hogy Dünaburg térségében biztosítsa hadműveleteit a nyu­gatról jöhető meglepetések ellem és ugyanakkor a kelelporoszXKrszági határon közvetlenül a Néraestbircdalo ■?. területe ellen vomnljoca fid. (Cüsküsnk folytatása, az utolsó oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom