Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-07 / 151. szám
Szeríceeztóség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-n. 16-, I. Telefoni íl—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefoni 29—23. Csekkacámla: 72056 JKLIPITGm: EB RT HU MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,.PALLAS SAJTÓVALLALAT Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: t hóra 4.30 P negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 evre 49.60 P, i«a wwttáWiassKJftíffl« Masww»* /gr- U^j^ \ jr mr Ff- ■ -■—-»^»««MM«WMgMBaiBBMnM—w——————~—— Churchill számit a V-L még rombolóbb arányú bevetésére A néni©! nép ma J ^bhharees, miül bármikor — írja, Göbbels AZ AJ\rGOL ALSÖHÁZBAlN szenvedélyes vita előzte meg Churchill várva-várt nyskctikozsatát a német titkos jegy verek támadásáról. Eden külügyminiszter és Williams konzervátivpásrti képviselő ösz- szeesapásáiban a kormány és a hallatlanul türelmetlen közvélemény antagonizmvsát kell felfedezni. Svéd lapok londoni jelentései szerint Churchillne k nyilatkozatát a sajtó és a közhangulat nyomására kellett megtennie, mert következetes hallgatása mÁatt nemcsak kormányait, 'hanem személyét is számtalan támadás érte. A miniszterelnök vázolta beszédében a német titkos fegyver leküzdésére hozott intézkedéseket, majd kijelentette, hogy nem ga- Ttmtálbaitja, nem-e fog bekövetkezni bor- zadmasdbb arányokban a megtorló fegyverrel való német támadás. Német illetékes helyen, valamint a sajtóban élesen szembefordultak az angol lapok és politikusok egyre fokozódó nyilatkozataival, amelyek az emberi&s hadviselésre apellálnak a V.—1. harebavet ésével kapcsolatosan: Az angol sajtó felháborodott hangú cikkeivel szemben 'ridegen megállapítja,, ho\gy a fegyver célbiztossága semmivel sem marad el az angol b omb faszörnye g éké mögött. Ezenkívül nyomatékosan kiemelik, hogy az angol közvélemény, amelyik most fel van háborodva, a német és az európai polgári lakosság ellen irányuló rendszeres támadásokat nem csu - pán jóváhagyta, hanem dicsőítette is. A Wilhelmstrassen emlékeztettek arra\ hogy nemet részről számtalan figyelmeztetés hangzott el a megtorlásra vonatkozóág, ezt azonban blöffnek minősítették. — A német hadvezetőséget nem érdeklik azok a könnyek, amelyeket Londonban simák — jelentette ki a Wilhelmstrasse szóvivője —•, hanem csupán azok, amelyeket Berlinben ontottak. Nem érdekűi az angoloké sem, hanem csupán a németek hónnapokon át hangoztatott panaszai, a német apák, nők és gyermekek szenwedései, amelyek bosszúért kiáltottak. Tejesen uj hang az angol sajtóban a Nevv-Lesadem>ek. az angol független rrmnkóKpárt lapjának „Bombák és kisdedek“ című cikke, amelyben a független szociális párt bejelenti, hogy a:ir..ikideiér:. ők tiltakoztak az angol—amerikai terrortámadások ellen, melyeket német vár sok ellen intéztek és asszonyokat es gyermekeket pusztítottak. A New-Leader, főszerkesztője e terrortámadások leg-suly ocahb idejében megkérte az illetékeseket, hogy valamelyik angol lapban megjelentesse I tiltakozását, amelyet azonban egyik újság, még az angol szodáH tak szócsöve sem fogadott el. Ales', az:ín a nénnete': visszafizetik az angol knak. amit veiül: szemben elkövettek — iA-vpvtja meg a. angol 'ügyetlen munkás odri, lapja: Churchill nyilatkozat át német politikai körökben az uj német fegyver komolyságának megerősítéseként tekintik továbbá az angol lakosság körében uraik - dó nagy nyugtalanság, végül a br'u kormányt ért nagyfokú bírálat jeléül, amely a kérdés számotvetésér.? kény szeritette a kormányt. AZ ANGOL SAJTÓ túlságosan sokat és túlságosan derűlátóan ítéli meg a háború utáni Európa felosztására vonatkozó terveket. Ilyen tanulságos adatokkal szolgál a „Cavalcade“ című londoni hetilap, amely az angol —amerikai—szovjet tervekkel foglalkozik. Eszerint Anglia kötelezte magát Sztálinnál szemben, hogy semminemű akadályt nem gördít az elé. hogy Kelet-Európábán és a Balkánén . mtnunista kormányok alakuljanak. Szitáin "eltérszolgáltatásképpen a*: Európái eláruló angoloknak megígérte, hogy a Kreml lemond minden beavatkozásról Nyugat-Európában és az ibériai tömbön. Az Egyesült-Államok az angolok részéről annak ellenszolgáltatásaképpen. hogy elismerik az angol—bolsevista európai tervet, követelték Angliától, hogy teljes érdektelenséget tanúsítson Dél- Amerikával, különösen Argentínával kapcsolatban, ahol a brit befolyás erős volt. Chur chili mindezt megígérte Rosevsltnek. Roosevelt erre késznek nyilatkozott, hogy támogatja Angliának Nyugat-Európa vezetésére támasztott igényét. Más szóval állapítja meg a londoni lap —. Sztálin megkapta Church: Utói és Roosevelttöl Kelet- és Dél-Euró- pat, még Anglia a nyugateurópai parti államokat akarja uralma, alá helyezni. El is hinnők minden kétkedés nélkül ezeket a szépen gördülő szavakat, ha ezer és tízezer jelből nem tudnák, hogy Nagybritan- niának. Amerikának és a Szovjet-Uniónak igen sok ellentétes érdekük van. Ezeknek az államoknak a szövetségét, amelyek annyira különböznek egymástól, mint az . éjszaka a nappaltól, egyetlen közös érdek, a harmadik birodalom leverése tartja össze. Gunnar Millem az „Afton Tidnmgen^-ken a nyugati hatalmaknak és a Szovjet-Uniónak a viszonyát boncolva, jut a következő megállapításokra: —• Számítani kell rá, hogy ez,a szövetség a háború után teljesen szétesik, sőt egy harmadik világháborút is el lehet képzelni. Azt a kérdést, hogy a legközelebbi háborúban ki ki ellen fog harcaim, Müliem az olvasók képzc lócehetségére bízza. — Oroszország ellene van minden tömb- alakításnak Kelet-Európábán. Ez az oka annak is, hogy Moszkva ellem fordult Finnország északi kapcsolatainak. Az angolszászok szövetséget terveztek a keleteurópai államok között. Ezt a tervet Moszkvának Kertessel kötött egyezménye alaposan megtorpedózta és minden valószínűség szerint most az angolszászok is elfogadják Európának keleti és nyugati érdekövezetre való felosztását. Tito tábornagy példája azonban bizonyítja„ hogy a szovjetnek nincs kifogása egy szövetség elletiv ha a Szovjet-Unió védnöksége alatt jön létre. A szovjet külpolitika célja, hogy gordon sa- nitairet állítson fel Nyugat-Európa ellen. AZ ARCVONALAKON ezzel szemben állja helyét az Uj Európáért küzdő harcosok tömege. A keleti arcvonalon az elhárító csata képe nagyjában véve nem sokat változott. A V ilna felé törő orosz erőket megállították, míg szétverték a Kovel felé támadó déli csoportokat. Északon erősödtek a harcok, mig a Dnyeper folyásánál nyugodt a helyzet. Olasz- országban Osirnonál értek el az angolszászok helyi betörést. A harcok folynak. Norman- áiában uj amerikai erők bevetésével tovább jolytak a harcok A szövetségesek előrehaladása Normandiában csak méterekben számítható —- írja az „Afton Bladed" londoni tudósítója. Minden, Londonba érkező harctéri jelentés hangsúlyozza, hogy a nemet ellenállás megerősödött és állandóan helyi ellentámadásokat indítanak. amelyket lobogó harci szellemben hajtanak végre. Legú jabb távirataink az ^alábbiak: Feltételezhető, hogy időnyerés szempontjából a németek újabb területeket adnak fel Keleten — írja Hallensieben BERLIN, julus 7. (MTI) Mariin Hallemsleben, a Német Távirati Iroda katonai levelezője a keleM arc- vor.al helyzetéi fejtegetve arra a megállapításra jut, hogy noha a szovjet nyári támadó hadjárat tenne és végrehajtása módszerességről tanúskodik, végső céljaiban, úgy látszik mégis olyan feltételekből indul ki, amelyek csak részben teljesedtek. Világos, hegy mire törekszik a szovjet hadvezetőség. Az a célja hogy ezen a nyáron végre elérje azt, amit a mult év július 4. óta egészen ez év tavaszáig minden óriási erőfeszítése és vesztesége ellenére sem tudott megvalósítani. Ezúttal a német arcvomiajl középső része ellen irányuló suly- pontkéipzéssel akarja a német hadsereget szétrombolni. 'Oünaburgon keresztül el akarja érni a rigai jégmentes kikötőt és a morvái szakaszén nag katlanba akarja bezárni a német arcvcnalat. Másrészt Viinán keresztül, ugyancsak a Keleti-tengerhez iparkodik kijutni, hogy Dünaburg térségében biztosítsa hadműveleteit a nyugatról jöhető meglepetések ellem és ugyanakkor a kelelporoszXKrszági határon közvetlenül a Néraestbircdalo ■?. területe ellen vomnljoca fid. (Cüsküsnk folytatása, az utolsó oldalon.
