Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-04 / 148. szám

194 4 Ja Hus 4 Wéwfs József s Hogyan dolgozik Kalotmeg népe a magyar jövendőért f Magya^Magykapus népe öntudatos áMoxafvállalássml tilsai! el1 a háborús nehézségeket — A fa's# asszony®! ţ & öregei vt gsik a mezőgazdasági munkákat a hadfyavonultek helyett •* Nagy sikere van a népművelési mozgalmaknak iv L07SV.ÁR, j.uliijü 4. Hogyan gon­dolkozik a falvak nép3 &• világhelyzetről, a magyar jövendőről és belpolitikai éle­tünk legfontosabb problémáiról? Minden­nél fonfeiabib, hogy ezekre a kérdésekre őszinte választ kapjunk. Ha azt akarjuk, hogy esiakiugyian kialakulj otn az egységes nemzeti gondolkodás, döntő fontosságú, hogy szemitőLsziemiben mejgivAtasruk a ma­gyar tömegjeikkel: áténzik-o a nemzet spr- sánsk válságos óránt, megértik-e az ál- doEatkésizség és Melősriégváililaiáis1 jelen­tőségét, hogyan viselik el a háborús ne­hézségeket. és miiilyen jogus kívánságaik várnak orvoslásra. Nincs szükség- előre beharangozod népgyülésefere és hangza­Eziek â szempontok vezették Gallus Vükkor felsőházi tagot, az Erdélyi Párt fcoiozsmelgyiei tagozatának elnökiét és dr. Albrecht Dkzaőt, a kalotaszegi kerület országgyűlési fcépviaelőjét, lanuikor tölbbpa-- pos körutat tettek kalotaszegi községekben. Rendkívüli élményt jelentett számunkra, hogy el kisérhettük őket erre az útra. A 4 érkezésüket nerní j)?!iezték előre. Az uta­zás célja távol állloút minden poíitiikai propagandától. Egy-egy fcöuséfíben ha-z- ssu órákat időztünk. Nemcsak a vezető - feet látogattuk mag, hanem a falusi köz­vélemény egyszerű képviselőit, a gazdá­kat is. eküktől nem a törvényhozók ér- deMődj'ek politikai felfogásukról, hanem ä kiLseibíbistégí soiraext átvészelt erdélyi em­ber djgyiekezteft megtalálni a szeretet me- legség értei az utat a falvakban élő ma­gyar tömégsk szivéhez. Nem akarjuk újra felfedezni az olva­sók számlára Kalotaszegiét. Kétségtelen azonban, hogyha őszinte vallcmáht aka­runk tenni önmagunknak, be kell ismer­ni, hogy vajmi kevésíet tudunk mjéjg a iközvetlen körzetűinkbe eső vid'éfcről is. Azt hisszük példáiul, hogy Kalotaszeg vi­dékével tökéletesen tisztában vagyunk, miért ismerjük az itteni népviseletet, tu­dunk egyes népszokásokról és büszkén hivatkozunk anyaországi vendégeink előtt & kalotaszegi magyar nép iörihetetlen nemzeti öntudatára. Ezekkel a felszínes ismlanete'ldkel- nem szabad- azonban meg­elégednünk. A szociális', keresztény es népi Magyarország fellépitésének zJálogai, hogy igazán eh-smierjük és megszeressük egymást. Kezdjük először a magunk vi­dékén és a világégés nagy viharában igyekezzünk fielkieiresná a magyar szigete­it, amelyek a< nemzet jövendőjének leg­biztosabb zálogai. A látogatás során szer­zett benyomJáisokból lassian-lassian meg- elevenedik előttünk Kalotaszeg igazi ar­ca. A közvetlen; beszélgetések során meg­nyilatkozik a lélek, amelyet schiaeiem ta­lálhatunk még iákkor, ha ünnepi felvonu­lások alkalmával a népviselet pazar szí­neiben gyönyörködünk, vagy elismerjük a népművészet szépségét, de az alkotó­ban nem keressük a gondólikadió, megél­hetésért küzdő, verejitékieq munkával dol­gozó magyart. Msg^ar-Nagyftapai népe hö maradt as ősi fagyomén y@kho% Magyar-Nagykapu® -a körút első állo­mása. A kolozsváriak nagy átlagban any- nyit tudnak erről a faluról, hogy rnjajd- nem sízintiszita magyar község, amely év­századokon keresztül megőrizte konzer­vatív goindolkozásá:-, Nemretioágd össze­házasodás sohasem történt a faluban, amelynek 1600 lakosa gondosan ápolja az ősi hagyományokat. IU a zsidókérdés rendezésévei fim akadt sok dolga a hatóságoknak, mert tos politikai firázd'?o'ki’a, hegy a- népűiket tanulmányosszuk. El1 kell tekintenünk a falukutatás' jól bevált és általánosan is- mierl: módszereitől is-’ A falu ma azt vár­ja a mpgyiar vezetőktől, hogy tisztában legyenek a problémáival. Hitet öntenek a szivekbe és igyieiklrzzienek átseíyteni a gazda társadalmat a mindennapi elet há­borús nehézségein. Pcllítikad gyűléseket az érvényben levő rendelkezések értelmében most amúgy sem lehet tartami. Mbg kell azonban találni a módot arra, hogy ál­landó legyen az ösireeköl hetié? a falu és a> város között, miariadélktia lanul kiépüljön a testvéri kapcsolat, amelynek alapja a. köl­csönös bizalom. az idegen uralom konjunkturális lehe­tőségeinek dacára is cslak egynél lein zsi­dó tudott Magyar-kapuson gyökeret verni. Minden kialotaívegí közséjmek megvan a maga jielilegizetessége, vagy különlegps megélhetési ága. Nagykapus lakosrérátiak fő megélhe­tési forrása az aratás. A mezőgazdasá­gi mimkálat :k .sórán egészen az Alföld­A falu dakotájához viszont naivon ra- | gasizfco'dnia'k. Református feliekezpi'íj iskola van á községben, amelyet a falunak tar­tanak fenn. Minden gazda félvéka buzaval fand hozzál a felekezeti iskola fenntartásá­hoz, , amelynek alapjait még a román időkben vetették mjeg. Mint --a kalotaszegi községekben általá­ban, Msjgyiar-Nagykapus népe is önituda- tos, dtlgcwó, magyar gazdiákból kerül ki, akik anyagiakban sem szűkölködnek. A községnek nagy állatáiMománya van és. az aratási" munkálatokon kiviül ez á fő ig, mint a legkitűnőbb munkaerőket is­merik a nagyikap'usiakat. Az aratási kiér resményből szerzik meg az egész évi létfenntartásukhoz szükséges összeget, -Élezhető tehát, hogy ebben a faluiban most nagyon megérzik a háborús viszo­nyokat, A falu fáakikáglániaik nagyrésze katonai ‘-K dgálüatőt teljed, a fron on is sokan hai colnak. Megnyugtató és jóleső érzés, hogy a község 1 alkossál ál' áléira: a haza védelme ma mindennél fontosabb és ha egyéni életűikben esetleg nieibézné- gekiet is' 1 ám asz. a kellő munkaerő hiá­nya, a jövendő érdekében meg kelj hoz­ná ezt az áld .z-jtot. Az ittlhonmaradottak beszélgetés közbl.n elmondják, hogy az idősebb gazdák és a falu asszonyai állották sorompóba a hadbavonultak helyett. Az [thoni munkákat az a sz ny- nép végzi el, a férfiak pedig régi szo­kás szerint más vidéken vállalnak me­zőgazdasági munkát. A közösségi érzés olyan, fejlettségéről1 tesznek tanúságot ezek a be-Tzéilgetések, hogy joggal féljepyezihetjük; 'a város nyu­godtan példát vehet a nogykapusiaktól, atkáik 'ám giatjják egymást és segíteni akarnak egymáson. megélhetési forrás. Szívesen szállítjiáík be a tejtermékeket Kolozsvárra és tudiaóá- bian vannak annak; hogy ezzel enyhíte­nek a váregi közeli át ás nehézségein. — Higgyék el az urak, nem vagyunk tuhágo&dn rászorulva erre a jövedelemre, különösen most, amikor sok a városi ven­dég és itthon ris mindent felvásárolnának — mivndjáik. — Mégis szívesen mlfigt&spzük a nehéz és fáradtságos utat, mert érezzük, hogy a városi gyermekeknek, és öregek­nek nagy szüksége van a tejre áb a vajra. Hogyan illeszkednek bitile a városiak a falu életébe? László Dezső mélyéire!mii és anegigondolkoztaito cikke jut eszünkbe, amikor arról érdeklődünk, h/onv a bom­bázások előd menedéket kereső kolozsvá­riakat hogyan foivadtálk a faluban. Szerel­teiben ás szivességben nem lehet, hiányt keresni. A falusi gi,jfzdiáik lakásuk feléi át­adják a kolozsváaü aknak és ezzel egész éHetmódijuik meigváltoztk. Tagadhatatlan, begy él bennük az az érzés, vájjon a vá­rosi uriasszenyt aki most a falun kerais menedéket' megosztaná-e hajlékát a fa­lusi asszonnyal és gyermekeivel, ha az idő forgatagában erre is rákerülne a sor. Az egyik udvarházban a háziasszonyt taliáfjulk ott. A gyermekiek után érdeklő­dünk A---------­___jm_____ Nyomdai ®anfeék m G mxdbéfy eg&ok. ELLEM2EK szép kivitelben és gyorsan könyvesbolt pQpirozstályábmi* lo%évárt Mátyás kir°*tér -3* T&L 11*93 A masnisr testvériesség legyében,.. Termékeny ialeii a tsláli a népmOvafés Mláiiogiatuhk Ady Lászlóhoz, a falu kÖ23becsül‘ésben álló refoirmártuiti 1‘etkeszé­!hez. Megtudjuk tőle, hogy Nagykapué lielkosslágla páratlan tudásszomjjal kapcso­lódott bele a népmüvei ési mozga!makib a. Télen állandó jellegű volt ai faluiban a népművelés. Főleg a történelem és a film érdekese a nagykapy-aakat. Nagy sücem volt a szövetkezeti filmeknek is, ami azzal magyarázható, hagy a falu élénken be­kapcsolódott a szövetkezeti mozga­lomba. Az ..Oirszáglépdté?“ ISO példányiban jár a községben. Rendkívül népszerűek Nagy­kapuson a Nemzeti Könyvtár kiad-.*, ványai. Érdekes, he így e?i?;k a kiadványok hogyan terjedtek el a községben. Tudni kjéül, hogy a fdu eleimte bizalmatlan. Milyen a népszaporulat a községben? Ny-:m gJkarunik statisztikád adatokat gyűj­töm, hanem a valósággal szeretnénk szembenézni. Sajnos, a népszaporulat te­rén niagyen elszomorító, hogy Nagykapu- són is sEámnlnd kell az egykével, A mó­dosabb családoknak io átlag kéit gyer­meke van. Érdekes, hogy a legszegé­nyebb házaspárnak van. hat gyermeke. A népszaporulatot egyetlen szeml éltető pél­dával lehet ismertetni. Mindössze egy házaspár él NaigyikapiurJon, ?jmelynak ti­zenegy gyermeke veit, de a tizenegy gyarmJekftől niem született tizenegy uno­ka, A népszaporulat visszaesését 'alán / Mindent gyanakvásai fogad, amit egyik napról a másikra ajránlanak. A Nemzeti Könyvtár úgy hódította meg a sziveket, h py az egyik gazda megvásárol .a azt a kiadványt, amely Irinyi Jánosinak, a gyu­fa felfal állójának viszontagság s életét és jellegzetes miagyar tragédiáját ismerteti. A gazda egyik téli este unalmában fo­gott hozzá a füzet elolvasásához es mint később Ady László lelkésznek mondotta, nep'geHg nem tud a letenni. Ezzel eldőlt a kiadvány népszerűsége. — Kérdezzék meg csak Jenei Pistát, h' gy milyenek a Nemzeti Könyvtár filze-, tei! — csak ennyit kellett mondani a fa>- lusriaknak, akik azóta isi szeretettel és ér­deklődéssel forgatják a magyar nemzeti öntudat ébrentartását célzó kiadványo­kat. azzal lehet leginkább riiegpuagyarazn i, ; hogy a nagy-kapusiak mm' mennek ki : a világiba. Átvették az elődeiktől örökölt életformát és azon' vajmi keveset változ­ta mák. Amerikában miindösazie ketten vándoroltak ki, az:k közül; is visszajött a faluba az egyik. Az ősi életformjákhoz való ragaszkodás nányonnjia bélyegét az irig alázta tásr a is. Niem vágyakoznak el Nagykapudról] pz uj memziédlék fiai. iPcl- gámibán hárman jártaik az utóbbi évek­ben. Gimnáziumba hévén évvel ezelőtt járt egy gazda. Honszu időn kérészi'.ül vezető szerepe* is töltött be a falu életé­ben, egyi deig kisfán ltd is volt a községben. — Kint Vannak a mezőn, a vendég-nagy­ságával én gyermekemet hangzik a vá- lüdZ, A vendég-uriasszeny úgy megsze­rette a kimi,gyeimet, mint a saját gy ér­méikéit. Amikor én a földön dolgoznom, ő vigyáz a házra, sőt fJz ebédel is megfőzi. Nagyon jól összeszoktunk. Öröm hallani az ilyen megnyilatkozást, de találkozni Iphet a fordítottjává. 1 is. Of!van városiak is akpdnak,, akik érezte­tik, hogy csak kényszerből költöztek a faluban és halálosan unják az itteni életet. Ez padiig semmiképpen sem erődítheti meg a fiaim és város közötti kaocsoLatokat. A falu nem akar politizálni Gallus Viktor felsőházi tag cs Albrecht Dezső képviselő arról érdh-klődtek a gaz­dáktól, hogy milyennek Látják az ország helyzeté.. Mávkmiás megfogalmazású, de majdnem min delüknek u wanaz az értelme a váls«zniak, A falu nem akar politizál­ni . Nem sorakozik fel a politikai, jelsza­vak szolgálatára. A nép azonban igazán áléra, h;igy jobb sorsunk függ a háború megnyerésé'tök Nincsenek messzemenő politikai céljaik, itt nem fertőzte meg a le 'keket az a titkos vágy, hogv a változó politikai rendTzare,kiből hasznot húzzanak- Boldog és békés jövendő után áhítozik Nia'Wvka.pus népe é-.t ezért készséggé] mcgfh'ozi'-a az áldozatot. Könnyeszerrumicl olíva siratják a fronton küzdő testvéeik leveleit. Aggódó szere éttel ügyelik a harcterekről érkező híreket es az leten- tisct.eletek során imáikba szövik fronton küzdő szeretteik nevét. De nem zúgolód­nak, nem békédenkednek. Ha kell a harc­tereken vérál.dioza.tot hozni, az ország ér­dekében történik. Egyszerű szavakkal mondják, hpgy a harctérien fegyverrel a kézben küzdeni, itthon pedig dolgozni: ez a kötelesség. Közellátási zökkenőkről, könnven or- vosolhr <tó panaszokról is beszámolnak. De a józan magyar smiber igaztesérzetével itülajd'inképpen csak a szociális igazteg érvényesülését kívánják. Megujhodott lé­lekkel folyatjuk utunkat a községből, amelynek lakói méltóak az erdélyi, mult­ihoz és hozzájárulnak ahhoz, hopy a nem­zet ki'érdeme'je a boldogabb ievendót. BOMBAKÂHOSVLT KATONÁK SXABA ÓSÁG BUDAPEST, július 4. (MTI) A m. kir. htom védelmi rn í t Liszten" a honvéd vezérkar főnökévé! egy etér tol eg ren­deletben szabályozta a boinbaká-r^ sült katonák .szabadsagoilását. Mi- ntán a hoz.zátartozok a legtöbb eset­ben helytel énül jártak, el a kár he je­len iitéséN I ás a szabadságolasí kér­vény; ki állításával, illetékes helyen a következőket hozzák az érdekeltek tu dp. mais ára: A szabadságolás a bamhatamadá.s okozta károk és veszteségek tekintetbe,vételével a kö- vetkezóképpen alakul: Akinek, egy közeli vagy legközelebbi hozzátarto­zója életiét vesztette, súlyosan meg­sebesült, vagy el yarn nagy vagyoni károsodást szeiraved'ett, amelyet még helyre lehet hozni, J i nap szabadsá­gi) t kap. Akinek egész családja élő­iét vesztette és lakása lak halat tan­ná vált, 24 napi szabadságot kap. A hátországban a honvédséginél műin* kas zol gála lot teljesítő zsidóik részér© 3 napi szabadságot adnak. V káro­sodást, kötelezően hatósági, községi elöl járói, polgárin esteid, vagy tiszti főorvosi igazolvánnyal kell igazolni. A hadműveleti területein szolgálatot teljesítő bombakárosultaík személyi vagy vagyoni károsodásáról a leg­közelebbi hozzátartozó vagy ismerősi szintén köteles hatósági igazolványt niiiiiatni fel a legközelebbi a.llomás- parancsn ok súgná l, á I lom á.ny (est.pa- ranicsűioikságnál, csemdőrsógniél. B© kell jelenteni továbbá a bombakáro­sult személyi adatait, nevét, éOőfko- rát. foglalkozását, katonai rendfoko­zatát. lábori postaszárnát, bevonulá­si hely ét vagy bármely más rendel- Ivezéséi'ie álló adatot, a.melyniek né­vén ,az állományt est megái lapít ha tó, A háticii^gzághan tényleges szolgála­tot teljeisitő bombalvárosüllaknak hatósági igazolvány alapján a leg­közelebbi állomáspavam*snokság, ál­lóinál ívt.estpacancsnokság engedélvp„ zi a szabadsagot.- llJ . " I Hagyományos erdélyi szellembais? bátran, megalkuvás nélkül k&st? mindennap a magyar nép boldogé lá&áért az EHeíizék-. Wssxaeseff a toé®SE@®6n§l&t A fal« — a vir@sérf.. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom