Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-25 / 166. szám

* Szerkeztéig és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 BLflPlíö*™. Kiadótulajdonos: „PALLAS SA JTÓ VÁLLAL AT P ESZ VÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizetési árak: 1 hóra 5.20 P, negyedévre 15 P. A SEMLEGES ORSZÁGOK jav árosai ' felé időnként megnyilvánuló különös ér­deklődés rendiszerint diplomáciai vonatko­zású. Ankara iáién — bár döntésről itt még korántsem beszélhetünk — Róma., illetve a Vatikán került előtérbe. Az Örök Városban sokasodnak azok a hírek, ame­lyek Roosevelt küszöbön álló látogatásá­ról szólnak. Emlékezetes még, hogy Tay­lor, Eszakamerika szentiszéki követe, az elnök sajátkezűié g irt levelét nyújtotta át nemrég XII. Pius pápáinak, ami minden valószínűség szerint vatikáni látogatásá­val volt szoros kapcsolatban. Ugylátszik — jelenti a TP. Velencéből —, hogy a pápa székhelye az amerikai politikusok, tisztek és katonák inváziójának kitűzött céljává vált. Azt a körülményt, hogy a pápa ki­váltságos helyzeténél fogva mindenkit fo­gad, az angol és amerikai sajtó propagan­da-hadjáratra használta ki. Természete­sen XII. Pius helyzeti előnyét a körülmé­nyeidhez mérten a legjobban kiaknázza s magatartásárvaí kapcsolatban a ,,La Setti- mana Religiosu“, a velencei. patriarcha hi­vatalos szócsöve, Olaszország egyik irány­adó egyházi lapja, meg is jegyzi, hogy a pápa az őt felkeresőknek már nemcsak áldását aidja, hanem intelmeit is osztja. Az északamerikaiaknak, Roosevelt, sze­mélyes népszerűség-hajh úszásán kívül még van egy rej'ett céljuk a Vatikánnál: nyílt titok, hony az északanruerikai bíborosok s-úmámak felemelését szeretnék a Vatikán illetékeseitől kicsikarni, hogy kérdésessé tegyék a kardinálisok kollégiumában az olasz biborosok többségét. Az a mód, aho- 1 gyan ezt az északamerikai egyházi és vi­lági politika a Vatikántól el akarja érni, kitűnik Brazilia vatikáni követének, Acélo­knak nyilatkozatából, amelyet — bizo­nyára — felsőbb megbízásból tett. Köve­teli, a Vatikán állam területének megnő.- gyobbitását, olyan formán, hogy a Vati­kánnak a külfölddel közvetlen érintkezése legyen: az egyhá.zi állam számára bizto­sítsák a tengert. .Accióli a Vatikán terű- leiének megvagyobbitásóra irányuló ter­ve a lateráin szerződést természetesen nem veszi figyelembe s ezt egyszerűen hatályon kivül helyezi. A Vatikán még étidéig nem reagált erre a „stirénhanyra", mert egészen világosan átlátta az észak.- eumeti’kai politika hátsó gondolata mögött i/azódó ivíetutióIjaL ROOSEVELT elnökké választása előtt kissé kellemetlenül érintheti as-elnököt a „New-York Sunday News“ című hetilap egyik cikke,, amelyben az elnöksége alatt tett ígéreteinek megszegéseit hozza nyil­vánosságra és tárgyalja. Mindenek előtt fejére olvassa azt az ígéretét, hogy Ame­rika ifjúságát nem küldi a hábo'ruba. Ké­sőbb leszögezte emlékezetes bostoni be­szédében, hogy idegen állam területére nem küldi csapatokat, ezzel szemben 1941 szeptember fi -én utasította az amerikai hajóhadat német és olasz hadihajók meg­támadására. A lap hangsúlyozza ennek a lépésnek ön­kényességét s megállapítja, hogy Roosevelt ezt az utasítást a kongresszus hozzájárulása nélkül adta ki, pedig az alkotmány értelmé­ben csupán a kongresszusnak lett volna joga hadat üzenni. Az amerikai folyóirat emlé­keztet a világpolitika figyelői előtt tulságo san ismert tényre is, hogy Roosevelt azt az ígéretét, hogy Amerikát kivül tartja a há­borún, már korábban is megszegte, mielőtt említett pamacsát a hajóhadnak kiadta volna. Idézi a londoni „Express“-t, amely Knoxról való megemlékezésében azt a megállapítást tette, hogy az amerikai hadihajók már 1941-ben kísérték az angol olajszállításokat. A „Newyork Sunday News‘' cikkét azokkal a Roosevelt háborús felelősségét bizonyító szavakkal fejzi be, "/{ ,,Néwy&> k Súnda-j Neú-s‘‘ cikkei őszifi - te hangja teszi figyelemreméltóvá. Ha azon­ban figyelemmel kísérjük gondolatmenetét és állításait, egészen világosan megállapít­hatjuk, hogy az amerikai közvéleményben megkezdődött az invaziós hadműveletek lel­ki visszahatása. Az amerikai ifjúság véráldo­zata nem áll arányban az elért, sikerekkel és most bummerángként száll vissza Roosevelt felé a választási harc legdrágább pillanatai­ban ígéreteinek be nem tartása. A LONDONI LENGYEL EMIGRÁNS KORMÁNY ehipszţette lába alól a talajt, Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a Moszkvában megalakult ,Jengyei nemzeti ta- nács^-nak nagyobb befolyása van a lengyel területeken, mint a londoni lengyel kormány­nak. Londoni lengyel körökben viszont rá­mutatnak arra, hogy a moszkvai lengyel ta­nács olyan elemekből tevődik össze, akik Lengyelország lakossága részéről semmiféle támogatást sem élveznek. Ezzel szemben a ,,lengyel nemzeti tanács“ felállításához a W-’ilhelmstrassen azt a megjegyzést fűzték, hogy ez a Szovjet-Uniónak Lengyelországgal szemben elfoglalt álláspontját tisztázza. Úgy látszik azonban, hogy a londoni lengyel menekültek még mindig nem vették észre, hogy az angolok eladták őket a Szovjet­uniónak. Csak igy magyarázható Mikola j­czyk hajlandósága, hogy közvetlen megbe­széléseket folytasson Sztálinnál. Ebből a fel­hívásból, amit Sztálin valószínűleg nem fog elfogadni, az látszik, hogy milyen nagy illu­zionisták a lengyelek, akik nem kapnak a maguk számára megfelelő .tárgyaló felelj mert képtelenek komoly tárgyalásokra. Idő­közben pedig a Szovjet-Unió a lengyel ügyeket saját belátása és saját szá',aize sze­rint intézi ei.j A „lengyel nemzeti tanács nem más, mint annak a lengyel—szovjet köztársaságnak -a kormánya, amelynek a Szovjet-Unió kötelékébe kellene tartozrífa. AZ ARCVONALAK közül a keleti sza­kasz érdemel figyelmet. A tegnap bejelentett magyar arcvonal elleni támadás folytatódott. A birodahm főváros katonai köreiben meg­állapítják, hogy a súlypont továbbra is Lem­berg és a Lembergtől északnyugati irányban a San könyökéig kiterjedő szakasz, valamint Lublin térsége, ahol a szovjet nyilván azzal próbálkozik, hogy Varsót elérje. Grodnótól tovább északra nem sikerült tért nyernie, míg a Pejpusz-tótól délre végrehajtott német elszakadó mozdulatok után a német csapatok most már Dünaburgtól kevéssel északra, va­lamint néhány kilométerrel Rositentől keletre húzódik. A harcok lankadatlan erővel foly­nak. Normandiaiban és Olaszországban ctz arc­vonalak helyzete nem változtt lényegesen. A Szovjet nem tulajdo jelentőségei a Hitler-elleni BESRLflN, julius 25c (TP) A Wilhelmstrassesi' ma feltettek egy kérdést, kegy milyen álláspontra helyez* kedik a szovjet sajtó a Führer ellen megkísérelt merénylet tekintetében. A Wiihdmstrassen semleges jelen* téeafcr« való hivatkozással kijelentettek, hogy a szovjet sajtó rendkívül tartózkodó magatartást tanúsát, ami egyben roppant feltűnő is- Eaddőszeriiit csak a „Psravda“-ban jelent meg illa Ehren bergnek egy cikke, azonkí­vül a „Vörös Csillag4* című katonai lap foglalkozott ezzel az eseménnyel. Mindkét cikk azt a gondolatot jut* tatja kifejezésre, hogy a Szovjet-Unió sem politikai, sem katonai hskintetben nem tulajdonit jelentőséget en­nek az eseménynek, Senki sem tételezheti fel, hogy egy háborút néhány tábornok lázadása elin’ézhet. mert a háborút a hadseregeknek é® a fegyvereknek kell eldönteniük. Ha Ehrenbeirg ur igy ir — *mondetták a W like lm sirasson —, akkor aiz erősen emlékeztet a róka esetére, akinek túlságosan savanyu volt a szőlő. Fokozták a Pruth-vonal erejét BERLIN, július 25. (NiST) Gürlach, as Europa Press haditudósítója Írja a Pruth-vonalról: Amikor a bolsevisták megkezdték régóta várt nagy támadásukat a keleti arcvon,al középső szakaszán és újabb súlyos erőpróba elé állították a, német hadosztályokat., háttérbe szorult a déli srákássz, pedig a múltban itt fejtették ki a szovjet csapatok a legerősebb nyomást. Természetesen, itt is felkészültek a régóta várt támadásra s a Prufh-yonal erejét még jobban fokozták. Vasbeton erődöket és acélkemény ellenállást kellene leküzdeniük a támadóknak, ha utat akarnának nyitod maguknak dél felé. Jelenleg csak helyi jellegű harcok folynak ezen a területen., az állások javítására, Némert részér számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a helyi jellegű tüzér* ségi és gyalogsági párharcból nagyobb csata fejlődik ki és a Pruih-vunaJ békéiül a harcok sodrába. jf ’ 1 ■ w . gr m- ■ - •-» - —— ■ W——M—■ r, m — — / J * ■ 9 • • 5^;^' ^Jf Jf jp

Next

/
Oldalképek
Tartalom