Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-24 / 165. szám

II 1 § L í jülias 2 k Harangok forradalma Szamosudvarkely magyar közös­sége niüiiáiíiiy héttel ezelőtt lelkészt avaíptí. Csieiadfoen, feltűnés nélkül, majjtínexu üimepteleni egyszexüség- fj£il nyilait meg egy sok évszázados magyar templom ajtaja, melyre kel- ven évvel eszelett lakatot4, tett a libe­ralizmus álarcába, bujtatott magyar- fala ni tő közöny. Egy rozsdás vén ha­rang, mely hetven évig csak néhány árva magyar szívben kongott síró (ájdalommal, ma diadalmasan meg­szólalt meg nt és hangja érces bá­torsággal zúgott végig a hallgatásba temetkezett vcinyebbeíi, Forradalmi hang volt, u-temrchivő és jövendet hírd-o’c, tísztacsengésü hang. Szi­lágy, Szatmár, Szolnok-Doboka rej­tett völgye'hon régen elfeledett ma- . gyár templomok néma harangjai kí­sérte"!'es visszhanggal rezzentek meg reá. Megrezzsntek, azután, zugni kezdtek s zngásuk egyre nőtt. riasztó érces. í orra dalmi hangjuk vé giig har­sog mg már Erdély felett s magya­rokat keres. Â harangok nem akar­nak hallgatni többéi Akik aztwtti a napon részeveitek a szám osud várhelyi leik ? szavalásom, talán nem is tudtak arról, hogy mi­lyen országos ünnepet ülnek azáltal, hogy eny eldugott szllágymegyai mar var község hetven esztendő múl­tával újra lelkipásztort kapott. Újra magyarul szél a harang és magyar nyelven üzen magyaroknak vigasz­talást az Isten. Kevesen tudják s ta­lán még kevesebben gondolnak arra, hogy ennek a kis magyar község­nek a története egyúttal az erdélyi mainyaűr név tör’én ele is. Á maga tra­gikus hibáival, szomorú pusztulásá­val,. de reménytkeliö felvirradásával együ tt. Évszázados bűnök jóvátétele tör­tén* T - ~ ™ r-c—«o rhelyen, melyek a mi bűneink voltak, 'Szilágy megye szinmagyar lakossá­ga közé idegen szellemiségű vezetők f©lepitettek le egy népet. Azért, mert alázatosabb volt, mint a magyar, iur-nyfelenebb volt, irány it ha több. Vakon követte azt, aki élére állott Ennek a népnek templomokat épí­tettek, papokat hozattak ellátták őket iskolákkal és végül hozzájut­tatták a földhöz is- Szaporodtak, tol­lasod tak a főúri kegyek árnyékában s ezalatt a gazdátlanul maradt ma­gyarság sorvadt, pusztult és szegé­nyedett, Papjai, iskolái nem voltak. Katonát adott és adót fizetett, de ez­zel szóm ben soha sem részesült párt- fonásban. Csak itt-ott maradt meg néhány család, az ás egyre kevesebb, agyra nyomorul4 abb, ki sz algáit atotttabb, védtelenebb, Magyarországéit voltak, magyarok voltak, de nem törődött velük senki. így történt. Csak az elhagyatott ósmplomck álltak itt-ott a dombo­kon, de lassan begyepesedett a hoz­zájuk vezető ösvény, templo­mok nőttek ki mellettük a földből. Eddig a műit. Jó megismerni és látni s bűneit, hogy annál tisztáb­ban láthassuk az utat, melyen halad- mmk kell ezután. Á magyar népnek magyar vezetők kellenek, Olyanok, akik nem csupán név szerint, de lélekben is magya­rok és vállalják is ezt a magyarsá­got, minden gondjával és küzdelmé­vel együtt. Akik a vezető szerepében nem díszt és jogok forrását látják, hanem felelősséget és alkalmat a köletlességteljesitésre. Akik megér­tik, hogy a népben ne alázatosságot, hanem öntudatot keressenek s ne áz igénytelenséget, hanem a: jobbnak keresését becsüljék benne. Ne igavo­nót lássanak a parasztban, hanem embert, magyart, aki testvér s akivel együtt étünk vagy pusztulunk. Papok és tanítók kellenek, telke-1 sek, magyarok, akik nem csupán hangzatos jelszóként használják azt a kifejezést, hogy a nemzet katonái, $ hanem valóban katonák legyenek s úgy álljanak őrhelyükön, ahogy harcban álló katonákhoz illik, kik­nek magatartásától a haza sorsa függ. Jegyzők kellenek, akik a hivatali burokra©'a helye*! a segítés szelle­mét és tiszta magyar lelket visznek be az irodákba. Akik nem aszerint mérik a pártfogást és az igazságot, hegy ki milyen mélyen hajlik meg, midőn a hivatal küszöbén belép. Kell végül mindezek lelett eny tisztán látó és felelősen Ítélő, egész­séges magvar kctzsizellem, mely a legmagasabb tél a legalacsonyabbig minden magvart Összefog és sorom­póba állít ebbm a létünkért vivőt*' belső és külső küzdelemben. Irá­nyító koponyák kellenek és cselek- vőkéuss kezdeményezők, akik nem élik ki magukat apró pártpolitikai csatározásokban, személyi áskálódá- sok. rart?zénharcaibau, hanem felül­emelkedve a ma helyre’á mebétzsé- gefin évszázados távlatokban látnak, g en dcikodnak és cselek széniek. NémnIjanak el a cinikus nrnyoló- dókT a minden szép mögött hibát ke­resők, a notórius borúlátók, íelféana- dásunk örökös sírásói. Adják át bi­torolt helyüket olyan vezetőknek, akiknek hitelesen cseng a szava, mert cselekedettek állanak mögötte s nem sopánkodások. Mert itt van a magyar nép most is, Szilágyságban, Szatmárba.n, Szelnek Dob okában és szer*© Erdélyben. Ott vannak a küzködo magyar szórvá­nyok, kiknek évszázados vén tóm- | plomaiban a zárt ajtók mögött is | riadva komin Inak ma meg sorra a 1 harangok és múltat idézve jövőt kö- | vetetnek. Hangjuk végigsug az elrej- | tel>t völgyeken, véqígzun a gazdátlan f falvak felett, a városokig ér és ma- | gyúrókat keres, Szert© Erdélyben elnémult kárán- f gok várják a szabaditâst, hegy meg­szól a) hassanak újra magyarul. S ha valahol újra megszólal eny, országos ünnep az. Mert azt Mrd éti a k Dugá­sa, még akkor is, ha félre verve ri­aszt, hegy virrad már Erdélyben a magyarok felett. Piaszt, tettre, öntu­datra, magnnkbauézésre. Arra, hogy vállaljuk végre harccal is a mágyar- sámt. mely egyetlen kincsünk ezen a földön és ne haciyiwk kallódni azt, ami a mienk. Értsük meg végre: utolsó óra ez s az erdélyi harangok forradalma, a maa.var nép él taka­rásának győztes kitörése, mely el­söpri a múltak fekete árnyékát. Ha valamennyien meghalljuk a parancsot, mely a hetven esztendeig némává ígéret* templomokból ma fe­lénk kiált. És ha van erőnk és bátor­ságunk feloldani az átkos igézetet. WA.S-S ALBERT. „Magyar ipari Mumkűs@k- a magyar munkások egységes szervezete Á szövetség teljes kiépítéséig egy bizottság irányítja a meglevő munka »szervezeteket BUDAPEST, julius 24. (MTI) A Budapes­ti Közlöny vasárnapi száma közli a minisz­térium rendeletét a magyar ipari munká­sok egységes szervezetéről. A rendelet sze­nna a magyar ipari munkások nemzeti célú összefogása és egvséges érdekképviseletéinek ellátása végett Budapesten ,,M agyar Ipari Munkálok Szövetsége“ eine vezessél országos szervezeteit^ ennek, tagjaiként az’egy-egy ipari foglalkozási ágba tartozó munkások összefo gása báljából pedig Budapest székhellyel or­szágos szakmai központokat és az egyes belyi körzetekben foglalkoztatott ipari munkások részére helyi munkájegyesületeket kall alakir tani. /v A szervezet feladata a magyar ipari mun­kás foglalkozásának körében a nemzeti szem­pontolt cs a keresztény erkölcs követelmé­nyeinek érv ény re j u tt a tás a és biztosítása, a magyar ipari munkás anyagi, szellemi jólété­nek előmozdítása, a foglalkozások tisztessé­gének és jó hírnevének megóvása, foglallko- zásbeLi és szociális érdekeik képviselete, a foglalkoztatásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelességeik teljesítésének ellen­őrzése, A szervezet az iparügyi miniszter főfelügyelete alatt áll. A szervezet politikai működést nem fejthet ki, a rendelet azon­ban az ipari munkásokat a szervezet kere­tem kívül politikai jogaik gyakorlásában nem korlátozza. Ennek az uj, hatalmas mun­kásszervezetnek fokozatos kiépítése érdeké­ben a rendelet átmenetileg felhatalmazza a minisztert arra, hogy egyelőre a szervezet feladatának ellátására bizottságot nevezzen ki. E bizottság feladata ezen felül az egy é- ges szervezet előkézitése cs kiépítése, vala­mint a már működő munkásszervezetek irá­nyítása és ellenőrzése. A kinevezett bizott­ság működésének biztositására az iparügyi miniszter által jóváhagyott munkásszervezrti tanácsadókat jelölnek ki. A rendelet hatály­balépésével az ezidö szerint működő mun­kásszervezetek a Magyar Ipari Munkások Országos Szövetségének tagjává válnak. Ezek a tagegyesületek az iparügyi miniszter további rendelkezéséig különállásukat meg­tartják. Végül az ezidő szerint működő ipari munkásszer vezetéknek az egységes munkásszervezetbe beosztása céljából a ren­delet megfelelő felhatalmazást ad az ipar- ügyt miniszternek a munkásszervezetek sza­bályozására. Ka!ozsvár főispánja az ipart munkásság köriben KOLOZSVÁR, julius 24. (Az Ellenzék munkatársától.) Vargha Lajos dr., Kolozsvár főispánja látogatást tett a város két legna­gyobb ipari üzemében, a Dermaitában és a Magyar Acélárugyárban. A. munkásság min­den ünnepély as külsőség nélkül, de meleg közvetlenséggel fogadta munkahelyén a főis­pánt, aki elbeszélgetett a munkások egyes csoportjaival. Á munkáiküidöttsége's. ismer­tették a munkásság szociális helyzetér és en­nek sctţin feltárták a háborús nehézségeket és a mai bérviszonyokat. A főispán a munkásság előterjesztésére azt válaszolta, hogy a hatáskörébe tartom ügye­ket mindenkor legjobb Idáarisraerne szerint óhajtja mogoeldiasni és kérte, hogy a munká­sok ügyes-bajos dolgaikban bizalommal és Vrabién foedui'anak hozzá. Vargha Lajos dr. főispán érdeklődött a Kolozsvár ellen intézett junius z-i bomba tá­madás következtében előállott helyzetről Ígéretet t©bc arra, hogy a még megoldatlan kérdéseket, így ezek között első helyen a ki- bombázottak lakásügyeit a legrövidebb időn belül igyekszik elintézni. A főispán ezután látogatást tett a két gyár igazgatóságánál ós érdeiklődöM; a legutóbbi időikben tafrt szociális mtézkedéskről, majd meg tekinti site az üzemek bn már működő sz.o- eiáts intézményeket, Vargha Lajos dr. főis­pán megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett, majd melegen elbúcsúzott a vvárak munkásságától. r Am ellenséges sejté hamis cs németor: állapéiról BERLIN, julius 24. (MTI) Illetékes német helyről közlak tájékoztatásul: A külföldi sajtó képviselői előtt a birodal­mi kormány mértékadó helyéről rámutatlak azokra a híresztelésekre, amelyek különösen a svéd sajtóban láttak .napvilágot a Führer elleni meghiúsult merénylettel kapcsolatban. A birodalmú propagandanúnésztér'mm■ szó­vivője Ismertette . Németorszagból érkezett állítólagos svéd utasok jelenté ;eiff amelyek szerint a legutóbbi napokban Berlinben olyan hírek volta>k forgalomban, hogy több ezred legénységét, amely ezredek Kelet-POroszor­szágban fellázadtak, az utolsó emberig agyonlőtték. Egy utas azt álhtja, hogy Ber­linben valóságos ostromállapot van. Egy másik utas állítólag azt mondta, hogy az. aki csütörtökön este a rádióban a német néphez szólott, nem a Führer volt Az ák.i- 'tc’agos tanú elbeszélése alapján azt is állít­ják, hogy a Führer sérülései nem könnyűek., hanem nagyon súlyosak. Arról is beszélnek, hogy többszáz tisztet végeztek ki. A felsorolt példák alapján amelyeket részbem szemelve• ] sch is ellenőrizni tudnak, kitűnik egy biz.o- i nyor sajtó hazugságának célzatossága. I zsidávagysnok korináayiiíztosa értékesítheti a zár alá veti árukészleteket, üzleti ^ren­dezéseket és inatlanakat Julius 31*én szűnik meg « zsidóV vaí! alkaisnaz.0.temek ssselgálatl viszonyé BUDAPEST julius 24. (MTI.) A zsidóvagvon jogi kérdéseinek szempontjából újabb jelentős lépés a Budapesti Közlöny vasárnapi számá­ban megjelent 2650/1944. M. E. sz. rendelet. A rendelet megbízza a zsid óvagy onok kormány- biztosát azzal, hogy a zsidóvagyonnal kapcso­latos fontosabb és sürgős kérdéseket meg­oldja. A kormánybiztosnak mindenekelőtt az lesz a feladata, hogy az elrejtett és benemje- ientett zsidóvagyont felkutassa és azokat a nemzet javára biztosítsa. Gondoskodnia kell továbbá a zsidóvagvon megőrzéséről mindad­dig, mig azok hasznosítására sor kerül. Az értékesítés bizonyos körülményekhez képest a már most kiadott rendelet alapján is meglör ténik. A rendelet ugvnnis felhatalmazza a kormány- biztost, hogy olvan esetekben, amikor a nem­zeti termelés folytonossága, vagy a közeíláíás zavartalan folytatása megköveteli, a zár alá vett árukészletet, üzleti berendezéseket. de egyéb zsidó ingatlanokat is értékesíthessen A rendetet ajándékozásokat természetszerűleg nem tesz lehetővé. A vagyontárgyakat a ható­ságilag megállapított forgalmi árnak megfe­lelően értékelik, kiadatásuk készpénzfizetés ellenében történik és a kormánybiztos csak ki­vétele sesetekbeu állapíthat meg más fizetési feltételeket. A rendelet módot kíván nyújtani, hogy ahol méltánylást érdemlő körülmények fennforogni látszanak, a készpénzfizetésnek merev alkalmazása az értékkel kapcsolatos közérdekű szempontok érvényesülését ne gá tolhassa. Ugyanakkor a rendelet gondoskodni kíván azokról az alkalmazottakról, akik a le zári zsidó üzletekből kilépnek. Szolgálatuk 1944 julius 31-én szűnik meg és ilyen alapon kell járandóságaikat is kiszámítani. Ezzel szem­ben a rendelet megkívánja, hogy az alkalma­zott a felmondási idő alatt, julius 31. után is rém delk «zésére álljon az üzleti vagyontár­gyak értékesítését végző hatóságoknak. Különösen fontos a rendeletnek az a rendel­kezése, amelyben a kormánybiztost a honvé­delmi szolgálatot teljesítő kilépett alkalmazott hozzátartozóinak járó tartási hozzájárulás fi­zetésére kötelezi. Szabályozza még a rendelet a lezárt zsidó üzletek bérleti viszonyait is. Ai üzlethelyiség tulajdonosa ugyan nem élhet fel­mondással, de az illetékes pénzügyigazgatósá­gok általában 30 napos felmondással meg­szüntethetik a lezárt üzlet bérletét, sőt a bérleti viszonyt felmondás nélkül is megszüntethetik, ha az üzlethelyiség kiürült. Kimondja a rende let, hogy a zsidó üzletekre vonalkozó igazol­ványokat, engedélyeket azonnal be kell szol­gáltatni. Hahón tpmették el Jeszenszky alezredest MÁRAMAROSSZIGET, julius 24. (MTI) Nemes kV je szent Jeszenszky László alezre­des, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa a keleti arcvonalon, zászlóalja élén harcolva, hőst halált halt. Nagy részvét mellett temették el a rahói evangélikus tem«= plombán. Jelentés a szombati átr épülésről BUDAPEST, julius 24. (MTI) Julius. 21 én a késő esti órákban egyes ellenséges repülőgépek széles kiterjedésben délről észak felé átrepülték az. országot. Valószínűleg ugyanazok a repülőgépek a berepüléssel azo­nos vonalon 22-én hajnalban dél fele tértek vissza. Eközben többszáz gépből álló támadó kötelék jobbszárnya repült át a Dunántúlon és bomhatámaiiast intézett, határunkon lui lévő városok ellen. .Az. országból sem bőm* házast, sem pedig kárt nem jelentettek. A Vadászok az. Airrpüiest h+tasosar, zgvuriaJe, É

Next

/
Oldalképek
Tartalom