Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-22 / 164. szám

isääim l»*i 2t. t£l*C»Kif SfH 3 vo^ ®ve aimak, hogy Maflwh püspök pappá saehtelte Márton Áront, a Gondviselés terved scaetrlht ütőd- Jat', , z Eváta, akibe a püspök akkor kéziét tettgj a háborúból örkeaett haz/a, há­romszoros sebesüléssel, -katonai ranggal és ^ sok eöe ti tapasztal atal. Az összeomlás után telj,es létekkel szegődött a zászlóhoz, mís-ly egyedül maradt vstnetlen s melyben nerncwak a maga, hamcm népe vigaszát es erejét is látta. , A jisbáleuimio'k .memcsak ünnepek, ha­nem leplezések is. Lehűli a fáiyyotl az élet egy szakaszáról s miagomite'tjia, hogy a ju­hi! starti ■ pillanata müreímeiket, vagy torzot takar-e. A vég-6 leleplezés ugyian a ha­lált köwetkezik ’be. KUse esztendő mégis elég idő ahhoz, hegy az étet jeütegzetes vonásai előtíiinjien&k. Márton Áronról soikiati irtaik már. Bemu­tat ajk őt mint vezért, nevelőt, szervezőt* ä széfcelység örixmjét és püspökét. Nézzük 6t most abban a fényiben, mely minden más fénynek is forrása: pápá mivoltában. 20 év előd ehhez a papi hivatáshoz, ka­pott szentségi kegyeimet, 20 év alatt ez a kegyelem-asira bomlott ki életté nem­csak a maga vágy egy kis kör, hanem egész Erdély szirmára is. JVÜ jellemzi Márton Áron papságát? Jellemzi a szolgáim szelleme. Szolgál,Mi friss, modern megtfoigtalmazá'han. Nem af­féle Sbbő-tipus. mi&ly földi hatalmak előtt serrvnlis, Istennel, néppel nsm törődő. Hanem az a típus, mely Isten örök aka­ratát — szabadion, szemrebbenés nélkül követi. Stílust is attól tanüílt Márton Áron, aki mondta: Non vend mánistrari, séd mánástrare. Amátobf Márton Áron püs­pök lett, nagy ki'értéfee nem is lehetőt az uralkodásra. Ellenkezőién a püisípöfeság- ben is azt látta, hogy még inikább kell Is­tennek és népének szolgálnia. Eziért vá­lasztatta jelmondatául: Non recusso labo- rem. A szolgálát szelleme fényesítette ki lelkében a szociális s&ámekef. Ifjúsági ve­zér borában még a kom/mrunástá újság sem merte személyét támadná, annyira közismert volt felfogása és munkája. Ez a szellem fűtötte lelkét álkteor is, mikor nehéz időikibien Erdélyben elsőnek és egye­dül szervezett népnevelési. Az esztendők gyorsan peregtek a Márton Áron úgy szolgált, hogy mindenfelé figyelmet kel­tett. A hitet élménnyé tette, az Ingadozó­kat mesjerősátette, az ifjúságnak világné­zetet adott, a nevelőket Krisztushoz ve­zette, a SBomorbodókiat megvigasztalta,. S rcnÉri® narvobb ur tett, annál inkáiig érez­te magáénak a feladatot: embertől em- fcferig menni s ha kell, testvériéinek a lá­bát is megmosni. A börtönben szenvedők sokat tudnának erről beszél'ni. Márton Áron másik papa vonása annak roéöy átérzésse, hogy ő nem magánsze­mély, hanem Krisztus követe, egy más, mpaas’ábíb világ képviselő je az emberek között. In. te gáti one Chririi futngitmur — mondja 5 is az .apostollal. Nemcsak mond­ja, hanem éli is. Húsz év alatt sokszor történt mieg. hogy evangéliumot, Krisz­tust, Egyházat képpiselnd nem' volt nép- (szerii. Ő mégis e?.t vállalta. És pedig úgy, arrinthiai ez egyedül az 6 dolga tett volna. Miséiében és igehtade'étefbten a. vallásos élményeik és eszmék tükröződtek arcán. Senki sem foghatta rá, hogy idegen esz­írüéket bindet, vagy, hopy amit mond, az nem az övé is. Műkor a Szent Mihály- templomiban beszélt, a zsúfolt padsor ok - ban szép sziámiinál voltaic az ellenié ieS vi- lágjnózjet követői. Hívei hányszor remeg­tek, hogy telke gazdagságéit, melyet be­szédéibe öntött, felre ne miagya iázzák. Hányszor járt gondolat vezetéöe boeorva- éles meggyeken. Az eíkenfenek, az elkö- dösitésnek nem volt barátja. NyáRan és világosain szólott és mindig olyan fegye­lemmel, mely csak a kiváltságok tulaj­dona. A problémát nara kerülte meg, a kényei ügyéke !> nem bízta másra, az esz­mék és Krisztus: ügye mellett maga, állott íki. S tetite ezt akkor is, hia mondanivaló­ja a közvélemény vágy rendszer felfogá­sával nem teláLkozott. A temesvári dóm­ban igy szólt kritikusai félé: „Jól figyel­jenek ide a többségi népből való hallga­tók, mit mondok . . .“ A harmadik papi jiellemvotnáb Marion Áron életéiben az áldozat szedlem-e. Máir a szolgálat és képviselet is ezen az utón jár. Marton Áron megérezte, hogy az emlber- esarrue csúcsa: a kereszt. És ő ezit is vál­laltai. Nem úgynevezett ölntmegtagadást gyakoriattak hanem ewetlen nagy ro­hammal. °A katonaság után. uj katonaság­ra váMiafliközi'k a papság otan. A püspökség előtt eltelt 14 esztendőt több olyan he­lyen tölti, hol a munka státusát is o te­remtette meg: ifjúsági prézes, Erdélyi Is­kola. S teszi mindezt mosolygó arccal, mintha magától értetődő lenne, hogy ne­ki a nehezebb jut s az ügyért ő hozzon áldozatot. És a püspöksége? Mánkba, a Gondviselés azért engedte volna meg azt a páratlanul szép püspöksz^nteléfet, hogy később a kérész tut ne legyen olyan nehéz. Márton Áron pápá élet éhek legszebb fénye álkikor lobbant fel, mikor 1940-ben kemény öntudattal vállalta az eltemette- t&ft. Itt hagyta nekünk a napos oldalt s ő odament, hol reá nagyobb a szükség. Itt áz 6 alakja tündöklő fényben ragyog­na'; a dicsőségből a névtelenségbe vágyott. Miikor kányiik előtte is az élet kapuja, nemi akart egyik hívénél is kevesebbet szenvedni. Makor a telkéből telgyöftevöcső szó áradhatott v-olna az itteni hi vek felé, ő köztiünk csak némán kávsánt élni, bogy minden szava aaofcé legyen, akiknek Krsszrtug ut'án ő tett a mindenük. És ne higyjíük, hogy .nálunk legalább az áldozeb nagysága hirdeti őt. Négy esztendő óta jaj igen el vagvumk foglalva ahhoz, hogy észrevegyük a feledés fátyoíáít. Die árrá a világ szemében kelleténél hamarább tű­nik el, az az, Istien szemtében a Legnagyobb, Et sopiátus est . . . A gyulafehérvári székesegyház oitár- asztelárat hálaáldozatát mutatta be Márton Áron. 14 évi papság, 6 évi püspökség, amit az oltárra tett. Suscipe sencte Pá­ter , . . Abban 3- misében adott hálát az Ilmák Csiikisaentóomokos szülöttje, Dsitró és Szentmitol és káplánja, a vásárhelyi hittanára, M-ajláth püspök bizalmasa, fő­iskolások vezére, országos mozgalmak irányitójia, a plébános és — egy nagy •egvkázirré"-0 püspöke. Mi nődig, kik lé­lekben körüilálljuk Márton Áron. oltárát, azért imádkozunk, hogy ne legyen hiába­való az ő áldozata és még sokáig sugár rozzon felénk —-paipi arca. VERESS ERNŐ. bhs^-^hs»;--1 Marányié! egy bolgár lap vssdSja allen SZÓFIA, julius 22. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Ismeretlen tettesek merényletet követtek el Bulgária második legnagyobb újságja, a Zora igazgatója ellen. Kaptscheff igazgatót a szerkesztőségi épület előtt vasdarabokkal és karddal támadták meg és megsebesítették. A rendőrség rögtön megkezdte a nyorrtozást és azt a városrészt, ahol a merénylet történt, elzárta. Kaptscheff 1921-ben alapította a Zora cimü újságot és a Németországgal való együttműködés szellemében szerkesztette. FeHiscsiiifieteüen értékeket találtak Kolozs­váron a zsidók felnyitott páncélszekrényeiben KOLOZSVÁR, . július 22. A kor­mány tucfvalisv&l'e.g eilrencteiUe, hogy az egyes pénzántézetekben a zsidók használatában) lévő páncéll'szekxlé'- njleikét fel kell nyitni és tartalmu- kat leltárba kell foglalni. Ezt a mun­kát Kolozsváron a múlt hét kedidjém Császár Samu dr. pénzt.tgyigazgató vezetésié alatt egy a Pénzintézeti Központ és az érdekelt pénzintéze­tek k Skill d ö ft élből álló bizot tság vé­gezte- A bizottságban ia Pébzdnrtíézeti Központ, részéről dr. Rolarics Jenő igazgatóhelyettes, a Kdíioizsván Ta­karékpénztár és Hitelbank résziéről dr. Maxim Gyula, az Erdélyi Ke­reskedelmi Rank résziéről Krejasi Gyula cégjegyzö, a Mezőgazdasági JBa-nk: részéről Kauppe Richárd) igaz- jgutó, az Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank részéről dir. Verzár Ferenc ügyész vettek részt. A bizottság a kolozsvári péhjzimitlé- zetek séfjeinek leltározását tiz nap alatt végezte el. A Kolozsvári Taka­rékpénztárnál 47, az Erdélyi Keres­kedelmi Banknál 17, á Mezőgazda- sági Banknál 4 és az Erdélyi Leszú­rni toló Banknál 48, összesen Ili) páneélgzekiényt nyitottak fal. A p áncélszekrény ekb en fsl becsfilkeifefit •> len értékeket találtak, dLe tálaltak személyi, okmányokat, bélyegeket, siót finom pipeíresskappanokáti is. Ta- l láitak mükin.csszámba menő 100— ISO ezer pén-gő értékű ékszereket, píl/atiraa karkötőket és ciganöfttMár- cákat, hrilliánsokkal magrákötf nyakékeket és kankötőórákat, rein- gateg ezüst és arany cigareittatárcát. Tucatszámra órákat, egy hedMááns függőt, amelynek egyedül kb. 40.000 pengő lehet as értéke. Egy ismert koliossvári ékszerész- séfjében talált éiki®erek éadéke a 10Q ezer pengői is meghaladta. De találtak zárolt lá­dákban 140 dar áh 11. n. kikészít élt perzsábőrt. Mikor a bizotlság a lá­dákat felnyitotta, hatalmas moly raj csapott ki a perzsabőrök közüli s mi­kor a bőröket átvizsgálták, ezieir- számra nyüzsögtek közöttük a moly- lárvák. Az értékes bőr nagyréssz© igy elvesztette értékét. A bizottság minden egyes siélf tár­tál máról leltárt vett fel és az érté­kek zárolt letétként továbbra te ott maradtak. Hogy a séfben levő drá­gaságok és ékszerek milyen értéket képviselnek, azt hozzá^veitftege&es* stan lehet tudni. Értékük csak ak­kor derül majd ki, ha azokat szak­emberek fogják felbecsülni. Megkérdeztük Császár Samu dr. pénzügyigazgatóL mennyire lehet hetesül ni a séfekben levő értékieket. — Lehet egymillió, de lehet tízmil­lió pengő is. A leltárba vett értékek felbecsülése majd később történik meg — mondotta. Ismét lehel felelésre és t®lp«lésre szélé utalványokat kérni Megkezdődött az engedélyezett utalványok kiosztása KOLOZSVÁR, julitis 22. Kolozs-váf vá­ros közellátási hivatalának oipőosztálya köz­li: Mindazok, akik tál palásra, fejeléste szóló levelezőlappal rendelkeznek, jelentkezzenek a cipőiítalványok átvétele végett a hivatal S zentd-élek-uite a >i. se ám alatti/ helységében. A talpanyag 'kiutalása a maii napon megkez­dődik. Pejelésire és tál palásra az igényléseket a kerületi irodákba lehet bmyujtani, julius 22-tól. Készcipő ég mérték utáni rendelésre igényléseiét jeleaileg nem fo^ad el a hivatal, miután a kiutalás eddig nem érlcezetit meg. Április és május hónapban talpigényíésekre beadófet kérésieket: a bizottság a meglévő késztet mértékéig jóváhag)'ta, az erre vonat­kozó értesítésieke/t levelezőlap utján kiküld­te. A cipőhivatal értesíti továbbá az érdekel-, tekét, hogy mindazoknak,' akik talputalvány birtokába jutottak február és március hóna­pokban), de ezeket az utalványokat anyag­hiány miatt a oipészipárosok beváltani nem tudták, a kormáiivbiztós 310—944. ' Számú rendéléte alapján a cipóosztály utalványai­kat meghosszabbítja. A boránvaggazdélikodás kormán}rbiztosa úgy rendelkezett, hogy a 'kisfizetésű tisztvi­selők és családtagjaik részére mu- és gumi­talpú lábbelit utaljanak ki. Ezeknek a ci­pőknek kiutalása fehérriinü utalvármval történik, a Derma$a, Daru, Bányai Béla, Carmen, Kupás Samu cípőkereskedőknél. A mii- vagy gumitalpú cipők kiutalásánál a bi­zottság mindenekelőtt figyelembe veszi, hogy az igénylő leszerelt katonák, H H jelvény­nyel ellátott hadbavonuitak hozzátartozói, hombakárosultak, vagy azok kerüljenek első­sorban eimitézés alá, akik a jegyrendszer be­vezetése óta kiutalást nem kaptak. Mü- és gumitalpú lábbeli késklet bej. jelenleg kevés mennyiség áll a kereskedők rendelkezésére. Amint megfelelő készletet kapnak a gyárak­tól. erről a cápoosztály lapok ucjrin értesici a közönséget. Gyermekcipőt 23—16. számig, ami eddig zárolva volt, ezentúl ním kell igényeink vagyis sziabádon lehet vásárolni, há megfele­lő készlet all a kereskedők rendelkezésére. Ez az intézkedés augusztus i-éa lép életbe­\ » Mmn húsz éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom