Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-21 / 163. szám

isii j # u Mi 2 1 F.LltNZEK íüsógrr!;: Á& <Lé Ssékmiwséa Az utóbbi hónapokban mindnyájunk ér dckiődá-sé felfordult a sajátos erdélyi kérdá- sr^tői, A sSertiíhk a kelét, arcvorltlta te- tnagyar séfigök heivt.dlás.ín jkjJset ei jövendőnk s a I ennmatadó érd eh- lodes ^ ä* eddigútél fokozottabb mértékbeh icraui tu ország fővárosa leié, amelynek változásai, nagymértékben betolv ísolhatják, tend a háborús erőfesz!test, miau az. azutáni munkát. B ár m ennyire is természet izer ü ez ez áiiLapor.. ruöm teledkezköttinit meg min­denben itthoni kérdéseinkről, luvéen az élét t.rmcsai az. egyéni élet Önferauaitusában, ,pengetésében“ megy tovább, a áruén, 'tovább folyik az alkotó munka i? 5 .* közösségi élet megoldásra váró kérdései sem liaUgamak el. Évtizedek óta minden isi tudja Erdélyben, hogy megoldásba váró kozöbégi kérdéseink tozüí' a legdöntőbb a szákéiy kérdés, hiszen ez határozza meg az erdélyi élet másik köz­ponti problémáját, a magvar—román vi­szonyt is. A visszatérés óta eltelt idő híradásai B székely-kérdés egyetlen elemét öntudatost rótták a nemzeti közvéleményben:, azt, hogy e. magyarságnak e*z, a Reted Kárpátok men­tén efbelyezkedő része az. egész nemzetnek a legszaporább, legelői erősebb törzse, A szé- helység biológiai ereje az egész nemzet re­ménykedése és dicsekedem lett. A legutóbbi Ivetek, hadi jele ni esetben valahányszor a szé­kely katonai egységekről olvastunk, ennek a vélekedésnek megerősít ásóig alátámasztásár láttuk, hiszen a batonaa érő még,a techmi­kaá háború korában ss — végeredménvben a népi, biológiai erő megnyilvánulása. A székely-kérdés lényegé szorosan kapcso­lódik a szekelvség biológiai erejéhez. A fel­adat. az, hogy ezt a szapora, erős magyar terzset: olvan életfeltételek közé .kell helyez- •íjti, amelyek alkalmassá teszik a benne rejjő összes értékek kibontására és megtartására. A rzékelyiség életerejével való dicsekedő; ön­áltatás, Ha az, miként a inukban, ezután is â Kárpátokon túli városok és ipartelepek fel- épüknére fotdittatik, ha minden húsz eszten­dő népszaporulatából csak egy év szaporu­lata máradhat otthon a magyarság 'további megerősítésére $ 19 év szaporulata elvész a közösség számára akár iránit tengeneniruIS kivándorló, akár mint kthom cseléd, vagv sltíteiC. A nemzetnek, tent nagy-családi kö­zösségnek megcsúfolása az, ha a sZekel vség csak, a Keleti Káorpátdk védelme idején jut szerephez a nemzőt» ételben., de máskor meg- feledkezünk róla. A fiiét elv-kérdés rendezése elódáz hatatl an 5 a nemzet egyeteme adós egy nagy törté­nelmi jóvátétellel a keleti magyar néprész iránt s ezt annál inkább meg kelll tennie, mert amit a székelySégért áldoz, azt önma­gáért, az egész nemzetért áldozza. Ezt a vezető gondol allot halljuk kiesen dűlni a ..Szé­kelység'1 c. folyóiratnak abból a két uj Szá­mából, amelyekről meg akarunk emlékezni. Dr. Bányai János áldozatos munkásságából 14 évfolyamat megért székel yudvárhelyi, fo­lyóirat ez év májusában uj alakot nyert, uj szerkesztőbizottságot kapott s mint havi fo­lyóirat kivárnia szolgálni & széket!v-/kérdés felszínen tartásának, feldolgozásának és meg- oldásáeiak ügyét. A folyóirat helves érzékkel nem égy kis kör lapja akar kínru, hanem nyilvántart ja és magához akarja kapcsolni miniden a székolvtegből kinőtt és minden a székelységért dolgozó magyar ember mun­káját. A Kolozsvárt Magyar Diákok ^ .Szö- v et ség érnek Székelyföldi Munkáköz^sege hozta létre a lap uj formáját, s az írásokban megnyiilvánuló itjui erő sokszorozza a |°' Ivdixat mindfen állásfoglalásának erejét. Mttt- diítfi íráson át egy eljövendő nagy teát ígére­te, Vág) meg inkább egy életet betöltő ■közös­ségi munka vállalása csillog s ez ^ adja meg á megjelenít írások Súlyát és értékét. Az. eddig megjelent két szám ^ a székely­kérdés megoldásinak két téíiyeZojere mutat rá. A székely ség gazdasági felemelésének, egy uj, erős székely társadalom kf fejlese, anyagi alapjai megteremtésének a gondolata foglalkoztatja a legtöbb cikkírót. A székely közbirtokosságok múltjával és jövőjével fog­lalkozva, a lap rámutat affa. hogy a köv- birtok,, az ősi székely vagyonközösség. _ ma­radványa, rru Íven változásokon. csonkításo­kon át jutóit el mái állagához és szervezete - hez. Ma már ftefli tudja azt. az összekötő, az aiiyaföldhöz rögzítő szerepet betölteni, mint a mulilban, de még mindig elég tekintélyes vagyont képvisel ahhoz, hogy kellő össze­fogásával az uj székelv közgazdaság kiépí­tésének alapjává válhav;ék. A lap ilyen el­indulás mellett látja csak biztowthatónalk, hogy a meginduló székelyföldi iparosítás ne álljon vadaméi yen idegen tőke, vagy egy kis réteg érdekeinek, szolgálatában, hanem való­bari a.z egész székelység felemelését szolgálja. A folyóirat célkitűzéseinek helyességét és egészséges irányát látjuk abban, hogy a szék-elvség felemelését nemcsak gazdasági ol­dalon kívánja biztosítani.. A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének székelytidvar- helyá vándorgyűlésével foglalkozva, a kö­vetkezőket állapítja meg: Gazdasági lehe­1 ősegetek megvolnának, csak ezeket a lehe­tőségeket kell kihasználni. Szellemi téren rosszabbul állunk. Székelv népünk nemhogy öntudatosulna, mind jobban és jobban öft­tudatlanodik s ném próbál a régi székely közösségi szellem felébresztésével, megerő­södni. Ennek tett a következménye, hogy a székelység hire romlott. Régen a székegység fogalom volt. s ma azt kell tapasztalnunk, hogy őseinktől kiérdlemelt dicső nemzetké­pünket már csak mi is mint elérhetetlen nemzetképet csodálhatjuk". E szélidhangu őnk/ftüika, ha most csak nagy általánosságok1 ban nyilatkozik is meg. remélni engedi,, hogv az uj táfSadaik>ráépítésre vállalkozók nem llesznek majd előítéletek áldozatai. A „Székelység“ második számában egy ferencrendi atya arról emlékezik meg, hogy j-eo évvel ezelőtt a csUíksomlyói templom ak­kor épük. amikor 1442—1448. közök az egész ország népével együtt a székelység is harcok a. török veszedelem ellen. A háború közepette való építés az erdélyi életnek egyik jellemző vonása s a „Székelység''' uj indulásábain a mai háború idején a jövendő érdélri magyar élet megépítésén f ár adózók seregének növekedését kösz.öntjük.. JUHÁSZ ISTVÁN. Jllhirek í©r:|©dí@& el & íévát&s elleni junius 27-1 iégitámsdássei kapcsolatban BUDAPEST, július 21. (MTI) A junius 27-án lezajlott légitámadás után a székesfővárosban rohamosan terjedtek el a lámadás méreteiről különböző hírek. A többi között azt is tudni vélték a jóllájékozotlak. hogy az Országos Tár­sadalombiztosító Intézel Fiumei-iilcai székha­zából áz. ott tartózkodó közönséget a riadó el­hangzásakor kiküldték, arra való hivatkozással, hogy az épületben nincs elegendő óvóhely Ezek azután állítólag a rendőr őrszemek ulasi- tására a KerepeSi-temelőbe mentek, ahol a bombázás alatt a becsapódó bombák és a mé­lyen leereszkedő repülőgépek gépfegyvereinek tüze megölte volna őkel. Minthogy az emlí­tett eseményekről nem érkezeti hivatalos jelen­tés, az illetékes hatóságok még junius 27-én az ügyben vizsgálatot rendellek el. A vizsgálat a következőket derítette ki: A közönséget nem küldték ki az Otl épüle­téből, sőt á riadó elhangzása után. a kapu kö­zelében tartózkodó idegenek közül is niég igen sokat beengedték. így az ÜTI szolgálatot ml- jesitő alkalmazottaival együtt » támadás alatt az óvóhelyen körülbelül 400 idctfcti S:*tné!y tartózkodói!. A Kerepesi temető junius 'U-éti d támadás idején le volt zárva, mert a junius 25-rŐl 26-rn virradó éjszaka oda beeseli m hány fel nem robbant ellenséges bombát im.-g nem hatástalanították. Ezért senki sem szalad­hatott volna a Kerepesi-temelőbé. Mégis á kö­zelben levő Teleki-téren tartózkodó lőbbezer emberből sokan átmásztak a temető falán ?.:•> a sírok. között kereslek menedéket. Az. ellenség által ledobott bombák egvrésze a Kerepesi- temetőbe esett és ott megölt 12 embert. A fentemlitetl esetből az a tanullág, SGkkal jobb, ha a légitámadás után fegyelmezetlen vi­selkedünk. nem beszélünk feleslegesed és ném ütünk fel minden lelkiismeretien rémhirterjeaz- tőnek. Halálra Ítélték a zsidó lakásokat fosztogató dési bűnszövetkezet három taglát DÉS, juflius 21. A ölési törvénysaök rög- höiháiíélő biiiTÓsáiga Mlhiálbotátó bűn csel ok­mányt tárgyalt. A vádlottak: Hollósy Ödön és Törökfalvy József, Heiding-er György frodamsztsfeigled’, az ,..Etédi“ fodrá­szat alikialtoazottjis, és Aszlányi Béla pos- t a altiszt, 2öbb dést zsidó háziba betörtek és loptak. A tárgyalásion Hoálóry veztéirszerep-e bontakozott ki, akii mint szabadságos ka- torna követte el tettét és ezért a katonai törvényszék Ítéli .majd faitette. A banda bá­rom. zsidó lakásba hatolt be és lopott. A Weisz-féle szööstüMéteíj éjféli tájban ra­bolták íki. A vádlottak teljes beismerő vallomást tettek. Dr. Parády Ferenc ny. kórháza fő­orvos és dr, Gáiffy Aladár tisztiorvos, midiit orvosrzaikértcík mieigidllapiiiofttäk a három vádlott teljed beszámíthat óságát. Dl:. Nónay György kár. ügyész vád.be- sziáde után dr. Corom Sándor védőügy­véd.- Töröikf aílvy. dr. Weither Károly Hei- ddrugar, Meson yá Jenő Aszflónyi védelmé­ben mondottak védőbeszédet. A s‘*atiáiriá(lás bíróság Szabó István dr, elnökletével délután 5 óraikor vonult be, hogy ítéletét kihirdesse. A rögtöni iéio bíróság bűnösnek mondotta ki mindhárom vád­lottat és őket hal-álra ítélte. Mellékbüntetés ként tízévi hivatalvesztést kantigk -az elitéltek és kö eteek zz ös’sfeés költségeket megfizetni A rögtönitélő M- róság ezután kegyelmi tanáccsá alakúit r emelyn^b határoza £ : Megállították a Bug felé nyomu bolsevista erőket Égess napon át tartó elkeseredett harcok után Sí. Lo romjait feladták a német csapatok A Mórulányzó Ur Saját kérelmére felmentette Rátz Jenőt mints/terelníik helyettesi megbízatása alól BUDAPEST, juliius 2i. (MTI) Magyaror­szág kormányzója a m. kár. nünisíttcrtteök eiőtexjeszcéaér-e vitéz nagviaki. Ráty. Jenő m. kír. íatkos tanácsos, nyugállományú viszony­bek vezér ezredese tárcanéliküli m. kír. mi­nisztferi állásától és egyben a mtesztéi elnök Helyettedkésére fcapotA megtjl-zatása alól sa­ját kérelmére felmentette. Az erről szóló h gjelsőbb elhatározást és kézirarm a hívata- loc . lap péntek 'reggeli száma közli. Tovább garázáálkodnak az óvóhely-banditák; KOLOZSVÁR, juiius 21. A rendőrség bűn­ügyi naplójában üz utóbbi 24 óra esemehyei között az alábbi érdekesebb adatokat találjuk Rerr’iny József, Varga-utca 14. szám alatti lakos beiőrés ügyében telt feljeleniést a rend­őrségen Jelenlésében elmondta, hogv ismeret ich felles csütörtökön távoliélében fényes ftapp-1 nyilván álkulcs seigtségével behafoll iakáíábe és onnan elvitte az összes ágyne­műit. Anyagi kárát, amely jélehlős még nem tudta pontosan megállapítani. Az óvóhelyei':en is tovább garázdálkodnak az elvei emuit tolvajok. Az óvóhelyeken történt legutóbbi sorozatos lopások után most Juhás Pálné, Tompa Mihály-utca 1. szám alatti la io1 tett hasonló ügyben feljelentést a rendőr sé-sen Onanaszolta. hogy ismeretlen tettes feltörte pincéjének lezárt ajtóját és ottlevő légo-bűröndjéből egv arany karkötőt és egyéb holmit lopott el. közel 2000 pengő értékben Fűz István békésgyulai illeiöségü kereskedő zseb'olvHjlás ügyében tett féljélentést. Flróond- ta. hogy miközben Dé.srő! KolóZSvárfa uta­zott isméfeflen zsebtolvaj küopla a vónáton zsebéből 115Ó pengői és fontos iratait tai^el- maró pénztárcáját. K rendőrtég bűnügyi óit- iái vb ? z összes, újabban bejelenteti béiörések és lopások ügyében Széieskörü. crélves nyo zsezásr indított a iettélrk kéZrtkefif-.'séfé Vágűi két baisaéiíéi ií jelentést tetter, csü­törtökön a i-éndŐr.ségnek. Müresén János, Lá­zár-utca 20. szám alatti lakos, munka közben karján súlyos, másodfokú .égési sebeket szen­vedett. A helyszínre kihívott mentők elsőse gélyben részesítették, majd beszállítói tűk a bőrgyógyászati klinikára A másik balesel áldozata Szőke Dánie.lné. Zug-utca 27. szám alatt lakó gyári munkásnő. akinek balkézéi munkaközben a hldralikus prés összenyomta. A szerencsétlenül járt munkásnőt a helyszínre kihívott mentők fesz és it ették elsősegélyben majd beszállították a sebészeti klinikára, Álla peta súlyos, de nem életveszélyes. BERLIN, j-uílkiís 21. (MTI) A Füh­rer fohadi&xáiLliásárál jelenti a véd­erő f ő par ane ^n-oJösáiga.: Nurma nd i á.bani ű z el l entiéig a 'Gaen- től keletre és dékkeilietre lévő térség­ben erős páncélos, tüzérségi és ne- püJőtámicg'atási&Qil síz-e^dán etgéstz map íolytai la támadásait, anélkiüíl azon­ban, hogy. az óhajtott áttörést elér­hette volna. A St. Lóban egész nn.- potn át tombolt elke-seredett. harc mán a város romjait feladtuk. A vá­rosiból dél félé irányuló ellenséges előretöréseik, valamint az ettől észak­nyugatra az észak am,éri k ai ak en bs heilyijelJegü. támad'áisai az elleinsiéig veszteségei közepette összeomlottak. Gsatarepütök hatásos mélyitámadá- sokban támogatták a, földi csapatok elih ári t ó haróait, ér< m eigsemmisi t e t - tek 10 eiIerjséges páncélost. Légthar- co'kban 16 eilleinséges repülőgépet lőt­tünk lé. Caentcl északra harci és- éj­szakai csat arepülőgépek jó hatáiS'Sal támadták meg az ellenség késizienléti állása.it. Lőszer- és üzem anyagi ak tá- rakban tüzek és rombalá/sotk keilet- kezt.ek. A júliusi 18-Mó 1 19re virracló éjjel vadászok És-zak fi anciaorsizág felett, 30 Pégymotciros bombázót lőt­tek le. A Csat or iá Iran fekvő Alidét n,ev-sziget, ütegéi felgyújtották, élden>- süges karavánt kikérő rombolót. A romboló hévéi.« robbanások után el­süli y edit. A francia térséigben újabb 151 terroi istát koncoltunk fel harc bán. A LnnidJonuia irányított, megtorló tűz egész éjjel tartott. Olaszországban az ellenség elke­seredett és ránézve különösen vesz­teségei harcok után benyomult Li­íiiti©fslrt tciiáifüis tti §©p§i«« uenlgySpgyi vârfempieiti aicgff r SEDSISZENTGYORGT, judkiiS 21. Érd ekés leletre b ukkr.ir itak tegnap StepsAszentgyvlrgy ön. Most rehóvái- ják a Pétf-örrttát-uft vártemplom tor- nvát és a köímniveépk á toron y a1 Sitt tcnrAgsirt fedeteek fei sj^bölhban ©ítLg iiéi fecokoi-hadt ksxpcrjbt ta­láltak. A kiriphát v-filcHZrtiükg a múlt század elején htösite'ti-ék, arnj- kur a föfHdrtehgés kö vet,kezt.ében ösz- s&eomlott totnriyot épitelték újjá. Ed­dig még nem allapitotrálv meg. hogv a kHţytâ rhelyik c-eal-á-d réítéhe ké­szült vorn» dáili réstzóbe, valamint a telje­slen szétrombolt kikötőbe, ahol he­ves utcai harcok fejlődtek ki. Az esti óifáik bari csapatainkat, a várostól északra fekvő áldásiak ha vonták visz- sza. lJogibon*itól délnyugatra az ah leraség sok támadása hinduit meg. A neon ától délnyugattá az ellenség­nek elkeseredett harcok irtáén sike­rült gyeingébb erőkkel az Ej jeno fo­lyó észak partiján léha.:vetnie. A piar- li térség hosszában különleges len- djuiettel vezetett támadásai azonban mind östszeomlof ta/k . A keleti arc vonal déli szak ászán a Lembergtől keletre lévő térségben bado'szí'ályaink sulyica el hárító ham coírat vívnak. Az egyenesen a város irányában végrehajtott ellenséges át törési kisérlieteket felfogtuk. A Kö­vei irányából a -Bug felé előrenyo­muló nagy bolsevista erőket a fo­lyón ál m egállá toltuk. A középső sza­kaszon Breszt tői északra is tovább- fo'lynak az elkes eredetit, harcok, Grcidno térségében a Nyemen nyu- sati parijára átkelt bolsevista oszlo­pokat eil 1 ént ám ad á ssal vi siszav er tUk. A Vilnától ész-aknyugatra és északra lévő tóvicLken., valamint a Düna és Oszhrov között a bolsevisták erős tá* madásait váltakozó harcokban saéL vertük és egyes betönésd helyeket, elireteszeltünk. Egvedül egy na.diest szakaszán a legutóbbi időben 215 el­lenséges páncélost, semmis.it e ttunk: meg. Légiharcokban és a légvédelmi tüzérség füzével 56 ellenséges repü­lőgépet lőttünk Le. Német harciropáb lőgépek erős kötelékei súlyos táma^ dúst intéztek Molodersno*. Szokolnik és Véilikije Luki szovjet u.táinipótilási támasz pór tok el 1 e n. Észa k amerik a i bombzázsől; ötelék nyugatiról és dóból támadást intéz­tek Nyugat-, Délnyugat- es Dél-Né- me'torsZág ellen. Esősorban Mü.n- chen, Koblenz Échweiiníurt tét® Saar­brücken városok lakónegyédfeibeu keletkeztek károk. A lakosságnak veszteségei voltak. Légvédelmi erő- mk 61 ellenséges repülőgépei icuex ie A csütörtökre vuradő ejazaka zve va -h'i repülőgépek Bréma te u rának laktdt.erülétét támadlak zneg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom