Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-20 / 162. szám

ifié jfo-tehifeg, $4

A társadalombiztosítás

átszervezése felé

Beszélgetés egy szakemberrel az időszerű OTI kérdésekről

4 y július 20. (Az Ellenzék-áitíójl.) yass József népjóléti 1 ,k>- f rse®'6 alatt éftetrehijvott társadiaiomjDiztositási miéztmiényednk reformja

,,i?H a’n,Ul mpimeuden lévő kérdés. Az er,«k és a kávüJlállók miár jóméhány esendője számtalanszor éli töhbé-kevés- ^oe tátriöyii.ag05ia!n se^0ttak hozzá a rrua- §Har ^ társadé lomfodzttosdjás átszervezéséhez. Nem egyedülálló dolog Európában, hogy elméleti emiberek éh a széles néprétegek egyaránt követeljék a társadalombiztosítás uj alapokra való helyezését. Ha ndaics is remény arra, hogy az államok ezzel a md-lEólkat legközvetlenebbül érintő kérdéssel megbirkózzanak a világháború alatt, szükségesnek mutatkozik, hogy a kérdés ala:pos ismerői, akik mint gyakorlati ez: kiemlbenek leszűrhették a mai rendszer, összes tapasztala ait és tanulságait, már jbelőne foglalkozzanak azzal a gyökeres reformmal, amelyet a háború késleltetett ugyan, de időtlen-időkig nem odázhat el. Minden terv. minién ötlet és javaslat', amelyet szakemberek a feltétlen javítás célzatával terjesztenek elő, igényt tart arra, hogy éppen az érdekelt közönség figyelemre méltassa.

f W ‘ N

A szabad orvosválasztás

kérdése

Salámki József debreceni tb. városi tisztiorvos az OTvosválság megoldásának elő- segtiféséire tett javaslatában felvetette a # társadalombiztosítás reformjával kapcsolatos szabad orv<>cvéPAisztás kérdését. Az elgondolás nem uj s rámutat néhány olyan problémára, amelyek a betegségi biztosítás körében rendesésre várnák.

Salán,ki Jóizsef tisztífőorvos .példának hozza fel a régebbi időikben nálunk igen elterjedt háziorvosi rendszert. Ez ez intézmény azt a két feladatot oldotta meg, amely a betegségi biztosi tóin tézeti orvosok hivatása: ä megelőzést és a gyógyítás. Salámká József felhozza a bizalom kérdésiét és véleménye szeri mó az intézeti orvos ezt a kettős feladatot sokkal köny- nvebiben és céílszerüíbbrn tudná ellátni, ha mint háziorvos a család egészségügyi gondozását az iránta megnyilvánuló bizalom ad apján végezhetné el. Igv az orvosválasztás joga nem maradna csak aztéknak a jobbtmáduaknák a kivál'sága, akik a. be- tegbiztosútás .keretjein kívül migán orvosi gyógykezelést? vesznek igénybe. A tiszti- főorvos vélemiénye szerint ez a reform véget vetne a tömegrervdelésnek:

Szükségesnek mutatkozik, hogy az érdekes elgondolást, miinél több szempontból világítsák meg azok, akik a társa da- lombiztosdtás elméletét éh gyákrla'i megjelenését is jól ismerik. A kérdés- ismerője a debreceni tisztifőorvos jiavaslatát uj szempontból világit otth meg.

— A í ársabalo-mbi ztositás lényege,

hogy a biztositott tagok bizonyos feltételek mellett bizonyos juttatásokban részesüljenek. Ezen' a közős elven épül fel valamennyi állam tárnadalmlbizltositáísi rendszere. Ami a lényeget illeti, nem sok eltérést látunk közöttük, hiszen alapjában a genfi nemzetközi munkahivatal előírásai érvényesül lek. , .

— Arra a kérésre, h'ogy a szabad1 orvosválasztás helyes, célszerű és jó, vagy egészségtelen és rossz intézmény lenne-e, meggyőződésem szerint azt a választ kell adni, hogy az alapokig lemenő áíltaltámos, elvi rendiecés nélkül éppien olyan hibáik maradnának meg, amiéi vekkel a köpött orvosválasztás rendszerében kell me^küraderün-k. Nevezetesen, nem kerülnék el az együk legnagyobb bajt, a rendelő orvosok tulkrhelését. Ha a beteg szabadon választhatja meg kezelőorvosát, minden bizonnval legtöbben az előzéke- nvebb. kedve-ébb. szimpatikusabb orvoshoz férdulVia’k. âhboz. aki vélemiénvével leginkább alkn,1 mazik-odá k a beteg kivá.n- sábához. A hirreves orvosokat olyan tömegek keresnék fel. hogy azok apud ozásét id totirnii-imierettel nem is vál1 rfihatná el. Például1, hia most. egv városban tíz körzeti orvosnak 1000—1000 betege van-, a SZ"bad o-rV'OSí\ái,es7ti?s rendszere rda verethetnie. hiooy két orvosnak lenz 5000 betegé, a máfeik nyolcnak pedig szintén 5000.

A bizalom a legfőbb tényező

— A gvóígvíkezelés valóban bizalom

kérdése. Ez a szempont azonban úgyszólván eltörpüli a miai tömi agiremdelések rendszerében. H-a átfogó reform nélkül valósítaná mieg az állam a szabad O'rvos,válasz- űrt.. a kérdések még jobban méttagozód- námak és egyes orvosok megrobagása. másoknak míellőaésie fokozná a nehézségeket. • — Mádk szempont ejz. ho'gy amíg a tömegekre politikai pártoknak van befolyásuk. a párt az, ő bizalmas' orvostanijaihoz

irájnyithatja a bstirgeket.. Ez megint azt eredményezné, hogy még nagyobb eltolódások muitatkoiznániak az egyes biztusitó- intézeiti orvosok gondozoittjainiak szamában.

•— A szabad orvosválaisiztáb örfdefe nem uj keletű éis. nézetem szerinit hangzatos frázis és az is marad. Ez Lényegében valóiban, azonos a háziorvosi intézménnyel. A fejlődé? szerintem a társadalombiztosítás terén a még nagyobb mérvű kollek- tivizálódás felé vezet. A betegségi biztosításra is nagy fellendülés köve ike-zuk a háború után-, ami gyökeres változtatásokat von maga után. Mindenki benne tesz valamelyik biztosítóintézet kötni ékében, legyen ipari vagy szellemi munkáte dolgozzék háztartásban', vagy mint magán- személy keresse mueg kenyerét. Erre a fejlődésre' utal a Beveri dg)?-te<rv is é> ezt meg is kell vailólTátami, mert lépést kell tartani a fejlődő szociális igényekkel. Az már csak ' ré-zletkiérdék, hogy az anyagi fedezetet a vállalatok nyujtjálk-e, vagy arról az állam gondolkodik, végered- miényben szintén az adózó polgár (zsebéből.

Az orvosok javadalmazása

— Jelentős szerepet játszik a kérdésben az orvosok javadalmazása is. Természetes, hogy ha a javadalmazás egyszer- smindenkorra jár az egyes brit ősi toltak után, ez orvos arra törekszik, hogy mennél jobban szaporítsa a biztosítottjai számát. Ez a szabad orvosválasíztás esetében

mamuăSM

álcurui arra. i

azzal járna, hogy az orvos hniflama arra, hogy kedvében járjon betegének. Ha pedig a javadalmazás az esetenkénti kezelés^ után történik, annak összegét jelentöke-1 nyien lehet emelni a kezelés elhúzásával. Ezekre a visszásságokra a költő)Jt orvosválasztás rendl:derében nem is nyílik alkalom. Ami pedig manapság az oirvosok .„filléres“ javadalmazását illeti,. estek arra szeretnék rámutatni, hogy uj lói mutatások szerint példa,ul az OTT írre a célra a kirótt járulékok 13.5 százalékát fordítja, v — Nem sztebad figyelmen kívül hagynunk az egyre nagyobb mértékben, jelentkező orvosihiányt sem. Kolozsváron az OTI sok orvost foglalkoztathat, hiszen a tíz körzeti orvoson kívül a naw rendelő intézteij fenntartásán áíl is szükség van orvosokra. Az orvoshiányt, nézetem szerint, áthidalná sz orvosok tisztviselősttése. Ez azt jelentené, hogy például a 2 órás rendelés helyett, az orvos-tiszi/viselő 8—3-ig rendelne, agy oi-vos i.gy több beteget láthatna el, természetesem nagyobb javadalmazásért.

— Mindenkinek tudnia kellene az or- szágfbbn és azt, hiszem közí'udomásu is, hogy társadatombiztositabunkban mutatkozó miai állapotok korántsem kielégítők. Nem titok, hogy a társadalombiztosítás ad mánisztrációja is feltétlenül reformra szorul. A háború alatt azonban mélyreható reformot nem lehet végrehajtani, csupán rendriehekkiei pótolhatják illetékesek a héznivot. Sehol sem tökéletes a táirsada- lomfcizfcoeitás és az egécz világon várják a hiáiboru utáni általános átszervezést. Amikor ezt mondom, ismét a Beveridge- tervre kell uirilnom. Amiig sor kerülhet, a teljés átszervezésre, marad éppen elég lehetőség a kirívóbb visszásságok megja- vitására.

(—s.)

/

Székelyek

Beszterce környékén; a hatalmas erődökben udvarhelyszéki favágók kezdtek munkába. Reggeltől esitig csattogtak a fejszék a fenyvesben. Közbe-közbe szólt a dal, az ősi magyar ének és visszhangoztak a hegyek a székelyek szavától. Mert lassan-lassan kis székely sziget tapadt meg a hegyhez ragasztott falucskában. Az addig haldokló tájon népünk életének apró csillagai gyultak ki\ A kihalt utcákba hóyapok alatt csicsergő gyermek-madarak ütöttek fészket. K-acagásuk a magas faházak komor idegenéit még zárkózottabbá tette. A favágók is mások voltak.

*- » -1 -' * ► > ík; . . . „ „ k a

U4k„ Ruhájuk, beszédük, életük komoly és szép volt, mint maga a természet, mely körülölelte őket. A nagy, kidöntött fa óriás ok

nemcsak a városba kerültek, hapern be a házakba — bölcsőnek.

De a sok 'kis bölcső között egy-egy koporsó is akadt.

A kérgeskezü, életbarázdálta arcú favágók ilyenkor letették a fejszét és lassú, valami

ősi szertartásos komolysággal vitték az aprócska öröklakást. Az elnyújtott. falusias gyászének mögül fel-feltörtek a kis magyar sziget lakóinak könnyei. De a könnyek mögött felcsillant az élet is, mikor a kis halott édesapja a temetés után odaszólt a szemüket törölgető, szipogó fehérnépeknek: szegényke helyébe ad a jó Isten még tizet is, ha kell“.

Az élet örök folytonossága van ebben a néhány szóban — és a biztató magyar jövő. *

Nem is gondolná a ma siető, talán kissé felületes embere, hogy egy ilyen nagy városban, mint Kolozsvár, mennyi sok székely él. A belváros gazdagjától a gyárakat koszo- ruzó munkástelepekig, mindenhol ott var* Csaba királyfi népe. A[ gazdagok talán nem is tudnak a darócos, harisnyás ipari, vagy mezei munkásokról, akik két kezükkel dolgoznak családjukért és népük boldogulásáért. A minap egy külvárosi munkástelepre hívtak meg valami előadásra.

Mmtha fenyők illata jött volna közénk az Ízes székely beszéddel. Háromszék, Udvarhely, Csík népe szólt ezk'ben a távolra küldött munkás-előőrsökben. Pál Márton, A.ndrás Balázs, Bart ha Albert — hallom a

neveket. Az arcok kemények, az élet barázdálté ilyenné Őket). Gondokkal, vándorlással, küzdelmekkel rtfeii életről beszélnek ezek a most is erős emberek. ,,A regátot is megjártam“ — mondja az egyik —, „én A.merikában így láttam“ — mondja a másik. Önkéntelenül Tompa László versére gondolok, — mit is mond a költő az idegenbe szakadt székelyekről? Hirteleneken nem tudom felidézni a verset. De felidézik helyettem azok, akik fél-Európát megjárva, mégis csak hazajöttek és itthon dolgozva próbálják vé-gre szebbé, jobbá tenni életüket. Mintha az évszázadok óta világot járó székelyek különös tüze égne ezeknek a világvándoroknak szavában. Életek, sorsok, emberi értékek mutatkoztak meg egy-két óra alatt. A nagyvilág és ben-ne Erdély-r iparosságának kérdései, jövője tükröződött a keménykötésü emberek szavából. Józanságuk, a valóságra alapozott- életszemléletük egészen más volt, mint d más tájakról jött munkásoké. Kicsi székely világ varázsolódott ezen az estén a nagy gyárak tövébe, a távoli nagyváros munkásnegyedébe.

*

' öreg, székelyhad osztálybeli frontharcost temettek Kolozsvárt. A koporsó előtt vitték bársonypárnán az elhunyt kitüntetéseit és utána végtelen sorban meneteltek a bajtársak,, volt köztük idősebb,, fiatalabb, tiszt és közlegény. Tollas sapkában, vállszíjasán, feszes léptekkel kisérte a menetet a székely hadosztály diszszázada. Elnézem az arcokat. Nincs köztük két ugyanolyan —> és mégis van rajtuk valami közös. Szinte akaratlanul is azt gondolja az ember-, a keménység. Igen, az az acélos elszánás. amelyikkel rpfben verekedtek, végig Erdélyen, fel Már amar ősig, keresztül a Királyhágón. Talán akkor is, azon a hősi télen, mikor kezükben egy -szál Puskával, őrt álltak valahol Erdélyben, ez a keménység ült az arcukon.

Azóta eljárt az idő. kit ide, kit amoda 1 vetett a sors — és az öregedő arcok mégsem | enyhültek. Az örök magyar katona arca so- £ kasodik meg és válik hatalmas egésszé ezeknek a régi katonáknak nézésekor.» Az Örök erdélyi parancs, az örvédelem vállalása sugárzik tekintetükből, vetődik elénk arcuk keménységéből.

FICZAY DÉNES.

K ösépoía ss-országban Lvonaltól északra uj állás&I#ha vonultak a németek

BERLIN, Julius 20. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő íöparanfcsncksága:

N er man diában az ellenség több órás pergatüz és heves légitámadás sok után immár az 0metál keletre Is nagy támadásra indult. Az ellenfél csak a legsúlyosabb harcok és nauv vesztesének elszenvedése után, tudott állásainkba benyomulni, ahol 40 páncélosát szétlőve ellentámadással .megállítottuk, Caentól dálnyu- é

gatra minden ellenséges támadás meghiúsult. St. Lo térségében is elkeseredett harcok folytak. A keddi nap folyamán valamennyi St. Le ellen intézett ellenséges támadást el- hárítotfuk. Az esti órákban azonban i az ellenség páncélosokkal benyomult a városba, ahol heves utcai harcok alakultak ki. A légiharcekban az ellenség 22 repülőgépet vesztett. Kél gépe* a földön semmid.tettünk meu, A francia térségben végrehajtott egyik tisztogató vállalkozás során újabb 7Ö terroristát koncoltunk fel.

London és külső területei továbbra is a V—I. súlyos tüze alatt állnak.

Olaszországban az ellenség a ügu- riai tengerparttól egészen Arezzo, térségéig, valamint az adriai parti szakaszon folytatta nagy támadását. Míg Livernótól délkeletre és délre elhárítottuk az ellenséges támadás sokai, attól keletre csapataink harcolva az Amo partjára szakadtak el. A Poggibonsi két oldalán elterülő térségben az ellenfél támadásai épp* úgy eredménytelenek maradtak, mint Arezzótól nyugatra. Ancon át dl délnyugatra az ellenség kemény harcokban nagy páncélos erőkkel támadásra indult és súlyos veszteségek elszenvedése után betörést ért /el. Á súlyos harcok során 18 ellenséges páncélost szétlőttünk. Az esti órákban a harcok hevessége még fokozódott, Arcona teljesen szétrombolt kikötőjét feladtuk és az arcve-naiat az Esino szakasza mögé, Ánconátói közvetlenül északra vontuk vissza.

A keleti arcvonalon a csata Galicia és a Pejpusz-tó között tovább- tartott. Az északi szakaszon a támadások hevessége a Bug felső folyásánál fokozódott.

Ezen a szakaszon a LemheTg irányában támadó ellenséggel súlyos harcok folynak. Julius 14. óta ezen a szakaszon 431 bolsevista páncélost semmisítettünk meg. Köveitől nyugatra a bolsevisták újból támadásra indultak. Itt is heves harcok folynak. A Nyemen nyugati partján Grodno—Oliţa térségében csapataink szétverjék a folyón átkelt ellenséges erőket. Vilnától északnyugatra minden ellenséges támadást elhári- tettünk. A Dunától délre lévő tóvidéken csapataink rendületlenül helytállnak az újból és újból támadó bolsevistákkal szemben. A Düná- tól északra egészen a Pejpusz-tóig nagyobb bolsevista erők támadását verték szét. Csak néhány betörési helyen folynak még harcok. L&gi- karcckban és a légvédelem füzével 57 ellenséges repülőgépet lőttünk le.

Egy erős északamerikai bombázó- kötelék a Keleti-tenger térségében támadott. Különösen Kiéiben keletkeztek károk. Egy másik bombázó- kötelék Dél-Németország helységeit támadta. A szerdára virradó éjjel az ellenség Köln térsége, a Ruhr-vidék és Berlin ellen gyengébb erőkkel támadást intézett. E támadások során légiharcokban és a légierők légvédelmi tüzérségével 89 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Közülük 69 négy- motoros bombázó volt.

Főiskolás bajtársi szolgálatot létesítettek

BUDAPEST, július ‘20. (MTI) A Magyar Nemzeti Diákszövelség a honvédelmi miniszter engedélye alapján főiskolás bajtársi szolgálatot állított fel. A főiskolás bajtársi szolgálat célja, bogy a munkaszolgálatot teljesitő egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaival kapcsolatos ügyeit (beiratkozás, utóvizsga, menza, lakás, stb.) intézze, valamint a munkaszolgálat ideje alatt mindenben segítségükre legyen. Felhívják ezért a munkaszolgálatot' teljesitő bajtársakat és azok hozzátartozóit, hogy ilyen ügyekben forduljanak a főiskolás bajtársi szolgálat vezetőségéhez (Budapest, Iá'., Semmelweiss-utca 2, Telefon: 185—424.).

Eny fiatalkorú francia leány megmér néz te anyját, testvérét és házuk négy szolgálóját. Parisból jelentik: Egy Riennes közelében fekvő tanyán Letartiőiztattak ngy fiatalkorú leányt, aki meigm ér,swTie anyját, tét?vérét es négy szolgálójukat. Az anyja, testvére 'éis az egyik szolgáló belehal; a mérgezésbe.