Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-17 / 159. szám

Bl fumat 4: tLEÄfSÄE Belişi László államtitkár beszédet notidotî Kolozsváron az időszerű kérdésekről KOLOZ'bVA^, július 17, Baky Eafizloelügyi államtiílkájr EjoiLöas- VcHta eukezetit és részt verte a Magyart Nemzeti Szocialista Párt aj^oasvári rs kdlozgmogyeő szervezertféaiek ülé1- san Az ájilamtetkár az ütéssen. hfostz­szabb beiszlédot mondott. Örömmel ragöt-am rrteg &z al­kalmat. kolozsvári utam alkalmával, hJcg*y a A [agyam Nemzeti iSzociaiiti sita Pánt he)yiségépsn látogatást tegyek. — mordot írta. — Kötelességemnek tartom, hogy bizony o-s kérdéseikről amelyek az egész országot nyugta­lanságban tartják, a pántot .flaivLiá- gosatsam. — Ninas értelme, hogy sokat néz­Erdlnk a m-ulíba Orman mi leisted - jebb ssomJonu tapasztalatokat és szo­morú t amu tságofk at meríthetünk. Azonban annál keményebben és el- ezántabb tekiihítettel kell a jövőt néz­nünk, ment, ma kizárólag a magyar fajtában rejlő értékiek azok, ame­ly ékkel biztosát arai tudjuk lemnma- radásu rakat. — Nehéz időket élü/nk. Nem tud­juk. nteilyik nap bombázzák össze legszebb v ánoisaiiiikat. Elveszíthet jiü k mindeinünlhet, De mi ez a veszteséig egy nemzet, fennmaradásához ke peíat. Áldozat nélkül nincs győzelem és meg kell dolgozni ai győzelemlétrt. Nem lehet, lakták ázással eigy ilyen éleit-halálharcom egy nemzetet átve­zetni. Itt nyíltan szint kell vallani. Itt. nincs más tehetőség: el akarunk-e bukni egy vörös bolsevizmuisban, vagy meg akarunk maradim a ma­gunk öntudatos nemzeti ’ életében. Nincs harmadik e-set. Senki se higy- je azt., hogyha ezt a háborút elve- szitjüik, itt Magyarország marad. .Itt nincs különbség. Akiinek kérges a tenyere, az kimegy ujjjálélpáitehti az összeillőm házra! t és szétrombolt orosz városokat, akinek nem kérges a ke­ze, az tarkólövést kap. Ne higyje senki, hogy- Sztálin itt hagyja a déli és északi szláv tengerben .ezt a ma­roknyit idegemfaju magyarságot, amely sokaséul enegdte, h-ogy bet el - jesülj en.ek a nagy szlá.v álmok az egységes - szláv birodalomról. Utálom a pártpolitikát — Akár akarjuk, akár nem, azt be kelti látnunk, hogy nekünk a Német­hi rod alom oldalán van a helyűn k. (Taps.) Ha pedig ez a háború a mi háborúnk, akkor eltürhieltjük-e, hogy más vérezzen hazánkért, szabadsá­gunkért és mi ebben ne vegyiünk részt. Csak realitás alapján lehet a világot kormányozni, csak. akkor le­het remélni a jövőben, ha mi Ikiemé- nyen, áldozatosan^ kivesszük a ré­szünket ebben a harcban, amely a mi élet hal álharcurak. — Minket, magyar nemzeti szo­cialistákat mindjének előtt a széki- mondás, az őszinteség jellemez, -ezért ne várjon tőlem senki politikai be­széld et. Én nem politizálni jöttem Ide, Megmondom őszintén, utálom a pártpolitikát. Én azt szeretném, ha egységes világnézetű magyarság ál­lana egy tömbben személyi ambíciók nélkül és egy célunk lenne, megmen­teni fajtánkat újabb ezerévre, Eili­gem a magyar kötelesség áll illet tt az államidtkári székbe, nem az én sze­mélyi -kiválóságom. Én egyszerű nemzeti szocialista harcos voltam, vagyok és maradok. — A zsidókérdés m-egoldáisa a leg­szorosabban összefügg a háború győ­zelmének a kérdésével. Nekünk az első célunk az volt, hogy a zsidóság tömegeitől szabadítsuk meg a ma­gyarságot. Örömmel jelenthetem, hogy becsi! 1 el es munkát végeztünk. Ki marté volna elhinni azt, a rend­szerváltozás; után, amely nem egy teljes nemzett szocialista remdszer- váÉtosáa, amely a jobb jövő felé mindössze egy lépés, hogy három hónap alatt Kárpátalján, Miskolcon, Nagyváradon, Kolozsváron, Umgvá- ron egy zsidó sem. lesz. Mási vonálpn, szociális vonalion is ugyanilyen messze lehetnénk már, de azt. is be­kell látnunk, hogy egyszerire nem megy minden. * Hia ma ' mem úgy miagy minden, ha ma még isok ok van arra, hogy -kritizáljunk, ezt soha sem -szabad csinálni anélkülii, hogy nie godnolnánk arra, hogy micsoda mélységesen meg voltunk fertőzve a zsidó befolyással, a 'Zlsáidó érdekek védőivel, akik még ma is benn ük­nek a vállalatokban, a gyáraknak, az üzemeknek a vezérigazgatói szé­keiben, sőt ismét hangadók. Miután Cherbourg és Vi-lna elesett, azt hi­szik, hogy itt az idejük. Hát kije­lenthettem, hogy az ő idejük végleg letelt, isioha se jönnék vissza. (Úgy legyen!) Megdöbbentem, hogy fisile- kezetre való tekintet nélkül micsoda politikai erővel maizd Ült aki meg a.z egyházak a zsidóság érdékíé-bem Egy, magasállá,su lelkész egy zsidó érde­kében azt mondotta, laborul ok előt­ted .méltóságos upam, könyörgöm, te is ember vagy, értsd meg ennek a szegény keresetény testvérünknek a helyzetét, mire azt mondtam neki, hogy a Legnagyobbra becsültelek vol­na, ha egy hadirokkant;, -vagy hadi­özvegy testvérünk .érdekében .jöttél volna exponálni magadl, hogy trafi­kot kapjon, v-ag,r -más elhelyezke­dést, nem pedig egy milliomoszaídó- ér Tekében. Becsületére legyen mond­va, elpirult és szó nélkül eétávoaotit. Ä múltba tekmtés és a látás — E kell mondanom ezeket — mondotta az államtitkár —, hogy lássátok, mit tud elérni a zsidó pénz, mert ez egyedül anyagi kérdj-Is. Meg kell nyíltan, mondlanom, ott tartunk, hjcigy hivő katolikus és református testvéreink kijelentik Budapesten: nem -megyek el templomba, mert megbeosteleinit-iiki a zsidók. Ezzel mindjárt rátérek a másik kérdésre, amivel nem tudok .egyetérteni más pártokkal. Ezért kell a -népoktatást és a népnevelésit egy kézbe, az állam kezébe venni. {Taps.) Egy öntudatos, népi berendezkedésű, korszerű ál­lam fiait olyan szellemben neveli, ahogy azt egy népi közösség megkí­vánja és nem olyan szellemben, ahogy azt az egyházi,\ politikai, ha­talmi érdekek megkövetelik. Ezért lehetnek érdemei a.z egyházaknak különösen a -megszállt területeken. Igen is, tudjuk, hogy a felekezeti is­kolák voltak a magyarságnak a vég­várai, elismerjük. De itt is az a kém <d)és, hogy a múltba tekintüirnkMe és meghalunk, vagy a jövőbe nézünk és megmaradunk. Ne keseredjünk el azen, hogy talán tradicionális intéz­ményeket fel kell adnunk, -mert ha üiabb ezer évig mint magyarok aka­runk megmaradni hazáinkban, akikor áslak előre nézhetünk kemény aka­rattal, hittel, meggyő ző diésisi el egy boldogabb jövőbe. Mert mii a 'nem­zeti szocializmus? Az, hogy minden­ki annyit ér, amennyit a közösség javára dolgozik, éis azt jeleini'i, higgy a munka, becsülete, nem pedig a, szü­letési előjogok alapján becsüljük meg itt az -egyeseiket., aszerint, bo­gán végzi kötelességét, legyen az. egyszerű munkás, gazdia, értelmi?! űr­béli, ipari munkás, vagy kartonja. És most -rátérek a legégetőbb kérdésire,' a német-béren cs égre. Fajtám rajongója vagyok — Én, -testvérek, véletlenül K.is- Kunságból származom.. Apai-anyai ágon tiszta -magyar, református em­ber vagyok. Én végigharcoltam a vi­lágháborút. Azóta is mindemkor az ugyne v eze-tt 1 egszéi sőb b joibbotd a 1 i mozgásiakban exponáltam magam mint hivatásos katona is fajuzierete- terűméi. Én a magvar parasztot, a fajtámat megszeret teán a harctéren, a lövészárokban. Ott ívmértem f 'g 17 éves koromban. És én a.zóe a. raion- gója vagyok a fajtámnak. Ki tét élez­hető fel rólam azt., hogy én elképze­lem, hogy Epekéin máshol lehet, ha­zám, máint. aj mi iszéip Magyarorszá­gunkon. Ki rinerészeli feltételezni azt, hrugy Dód -el a-k-arj-uk adni a hazánkat, amikor / él etünket, vórün-ket áldoz­zuk és erre személyes példát ad­tunk. - Miért egy centiméteren m-uJ-t, hogy én itt beszélek és nem hagy­tam kint hásdövéssél -az -éllebemet az orosz fronton. A ínagyar ember nyílt, őszinte, becsületes. Természe­tes1-, h-ogy nyíltan kiállunk azok mel­lett, akik mellé állatott a sors, az európai közösség gondolata, és együtt harcoljuk meg ezt a, vérziva­taros él-et-halálbar'cot. a Németbiro­dalommal, mert vagy együtt győ­zünk, vagy együtt bukunk el. Itt., más eset. nincs. — Ebben az -országiban mindenki -megélhet, ha idblgozik é!s a magyar rtép legy-etemeis -érdeked ellen nem tör, tehát mi tőlünk itt élhetnek a legnagyobb nyugalomban a kisebb­ségek. Azonban a magyar nép -él et­ér dehe megkívánja, hogy minden olyan törekvést, amellyilk a magyar élet-érdek ellen irányul, a legkemé­nyebben elfojtsunk, mert különben nem vagyunk öntudatos ríjóp, nem érdemeljük meg azt, hogy azt mond- j-ulk, mi újabb ezeréves Magyarorszá­giéit akarunk csinálni, ha ez a ma­gyar öntudat nem -éil bennünk. É.s én büszkén mondhatom, hogy az öntu­datos német, testvérekkel ugv meg­értjük magunkat, mim ahogy két öntudatos ember megérti egymást. Kétségtelen, hogy azokkal az idegen- szrámazásuakkal, akik ma németek, helnap magyarok, holnapután né­metek, ma talán vendek, holnap szlovének, holnapután magyarok; ezekkel én sem tudom, megértetni magamat. É-s- azt látom, hogy a ma­gyar élet vezető pozícióéban egész,, sereg olyan ember ül, aki nem ma­gyar vérségit, ha akarom ütmet, ha akartam román, ha akarom holnap síz erb. és talán csak akkor magyar, ha- tél-e van a zsebe. Ezekkel le kell számolnunk. Mindenki magyar, aki érzéseivel, tettei veil bebizonyította ma­gyarságát. Nem akarjuk erőszako­san el magyarosi tani a kisebbsége­ket. Hát azt kérdezem, * el tudtak volna-e. minket no-mánositani? El tudtak volna-e minket n-émetesáteni, ha öntudatos magyarok vagyunk? Hát leb etek-e én más, mint magyar? Én csak magyar maradhatok, mert magyar vagyok. — Ma nincsen olyan állás — mon­dotta a továbbiakban az államtitkár —, amit. más be ne tudna .tölteni. ’Senki se higyje, hegy né'küTözh,etet­tem, mert ha nagyon hiszi.' fejére esik egy bomba. Akkor megáll a.z egész élet, mert egyik, vagy másik pártvezért valami baj éri? Akkor mines kibontakozás, akkor .nem lösz ui magyar élet? Jé, öntudatos magyarokat a vezető helyekre — Mindenki t-ejesitis-e kötelességét. A mi m-dgalmuníkbö; csak olyan test­vér jöjjön, aki hittel, iamatizmuisisal, meggyőződéssel akarja szolgálni a magyar ügyet. Mi nem akarunk e-gy párithatalmi helyzetet, eltérni, hogy minden minisztériumot a kezünkbe vegyünk, mi azt akarjuk, hogy a legalkalmasabb magyarok kezébe kerüljön minden vezető pozíció te­kintet nélkül arra. bogy miellyiik pártbeli,, csak jó, öntudatos magyar legyen, aki egy magyar nemzeti szo­cialista népi munkaállamot tartja a jövő céljának Ez a fontos, magyar testvérek! — Ha ezt a világnézeti háborút, amely a nemzeti szocializmus és a bolsevizimuis között folyik, megnyer­jük, akkor ne higvjék, hogy Magvac- ors-zágon más lesz, mint kizárólag magyar nemzeti szocializmus. És ha az lesz, tesivtóre-k, akkor -ez a. gondolat az, amelyik biztosítom tud­ja a magyar nép életét újabb ezer évre. És itt le kell még szögeznem, ha a jobboldali pártok proigtiamját elődvássuk, semmi különbséget nem látunk, valójában valamennyi egyet- akar. Igazán megkérdezhetjük, mi­ért. n-em vagyunk egy táborban!? Én megmondom testvérek. Mert vannak emberek, akik másoknak bebeisiziélik, licgy te vagy egyedül hivatott ve­zetni a nemzetet, isteni elhivatottsá­god van.. És mi-ért magyarázzák ezt be? Mert én ott vagyok a környeze­tében, már nyárson van a per so­rnyiéul, amit meg akarok sütni az ö nagy képességük árnyékában. Ne­hogy azt higyjétek, hogy itt feltétle­nül az egyes párt vezet ők az okai aro nak, hogy ennyire előtérbe kerül az ő (Személyük. Az ok a környezetük, aík-ik pecsenyét akarnak sütni ké­pességek nélkül, szorgalom nélkül, munka nélkül. Ebből pedig; testvé­rek. elegünk volt. Változatlanul, vég­érvényesem kijelentem, hogy csak annak van joga itt élni, aki dolgo­zik ; aki -nem dolgozik, az pusztuljon! — Minden magyar ember öntuda­tos legyen; mert akkor bele tudjuk nevelni népünkbe a faji öntudatot, akkor meglesz a magyar egység, ak­kor nem lesznek pártpolitikai kere­tek. A nemzet örökkévaló — fejezte be beszédét az államtitkár — ha fiai önzetlenek. * AT.LAMT GTtP.TARMÜVEZETÖKÉPZÖ TAN- FOLYAM kezdődik július hó 24-én. Résztvehet- nek mindazon férfiak és nők, akik 18. életévü­ket betöltötték. Jelentkezni lebet személy-, teher- és motoíkerékpárra a „Szász-sofőriskolá- ban naponta d. e. 8—13, valamint d. u. 15—18 óráig, Kolozsvár, Árpád-ut 26. sz. Tel : 28—46. r*K3 .>BS^SSâ«KS*î£S5T 8 On J A /V f, S O E L E M E R szetrhesxlé&ébem megjeleitő Erdélyt ritkaságok ttj sorozata állandóaM kapható; Mtesselényi Miklós : Szózat I - 11.-------— — —­Pengő 16. Benkő József . Udvarhely meg\ e leírása— — — Pengő 10 Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek 1—11. — — — Pengő 22. Belőni Feikas Sándor; Az u. Etaely hcjnaJán — Pengő 3. Kapható az EMemzék könyvesboltban Kolezsvór, M itrús királyiéi' 9. szóin s

Next

/
Oldalképek
Tartalom