Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-14 / 157. szám
m ISII j nil US ELLENZÉS 5 Csik minden faivában dolgozik már az „Asszonyok Karim ója“ Áldozatos közösségi munkát végeznek a székely nők isináv • un Jets t rtsu ■>xi a íl igoa e' îygifîirCr umßiv o A aiovy ii.ru inÄ|§ßo x^(9iír fi 9(V wissa í neb Kbínirrr i Jöcí O Ó9S .}4iíí> bnkti 9*ÍÍ9iS3 j ’árain Vß0ß «YSisw : aríJiaí rtoc [%ara 34 — XIT9«, aßiißir, .ygiü ferial esno [ a&b Da vroit şnifirf 1JTH9UÍ II-eaT rolle xhna: ' cffitSS 9 SÉrfiagjl rros? • ) töt íbilab Isiéi? L -fit . CSIKSZENTSIMON, július 14. Az Er- aélyl Magyar Gazdasági Egyesület Gazd- ssszonyok Szakosztálya keretében dolgozó . Csíki Székely Asszony;«: Kar:mója“ uj-abb és upVob lépésedet tesz a célkitűzések minél átfogó) >b megval asitá-sa íelé A székely közösségi életet oda akarjak fejlesz leni, bogy minden miagyart nyilvántartsanak, számonkérjenek s a nemzet minden tagja érezze: nincs egyedül, mert munkáját minden fajtestvére figye-' li s ha nehézség elé kerül, kéznél van az a segítség, mely joggal megillet minden miagyárt s amit k öté I esóégszer Lie n kell várnunk egymásból. A célkitűzések és a gyakorlati miunkák gyors és egyöntetű elősegítése céljából a „Karimó“ titkárnői egynapos tanfolva- moik keretében oktatják Id a tizes csoportok vezetőit. Az első ilyeih tanfolyamot Qsikszentsimonban rendezték, mely iránt faluszerte a lehlető legnagyobb érdeklődés nyilvánult mieg. A munka — ősi szokás szerint — szentmisével kezdődött, majd a templomikéintés fád alatt elhelyezett padokon foglaltaik helyet a csoportvezetők és- a közlség töibbsziáz érdeklődője. Barabás Márton esiperes-plebiámos rövid megnyitó beszéd keretében rámutat ott1 arra, hogy ezekben, az elhatározó időkben mindenkinek a maga helyén egésziemberként kell teljesítenie a kötelességét. A feladatok tisztázása éts megismerése végiéit gyűlt össze a falu . . Minden faluban dolgozik a „Karimó Sí JäHfilt jJöirr lüsta móri 'T9DÍ fess 3 ß reft zsH TITO ötrrr orn trrr , Bitói Endre, az EMGE csíki kirendeltségének vezetője bejelentette, hogy a vármegye összes falvaiban meg van szierv-ezr- ve a „Karimó“ és végzi a munkáját. A szervezkedés alulról felfelé történt. Min-, den tiz ház élére csopor: Vezető állott,, minden tizes oport élére főcsoport vezetőket kértek fel. A főcsoportvezetőiket az ügyvezető titkárok irányítják. A szervezés ősi székely formák felújításával indult. A munkát és a lelkeket is az ősök minden időkben- kötelességtudó, katona- szelleme kell hogy áthassa. Ezért a ,,Karináé “-nak az élet minden megnyilvánu- lásával 'törődnie kell. A csoportvezetők vegyenek számba mindent s ha bajt észlelnek — saját hatásikörükben, a tizescso- port segtítségével intézzék el. hia erejüket meghaladó nehézséggel kerülnek szembe — forduljanak a főcsoporthoz s ha igy sem tudnak segíteni a dolgon., a falu, a járás, esetieg a vármegye elé kerül az' ügy. Nincs olyan baj és nyomorúság, amin igaz testvéri szeretettel és jóakarattal ne lelhetne segíteni. Ha mindenki komolyan, önzetlenül végzi a rábízott feladatot, áldás lesz a munkán. Balló János dr. Csíkszeredái járási tisztiorvos az egészségvédelem •> fontosságát hangsúlyozza. Elvként állapítja meg: a nemzet1 minden tagjának egészségesen kell nekiindulnia, a családalapításnak. Az ellentétek kiküszöbölésével, a lelki összetartozást kell biztosi tani. Pillanatig sem szabad és lehet szem elől téveszteni, hogy az erkölcsi bajokat vas-köve kezeltess éggel testi betegségek követik. Napról-napra szomorú pléld,ák bizonyítják, hogy a kettőt egymjástól 'elválasztaná nem lehet. Példáikkal bizonyítja Bálló d-r., hogy a mértéktelen szeszfogyasztás a nemzet sírásója. A magyarság egyik legfontosabb kérdése, hogy részeg ember, főleg részeg fiatalság ne legyen, mert nincs joga senkinek gyermekeit tönkremenni. A részeges szülő bűnét pedig ártatlan gyermekek hordozzák egész életükön át1. Szemléltető keretben ismert,éti ä tisztio,rvos, hogy a sziékelysiég, különösen a csíki széikelység, a szaporodás terén eredményesen veszi feil a versenyt a környező népekkel. Egyetlen miagyar ember sem tévesztheti szem elől, he^v a (népesedés arcvonaláún komoly küzdelmet kell miegvivni. Ezért a nemzet legdrágább kincsére, a gyermekre, fokozottan kell vigyázni. Családonként legalább 4—5 gyermeknek kell lenni. Az ön tudatosítás terén hasson oda a ,.Karimó“, hogy A jövendő érdekében a székely falu, az egész magyar közösség kérje számon minden egészséges családjától a négynél töbib gyermeket . . . Osikszentdomokos* ahol uj erőre kapott az élet ^Egészségügyi téren a „Karámé“ dolgozzék kar öli Ve a zöildkereszjtes védőnővel. Támogassák minden téren- a zöld keresztes munkát, mely a nemzeti élet alapjait szilárdítja. Példaként hozza fel, hogy Csik- szent dóm okos község az ország egyik leg- stzaporáibfo faluja de csecsemőhalálozási aránya is legnagyobb volt. Három és fél esztendővel ezelőtt neveztek ki oda zöld- keresztes védőnőt. Kemény és elszánt, idegekre menő munkát kellett végeznie a nővérnek, de nemreméil!1 eredményt ért el: ma országos viszonylatban Csikszent- domokos is a legkedvesebb halálozási aráhyszómu falvak között van. Szakítani kell tehát a vén asszonyok, a „tudósasszonyok“ tanácsaival, mert tudatlanságukkal tömegesen gyárijaik - a koporsókat... Zakariás Flóra testvér, a Kaláka-mozgalom vezetőnője, lendületes, szépen felépített előadás keretében ismerteti, hogy az itthon őr-állók erejét a „Karimó“ egyesíti és „ Irányítja. A mult és jelen nagyszerű példád azt bizonyítják, ho-gy erős haderő a vallásos, hagyományait tisztelő székely. S a sz,éfcely külső és- bej- ső haderő legyőzhetetlen, mert Kriszi us- sal jár az élen... Ezeresztenclős öröks-ág ez immár a másfélezeréves földön. Nagy idők, rettenetes f,ergietegébe került belé ismét a székely, amikor uiból felhangzik a jelszó: félre a halálfélelemmel! Ezt a hazát utolsó leheletig védeni kell fegyverrel, kaszával, kapával, fejszével, ököllel, tizköröinJmel és foggal...-Minden nemzet, minden magyar léikében é1 a béke utáni vágy. Az örök és m-erfellebbezhe- tetlen isteni és- emlber-i törvény. Azonban nem akármilyen békéről lehet szó: győzedelmes békéről beszélhet, csak a magyar! S ezért a nagy és szent célkitűzésért halálos nagy szeretettel és határtalan felelősségérzettel kell dolgoznia minden- /sziékelynek. Legyen szégyen a mihaszna, erkölcstelenség számában menő élet. Egyetlen pállanai:1' se muilj-on ed munka nélkül s minden nap boruljunk le Isten színe előtt s imádkozzunk a jobb, szebb, boldogabb ma-war jövendőért. — Ne engedjen idegen elemet maga közé a székely — hangoztatja Flóra tect- vér. — Tartsa meg és ápolja ősi szokásait, szép viseleté.1, gyönyörű dalait, balladáit 'és- táncait. Kürtöskaláccnal és ne francia-]lepénnyel kínáljuk meg a vendéget s -a jellegzetes', „édességes“ tányérká- kat pedig törje össze mindenki, hogy hir- m ondónak s>e maradjon belőlük... 0 tie térséggel segiijsünk a bajokon. Nehéz a ru- hápkiodás. A Székelvtföldön azonban — hála Is-teirnek — van kender és len. Peregjen az orsó, csattogjon a szövőszék. Megfelelő, Időtálló színezéssel, kender és lenfonóiból — szebn-él-szebib. j óbbnál- jobb ruhaanyagokat lehet előiáillitami. A székely asszony minden feladatot önként vállal. Már nemcsak k-apáló és tiakarókia- láfcákat rendeznek, hanem kaszálókalá- kiáfklban együtr vágták a rendet a férfiakkal. Nehéz és veszélyes munka ez, de a nehéz székely élet >eként parancsol. Azzal a tudattal kiéli, hogy végezze, tovább is mindenki a munkáját, hogy ezen -a földön sohasem lakott idegen. Másfélezer esztendő óta rengeteg házkén fizetett a székely vérben és verejtékben, de megtartotta a földiét. Most ujiabb ezredév alapjait kell lerakná, amiért minden áldozatot vállalni kivállalni kötelesség. Gondoskodni minden magyarról Ferencz József tanít ókép,ezdei tanár a nemzetnevelés nagy feladatairól beszél. Mindenekelőtt megái lapítja, hegy a nevelésnek a föld hagyományaiból kiéli kite- rebélyesednáe. Csak igy tud a nemzet saját testiére szabott és arra illő ruhában megjelenni a népiek előtt. A magyar nevelési forma nennineti, keresztény és szociális 1-ebef csak. Ezen a gondolaton épül fel a miejgyar világnézet i<s, melynek alaptörvényed: számontartani, számonkérni és gondoskodni minden magyar testvérünkről. A „Karimó“ feladata is ez. Az, hory rádöbbentsen minden itthon dolgozó magyart: az önzést végérvényesen száműzni kell a ielkefcből. Ne vaját pocakunkat hizlaljuk, hanem a magyarság nemzettem- plomiát építsük. így aztán egységesen indulhat a nemzet ‘közös munkába, mert nem szakítják, nem kezdik ki különböző területeken mozgó érdekcsoportok. Ma már minden világos fejű ember Iája. hogy a nemzet feje födött tornyosuló óriási feladatokat, csak komoly ö:szefo- gással Lehet megoldani. Ebben a munkában pedig" egyik magyar semmivel sem lelhet alább való a másiknál. A nemzet nagy és megfellebbezhetetlen parancsa az, hogy minél többet .anult és tud, minél magasabb helyen áll az ember — árinál többet kell dolgoznia a közönségért, m.ert ebben az esetiben felel meg a követeimé nyéknek. Senki se tévessze szem elől, hogy ma minden magyar erőre szükség von. Ebből következik: nemzete ellen he\y- 1 ehozhatatlan és för' ebnes bűnt követ el az, aki rágalmazással, magyar te>:ivére le> cs,épülésével igyekszik előbbre jutni, vagy bajt okozni. A magyarságnak most van elég munkája, hisz történelme legnagyobb erőprób j* előtt áll. A rágalmazó, az öncélok után szaladgáló akadályozza, zavarja s közös munkát © így elleonége a nemzetinek Köszönet az EMGE-nek Tájékoztató, kötelességeket és elvégzésre váró munkák ismertetése után Barabás Márton plébános falujia nevében köszönetét mond az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek és az előadóknak, hogy Csikszentsimon községnek ilyen gazdag, felejthetetlen napot szereztek. Községe nevében fogadja, hogy a nyílt, egyenes és őszinte magyar útról soha le nem lépnek, a rájuk váró feladatokat mindég és minden, körülmények között elvégzik. Igyekeznek a magyar testvériség érzését kifejleszteni. Gondoskodnak az arcvo-nslon küzdők hozzátartozóiról, akiket arra kérnek, hegy minden bajukat, gondjukat jelentsék be, mert egyesült erővel k-ö-ny- nyebb elintézni a bajokat Az arcvonal katonájának jó hirt kell kapnia hazulról. Az előadások szünetében 3 felekezeti iskola egyik termében kiállítót*: anyagokat nézzük meg. Csikszeni sí moh és Csikósa tószeg asszonyai fáradtság01 és áldozatot nem ismerő munkával a Vöröskereszt javára 1000, a bombákérosultaknak pedig 1300 pengő készpénzt gyűjtöttek össze ess juttattak rendeltetési helyére. Most az egyik tábori kórház részére gyűjtőt" holmikat állították ki. 27 darab párna, 16 lepedő, 30 törülköző, ö—7 párnára való toll, szalmazsákok, kiét riadalmas vég ken der vászon, mosd hálák evőeszközök és más apróságok bizonyítják: a székely falvak lakossága önzetlenül siet a közös célkitűzések segitségérr. Már világosan látják, az önzés id-ie lejár*'. Az egyén, a magánvagyon, a közösség, az állam a haza sorsa a harctereken dől el s a siíaer érdekében mozgósítani kell minden embert, anyagot, vagyont egyaránt. FERENCZ GYÁRFÁS. EGY ÖREGASSZONY VASVILLÁVAL FOGTA EL AZ ANGOLSZÁSZ PILÓTÁT. Nem mindennapi eset történt Iván községben a napokban. A Dunántúlon hat ellenséges bombázót lőttek le a mult napokban. Az egyik pilóta ejtőernyővel Iván község határában ereszkedett le. A mezőn szénát gyűjtött egy öregasszony és kezében volt a indája, amikor látta lefelé ereszkedni a pilótát. Megbújt a szénarakás mellett és amikor, földet ért a pilóta, azonnal rárohant és a har cias öregasszony maga előtt hajtotta a riadt repülőt, mig a hatósági embereknek át tudta adni. Nyomdai msisakák Fül Kiiüyw kiSíések 1 N szép kivitelben! és gyorsan az / ELL5NZEK €* Bűűiiifoéiyegsök PR könyvesbolt papirosátâlyâban X»* losssvéfí Mátyás khr^iÁA T*sL 11*9$ Keresünk azoimalra egy, vagy két szoba, fürdőszobás, esetleg konyhát, szépen bútorozott, lehetőleg villalakást keresztény házban, két személy részére. Ajánlatokat 9 és T óna között 30 —87 telefonra kérünk. 02324 A vidék, hangja A „Székely Nép“ irja i Csornai alván, D.itróban, Újfaluban, Ki- lyénfalván, Várhegyen, Salamásen, Gyer- gyóhodos-on, Galócádon és Tölgyesen nincs hatósági orvos. így a betegeknek igen nagy uta* kell megtenniük hogy orvosi segélyhez jussanak. A remetei községi orvosnak több, minit huszonkiétezeír ember egélsz'.égügyi szolgálatáról kell gondos- kodni-a, mivel sgj-át m uin-kaikörén ká-vüi még két hatósági orvos teendőit is el- keli látnia. Fontos nemiziei érdek követeli meg, hogy itt a keleti végeken ne csak gazda ságilag. hanem egészségileg is erőcitsük a m-agya-rs'ágot. Szükséges-, hogy a belügyi kormányzat •?_ nagy városokból, ahol inkább nélkülözni tudják, orvosokat küldjön ki munkaszolgálatra azokba a gyer- gyói falvakba, ahol nincs orvos, vagy pedig a nagy község lakosságának a száma. Ma az orvosihiány okozza a legnagyobb gondot a .gyergyóá medence lakosságának. A jobb sorsra és életre érdem A gyergyci falvak lakossága orvosokat, zöldkeresztes védőnőkéi, és* napkiöziotthonokiat kér. Ha ezek a vágyak tö.bb.é-kevésbé teljesülnek, megvigasztal ódik a lakosság, jobb kedvvel, nagyobb odaad ássál fog dolgozni. És a fiaitial gyerekek, a jövő sarjadó nemzedéke, pár év múlva pirosló -arccal, ragyogó szemmel áll őrt a Kárpátok délkeleti csúcsain.' A „Somogyi Újság4* trial Benne vagyunk az ötödik év végéhez ® közeledő gigászi háború döntő szakaszá- , nak szédületes kiterjedésű s inakat feszítő küzdelmeiben s mégis ezer és ezer kérdésre hiányaik a felelet: miként lesz, ha a fegyverek elhallgatnak? Hogyan fejlődik ki a nemzeti élet? Milyen változások mérföldkövei oövekelik ki a jövő utjai1.? Hogyan alakul az egyén és a közöséig viszonya? A magyarság a nemzeti kollektivizmus sákjián akarja elé ni a háború befejezésével a szociális- berendezkedés uj korszakát. ettől várja jobb életét, boldogabb jövendőjét é~ ilyen elikqpBelés.ekikel akar beleilleszkedni az ui E-uróoáiba. Ma már aligha vo-lna helye az akadémikus yi.tatko-zásniak, hiszen benne élünk a népek, nemz.lek és kontinensek sorsát hzen tüzelő nagv átalakulás lobog-ásá- ban. viszont annál inkább ideje van az uj életre való berendezkedés előkészületeinek. Eriért bizonyára üdvös lenne odaállni. ahol az esemiéihvek forrnak, ahol a jövő goi'icdez. aho1 sorsunk érik. hogv mint a g^ndo0 kertész- mr.inikáival. hozzáértéssel, kom-olv cirándéklkal kibéreljük mieg közö- .sen dolgozni, cselekedni, tevékenykedni, f mert ,-a '.ermiég a gvömölcs igy formásabb, ízletes:bb as é1 vezetesebb lesz. « * A „DéiTidékt Magyarság“ írja* A magyar . u-dományos irodalomna'k miár régen ki kebelt volna termelni egy olyan munkát, amely rámutat arra, hogy a magyair jogalkotás miként kivá-nt gondoskodni az o-r’zásihan élő és nem magyar ?>jku, d-e a rnravarokkal teljesen égvén jogú állampolgárok jogairól. Ennek valóravártását látjuk abban a vaskos i kcinyvben, amrllyel Miké Imre 'erdélyi I Qrszáigo'vü1 ési kéoviselő a kolozsvári egye- “teim jo'gá'kiarárrik miegbivo*+t előadóiá a magyar tudományos íroda1m?it megajándékozta. M:kó könvve. a „Nemzetiségi jog é- nemzetiségi pob’+öka“ réaj feladató'! old meg és nekünk, felszabadult t.arüle+°jüknek külön örömünk °'Z; hog\T ezt a könyve' és ír?v éppen felszábadultterületi tudós irta me-g. Nem lebe' a Dérrtdék v^gv akármelyik más nemzetiségi v’ ^ék nrobiâimâit a meg- szál1 ás aiattj ţarvpertálatok nélkül, vaigy azok ellenére megoldani és intézni. Nemzetre?! i^o'u-á éc nePnizetiségi politikánk rr^z'°fog1a''ása Miíkó munkája által leihe+ő'?'é<?e‘ ad arra. hogv a kérdést nem ismerőik u?v n-emt-étiségi. mint magvár oldalról föo’la1 kozhassanak ezzel a kérdéssel é_ kellően felkészülhessenek ezeknek a problémáknak a megoldására-. A KOLOZSVÁR MEGYEI ES. KOLOZSVÁRI GYÜMÖLCSTERMELŐK egyesülete' érlesiti a tagjait, ’ hogy (óves az a hir. mis/.erinl a tag- dijak átvétele szünetel, sőt kéri mindazokat, akik tagdíjaikat a folyó évre még nem fizették * be. Itogy azt mielőbb rendezzék.
