Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-17 / 135. szám

1§44 ft*!«* it «3.L SIIÉt TÉTÉNT éa GYULA Erdély mmgymr hmwf0glmlmi A IX. srtáeűtdíwn, lezárult a népvándor­lás utolsó nagy szakasszá s a nyugatra h»ai6áQi|*t germán népiek hfplyét a Volga és az Alpok toöEűibt a srfávok fogjálták el. Már knbontakosában volt as egységes szláv etnikumai Kefet-Európa, mikor a keleti lovas normáid, népiek hagyományos uSJto- erte^jérkjezsetí a magyarság a Kárpátnre- mmnéib<e s vég}én«ény!e«en miegibontoíte a szűáiv tömb egységét. A két irályból elő- nywraaló német és magyar hódítás Bét*, táján 1}3ÍLáílíkJozott; ezaed. megtörtént a déli srfávok euEsogetolése s kialakult Europa népi és poll tokai egyensúlya- Ömsk az egyensyflyraalk. fontos b&ctoaiitiejk» volt a ke­let felé népi hidat jefenite Erdély, melyet a magyarság helyes őszit önmel vett bárto- káiha. hogy így feranuart&a kajtosóía&aiit a. Eakete-Jtenger északi partvidékén, tanyá­zó, vele ügyiül ellensége»? viszonyban élő, ide mégiscsak roíoon. keleti népekkel 5 megakad ájyoema, hogy a szlávok a háta mögött össaezárkóerva, elnyeljék. Erdély­nek ez a nemcsak magyar, henem egyete­mes európai szempontból! is me^szeható böivietfcezrnánye&ík'eil járó meghódítása honfoglalásunk két': legiendás hősének, Tátánynek és Gyulának nevéhez fűződik. A honfoglalás első nagy válialkoaásss a Dama—Ticca sákságlának birtokbavétele már rrpegtörtént, a magyar törzseit elfog­lalták a nekik jutott S'ZjálHárterületekéi, Erdély taewnban még várta igazi gazdáját. Gyár, szervezetien szláv Lakossága ki volt iéivx^ a Kárpátoktól délre és keledre eüe- ríMő pusztaságokon é3o harcias keleti no- rnáebok gyakori t ám adásainak^ ezért elke­rülte a nyitott folyóvölgyeket s a bükk er­dők vétSeíméfoien., s< hegyek Lábánál tele­pedett meg. A Sziamos. Maros és Küikül- lok termékeny vöÖgyeá így majdnem téí- jösen lafcáiáa«vttl áülottafe s valósággal csábították azt, aki elég erősnek érezte magiéi, hogy muhfcájiivial káiíölteni, fegy - wrévei pedig megvédeni tudja ezx a té­rültért:. Az Erdély és a Nagy-áiiföld között eite­rülő hatalmas effdő^gjéh, mlílyiert. a ma- gy&r nép vallásos tiszteletben tastoCit s ígyfoc (szerb'.1 sűrűség) erdőnek nevezett, mind gysakraMsan sziipingsózíak árt., á tu- dósri/tásük a Tarjád törzs felsőrtaszamenti íBjéSSáB'aieVt: ,jaz erdéSyi földiét igen-igen jó folyók őritoaák, melyeknek fövényében a legijobfo aranyat gyújtok és sót is ásnak ott, Lakosai pedig a világ leghttványabb embereiAz uq föld ée uj hírnév iránti vágvtakoaáe egyre töbftaetóen éaredieziett s végül öj ruemeetség kirváit a törzsből, hogy szerencséit próbáljon. Tértóny ■rezetésévei átkeltek a Messesen s az Almás patakénál saerafcetaiiäStäk. magukat Gyalu saîăv • ve­sén* cs*a^*artsaíívr-í. A magyar taktikai fö­lénnyel ás viibéesét|gel a szlávok ueim tud­tak megkaajcicni, Gyîalp .şheeett1, niépe pe­dig a gest« után megbcfa'o^t. Az öt ném- zeísóg a K&áSFSimos voájgyót scáillotia meg. Hontfcgíalésuk hagyqrnányif Anonymus tsjrtojöa fenn, atbestoléfet a későbbi bir- tckvaszonyck és a régészeti. leletek egy- ®rámt megerősítik. A f^óbaníargó vidéken *z egész középkorún keresztüli öt ős-fogla­ló rtetnaetség: voiit birt okos s’ birtokaik el- h^yfez^jedese az ősi magyar t*ár&sdalmi rendre jeßermzö sm hál y-?&e~őségét mutat- je.. A k&zépen a magát Tétényrtőrt származ­tató Zsombor nemzetség he-lyezkeáet. t el, rJ§» jobbra tsSsáit rangban -elől a Mák óla ás a,. Bors®, balra a XäIc-üs« - és az Kg- nüámd neariaetoagek száll ottak meg,- A Ko­lozsvárt felkárt honírOgía 1 árkor! beme tő­ből, melynek egyes sármeáléMetei' közvet­len fien-soittszrá kapasolaiiukna. mutatnak, Tétény vücá239insk, pontcsaioban a Borsa öem23ert??ág hatrcosmnak földi maradvá­nyai kjorütitek ín«&pvilágra. A KÄvSEaa9mos vöftgyiébek s a Mkwő&eghfrk tásai» magyar eredekü helynémanyaga mutatja, högy Té­vén y nemcsífe: a magyiaraá^nak, hanem az emberi kéBturának is hódfitott i'fct hasát: az öt rjensoeftség lesááinisaöíötjtai l'ápiáaről- iápékre eära^aiditÄk a tearntéraetAől a vad, embeméírrjárta vtodékiet, falvwfcait alapi- to'jtaÄc» Midet mórvettek s munkáljuk ered- ményeirt mind a naai napig védednneaik is. A Tisza alsó folyása mentén megtelepe­dett Keszá törzs eleinle nem szorult rá Eferdely Itoncseáinev VáíÍlalkoaó kednm por- tyázói Bizánciig kalandoztok s gyakran, mcgsárcolták á gazdag cíásaas-váirost. Mi­kor azonbeui a X. százsad, kjaejepésn a törzs feje, Gyula veftér Blzánch-.n megkeresz- tJelkétíett e görög psapokkal népét is térit- getni keedtie, a jövedelenriszierző hadjára­tok besaitotekésével és az uj vallással miegblékjüilni nem tudó n-esrrzetspegiek meg- inckiköik a Maros völgyién fel félé uj ha­záit keresni. A vieaéri család egyik, ugyan­csak Gyula nevű tagja állít élűikre s a kirónüdi szerint „Erdélyben vadi^asrt, köz­ben nagy városit talólto melyeit még haj­dan. a rócruaáak éprttetíek“. Bz a város a római Aipulum, © mái Gyuiteátehórvár, m^ly Gyűlni vezér erdélyi országának po­litikai köeporv ‘ja s egyurtW az ősi hit utolsó menedéke1 lett. KivderiSt, ho'gy Gyula és népe jól jártak a déterdélyi emigrácfiűivaá; á só és ez arany az akkori idők kéiti kgkieresetrt.ebb kincce gaadaggá ■I tobte okiért, £ egy emberöltő leforgása alatt a kényszerű vagy önkéntes száműzöl tok csapartálhófi oiyami hatalmas törzs fejlődött ki, mely katítonai erő dongáiban veitekedott btormelygk magyar törzasJel. A diadalmas elégtétel nâpgjni voit, mikor Árpád dód- umofeáj«., Gíáiaa fejedeltem, miegj eleni toánySaéroben Gyulafehérvárt, hogy a ve­zér messze föSdöin hlanes szépségű leányát, Sora Időt feleségül vigy a messzi Eszter­gomba. Ebből a házasságiból sartitotott Vajk, isficnrt a mjagyiaírság Szem:1 István né­ven mint első kiiráilyát és államának meg- ezeprvezőjót tosztel. Az onsz.ágépá.tésn.e'k aaaanban a négy Mirály áldozatul kellett, hogy dobja nem egyszer rokonságát is s ecz. a soars várt az akkori erdélyi Gyűl ára is. Kl?jboinóiban s családi kaposolialaiban bízva azt hitte, hogy diicolihat Isiván. akaraitávai, tovább uraLkodihatiik függ ei­len fejed ele miként Erdélyben c fenintart- hnirja pogány vallását. Die István győzel­mes hadjárata után nagybátyját és uno­katestvéreit fogva vitte Magyarországra s rmutáfn Tétiény utódainak tartományát már előbb békésen bekebel ezte, Erdély déli .résziét is e> kex-esrrtiény magyar kí- rályiaég szerves részJéivé tette. Niagy mü-véíniek végrehiajtáíát. Tétóny és Gyula ké űhárom enmbte-röltővel előbb tör­tént erdélyi hcmio-gflaläsa tette lehetővé, ők sziereiíttéik. meg Erdélyt a magyarság­nak s közvetve a nyugati művelődésinek, hogy később ennek védőbásityájává vál­jék. István király szárrmazácn- pedig azt a sEé.’szraSdrttiatií.tlain egységei jelképezi, me­lyet éppen ő hozo.tt létre ErcLély és Ma­gyarország nyugati fele körött. '5LAKKAI LÁSZLÓ. Az rltföidfréf*nad&4&k zaiákú* ... ián a Jfeag, aoqk még a hegyek körül hoztam NAGY LAJOS fakereskedő, Gyufagyár utca 3. „Unió1“ szájI. vállalat teleipén T. vevőit éirkefiii- ti, h og"y ki bombázott LrocLáját ug-yanott a 18. sz. buitonsziállitö kocsiba, udvar cm hátul jioibbma, he.lyiozte át. 019kül Megjelent a legújabb kiadáfH Vasúti Útmutató Menetrendköiij f a Isgujabb Menetrend- Fáitozasokkäi! Ára 2,60 pengéd Kapható az »fU ENIÉK* könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás ki­rály-tér 9. Vidékiek­nek 3»-= pengő előzetes beküldése ellenében a 2 símai szállítjuk*!! SÓSHALOM, junius hava. A szeméíyvonait kerekei épp oly egyked­vűen kaiCEOgttak az erdélyi hegyeken, mint a2. Aiföláön. Mjrxkmtáilan megállásaivál morzsol­hatta csendesen az időt és az idegiekét. Egy­szerű szokványos utazás rolr. Hosszú és unal­mas. És mégis . . . mégis fogékonyabba tette a lelket, tágította a seemihatárt és élménnyé sem tetőt az unalmat. Az agyon zsúfolt vonaton lÁj szerint válteyz- tak az emberek, Á gazdag magyar tájak lel- kkégc virágzott ki a zisa föle fülkében 2 fiáradt arcokon. *z elhangzott mondatíütéseken, a m-gatartásen. Soha nem érzektkem ennyire a fölid és . l élek viiszonyát. Mintán már viz bontotta, rizsföldek között döcögtünk és csak ködlő kék sávok emlékez eetíek az erdélyi hegyekre végtelen nyugalom szállta m«; az embereket. Az utasok kicseré­lődtek. velük a- hangulat és *e xz izgalom., ami jellegzetessé tette a hegvek lakóit. Az élén ínség izgajtocssága reruiixh'etier.len nyuga­iommrá vált. A cigaretták sorii füstje a pipik athaté szaga-»« alakúk és értéktelenekké vál­tak a ma uzga-ímai frânt. Csendes meghimeg' ben, repülőgépeik és bombák helyett esőről és buziról szólt a szó. A parcra'v.áíiás meddősé gének helyébe a kap»álas kérdése lépett, Uj világba vitt a vonat,  nyugalom hónába . . . ALFÖLDI VILÁGPOLITIKA — MiháCy, noinPp reggÖÍ kimögyűnk a pusztára. Hatra állj eiŐ . . . öreg alföldi béreshez SzáÍlx a szó. Lassan és tempósan. Sándor bácsi ki nem mondovt gőnak>lacait is megértetsc a há.z régi barátja Szó nélkül áUrt tovább a Hü szolga. Csak a csend maradt nyomába,, amit nem zavart semmi. Álltunk a nap melegében és néztük a közelgő alkony megható szépségét. A természet fiait mi is érdekeltemé más a toszái fűzfák árnyékában. ^ A hajnal kebomihsának teljességét éltem át a zörgő kocsiról. A kavargó gondolatok rendszertelenségébe a fejünk fölöet áthúzó re­pülőgép pokoli dübörgése teremtatt rendet. — Ismét járnak ... — jegy--ez te meg- Mi. hály i bakról s hosszan, szótlanul bámult utána, mág dl nem tűnt egy tanya körüli aká­cos árnyékában. A mezők sokaságának zsongásából kic>en- dülo mádártrlilák éiedfúek újra a gép zúgása urán. Az alföldi emberek ielkébar, is megán- ciitatta á gondolat erjedését a zaj, de csak későre érklŐdött szavakká az eremény. — Nyugaton lövöldöznek — buggyant ki a szó Sándor bácsiból is s először megdöbben­tem a ví'ilágtortenelém talán legnagyobb csa­tájának ilyetén való elimcczesdn. Hfgyi patak­ként áradt meg belőlem a mOndaţok zuhata- ga. Me vak és «tirpák, fegyverek 4 helységek tódukak. agamra, örvendtem, hogy beszélhe­tek. Szavaim ' elsuhanták a. fülek mellett. Ér­dektelenül. — Mihály . . . Pályiék mér nem kapál­nak . . . — Nincs ombor . . . És a viiagpoliiikíM kommerscárcm., csak egyik porosakilö szürke tekintett hátra. IsmenetlfüCi vök aeki k hzng^ ü üteta s ti­magatnrnai. A pusztán még ennyi beszéd sem folyt . . . RKNL A-FÖLD  közcl'i, hatvan<*ízres lakosságot sz-ámláló 'városban egyik délelőtt tompán szólalt meg a légvédelmi sziréna. Izgatottan néztem ki az ablakon és vártam a háziak intézkedését. Az utcán tovább tépáztak az öregeL bicikliztek a leányok és legeitek a kis' kacsák és pihés ckbék. Haza gon dókám, ahol fd. zaklatott lelkek Öntik masukból 2 rémhíreket . . , Támadás nem érte ugyan őket. de nem kis meglepetéssé szolgált a városnak. A síze- gedj terrortámadás alkaimávai a tetemes ta- vclság ellenére megrepedtek a családi házak •falai. Mégingos: a föld, ami a Tisza 7 égte- let; földalatti mocsarán terül el. A. talaj-váz .miatt cöak a belváros kőllís közepén van óvóhely, mert a szíttepsedr város kisebb há- ■ zárnak pincéjében térdig ér a tiszai ár. A nyugalom mégis megvan. Lobogott v*- Yáb'b a 'kilyhijtban a. tűz, főtt a,z ebéd "s aki ráÓT. udvaráról számlálta a légben áthúzó, gj'iíkos gépeket. Azt mondják, hogy igy számlálták azon a péntek dél előtt ön is x terrorbombázók ?!umi- mummadiarait. akik hálák, rémületet és pusz­tulást vittek Kolozsvárra is. K; gondolt akkor az elkövetkezendő órák rémségei ne L&SZ-L ESŐ? Gond éis féltés az akacok környezte tanyá­kon is bujkál. A lét ott is a sokszor könyör­telen természettől függ: lesz-e cső. Beláthatatlan búzatáblák zöldié sárgulótttn von s elveszít estnek félsme mindennél égetőbb kérdés. A kocsi elötit poroszkáló lovaik dórt mind- antalan szŐkk-ennelv fel a nyulak. Távolabb kapások hajladoznak a kukoricarábláik ra. ■Egy meghitt köszöntés, pár bizta.tó szó hajlik át a kocsiról a föld embereihez s vissza a re­ménykedés Örök sugara. Egy és elválaszthatatlan itt a táj é> ember. Távol a, világ zajától, véres eseményektől és kifürkészhetetlen lövőtől éli a síkság ezeréves életét. s És termi 2 huzakodást és a nyugalmat, mint Isten áldását, a mindennapi kenyerét . (sze), TIZENÖT NAPI ELZÁRÁST KAPOTT tiltott határátlépés miatt, kő­ül Margó-, Dél-Ei'dólybsn Jndc-ó falusi leány a napokban min dón igiarrló irat és engedély néticül átlépett a híPiídro-n ma­gyar berülte'tine, hogy megilárogiassa i rten éHő -^zűfieért. Eziórt toltott hatóinártlépés maatt k!?rüi > tegnap a bórósát? elé, amely rtekjmiertbe'véyie az enyivitö köthí imán ve­ket, 15 rR-pi elzáxásira irté1!te. AGYOiNSUJTOIT A VTLLÁ'M KÉT EMBERT CSÍK VÁRMEGYÉBEN. Sapsi- sztenitgyöirgyirőil., jelien tcik: Csák vii»-•miegj’-é- ben az elmatü mapokb^n táiklkaszrtó hőség1 és feütősm ikiadasseerü Avatiaroik váltakoz­tak.. A závatároiknak háláló*? á^doaMa is volt, i^iainia a Sitiid hisgy loöze'éibien s A'’ám kért errvü-ett- agy-oíisu^íortf. nyolcé^ Äilvc#aa- eaegiesbeâifeit. Eqţ sccemélynelk legfeljebb két süteményt srolgáJtatbatfi'ak ki » cukrászok KOLOZkSVÁR., junius 17. Péöutietkiein! délelőtt valamennyi koloz,sfvári caik- ráiszüizem tulajdoníts átáinawi kayvoLi Kolozs;vár város közel látása hivaítalá- tóll, amelyben a közellátási hivatni vezetője a követ!k:e«őkről tudat.jö, a, cukrászokat: „Az id-eig-iénesan itt tattöakodió és átvonuló csapatokkal jövő egyéb sze­mélyeik fogyasztása miatt a cukrász­dákban d kereslet a kívánatosnál nagyobb mértékben fokozódott. A túlzott, fogyasztás a. nand'el.kezés- re álló nyersanyag- fokozotrt, felhasz­nál ását eredményezi, ezért Kolotzsvár város főispánja, mint közellátási kor­mánybiztos, 982, számú leiratával el­rendelte, hogy a cukrászdákban egy- egy fogyasztó részére ese>.enkirrt leg­feljebb két (kettő) darab “Süteményt.* vagy egy kávét ego7 süteménnyel, vagy egy tie át két süteménnyel, vagy egy közepes fagylaltot legfel­jebb két (kettő) ostyával szabad ki-* szolgálni. 'l A rendelet figyelmezteti a cukJ'á- szukát, bogy a korlátozó neindelk-eízést pontosan be kell tartami, mert külön­ben, mint a közellátás érdiekéit ve- aziéíyezt.efő üzemet az anyageMáLis- ból kizárjak. A rendelet azonnal életbelépett. Péttteken roegbftSzéléseiket folytatót? Jf PÍteKSvároit Ri csóy -TJ hl a rik Béla kíAtnányíjisdtos KOLÖZjS^’ÁR, junius 17. Pentetkaoi gépkocsin Kolozsvárra érkiezeár klisé* relével Ricsoy-Hhlarik Béla dr., a keletmagyarországi, hadműveleti te­rületek k o-rmáfn ybizt osa. a k ormányv biztos a várai egy etházán Inczéáy** Jokaman Ödön de.,, a városházán pe* dig Vargha. Lajos dr. főispánokkal korniányjsaii ügyeket tárgyalt meg,, majd az itt állomásozó nemeit csapa - tok páránesnoikanál tett látogaiást. Kicsóy-Uhlarik B^a dr. kormánybiz­tos néhány órai kolozsvári tartózko­dás ulán továbbutazótt. ■ A FIUK MÉLYEBBEK ALUSZNAK, MINT .4 LEÁNYOK. Berlinből jelentik- A németor- üzáyi orvosi kutatás az álomkutatás kereté" heti behatóan foglalkozik a: utóbbi időben gyakran fellépő alvási zavarok jelenségeivel Logg ezeknek jellegét felismerje és kiküszö­bölhesse. Kutatás közben énttkes részletered- menyekre jutottak. Megállapították, hogy a felnőttek alvását az esős idő alig befolgá- solja. viszont a szél nagy mértékben befo^ ly ásol ja. Most megfigyelték, hogy gyermek­korban az időjárás hatása máskép nyiluánui meg. a. gyermekek esős időben általában mélyebben és hosszabb ideig alszanak, mint a napos, száraz időjárásban. .4 hőmérséklet hir* telcr, változása eseién a bekövetkezendő időjárási változás előtti éjszakán ss^ayerme* kék sokkai nyugtalanabbul alusznalrHa az­után a hirtelen időjárási változás végbement, a gyerekek alvása a következei éjszakán már ismét normális. A fiúgyermekeknek minden­eseire nagyobb az alvási szükségletük, mint a leányoknak, akik általában a kissé nagyabb zaj iránti érzékenység következtében kong- nyrbbjn is felébreszthetők. ÁTMENETILEG MEGRÖVIDÜL A2 AUTÓBUSZOK KÖZLEKEDÉSI IDEJE. KoIozíS'véi' város lile ékes ügyosztály» köré. bogy fo!>ö hó 17-t-ol. szombattól, további inter foedLsig úgy a Raid asz, rpiní a VÁV autócioszok közlekedési id ej* megrövidül. E hó 17-töJ rmn*dlcét d*U't«~ buszj óira tor az autóbuszok utoljára ess 8 órakor indulnak ki végállomásaikról. Az intézkedés átmeneti jellegű és ennek tuegváliozátiáróJ .a?, iliertiékes hatóság hír­lap; k uitján értedti a közönséget. j PÁLYÁZAT A M. KIK. HONVED HÍR­ADÓ MŰSZERÉSZ ISKOLÁBA. A 3 e\mr híradó műszerész szakiskolába 14- —17 ev köcörti jómavialó leventék négy' kozepicko- 1 avail jelentkezhetnek. A szükséges felvi- íjigo-sÉj" áfírt a város: levont e pa .mm cAi: kisá tája tue«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom