Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-12 / 130. szám

í 9 4 4 juains 12, gj^.T^ac;aaaK^yrfi ELLENIÉ mmmmsomm tanz <K% O Hom^-j ■:' '—k§ k t-': : I® ' ^ ■:: :;. ■ mr£ amerikai bombázók 7 Cs mk a vezérgé&nek vsn téltőkészüiéke taktikájuk nem biztosított elegendő védelmet és J újabban a zárt alakzatban repülő kötelékeket még úgynevezett légvédelmi cirkálókkal is kisérik. Ezek a légvédelmi cirkálók bombaterhet nem visznek magukkal, ellenben rendkívül erős fegy­verzetük van. Kisérő gépeknek használják még a távolsági vadászokat is-, amelyek hatósugarát ledobható benzintartá­lyokkal növelik. A legnagyobb probléma azon­ban a vadászkiséretnél az a körülmény, hogy sebességük jóval nagyobb a bombázókénál s igy nagy feladatot jelent a két kötelék, repülési idejének összeegyeztetése. Sztőjay Döme miniszterelnök : Magyarorsizág feltétlenül Mails, a német győzelemben BERLIN, jumiius 12. (MTI.) Sziójay Dö­me miniszterelnök és külügyminiszter a Führer főhadiszállásán történt láLcgatá- sa után visszatértebor fogadta gróf Schlip- peubach István- dr.-t a Német Távirati Iroda budapesti tudósi; óját. A miniszter - elnök örömének' adott kifejeziást, hogy .nemesük a Führerrel fo'ytafhaíott szívé­lyes megbeszélekt a. hagyományos. német- magyar barátság szellemében, hanem legbensőbb munka.ársaivial is találkoz­hatott. Mint mondottá, mély benyomást gyakorolt, reá az a bensőséges nyugal.m és a győzelembe' vetett feltétlen bizalom., amelyet a Führer főhadiszállásán tapasz­talt. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg az elözömléS't, a miniszterelnök többi között eírt mondotta: — Az angolszászok erre a reájuk nézve oly nagyon súlyos .elhatározásra nyilván Moszkva legerősebb nyomására szánták el masukat. A meglepetés tényezője telje­sen elmaradt nemcsak a pontos német előkészületek miatt, hanem, azért is, miért abban sem csalódtak, hogy Eisenhower és Montgomery eddig alkalmazott kevéssé rugalmas és minden kockázató: a legna­gyobb mértékben kerülő rendszerének megfelelően biztosítani kívánja a legrö­videbb tengeri ut előnyét. Az immár megkezdődő t elözönlé-s bevezetését jelenti a végső döm ásnék. Ennek az igaz ügy és a jobb kai on a, tehát a német védők ja­vára kell történnie. Az Európa nyugati hídfőjén döntés felé közeledő küzdelem­ben dől el az Ev,rópa mellett hitet tevő Magyarország sorsa is. Magyarország ren­díthetetlenül hisz a tőre; len német erő­ben éh feltétlenül bízók nagy szövetsége­se győzelmében. Akik tehetik, költözzenek viáákre I A Magyar Távirati Iroda jelenti: A l égohalmi kiürítés tcormánybizstos újból és nyomatékosan felhívja a fokozottan veszélyezbetett tervieteken lakók figyelmét a következőkre: Úgy nemzeti, mint egyéni érdekből, mindazok, akiket a hatósági előírás hely- benmaradásra nem kötelez, a nyári időszakban bekövetkezhető súlyosabb légitá­madások veszélye miatt mielőbb költözzenek a részükre kijelölt kevésbé veszé­lyezteted területre. Ugvunez vonatkozik a halyb^nmaradáhra kötelezettek család­tagjaira is. Ne várja meg senki, amíg lak ásóból kib tmbázzák. Nemzeti és egyéni szempontból egyaránt fontos, hogy életéi és vagyonát mindenki igyekezzék meg­védeni. Mindenkinek elsőrendű érdeke, hogy nyugodt abb időben költözködjék el, akk v, amikor a hatóságok részletesen tu dnak foglalkozni az egyes elköltözni szán- déhozókkxtl. Számolni kell azzal, hogy eg yes Vasútvonalak megrongálódnak, az uta­zási lehetőségek ntisrmehezülnek és csak h rsszabb késedelem után, kér illővel, átszál­lásokkal közelíthető m.eg a jövőbeni lakó hely. Az emigráns lengyelek aggodalmai ZÜRICH, junius 12. (TP.) A lengyel emigráns körökben bizonyos aggodalom­mal tekintenek a szovjetnek a lengyel­kér dó-ben teendő legkörelebbi lépésed elé. Az úgynevezett ..lengyel nemzeti ta­nács“ képviselői, akiket Moszkvában ün­nepélyesen fogadtak, a Szovjet-Unióban körutazást tettek,, amelyről a T,aes-ügy­nökség és a szovjetsajfó feltűnő beáll i- táobejn számol be. Ennek az állítólagos nemzeti tanácsnak képviselőit, akik a lengyel nemzed emigráció véleménye sir érint nem egyebek, mint közönséges kommunista ügynökök, Moszkva olyan módion, állította a nyilvánossági elé és ünnepelte, hogy a politikai célzat felett nem lehet szemet huanyni. Éri tető, hogy Moszkváiban rendkívül el vannak kieeeredve a lengyelszármazá,su amerikaiak Buff áléiban tartott kongreszr- szuşa és áz azion meghozott határok a ti javaslat miatt, amely éles szavakban til­takozik a szovjet igényei ellen. Ezérí el- leráühtetétekre hívják fel saját híveiket, tekintettel azonban arra, hogy Ameriká­ban a lengyelek zárd politikai és társa­dalmi. tömböt, alkotnak, ilyen irányú kí­sérletük nem. sok eredményire^ tarthat szá­mot. A Tass-ügvnökség most arról szá,- mol be, hegy a New Jer se ^-államban lévő 'Elisabethwn egyik üzemi bizottsága ■ rzaemmraa Egyetem Mozgó bemutatja a legizgalmasabb.német sportfilmet: Egy pompás sport győzelem lemmel, — Fosserepekben : Daltgen, Josef Sieber története sok szsre- Maria Andergast, René és Hilde Jansen, határozati ja vas ütőt fogadóét el, amely elítéli a bufMófl lengyel kongresszus ak­tivitását és azt állítja, hegy „ott óz igazi amerikai lengyelek nem voltak képvisel­ve“; Egy olyan szakszer veze i bizottság-: niak. at: ügybe való vonósa, amely ebben a kérdé ben állásfoglalásra egyáltalán nem illetékes, mutatja, hogy milyen ne­héz a szovjetnek Amerikáiban lengyel hí­vőiket sorompóba álláfanii, akik szem.be- sziáMnámiak az amerikai lengyelek erős nemzet i szieír vezetet vei. Az a nyilatkozat, i-melyet az ismert sir.ovje- ba.ráit. O-sciar Lange pro fes-" zor, akit Sztálin nemrégiben fogadott, Moszkvából • térod; hazatérése után tett, mutatja, gy mennyire félne akarják vezetni a közvéleményt a lengyel-kérdés valódi helyzetéről, amennyi ben a Szovjet-Unió­ban. felállított Irnoyel katonái ességek' kommunista jellegét épp u;gy tagadásba veszik,, mint az ottani lengyel szervező ekr nielk,, vagyis © miosrkva.i lengyel patrió­táik unwan-jk és a lengve! nemzeti ta­nácsnak bolsevista jellegét, Lange azt ál­lítja, hegy Sztálinnak a l.eteséikélyebb szándéka sincs Lengyelország belső ügyei­be avatkozni és hivatkozik azokra a biz- toritékiokr a, amelyeket Sztálin nyújtott neki. A lengyel emigráns' körökben .eh­hez mogjiegypiik, hegy annakidején a szov­jetnek a balti állaimo-kkri szemben való eljárása a 1 ,egvilá|riosabban miegimu/tatta, hogv mát kell tartani a szovjet ilyen biz- tosltiélkriáról, Lángénak további állításai­ra, hogy a szovjet által feláíliáto-tt lengyel cs?p/atp'gysiégieik katonái ,,sohasem, adják magukat eszközül a szovjet politikai és gazdasági rendszer Lengyel mzugba való bevezetéséhez“, lengve! emigráns körök­ben azt válaszolják, hogy ez a inyálatkpzat annyiban, helyes, begy ezek a katonák egyáltalán nem j órásáratűkből léptek be a szovjet lengyel alakulataiba és igy nincs is szándékukban, a bokevízmiust megy- gyökerezt e-tni, rámiutainak azr-nbán arra, hogy Sl telim, akinek a szövetségesek már most megígérték az Elbáig terjedő összes területek elfoglalásának, a jógái. nem fogja megkérdezni a lengve! katonákat kívánságukra nézve, amikor a lengyel népire v natkozó döntésiéit mc-ebozza, Lange professzornak azon nyálat k-oMRtai pedí." hogy a szovjet .ben éflő lengyel srer- vtezete-k hajlandók a londoni lengyel, emigráns borménnyial megsértésre jutni és azon ál!i ása, hogy a szovjet kormány örömmel üdvözölné- ezt a m/gegyezé.st, az érdekelt londoni emigráns körök véle­ménye- szerint nem komoly, minthogy Moszkva ismételt alkalommal, még hoz­zá legújabban is a legélesebb támadá­sokban és gyanúsításokban részesítette az emigráns kormányt. Moszkva a megegye­zést csupán, akkor fogadná el, hogyha az a lengyel emigrációnak a szovjet előtt vall teljes behodolása lenne. Tekintettel azokra a nem örvendetes kilátásokra, amelyek Lengyelország jö­vője szempontjából mutatkoznak, a szö­vetségesek ovőbelmie ese én, amely Len- gyelo-riziágot egész bizonyosan a szovjet kezére adná, anélkül, hogy az angoloknak és amerikaiaknak lehetőségük volna a beavatkozásra, a lengyel .emigráns körök­ben a háború most,arai fázisában bekeveri ketzett döntő hadműveleteket vepves ér­zelmiekkel líekáintiik. Lengyel .emigráns körökben gyakran felvetik a kérdést, hogy azok a lengyel csapatok, amelyeket a szövetségesek Olaszországban és Észak- F,-a>n cd a or szagban hiaröba vetnek, való­ban Lengyelország érdekeiért véreznek-e" Amerikai hung a Ssorjeíuniú haláríal&ii igényéiről ' LISSZABON, június 12. (T^). bemeree Bess, a Saturday Evening Pos'ban Ame­rika háború utáni politikájának kérdésé­vel foglalkozik, miközben Kin ától meg­vonja a nagyhatalmi jelleget és sát kö­veteli, hogy Amerika tartson erős kato­naságot a csen des óceáni térségben. A cikk egyébként elismeri a szovjetnek azt a törekvését, amely nemcsak Európára, ha­nem u gyanilyen mértékben Kelet ázsióra is irányul. Bess azt irja, hogy nem várhatjuk azt, miszerint Oroszország hosszú időn át meg­tűr egy -c-lyan hatalmat, mint amilyen Kína, amely háborút folytat a kínai kom­munistákkal, mintahogyan ezt Csangkai- sek uralma a múltban megtette és amely azzal fenyegetőzik, hogy a jövőben is ezt fogja tenni. Az orcsroktel nem lehet- elvárni, hogy megengedjék az ellensége® kormányoknak, hogy befészkeljék magu­kat a határukra, mintahogyan az Egyesül' Államok sem turnék m-eg hosszú ideig ilyennek Kanadát vagy Mexikót. — Az oroszok kiegyeztek a japánokkal, meri- meg akarják őrizni saját erőiket, de a háború urán olyan helyzetbe fognak; ke­rülni, hogy meg fogják valósiteni tudni, hogy ezekben az ázsiai határterületekben mindenütt barátságos kormányok legye­nek uralmon, mint ahogyan most megteszi Oroszország azt. hogy nyugati európai határain is csak baráti kormányoka - tűr meg. Ezzel egyidejűleg az As.la and the Americans cimü jelentős amerikai- folyó­kat Janvay Eri ónnak a cikkéi közli, amely -kifejti, hogy a szovjet egyá.1 talán nem fogja igényeit egy féltekére korlá­tozni. Áz a béke, amelyet a sízovje Eu­rópában megnyerni remél, azt fogja ered­ményezni, hogy a Szovjetuniónak igényel fognak támadni azon a féltekén is, ame­lyen az USA van, A szovjet ellen felállí­tandó amerikai arcvonal azonban nem fog sikerülni, mert Oroszország minden ilyen törekvést igen hatásosan megtor­pedózó t. Szovietoroszország az egyesült nemzetek keretében semmiféle blokkal nem hajlandó megbarátkozni és a kije­lölt érdekövezr-teket néni fogja tisztelet­ben tartani. Ezután a cikk szó szerint ezeket mondja: Oroszország éppen úgy balti, miint jeges-tengeri állam. Oroszor­szág ellensége Törökországnak ér szándé­ka, hegy Törökország rovására is bizío- -sri ja Oroszország számára a föidköziten- g.eri bejárat ellenőrzését, még azon a® áron is?, hogy ilyen módon összeütközés­be kerül az angolokkal a Távo-lkeletam Megjelent | a legújabb .kiadásit Vasúti Útmutató M e n etrendkönyv a legújabb menetrend» változásokkalÎ Ara 2,60 pengő* Kapható as ^fc’U EN Z ÉK* KÖNYVÉSHOLTB A V Kolozsvár, Mátyás ki­rály -tér 9 c rTidéki ék­nek 3. — pengó slőaetes beküldése eráoQ ében azonnal száll!tjnkîI! KOLOZSVÁR, június 12. A légiháboru foko­zásával, amelynek kapcsán Magyarországot is ismételten érte terrortámadás, főképpen ame­rikai kötelékek részéről, érdekes rámutatni az USA-bombázók által kialakított támadási takti­kára. Az amerikai kötelékek tudvalevőleg zárt e9ysécfben hajtják végre támadásaikat. Legki­sebb egységük három gépből áll és két ilyen egység már meghatározott alakzatban repül. Ezeket ismét kötelékekbe egyesitik és ennek a repülési alakzatát az elhárítási módszer szüksé­gessége alapján állapították meg. Ez a tizennyolc gép három részre oszolva; sűrűn felzárkózva repül; elöl a vezetőegység, mögötte pedig megfelelő mélységben és magasságban a hat hat gépből álló másik két egység. Ez az alakzat, amely iggekstik az elhárításban minden holt Szögletet kikapcsolni, alkalmazásra kerül a hullámok alakzatában is. Egy bombázóhullám három ilyen nagyobb egységből, tehát 54 repülőgép­ből áll. A bombăzá-hulSám A bombázásra induló ellenséges kötelék há- . rom egysége a vezetés által megjelölt feltűnő pont felett találkozik és egy hullámmá egyesül. Ebben az 54 gépből álló hullámban nincsenek benne a tartalékgépek, amelyek kiesés esetén zári óznak fel a kötelékhez, hogy igy «mruik sund.'sz.nószerü védekezési képességét minden irányból biztosítsák. A hullámok ugyancsak az előbb hsmertetett mélységi és magassági tago­zódásban repülnek és ezt a távolságot minden­fajta kötelékben méterekre pontosan meghatá­rozzák. Az angol és amerikai támadó taktika között a különbség az, bogh­oz amerikai köteléket mindig a vezérgép irá­nyítja a célhoz és ez végzi a navigálás és a rádió szolgálat munkáját is. A hullámnak valamennyi repülőgépe rádióösz- szekőtteiésben van a vezérgéppel. Ezzel a mértanilag meghatározott zárt alak­zatukkal elérni kívánjak, hogy legalább is elmé­letben, ne legyen a kötelék körül sehol holt tér, ■ tehát a támadó vadászgépek ne találhassanak sehol olyan helyzetet, ahonnan ők a köteléket salát veszélyeztetésük nélkül nyugodtan tűz alá vehetik. Az amerikaiak kezdetben azt hitlék, hogv ezzel az alakzattal teljesen semlegesíteni 1 adják a holt terek veszélyét és a zártan repülő köteléket a vadászok nem tudják megtámadni. Tdők&s, ben azonban a német vadászok olyan támadási, módszereket alakítottak ki, amelyek az egész kötelékrendszer védekezési képességét kétséges- sé teszik. Mint köztudomású, az amerikai bombázók sohasem repülnek rá ”a céíta, hanem irányukat ismetelten megváltoztatják, hogy ezzel az ellen- •séges vadászgépeket és általában az egész elhá­rítást megzavarják. Mihelyt a kötelék eléri cn előre meghatározott végrehajtási pontot, tehát arí a helyet, ahonnan a támadás végrebájrásat megkezdik, a vezérgép rakétajelzést ad le. Erre a jelzésre a kötelék összes gépei előké­szülnek a bombatámadásrá és a hátul repülő két egység oldalt eltávolodik. Ennek következ­tében a támadást különböző oldaladról hajtják ' végre. A sxönysg bőm bâză s Az amerikaiak esztelen pusztítását magya­rázza az a körülmény, hogy a hatalmas köte­lékből csupán a vezérgépek vannak felszerelve célzó- készülékkel, tehát nekik keli a célterületet pontosan kije­lölni és az ő jelzésükre dobja le az -egész kötelék egyszerre a bombáit. Ennek következménye azután az, hogy ha a ve­zérgép katonai célpontot választott is ki. a ha­talmas, széthúzott alakzatban repülő kötelék mtöbbi gépei lakónegyedeket, kulturális inlézmé- nveket talalnak el bombáikkal. Ezt a nagysza­bású ^embertelen támadó taktikát nevezték ők szőnyegbombázásnak. A 7 'a mprik niri V n a k m nlmÁlniiL... i. .1~ i«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom