Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-05 / 125. szám

o ELLENZÉK A legszomorubb előzmények után Kolozsvár magyar társadalma csendben, de tiszta lélekkel ünnepli a magyar könyvet Ttaenaié^y ew niár. hugv a nyárelő a magyar szoltem fár.sdihi&tatkiin niugvte'tié- - étnek az ara tási ideje. Tcze-nivogy éve már, hogy június eső napjainak mtel.egié- ben a magyar <uro ka ül az utcára könyvet árulni. A tapasztalat mutatta meg; Ihtogy av. alkotó és az olvasó közt ekkor mélyed el a szesmclyes kapcto'at es iát viálák lát­hatóvá az író eis- olvasó egymasiráinti sze- retete. megbecsülése. Ma reggel Kolozsvár évszázados Föt<e- • én jisonót kâvonalit hajlékálból háromna­pos sátor-életre a magyar könyv. Hírve­rés és dis7. nélkül. Egyszerűen, de maga­biztosan m»k is tűnik a frntfi t. c. letérése, pedig a nemes szándiék tits tatu megválom uttásának ez az első eszitemdieje. TcrtsoJlnlk még egy­szer seregsajemlét a polcolna, • xrueg töltő kö­tetek felett: sz rzüflc és kiadóik nuiindegyi- ke keresztény. Ez még aligJVia fwtdult elő 14 év aratt. Eddig a sok irmvgtév'efczitő, kié- 'ies.értiékiü iró é® kiiadó. a kiraíki t népszie- rüsógót hajlhászó toll forgató kötóitt sze­rényen huzóoYiak meg magyar iróiiink mű­vién. M.a az é’ölc, nagynevűek és indulók az őreik matM r szellemet képviselik az idei kickiytv ünnepen, amely talán csemde- sebb, mint elődei, de nemr ebl) és tisz­ti >1 tabb s így ragyogóbb amazrkínál. Menjünk lei tóként ewkwn a krVnyvna- pakon vaLamivn/nyien a magyar kiadók (+ magyar kjoívskeckxk sátraiba, vásároljuk meg a magyar iró könyvét, vigyük haza a sok magyar virágot: a lélek Iti sziliem j virágait. Mórt az idv-i könyvnapok való- ! han á mn űrmepürnk s azokat má kell az­zá *ViM*ujk kiilhsőKá'tgeiben is. A kx> ozsvári könyv n apokon mindösszjo ot iró jelenik meg, tatók rtezit vesznek kedden, juziiuis 6-án a ,,Méhkas“ I>iák- szőveIkiezHít által rendeza-ta ur odaírni es­ten. * Valamikor avot hittük. ofodámalk kell | jönnie, hegy csak magyarok ünnepelhes­sék a könyv halh^itatlanságát. Néfhánv hét ai’a rt vurá'.' h ü lés sva- r i ien szűnt meg ezeket az ünnepnapokat kísérő áporodott | jellegzetes illat a magyar könyvek vilá- | gában is. NH.gy idők ajándékát ünnepeljük tehát ; tieaíta szívvel és tdsrta lélekkel . . . (sze.) j 32 kiadó 50 kötet A háborús vdsaonymk meglehie ősén korlátozták, az idei könyvnapi termel őst. Az ojvzag leiül étén mindössze 32 kiadó hozta ki ujdvinságát 50 kötetben. Sta »sz- hkai részletezése a megj:e ent müveknek aem érdektelen mar csak a/ért sem mert összehasonításra ad alkalmat a múlt évekkel szemben. A?. 50 kötet kö­zül 6 verseket, főleg1 gyűjteményes mun­kákat tartalmaz. Tgy például nagy hiányt pótol Dsi-da Jenő váloga ott vizeinek ki­adása és Tompa László verseinek gyüj té­mái yes kiadása. Rerácc'ky Gyula össze­gyűjtőt: m,unkáit is örömmel üdvözli a magyar olvasóközönség. Feltűnő, hegy az deí könyvnapon egyetlen kötő sem je- ' entkezJex ■ uj kötettel Zenei mii — népdalok is e1 eg csökkent számban jelentkeznek, mindössze 4 kö­tet, hege nyék es el bes zenétek száma 22. melyeknek legnagyobb részé uj rrvunka, k.aEszákusnak számító újbóli kiadás m:nd- óssze 3. A katal ógnüból Ítélve kettőnek- háromnak í élünk nugyobb sikert: min­denek előtt Nyárő Józ.sef hatalmas regé­nyének a „Néma küzdelem"-nek. ami tra­gikus vetülete az erdélyi magyar nép év­százados harcának az életért. Ifj-usági müvük is niesfehető- csekély számban szerepelnek a katalógusiban: 6. Ezt ánnáá inkább hiánycliuk, meri ifjú­ságunk; irodalma számban A minőségben is meglehetősen sovány. .Az ismeretterjesztő és tudományos mü­vek száma mán ki A égi több: 12 darab. Minőség szempontjából kétségtől on ül ?z a legbiztatóbb és aligha o'alódtmík. ha ennek a kategóriának jósoljuk a legna­gyobb sikert és a legnagytb forgalmat. A megjelent munkák közül fel kell hív­tuk a figyelmet László Gyula: „A honfog­laló magyar nép élete“ tómű munkájára, mely szrin.tézisét adja őseink alig ismert rötltánetének. hadviselésének, politikai él5 népi életének. A könyvdapnak sikerülnie kell Az idea könyv-napot szomorú esemé­nyek előzték meg Kolozsváron, mindez azonban nara befolyásolta könyvtoeresfce- dőinke:. Hóit mtógvar könyvkereskedő: az EUetnzék. Minerva', sz. Jakab Jenő, M-éh- '<az Kovács Mikiéi?, Korda R. T. és a Pun- fjvtz és Veres cég áTit-ot1; fel sátrat, akik­nél felváltva vesznek részt a könyve apón megjelenő Íróink. Kissé peeszimiszitöikuis hangú: átban kér­deztük egyik jól ismert cég' tulajdonost sátrában t-. várható forgalomról. Fe ele- te meglepő és örvendetes volt: — Se>m palástolná, sem letagadni nem o.har:,m a. tényeket. Az orrzégot és a vá­rost ért súlyos csapás minden bizonnyál kihat az idet könyvnap ikra. de ezt íco- rftrst-se'rn vmzem üzleti szempontbá' tra­gikusan. Örök igánkig, hogy bármi tör­ténjék is, az élet megy i'wább. így van másít is: akiben él a magyar szellem ßaszteter« és- a magyar könyv sei me tete, dz most ts vásárol, mert minden múlandó, de a könyvből áradó bizonyosság el- puszuthxatatécín. — Mi annyiban w<&zo ditunk a ven-d-k*-- váli viszony \khot. hogy minden varmepé- lye&ség&t és cicomát mellől ilpik az idén. Sdlfi/<qpm'kcBi felverniük és vállaljuk a köz­vetítő szerepét. Keirân v n még meg;: hAősén Sátrak kőzatr. sétánk alatt még nem fejlődhetett ki ?. szőke'. *■ könwnapi zsibongás. A könyveik pedig a külső szemlélő előtt nem tarjáik tel kincsüket A titkukat. Az első igazi magyar könyvnap Az 1940. XIV. ' C. fci Véi-VíSon rock 1- .iá meg a k nwna.pok ielen« ösé'i'it. ..A kónyvnappk a k 'ny.i'tn idcfiscm és laönvv- scerésik'P'dcikiön felül a miagya.r Íróiknak és ■az egész magviar táns^daforrmatk összefo­gását jelentik a magyar könyv’1 é; kultúra feíjeeztése érdekében és mint ilyenek, tuLszarryailj'.ák az üzleti vál iáik ozás kere­teit11 TViájj. «íeő pillanatTO. iiadlofeo^itäam.­Szilárd harcra "orakozunk az igazság uj világának megteremtése érdekében — mondotta Bagrjanov uj bolgár miniszterelnök, népéber Intézett beszédében ■ SZÓFIA, juiIius b. (iMTií) A Koil- gár Táivij'at.i Irrida jelien ti: Bggüjmnov bolgár min i-g.tore.linbk a sv-Afai rá­. dióban b'kividet intéz'eit -nópáheizí .A beszéd föntosabb lénzleteiit alább kö- I rőlj ii 'k: — Mics't, amikor a bolgár nép nteg- 'ipiietöSen indiéz belyrzefében váíiila lom a felelősségiét, niem mtul'aisatha­tom el. hogy n<e idiwem az első és as: utoilisó gondolatod ahlxí] a besiz^id- i bd„ ami-'ltyt hamm éweil ezelőtt momkio tam, anáLkor kilépteim a kor- i mánvbol, mert hís/e-n ee*el minitiegy' öA-Jtokötöm a jelent a multtaJ. A jie- lenleg folyó küzd ekem olt^ao haitaá- . más arányú, hogy messze felülmúlja a mi csekély adottsága inkát, ftppem ezért ezekben a nehéz napokban a ; vita és a st&emélyiee erzelnueik, a ro- ; konszern- és az eliienségteske dós, me­lyek csak árthatnak a bolgár né.p egységének, n»em. helyénv&láiauk. A ho'map világa i>s»a;k tökéliatieisebb le­het a tegnap világánál. A holnoip viliágában a népeknek és az embe- rekrdök .több igázsiig jut oisztáLyinélsziüil, mint a tegrrap rdl.ágában és mi bol­gárok aiz egész nép és az og}res om- bt«Ttek egyaránt kivánunik-« mâsţ, mint az igazságot? A váJaszrt. az egész világ ismeri. Igazságot kívánunk a népek és az embereik között. Nincs tehát más választásunk, minthogy sorakozzunk szilárdan a harcra^ hogy segítsünk megvalósítani asz igaz-ag eljövendő uj világát. Ebben a pillanatban, amikor atz emberiség átlépi az uj világ küszobéü a bolgár népnek is ki kell fejtenie miniden erőfeszítését, hogy m^rhóditsta azt a helyet, amely méltán megübetti ebben az uj világban. Kezünkben kiéli tiar- ' tanunk .soriunk irányítását. Üu-ÍUszáU ttfitt ú KFRtS fiS KÉRELEM A háborús viszonyok telték, kötelezővé, hogy színházaink a koradélutáni órákra tegyék elő­adásaik kezdetét. A tél és a tavasz korai alko nya indokolttá is tette ezt a megoldást, amenv- nyiben a nézőközönségnek lehetősége nyílt mé? az elsötétités előtt vagy röviddel ezután a haza­érkezésre. Most, a tavasz végén és nyár közé­pén azonban megnyúltak a napok és kitolódott az eftótétitós időpontja is. Az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztvise­lői. alkalmazottai és munkásai rész.éről tnár ak­kor sok panaszt hallottunk, hogy számukra ezáltal lehetetlenné vált a színház előadásainak látogatása. Mórt ismét sok kérés és kérelem ér­kezett szerkesztőségünkbe, hogy a nagy nyilvá­nosság előtt kérjük a színház vezetőségét, álla­pítsa meg az előadások kezdetét egy későbbi időpontban, mert ezáltal egy széles magyar társadalmi osztály válhat ismét buzgó szinha.’ látogatóvá. Kérésüket ezúttal tolmácsoljuk illetékeseknek. KOMOLY SÉRVL&* A SZÍNÉSZ—U/SÁGIRÓ-MECCSEN A nagyváradi színész—újságíró labdarugómér- közés során megsérült, közszeretetnek örvendő bonvinánt, Galácsy Albertet — aki iólismert a kolozsvári közönség előtt is inszalagszaka­dással szállították be a Szent Jézsef-kórházba, miután az előadást még óriási kínok között, nagy önfegyelemmel végigjátszotta. Gulácsy sé­rülése súlyos, agg?'dalomra azonban nincsen ok. HÁNY KÖTET KÖNYV JELENT MEG A VILÁGON? A közeledő könyvnapokkal kapcsolatban nem érdektelen az alábbi kis hir: A párisi nemzeti kőnj'vtár ááaíai szerint a könyvnyomtatás óta több mint 30 millió raü jelent meg. Évente mintegy 200 ezer uj kiad­vány kerül forgalomba. A statisztika sz.erint a legtöbb könyvet Napoleon császárról Írták, aki­ről eddig mintegy 70 ezer könyv jelent meg. Goethéről ..csak” 20 ezer könyvet Írtak, a francia forradalommal 15 ezer munka foglal­kozik A történelem nőalakjai közül Jeanne D’Arc a legnépszerűbb, a róla irt müvek száma meghaladja a 12 ezret .RUJDOSO CSÍKI CSILLAGOK' A agy.szabású ünnepi szabadtéri előadás szín helye volt pünkösd két napján a szabadkai ferencreridiek temploma előtti tér. Az alkalmi színjátékot ,Bujdosó tsiki csillagok” címmel dr. Németh Kálmán bácsjózsefalvi plebáyss irta. A pünkösdi játék szerepeit a Kőszegi szín­társulat tagjai alakították A színtársulatnak oa- ’amennyi toepa kitűnően. txes*pe!í. Ar rgjpén! játék jellemzése helyett csak felsorolásszerűen említjük Kompóthy Gynla, Rajz János, SoHi Bertalan, Torma Auguszta. Kojhici Emmi.. Gye- nes Magda. Hídvégi Lajos, Szén** Sándor és Homm Pál főszereplő pompás játékát. Mind­annyian hiánytalan művészi érzékkel és cet kö­zökkel, teljes tudással érvényesítették a sza­badtéti jelenetekben is a zárt színpadon ismert készségüket. Több mint ötszáz főnyi népvisele- tes bácskai székely hullámiott színesen a fő­szereplők mellett a templom előtti tágas sza- badszinpad térségén a bukovinai József falva székely község utolsó napjainak életét, izgal­mait festő jelenetekben. Közreműködött a sza­badtéri előadáson a székelyek és a szabadkai Népkör énekkara is. Á szabadkai játék bemutatójának szünetében ßonczös Miklós, másnap az iró, Németh Kál­mán mondott megrázó beszédet. GILDA ZSEBKENDŐJE A legsötétebb tragikus pillanatokba is bele- vegyüihet a humor s ityenkor ki-ki lelki be­állítottsága szerint kacag vagy bosszankodik. Így történt a kolozsvári Nemzeti Színház leg­utóbbi Rigoletto előadásán is. A második fel­vonás legkomorabb jelenete, amikor az össze­esküvők bekötik a vén bohóc szemét és két markos legénnyel kilopják otthonából a fehér- lelkű Gildát. A kertben Gilda elveszti csipkés zsebkendőjét s apja ebből tudja meg imádott leánya sorsát és ébred meggunyolt önmagára. Minden rendben volt a kolozsvári színpa­don is. Két markos legény átmászott a kerítésen, be a házba, egyikük felkapja Gilda — Páka Jolánt s rohan kifele társai közé s társa is illan a nyomába. DE . . . De amikor Páka elejti a zsebkendőt, az „il­lanó társ” túlbuzgóságból és tudatlanságból -- udvariasságnak tételezzük fel? — felkapja a kis kendöt s még sebesebben tűnik el a kórusban. Pár pillanat s berohan Rigoletto — Szabady István. Torzságában nézi — keresi — kutatja a kendőt, hogy felszakadjon torkából a kétségbe­esett kiáltás: „Gilda — Gilda! . . .! Zsebkendő azonban sehol sem. volt, mert azt abban a pillanatban a kulisszák mögött ud­variasan átnyújtották Páka művésznőnek azzal. hogy „A művésznő tévedésből elejtette a szin-! pádon ...” Na, nem volt nagy baj, de azért illene ki­oktatni a színpadra lépő szereplő gárdát a da­rab tartalmáról és egyes kritikusabb részleteiről Talán elő kéné fizessenek — könnyebb meg­oldás végett — a tartalmakat ismertető szán- házi műsorlapokra. Ä 50 ÍSÖé*0 « » 1944 ]nnia* mmmmmmmmmmmammmmmmmwmmmmmm Ne légy kiváncsi Légi riadói Őrölt a sziréna, verik f/-1 r*- a ha rangot! ír, mint frgy«-|nlr/r|t polgár, üv./rsze ded házad népét és szépen lementek az óvó helyre vagy a fedett árokóvóhelyekre Ezt k<! lene cselekedni. A józan ésr is ezt diktálja, d* mi nem vagyunk fegyelnii-zettek, rni kiváncsiak vagyunk arra, lingy mi is van már megint azok kai az. amerikai, meg ánglius gépekkel'' Jönnek» Nem jönnek7 Hiszen még a /ligásukat se ha! Inni. fis ha jönnek, vájjon, mennyien jönnek’ Innen nem. látni semmit, gyerünk ki a kert vr gébé, onnan a dombról jobban látni. Gyerünk fel a tetőre, ormán van aztán kilátás. Mi ar gyerekek, ti .sem,láttok még semmit? Edemttpón jöjjék csak, kiált be Pista gyerek az utcáról „Jönnek már, aburi látni is ükét, mint a mé­hek, annyian vannak.” Erre már a szomszédok is felfigyelnek és verődik a tömeg. Lassanként az utcák is megtelnek kiváncsi emberekkel Egy két okos ember is akad, akik szakértelem­mel magyarázzák: „így jöttek a fronton is, az- tán ledobták a rakományukat. Volt ugyan bún kérőnk, de fene ment be abba! Néztük őke aztán ha dobott hallottuk a bomba sivitását, le hasaltunk a földre!” így megy a tere-fere! mig a gépek végig dü­böröglek a város vagy falu fölött. A légi riadó kicsalja az. embereket lakásaikból Nyugodtan állíthatjuk, hogy a városokban, falukban soha annyi ember, asszony, gyermek nem mozog utcákon, tereken, kertekben, mint a légi riadó elhangzása után. Mintha az ördög húzná k» áldozatait a véres táncra. Csak nem maradok el ettől a látványtól? Hátha még légi harc u. lesz? Az meg különösen érdekes. Nincs az z hatalom. mely a kíváncsiságnak gátat tudnz- vélni. Es hol maradna a jólértesültek kara, kik belehalnának, ha egy napon hir nélkül ma radnának. De meg a törvény, vagy rendelet ide, vagy oda? Nekem aztán ne parancsoljon senki, ne féltse az életemet így okoskodnak a magukat karakán legényeknek tartó, fegyelme: nem ismerő honpolgárok, nem gondolva arra. hogy rossz példájuk mennyi áldozatba kerül­hetne, ha történetesen megszólalnának az ellen séges gépek puskái és gépágyúi. Sajnos, az emberek kíváncsiságát, könnyelmű­ségét, nemtörődömségét, fegyebrre«etlen maga­tartását, sem jóakaratu szóval, sem törvénnyel, rendelettel de még csak fenyítéssel sem lehet megmásítani. Hiába a szigor, a rendőr, * csendőr, hiába a büntetés, csak egy mód képes az embereket jobb útra tériteni. A véres áldo­zat. De hát miért kell embereknek, gyermekek­nek akkor is meghalni, ha ezt el is lehet ke rülni? Miért kell annyi ember kézéi lábát am­putálni, mikor ez mind elkerülhető lett volasri Miért követeljük meg, hogy légi riadó elhang­zása után mindenki menjen óvóhelyre?, mind olyan kérdések, melyeket még egy kíváncsis­kodó sem vetett fel, amikor kiállt a nézők tö­megébe. Nézzük meg már mosl hogy mit mond ^ tapasztalat, a statisztika? A légi támadások áldo­zatainak több. mint 70 százaléka szabadon tar­tózkodókból kerül ki. Ezek nagy része maga ke­reste vesztét. Ezeket nem lehet hősi halottak­nak tekintenil Napról-napra érkeznek jelentések halálesetek^ ről, sérülésekről olyan helységekből, ahol bom^ bázás nem is volt. Néző, leső, kivüncsiskodó emberek ezek a szerencsétlenek, akik nem tud­nak magukra vigyázni. Gyermekhalál és sulyoa sérülés, sok szomorú bejelentés tartalma, szülök bűnei, kik még gyermekeikre sem vigyáztak, ahelyett, hogy óvták volna őket a veszélytőL Ember, vigyázz magadra és gyermekeidre! Hogy milyen veszély fenyegeti a szabadba» leső, kiváncsi embert, errenézve elegendő lesz felsorolni a következő eshetőségeket: 1 Az átvonuló hullámok gépei leszórhatnak: robbanó tárgyakat, apró bombákat, stb., ezek^ nek levetését a gépek dübörgése miatt nem hallani 2. Megnyithatják a géppuskák tüzet egy-egjf városban, faluban álló vagy mozgó tömegekre. Pillanatok alatt ezer és ezer lövedék kerül A földre. 3. Dobhatnak bombát oda is, ahol nincs cél­pontjuk. 4. Légi harc alatt a lövedékek százezrei re* pülnek a levegőbe, melyek már sok embert la* láltak halálosan súlyosan. Ezek a lövedékek végeredményben a földre kerülnek és vagy t házak tetejét ütik át, vagy a földbe, fákba fa­rodnak. 5. Ahol a saját légvédelmi tüzérségünk mű­ködik. ezek lövedékeinek repeszei is veszélyez­tetnek. Bombatámad.ás esetében: 1. A bombák kioldása jóval a célpontok előtt történik, tehát a legtöbb esetben a gépek erő* motorzaja miatt nem hallod a bombák sivitását és nem éred el az óvóhelyet. 2. Minden támadásnál gyujtóhasábok ezret hullának. 3. Támadás előtl közben és után, géppuska la gépágyutüz érheti a szabadban tartózkodói 4. Saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeinél repeszdarabjai hullanak, amelyek szintén veszé­lyeztetnek. Ember, öreg, ifjú, férfi és no, térj magadhoz! Háborúban élsz! Csatatéren vagy te is, ahol go­lyók, bombák pusztítanak! Hogy mikor és hol érhet a halál vagy sérülés, azt nem tudh*; tód, de itt leselkedik mindnyájunkra, mindé» órában, minden percben, miért sietsz eléből Óvd magad és embertársaidat! Ne áltasd magaí azzal, hogy már százszor is végignézted a gépel elvonulását és nem történt bajod. Itt is fennáll az a közmondás, hogy: „Addig jár a korsó * kútra, mig el nem törik.” Ne légy kiváncsi! TÖRSEÖK KAROLT PAPIBBAN, Írószerben, irodai lel« szerelési tárgyakban teljes raktári «Iái íz JEUsazék'* könyvesboltba».:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom