Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-01 / 122. szám
1944 Junius í. msmaauuauaumammm ellenző*: BfMlliWWAMmgiaEBaaB!l ÜJ HANG Megjelent a legújabb kiadású V asutl Útmutató Menetrendkönyv MWBWMIIIII1»WII—a——MKI a legújabb menetrendváltozásokkal ! Ara 2,60 pengő. Kapható az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékieknek 3.— pengő előzetes beküldése ellenében azonnal szállítjuk!!! Figyelemreméltó uj hangot jelent a romián sajtóiban Gavriel Cepele a „Egy újabb romáJn.' társadalom felé“ cimü cikke, amely a bukaresti Universul egyik legutóbbi számában jelent meg és amelyet a román rádióba is beolvastak. Legutóbbi számiunkban részmérésén ismertettük a nagy-érdekességü fejtegetéseket, de az az érzésünk, hogy nem elégedhetünk meg a cikk egyszerű regisztrálásával, hanem azokkal a lehetőségekkel kell foglalkoznunk, amelyeket a neves román publicista állásfoglalása jelent. „Hosszú békét csak úgy leihet elképzelni, ha lemondunk az időnkénti uszításokról és megteremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük, avui egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pedig azt, ami eltávolítja egymástól.“ Ezt a szellemet szeretné meghonosítani a cikkíró az újabb román társadalomban és a fent idézet;; mondat képezi állásfoglalásának gerincét. O-Iyian felismerést jelent Ga vriei Cepe- Ilea -cikke, amelynek jelenségeivel a múltban alig találkoztunk a román sajtóban és egykézien eltudlnánk számolni azokat a három év alatt Romániában megjelent sajtóközleményekét, amelyek a megértés utáni őszinte vágyakozást hirdetik. A cikk ugyan általán osságokban beszél, de a sorok közül kiolvashatjuk, hogy elsősorban a nemzetiségi kérdésre céloz és szeretné nyugvóponton látni a magyar és ro-mán szomszédi kapcsolatot. Mi tovább akarunk haladni: azon az utón-, amelyre a bukaresti cikkíró lépett és azt annál köny- nyébben tehetjük, mert számtalanszor hirdettük, hogy a nemzetiségi kérdés fölött nem lehet napirendre térni, annak megoldását nem lehet a háború utánra hagyni. Különösen most, amikor a bolsevista veszedelem egyformán fenyegeti a két szomszédos országot és nagy szövetségesünk, Németország oldalán- a magyar és román nép fiai egyformán vérük hullásával akarják kiharcolni nemzetük jobb jövendőjét, az egymás közötti kérdések tisztázását is a legnagyobb nyíltság és őszinteség jegyében kell megoldani. A köz,elmúltban részletesen foglalkoztunk a kormányzat nemzetiségi politikájával, amelvniek az az alapeve, hogy „aki itt akar élni és meghalni, annak mindent megadunk“. A cikk keretében azt hangoztattuk, hogy az erdélyi magyarság a kisebbségi múlt tapasztalatai alapján egy pillanatra sem tévesztette el szem elől a nemzetiségi kérdés fontosságát. Baráti jobbot nyújtunk azok féé. akiknek s&in- dán hazája a szent erdélyi föld és igyekezünk megtalálni a módot arra, hogy minden gyanakvás és hátmögötti gondolat kikapcsolásával, együttesen végezhessük a belső front építő munkáját. Ha teljes nyíltsággal akarunk a nemzetségi kérdésről beszélni, kétségtelenül meg kell állapítanunk, hegy a magyar és román belső, hazai kapcsolatoknak nagyon sok 'a zökkenője. Most nem azt akarjuk vitetni, h-ogy ebben ki a hibás. A külpolitikai eseményekre sem kívánunk rátérni, holott úgy & Délerdélyben é’ő magyarság és- a románok közötti viszonynak, mát az északerdélyi románság és a magyar nemzet, közötti kapcsolatoknak ki-induló rugóit a nemzetiségi kérdés megoldásában, kell keresni. Nem célunk az, hogy arról vitatkozzunk, „ki adta az első p-oforut“. Tény .az, hogy az északerdélyi románság részéről visszahúzódást, nemzeti és kulturális, vaflamint egyházi életének befelé való megnyilat- kozásá'.' tapasztalhatjuk, amit nem akarunk politikai passzív-rezisztenciának nevezni, hanem egyszerűen annak, hogy ezzel az elzárkózással az itteni románok vezetői nyilván nem látják eléggé érettnek az időt arra, hogy szinti valljanak nemzetiségi politikájuk kérdésében és magúik keressék a magyar társadalommal való őszinte együttműködés útját. Mindezeknek az a sajnálatos következménye, hogy a felszabadulás után a magyar közvélemény Vajmi keveset tud az észiaker- d-élyi románság belső életéről, egyházi, gazdasági, kul Orális és szociális megnyilatkozásairól és a magyar állam keretén belül történt uj elhelyezkedésről. Szaklapokban és folyóiratokban néha-néha meg jelenik egy-egy jól, vagy rosszul sikerült tanulmány a nemzetiségi kérdésről, de az, ami á legfontosabb, a közvélemény állandó tájékoztatása, a mindennapi éf'eíl kö- vetelményernek megfelelő kapcsolatok kiépítése, még mindig hiányzik. Ezt érezhette a bukaresti Universul cikkírója is, mert Délerdélyben egészen bizonyosan ugyanilyen szakadékot lehet érezni a kél1! nemzet kapcsolatainak meg- nyilatkozásában, mint nálunk. Csiak becsülni tudjuk és őszinte örömmeó üdvözöljük, hogy ezt nyíltan bevallotta és megjelölte a román társadalom gontdol- kozásbeli ujjáalnkitásának helyes útját. Hosszú béikéU valóban nem lébet másképpen elképzelim, csak akkor, ha. elmaradnak az időnkénti uszítások és a nemzet belső, önkéntes óhajtásából kialakul â megegyezéshez szükséges légkör. Ha át- érezzük, hogy egymásra vagyunk utal va. és a közős veszedelem elleni küzdelem kiérleli a nemzetiségi kérdésben a felülemelkedett gondolkodást. Mi köntörfalazás nélkül állítjuk, hogy Erdély magyarságában megvan erre a hajlam. Remén jük, hogy Ga vri ei Ciepalea cikke nem marad egyedülálló hang a román sajtóban, hanem a két állam cs a nemzetiségek közötti kapcsolatoknak közeledésére való lehetőségekre adja meg az alkalmat és megnyitja a leplezetlen nyilítságu megnyilatkozások. útját. V&GH JÓZSEF. Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot! Sztófay Döme miniszterelnök balatonfüredi beszédében beleíentette, hogy a kormány meg akarja teremleni a széles néprétegek erejére támaszkodé politikai és társadalmi egységet BALATONEÜRED, juniuls 1. Sztójay Döme miniszterelnököt ~ balatonfüredi és tapolcai választókerület képviselő-jelölte ségónek elfogadására kérte fel a kerület választópolgánsága. A miniszterei'nők szerdán délelőt t mondotta el első beszédét. A lakosság igaz szeretettel, nagyra- becs-üléssel és lelkesedéssel fogadta a Ba- fáton partján. Látogatása és beszéde az összefogás és egység jegyében zajlott le, ami abból is kitűnik, hegy a Magyar Élet •Pór'jiának tagjaként lépett fel. Az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt igen sok vezető személyisége és- országgyűlési képviselője hallgatta beszédét. A vitéz Rátz Jenő miniszterélnökhelyetiVés, Jüresek Béla földművelésügyi 'miniszter, Hu- szovszky Lajos miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Kolosváry-B .tresa Mihály ál- 1 iamtiitkár, vitéz Teleki Mihály gróf. Bo- csáry Kálmán, vitéz Marton Béla, Hóman Bálini; vitéz Bonczos Miklós államtitkár, valamint a MÉP, az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselői kíséretében érkezett miníszterel- ■nökött a választ opri jgárság meleg fogadtatásban részesítette. »9 Kormányom a gyors munka és alkotások kormánya akar lenni“ A jelölő értekezlet a His>zekegy elmondásával kezdődött. Teleki Béla gróf zala- rnegyei főispán az őszinte tisztelet és nagyrabecsülés hangján köszöntői te’ a lakosság nevében a miniszterelnököt. Sztó - jay Döme minisztereiínök állt fel azután szólásra. — Amikor Kormányzó Urunk bizalmából — mondotta — a mai sorsdöntő időben az ország vezetését átvettem, kormányom és. magam arra az álláspontra helyezkedtem, hogy nem szépenhangzó tervekre, hanem erélyes é.si gyors cselekvésre van szükség, hogy megoldjuk azo'kat a nagy kérdéseket, amelyeknek megcidása ma életkérdése az országnak. Kormányom a gyors munka és az alkotások kormánya akar lenni. „Meg kell nyernünk a nemzet sorsdöntő háborúját“ — Országink és nemzetünk élethalálharcát vívja. A bb'lsevizmus gyilkos veszedelme fenyege-ri hazánkat és Európát. Nemzetünknek ebben a harcban, csak egy kívánsága lehet: ezt a háborút minden körülmények között megnyerni. A háborút meg kell nyernünk és meg is nyerjük! (Nagy taps.) Ez a biztos tudat hat át bennünket, hiszen ott áll a Kárpátok keleti 'lejtőim bős honvédségünk, vállvetett küzdelemben, törhetetlen, hűséges szövetségiben régi fegyvertársunkkai, ä nagy német nép acélos hadseregével. (Nagy taps.) Ismétlem, meg keil nyer- nüTik" és meg isi nyerjük, e sorsdöntő háborút, -mert külön ben elveszünk, — A háború megnyerésének azonban az a feltétele, hogy erkölcsi és. anyagi támogatásban a lehető legnagyobbat adjuk honViédeinknek itthon, a hátsó országban pedig bizi1 ositsuk a termelés folytonosságát és fokozzuk a rendet, a fegyelmet és elsősorban az összetartást. (Nagy taps.) Az összetartáson áll, vagy bukik a nemzet. Ez a történelem kérlelhetetlen megállapítása. fi Minden igaz jobboldali magyar erő egybeíogását hirdetem" — Nolha a Magyar Élet Pártjának vagyok a tagja, minden igaz jobboldali magyar erő összefogásának meghirdetésére jöttem. (Hosszantartó taps..) Ezé bizonyítja az az örvendetes tény is, hogy itt vannak közöttünk a kormányban képviselt ét a kormányt támogató jobboldali pártok vezetői, éppúgy, mint párttagjaink, akik megjelenésükkel azt bizonyítják, hogy az egység utján az összefogás erejével kívánnak velem együttdolgozni. (Nagy taps.) Legyen ez a balatonfüredi oisüzeíogás példa az egész országnak, tanuljon belőle vezető és vezetett egyaránt. (Viharos taps.) — Ha valaki ma egyéni, párt, vagy felekezeti szemp nt utján akarja megmenteni az országot, az nem megmerutője, hanem sírásója lenne nemzetünknek. (Helyeslés.) A Kárpátok alatt rohamoz a mindent e pusztítani akaró orosz biolse- vizmuls. Ott állnak vele szemközt hős magyar fiaink. Légitámadások pusztítják “Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot“ — A nemzeti közösség éle térdekeinek szolgálatára és megvédésére kérek egységet, fegyelmezi, munkát és áldozatot. Erre az összefogásra nem nekem, hanem a harcoló magyar jelennek, hős hónvé- deinknek és a nemzet jövendőjének van szüksége. (Helyeslés.) Ezt 32 egységet kérem és kívánom, amelyről; Gömbös Gyula álmodott, a fajvédő magyar politika nagy harcosa, amely a magyar nép lelkének tiszta vágyából fakadt és a nemzet nagy céljait szolgálja, vagyis az örök magyar életeit. (Nagy helyeslés.) — Ez az osszöfiogiás csak a korszerű városainkat és falvainka!. Ebben _a vérontásban nekünk nemcsak az őseink által megszentelt hazánkat kell véd,énünk, hanem nemzeti életünket is, ujja kell épi- tenüpk. Ma nem ismerhetünk semmiféle részlet érdékeket, vagy más külön jogosultságait, mert abba belepusztulna a nemzet. (Nagy helyeslés.) — Sohasem voltam a szavak embere. Mint katona és politikus egyaránt cselekvéssel szolgáltam hazámat. Ezt teszem ■most is. (Viharos taps,) Ma a nemzet éleiének minden pillanata cselekvést és helytállást káván. Ezt a Sorsszerű parancsot követik hősiesen harcoló honvédeink: ez a történelmi parancs követeli a dolgozó és építő, nemzetvédő erők teljes egységét itthon. Meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó joo- liúkai és társadalmi egységet, amelyre a nemzet és az egész magyar közvélemény forrón és őszintén vágyakozik. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) magyar nacionalizmus harcos, országépi- tő terve lehet, amely a keresztény erkölcs szikláira és a magyar faj védelmi gondolat erejére épült. — Kormányom teljesen uj politikát és világnézetet kezdeményez, követ és valósi!: meg. Meg karjuk teremteni a népi, szociális és keresztény erkölcsre támaszkodó nemzeti Magyarországot. (Nagy taps.) A világtörténelem mutatja, hogy az a nép, amely nem hallotta meg az idők szia vá/ és nem folytatott, reál politikát, menthetetlenül elveszett.. — Magyarország ma ezeréves tört éneimének f or dúl ópont j:án áll. Kívülről a bol- sevizmus fenyeget, belülről pedig a széthúzás.- Nem fér kétség ahhoz, hogy a most dúló küzdelem uj világot alakilti ki Magyarország szempontjából is. Hazánk most fekteti le alapkövét a további ezer esztendőre. Emlékezzünk vissza történelmünk leggy ás zosab-b időszakára, a mohácsi vészre. Akkor a belső egyenetlenség majdnem örök időre eltemető a fényes- múltú nemzetet. Ilyen széthúzás ismétlődését a kormány hazafias népünkre tár- maszkodva, minden erejével megakadályozza. (Viharos éljenzés.) — A magyar vidék, a széles magyar néprétegek ereje az, amely elsősorban biztosította történelmünkben az cvrszág fennmaradását. Én elsősorban erre kívánok támaszkodni. Csak a népi politikában látom elérhetőnek célunkat: a jobb magyar jövendőt. A balatonfüredi kerület hazánk egyik legszebb és leghazafiasabb kerülete. A jövőben más népre!'egek keresik töl a Balaton partját, fajil'ag tiszta nemzedékek. Zsidóknak itt többé helyük nem lesz. (Nagy tapsi.) Midőn >e kerület hazafias polgárságának jövője kialakulásához melegen érző szivemmel minden jót kívánok, arra kérlek benneteket, tax^t satok össze, támogassátok a kormányt, teljesítsétek fegyelmezetten kötelességte- kef és a,djátok szívesen azt az áldozatod, amelyet hazánk e sorsdöntő küzdelmében elvár minden’ fiától. Â földművelésügyi miniszter beszéd© A miniszterelnököt nagy beszéde befejezése után igen meleg ünnepeiéiben részesítették. Jüresek Béla földművelésügyi miniszter szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy m,a, amikor a lék és a nemlét kérdéséről van. szó, ä győzelem érdekében mindén jobboldali erő összefogására szükség van. Az elkülönítéssel a zsidókérdés megoldása nem fejeződött b^. Ezt követik a kormány további intézkedésiéi, amelyek a magyarság' erősödését kívánják szolgálni. A kormány ebben a munkában számát a nemzet minden tag-, járnak becsűié!es közreműködésére. Sok szó esik ina a nemzeti szodalíz- muhról. A maga részéről megkezdte & nemzeti szocialista: munkát a gazdakönyvekkel, amely megmutatja majd, .ki hogyan teljesíti kötelességét. Ezt a munkát folytatja a kötelező munka elrendelésével, mert ma mindenkinek helyt kell állnia az országban ott, ahol szükség van reá. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, arm összetart. Teljesítse mindenki köt ele sc ségét éji míg hős honvédeink odakint j fegyverrel védik a hazát, mi itthon megfeszített munkával járulunk hozzá az ország jobb jövőjének biztosításához. Teremteni csak munkával lehet. Az országnak tehát egyetlenegy irigy'emelője sem lehiet. Mindenkinek niunkája szerint kell megélhetését megtalálnia. A beszolgáltatás kötelezettségéről ezt mondotta: — Mindazok, akik becsülettel eleget etettek ennek a kötelességnek, a lehetőségek felhasználásával a kormány eljuttatja nekik a szülcséges ipari c'kkeket. A magyar nép bizhat abban, hogy a kormány már biztosította neki mindazt, amit őseit biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy a bábomból a Német Bíró dal ómmal együtt győztesen kerülünk ki. A győzelem érdekében azonban, meg kelfj hoznunk minden áldozatot. A miniszterelnök délután Tapolcára- utazott, ahol szintén elmondotta beszédét, amelyet itt is igen, sűrűn szakított meg heiyesié? és tápé. Utána ismét Juresek Béla miniszter beszélt. A miniszterelnök déíután vassrautazjott a tő varos ha. (MTI.)
