Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

1944 Junius í. msmaauuauaumammm ellenző*: BfMlliWWAMmgiaEBaaB!l ÜJ HANG Megjelent a legújabb kiadású V asutl Útmutató Menetrendkönyv MWBWMIIIII1»WII—a——MKI a legújabb menetrend­változásokkal ! Ara 2,60 pengő. Kapható az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás ki­rály-tér 9. Vidékiek­nek 3.— pengő előzetes beküldése ellenében azonnal szállítjuk!!! Figyelemreméltó uj hangot jelent a romián sajtóiban Gavriel Cepele a „Egy újabb romáJn.' társadalom felé“ cimü cik­ke, amely a bukaresti Universul egyik legutóbbi számában jelent meg és ame­lyet a román rádióba is beolvastak. Leg­utóbbi számiunkban részmérésén ismertet­tük a nagy-érdekességü fejtegetéseket, de az az érzésünk, hogy nem elégedhetünk meg a cikk egyszerű regisztrálásával, ha­nem azokkal a lehetőségekkel kell fog­lalkoznunk, amelyeket a neves román publicista állásfoglalása jelent. „Hosszú békét csak úgy leihet elképzelni, ha le­mondunk az időnkénti uszításokról és megteremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük, avui egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pedig azt, ami eltávolítja egymástól.“ Ezt a szellemet szeretné meghonosítani a cikk­író az újabb román társadalomban és a fent idézet;; mondat képezi állásfoglalá­sának gerincét. O-Iyian felismerést jelent Ga vriei Cepe- Ilea -cikke, amelynek jelenségeivel a múlt­ban alig találkoztunk a román sajtóban és egykézien eltudlnánk számolni azokat a három év alatt Romániában megjelent sajtóközleményekét, amelyek a megértés utáni őszinte vágyakozást hirdetik. A cikk ugyan általán osságokban beszél, de a so­rok közül kiolvashatjuk, hogy elsősorban a nemzetiségi kérdésre céloz és szeretné nyugvóponton látni a magyar és ro-mán szomszédi kapcsolatot. Mi tovább akarunk haladni: azon az utón-, amelyre a buka­resti cikkíró lépett és azt annál köny- nyébben tehetjük, mert számtalanszor hirdettük, hogy a nemzetiségi kérdés fö­lött nem lehet napirendre térni, annak megoldását nem lehet a háború utánra hagyni. Különösen most, amikor a bol­sevista veszedelem egyformán fenyegeti a két szomszédos országot és nagy szö­vetségesünk, Németország oldalán- a ma­gyar és román nép fiai egyformán vérük hullásával akarják kiharcolni nemzetük jobb jövendőjét, az egymás közötti kérdé­sek tisztázását is a legnagyobb nyíltság és őszinteség jegyében kell megoldani. A köz,elmúltban részletesen foglalkoztunk a kormányzat nemzetiségi politikájával, amelvniek az az alapeve, hogy „aki itt akar élni és meghalni, annak mindent megadunk“. A cikk keretében azt han­goztattuk, hogy az erdélyi magyarság a kisebbségi múlt tapasztalatai alapján egy pillanatra sem tévesztette el szem elől a nemzetiségi kérdés fontosságát. Baráti jobbot nyújtunk azok féé. akiknek s&in- dán hazája a szent erdélyi föld és igyeke­zünk megtalálni a módot arra, hogy min­den gyanakvás és hátmögötti gondolat kikapcsolásával, együttesen végezhessük a belső front építő munkáját. Ha teljes nyíltsággal akarunk a nem­zetségi kérdésről beszélni, kétségtelenül meg kell állapítanunk, hegy a magyar és román belső, hazai kapcsolatoknak na­gyon sok 'a zökkenője. Most nem azt akarjuk vitetni, h-ogy ebben ki a hibás. A külpolitikai eseményekre sem kívá­nunk rátérni, holott úgy & Délerdélyben é’ő magyarság és- a románok közötti vi­szonynak, mát az északerdélyi román­ság és a magyar nemzet, közötti kapcso­latoknak ki-induló rugóit a nemzetiségi kérdés megoldásában, kell keresni. Nem célunk az, hogy arról vitatkozzunk, „ki adta az első p-oforut“. Tény .az, hogy az északerdélyi románság részéről visszahú­zódást, nemzeti és kulturális, vaflamint egyházi életének befelé való megnyilat- kozásá'.' tapasztalhatjuk, amit nem aka­runk politikai passzív-rezisztenciának nevezni, hanem egyszerűen annak, hogy ezzel az elzárkózással az itteni románok vezetői nyilván nem látják eléggé érett­nek az időt arra, hogy szinti valljanak nemzetiségi politikájuk kérdésében és magúik keressék a magyar társadalommal való őszinte együttműködés útját. Mind­ezeknek az a sajnálatos következménye, hogy a felszabadulás után a magyar köz­vélemény Vajmi keveset tud az észiaker- d-élyi románság belső életéről, egyházi, gazdasági, kul Orális és szociális megnyi­latkozásairól és a magyar állam keretén belül történt uj elhelyezkedésről. Szakla­pokban és folyóiratokban néha-néha meg jelenik egy-egy jól, vagy rosszul sikerült tanulmány a nemzetiségi kérdésről, de az, ami á legfontosabb, a közvélemény állan­dó tájékoztatása, a mindennapi éf'eíl kö- vetelményernek megfelelő kapcsolatok kiépítése, még mindig hiányzik. Ezt érezhette a bukaresti Universul cikkírója is, mert Délerdélyben egészen bizonyosan ugyanilyen szakadékot lehet érezni a kél1! nemzet kapcsolatainak meg- nyilatkozásában, mint nálunk. Csiak be­csülni tudjuk és őszinte örömmeó üdvö­zöljük, hogy ezt nyíltan bevallotta és megjelölte a román társadalom gontdol- kozásbeli ujjáalnkitásának helyes útját. Hosszú béikéU valóban nem lébet máskép­pen elképzelim, csak akkor, ha. elmarad­nak az időnkénti uszítások és a nemzet belső, önkéntes óhajtásából kialakul â megegyezéshez szükséges légkör. Ha át- érezzük, hogy egymásra vagyunk utal va. és a közős veszedelem elleni küzdelem kiérleli a nemzetiségi kérdésben a felül­emelkedett gondolkodást. Mi köntörfala­zás nélkül állítjuk, hogy Erdély magyar­ságában megvan erre a hajlam. Remén jük, hogy Ga vri ei Ciepalea cikke nem marad egyedülálló hang a román sajtó­ban, hanem a két állam cs a nemzetisé­gek közötti kapcsolatoknak közeledésére való lehetőségekre adja meg az alkalmat és megnyitja a leplezetlen nyilítságu meg­nyilatkozások. útját. V&GH JÓZSEF. Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot! Sztófay Döme miniszterelnök balatonfüredi beszédében beleíentette, hogy a kormány meg akarja teremleni a széles néprétegek erejére támaszkodé politikai és társadalmi egységet BALATONEÜRED, juniuls 1. Sztójay Döme miniszterelnököt ~ balatonfüredi és tapolcai választókerület képviselő-jelölte ségónek elfogadására kérte fel a kerület választópolgánsága. A miniszterei'nők szerdán délelőt t mondotta el első beszé­dét. A lakosság igaz szeretettel, nagyra- becs-üléssel és lelkesedéssel fogadta a Ba- fáton partján. Látogatása és beszéde az összefogás és egység jegyében zajlott le, ami abból is kitűnik, hegy a Magyar Élet •Pór'jiának tagjaként lépett fel. Az Erdé­lyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt igen sok vezető személyisége és- országgyűlési képviselője hallgatta beszédét. A vitéz Rátz Jenő miniszterélnökhelyetiVés, Jür­esek Béla földművelésügyi 'miniszter, Hu- szovszky Lajos miniszterelnökségi állam­titkár, vitéz Kolosváry-B .tresa Mihály ál- 1 iamtiitkár, vitéz Teleki Mihály gróf. Bo- csáry Kálmán, vitéz Marton Béla, Hóman Bálini; vitéz Bonczos Miklós államtitkár, valamint a MÉP, az Erdélyi Párt, a Ma­gyar Megújulás Pártja országgyűlési kép­viselői kíséretében érkezett miníszterel- ■nökött a választ opri jgárság meleg fogad­tatásban részesítette. »9 Kormányom a gyors munka és alkotások kormánya akar lenni“ A jelölő értekezlet a His>zekegy elmon­dásával kezdődött. Teleki Béla gróf zala- rnegyei főispán az őszinte tisztelet és nagyrabecsülés hangján köszöntői te’ a la­kosság nevében a miniszterelnököt. Sztó - jay Döme minisztereiínök állt fel azután szólásra. — Amikor Kormányzó Urunk bizal­mából — mondotta — a mai sorsdöntő időben az ország vezetését átvettem, kor­mányom és. magam arra az álláspontra helyezkedtem, hogy nem szépenhangzó tervekre, hanem eré­lyes é.si gyors cselekvésre van szükség, hogy megoldjuk azo'kat a nagy kérdé­seket, amelyeknek megcidása ma élet­kérdése az országnak. Kormányom a gyors munka és az alkotások kormá­nya akar lenni. „Meg kell nyernünk a nemzet sorsdöntő háborúját“ — Országink és nemzetünk élethalál­harcát vívja. A bb'lsevizmus gyilkos ve­szedelme fenyege-ri hazánkat és Európát. Nemzetünknek ebben a harcban, csak egy kívánsága lehet: ezt a háborút minden körülmények között megnyerni. A hábo­rút meg kell nyernünk és meg is nyer­jük! (Nagy taps.) Ez a biztos tudat hat át bennünket, hiszen ott áll a Kárpátok keleti 'lejtőim bős honvédségünk, vállve­tett küzdelemben, törhetetlen, hűséges szövetségiben régi fegyvertársunkkai, ä nagy német nép acélos hadseregével. (Nagy taps.) Ismétlem, meg keil nyer- nüTik" és meg isi nyerjük, e sorsdöntő há­borút, -mert külön ben elveszünk, — A háború megnyerésének azonban az a feltétele, hogy erkölcsi és. anyagi tá­mogatásban a lehető legnagyobbat adjuk honViédeinknek itthon, a hátsó országban pedig bizi1 ositsuk a termelés folytonossá­gát és fokozzuk a rendet, a fegyelmet és elsősorban az összetartást. (Nagy taps.) Az összetartáson áll, vagy bukik a nemzet. Ez a történelem kérlelhetetlen megálla­pítása. fi Minden igaz jobboldali magyar erő egybeíogását hirdetem" — Nolha a Magyar Élet Pártjának va­gyok a tagja, minden igaz jobboldali ma­gyar erő összefogásának meghirdetésére jöttem. (Hosszantartó taps..) Ezé bizonyít­ja az az örvendetes tény is, hogy itt van­nak közöttünk a kormányban képviselt ét a kormányt támogató jobboldali pár­tok vezetői, éppúgy, mint párttagjaink, akik megjelenésükkel azt bizonyítják, hogy az egység utján az összefogás ere­jével kívánnak velem együttdolgozni. (Nagy taps.) Legyen ez a balatonfüredi oisüzeíogás példa az egész országnak, ta­nuljon belőle vezető és vezetett egyaránt. (Viharos taps.) — Ha valaki ma egyéni, párt, vagy fe­lekezeti szemp nt utján akarja megmen­teni az országot, az nem megmerutője, ha­nem sírásója lenne nemzetünknek. (He­lyeslés.) A Kárpátok alatt rohamoz a mindent e pusztítani akaró orosz biolse- vizmuls. Ott állnak vele szemközt hős ma­gyar fiaink. Légitámadások pusztítják “Egységet, fegyelmet, munkát és áldozatot“ — A nemzeti közösség éle térdekeinek szolgálatára és megvédésére kérek egy­séget, fegyelmezi, munkát és áldozatot. Erre az összefogásra nem nekem, hanem a harcoló magyar jelennek, hős hónvé- deinknek és a nemzet jövendőjének van szüksége. (Helyeslés.) Ezt 32 egységet kérem és kívánom, amelyről; Gömbös Gyula álmodott, a fajvédő magyar poli­tika nagy harcosa, amely a magyar nép lelkének tiszta vágyából fakadt és a nem­zet nagy céljait szolgálja, vagyis az örök magyar életeit. (Nagy helyeslés.) — Ez az osszöfiogiás csak a korszerű városainkat és falvainka!. Ebben _a vér­ontásban nekünk nemcsak az őseink ál­tal megszentelt hazánkat kell véd,énünk, hanem nemzeti életünket is, ujja kell épi- tenüpk. Ma nem ismerhetünk semmiféle részlet érdékeket, vagy más külön jogo­sultságait, mert abba belepusztulna a nemzet. (Nagy helyeslés.) — Sohasem voltam a szavak embere. Mint katona és politikus egyaránt cselek­véssel szolgáltam hazámat. Ezt teszem ■most is. (Viharos taps,) Ma a nemzet éle­iének minden pillanata cselekvést és helytállást káván. Ezt a Sorsszerű paran­csot követik hősiesen harcoló honvédeink: ez a történelmi parancs követeli a dolgo­zó és építő, nemzetvédő erők teljes egy­ségét itthon. Meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó joo- liúkai és társadalmi egységet, amelyre a nemzet és az egész magyar közvélemény forrón és őszintén vágyakozik. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) magyar nacionalizmus harcos, országépi- tő terve lehet, amely a keresztény erkölcs szikláira és a magyar faj védelmi gondo­lat erejére épült. — Kormányom teljesen uj politikát és világnézetet kezdeményez, követ és való­si!: meg. Meg karjuk teremteni a népi, szociá­lis és keresztény erkölcsre támaszkodó nemzeti Magyarországot. (Nagy taps.) A világtörténelem mutatja, hogy az a nép, amely nem hallotta meg az idők szia vá/ és nem folytatott, reál politikát, menthetetlenül elveszett.. — Magyarország ma ezeréves tört énei­mének f or dúl ópont j:án áll. Kívülről a bol- sevizmus fenyeget, belülről pedig a szét­húzás.- Nem fér kétség ahhoz, hogy a most dúló küzdelem uj világot alakilti ki Ma­gyarország szempontjából is. Hazánk most fekteti le alapkövét a további ezer esztendőre. Emlékezzünk vissza történel­münk leggy ás zosab-b időszakára, a mohá­csi vészre. Akkor a belső egyenetlenség majdnem örök időre eltemető a fényes- múltú nemzetet. Ilyen széthúzás ismétlő­dését a kormány hazafias népünkre tár- maszkodva, minden erejével megakadá­lyozza. (Viharos éljenzés.) — A magyar vidék, a széles magyar néprétegek ereje az, amely elsősorban biztosította történelmünkben az cvrszág fennmaradását. Én elsősorban erre kívá­nok támaszkodni. Csak a népi politikában látom elérhetőnek célunkat: a jobb ma­gyar jövendőt. A balatonfüredi kerület hazánk egyik legszebb és leghazafiasabb kerülete. A jövőben más népre!'egek ke­resik töl a Balaton partját, fajil'ag tiszta nemzedékek. Zsidóknak itt többé helyük nem lesz. (Nagy tapsi.) Midőn >e kerület hazafias polgárságának jövője kialakulá­sához melegen érző szivemmel minden jót kívánok, arra kérlek benneteket, tax^t satok össze, támogassátok a kormányt, teljesítsétek fegyelmezetten kötelességte- kef és a,djátok szívesen azt az áldozatod, amelyet hazánk e sorsdöntő küzdelmében elvár minden’ fiától. Â földművelésügyi miniszter beszéd© A miniszterelnököt nagy beszéde befe­jezése után igen meleg ünnepeiéiben ré­szesítették. Jüresek Béla földművelés­ügyi miniszter szólalt fel ezután. Hang­súlyozta, hogy m,a, amikor a lék és a nemlét kérdéséről van. szó, ä győzelem érdekében mindén jobboldali erő össze­fogására szükség van. Az elkülönítéssel a zsidókérdés megoldása nem fejeződött b^. Ezt követik a kormány további intézke­désiéi, amelyek a magyarság' erősödését kívánják szolgálni. A kormány ebben a munkában számát a nemzet minden tag-, járnak becsűié!es közreműködésére. Sok szó esik ina a nemzeti szodalíz- muhról. A maga részéről megkezdte & nemzeti szocialista: munkát a gazdaköny­vekkel, amely megmutatja majd, .ki ho­gyan teljesíti kötelességét. Ezt a munkát folytatja a kötelező munka elrendelésével, mert ma mindenkinek helyt kell állnia az or­szágban ott, ahol szükség van reá. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, arm összetart. Teljesítse mindenki köt ele sc ségét éji míg hős honvédeink odakint j fegyverrel védik a hazát, mi itthon megfeszített munkával járulunk hozzá az ország jobb jövőjének biztosításához. Teremteni csak munkával lehet. Az or­szágnak tehát egyetlenegy irigy'emelője sem lehiet. Mindenkinek niunkája szerint kell megélhetését megtalálnia. A beszolgáltatás kötelezettségéről ezt mondotta: — Mindazok, akik becsülettel eleget etettek ennek a kötelességnek, a lehetősé­gek felhasználásával a kormány eljuttat­ja nekik a szülcséges ipari c'kkeket. A ma­gyar nép bizhat abban, hogy a kormány már biztosította neki mindazt, amit őseit biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy a bábomból a Német Bíró dal ómmal együtt győztesen kerülünk ki. A győzelem érde­kében azonban, meg kelfj hoznunk minden áldozatot. A miniszterelnök délután Tapolcára- utazott, ahol szintén elmondotta beszédét, amelyet itt is igen, sűrűn szakított meg heiyesié? és tápé. Utána ismét Juresek Béla miniszter beszélt. A miniszterelnök déíután vassrautazjott a tő varos ha. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom