Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-28 / 144. szám
í-sjrj-a asíí.s.S'8. 1844 Î ti n í t* $ 28. «BKLLl BLLEWZgR 5 Mit csilláit? Mire készül? Idényzáro köfkédés a nyári hónapokra szétszéledő színészeinkhez 9kíKCXLOZS VÁR. junius 28. (Az EJiemzék ■i-t,umkatársáj' ól.) Ma este lesz a kolozsvári Nemzeti Sznaihiáz ezidei évadjának utolsó bemutatója és a hiét, végén be is zárulnak a szániház kapui. A színészek a hosszú tvald1 után megkezdik nyári pd'henójüket, amely egyben, készülődés az ősszel ismét luegjaa^uló m-unikána. A munka egy szakaszának lezárása utálni jó visszatekinteni a!t eddig elért eredményekre, levonná ca eddigi ''.tapasztalaitokat, felállítaná az eltelt* idő mérlegét, hogy ennek birtokában több ismerettel lehessen Mikésziülm az uj teljesítményekre. Ez alkalommal nem a szánd kritikus é» nem is az igazgató, de még csak nem is a közönség szót az elmúlt évadiról, hanem a művész, aki háromnegyed év megfeszített munkájára tekint vissza é? elmondja, mi volt legkedvesebb szerepe, legnagyobb művészi élménye, melyik szánmüiben élt leginkább sziniészi hivatásának, melyik volt. az a szerep, amelyre a leg szívó-ebben gondol vissza a szinházzánás idejéni. Felkerestük á kolozsvári Nemzeti Színház tagjiai közül azokat, akik az elmúlt évadiban legtöbbször állottak uj és uj ailaíkkáseai a közönség elé és megkértük őkéit, mondják el, melyiket tartják legjobb szerepüknek és melyik alakítás nőtt leginkább szávülkböz. Müvéiszei'nk nyála t- • koznak nyári tervekről, amelyekben a főhelyet a pihenés foglalja el és természetesen. a felkészülés' az aszd évad 'uj fel- ada/taira. Mosó pedig, szóljanak magukról a színésznők és száaaészek, kik egy éven át dalban, versben és prózáiban oly sokszor szóltak a „deszkákról“ a kolozsvári közönséghez. Fersíiez Anikó; — Eddig legkedvesebb szerepem a Tru- ba.dprbHin volt, igaz, hogy. ezt nem az elmúlt évadban mutatták be. Nyárion vidékre megyek pihenni és tanulni, ősszel pedig jövök vissza Kolozsvárra.' Uj szerződésemet már boldogan alá is írtam Eiáy Franciska: — A Faiurtt Margátjia nőftt. leginkább szávemlben az elmúlt Vadban, Nyáron a Balatonhoz szeretnék menni rövid pihenésre, hegy pedig ősszel mi lesz, azt még nem tudom. Lőrinez Zsuzsa; — Nagyon boldog voltam, hogy ebben a szezonban eljaszhattam a Garment. Nyári terveimről férjem, Miélyikuta Horváth hivatott nyilatkozni. Mészáros Erzsébet; — Régi' vágyam volt, hogy <a< Piaraisat- becsület Santuzizáját eíénékelhessiem. Ez a vágyam az elmúlt évadban hála Isten- nek teljesüLt is. Most Pestre utazom, ahol a rádióban szerggteiek, azután az Alföl- dön rekonaimnákltoltöm a nyarat, ősszel pedig remélem, üstnél itt találkozunk Kolozsváron. P6eza Ella; ^— Legkedvesebb alakításom â Tannhauser Erzsébeté, de nagyon a szivemhez nőtt a Bolygó Hollandi Sentája is. Hazamegyek Hévizfürdőre és ősszel ismét jövök viasza Kolozsvárra. Takáts Paula: — Mündig minden szerep, amit nekem osztanak ki, nagyon' kedves, igazán nem tudok válasz tani közöttük. A nyál-ra és az őszi éváídfra még úgyszólván semmi tervem nincsen. burján Vilma: — Természetes, hogy legkedvesebb szerepem a Viénus volt, amelyre különös nagy ambicdóvH késaüluem. Nyáron hazautazom falura, püihienek, tanulgatok és ősszel, remiélem, jó egészségben jövök viasza. Fehérpata ky Ervin; — Legnagyobb élményein az voLt, hogy három év komoly munkája után -az a megltisate ültetés ért, hogy g budapesti Operaháziban énekelhe'ttem a BohéméLe *- ben, a Sevillai borbélyban és a Bűvös szekrényben. Ez volt az első eset, hogy kolozsvári operaenlekea fellépett e pe:1íi Ojpováiban, Terveim nincsenek, legfeljebb a pdh'enés. Horváth Lá&zJó: — Legkedvesebb szerepem Datand, a Bolygó hollandiból. Boldog vagyok, hogy ezt éruekelíhiett-em a pesti Operában is. Most pedig pdihiemd .szeretnék és etaerefs ném, ha egész nyáron kű se kedlene tártam tai számat. Mélykúti Horváth Józsel; — Leginkább a Tannhäuser Wolf ram ja nőtt a szávemliez. Julius 2-árt a rádióban énekelek. A legnagyobb tanácstalanságban vagyok, hogy nyáron hol találok egy nyugalmas helyet, ahei feleségernimel meghúzódva pihenhessek, hogy ősszel uj erővel térjünk vissza Koiozsivárra. Sikolya István dr.: — Legkedvesebb szerepemet a Fauste han találtam meg. Egyike vagyok azoknak, akik a most lezárult évadban a legtöbbet játszottak, ezért nyárára egy nyugalmas helyet keresek, ahol végre pihenhetek. Szanati József; — Gondolkozás nélkül feleibe ek, hogy leggzáves'cíbihan a Mefisatót énekeltem. Nyári programom.: póttartalékos kiképzésre vrmiuilak- be. Az opera éneke'" Ok és énekesnők után megszólal tatjuk a prózai társulat tagjait. Jatzkó Cía: — Az „Én és >ai kisöcsém“ szerepének örültem legjobban az idén. Most igyekszem minél eflölbb haza a szüléimhez és egész, nyáron drukkolok, hogy jele-v partnerem, Andrássá Marci minél hamarább leszereljen. Kormos Márta; — Különös öröm volt számomra begy Pá- ger Antallal együtt léphettem fel Kolozsváron -az Egyonap a világban, ősszel jövök vissza Koiloz-várra és 'ezúton' is meg- cáfoHm azt a kacsát, amit elszerzőrd'éscfln híréről eregettek fel. ölvedy Zsóka; — A Tacskó nőtt leginkább szivemül ez. Nyárára keresek egy nyugodt falut., ahol szerepet és vefseket tanulok, őrtszel pedig jövök vissza Kolozsvárnál. Remiélem, hogy egyre jobban megszeret a kolozsvári közönség.. Különben azt ..nyilaikózhatom", hogy velem nem történik semmi érdekes. Sallai Kornélia; — Nem tudnék vál-a^Híam a Solness építőmesterben játszott szerepem, a Csongor éjs Tünde Mirigye és a Makrancos hölgy Katója között. Júliusban szeretnék össze-viasza utazgatni, ősszel pedig jövök ismét Kolozsvárra. Szende Bessy: — Azú hiszem, legjobban az Angyalt vettem feleségül angyala feküdt; nekem, mert itt á prózai színészetemet is érvényre tudtam juttatni. A továbbiakról férjem, Kenessey Ferenc nyilatkozik. Versényí Ida: — Tragükia vagyok, ezért természetesen legjobban az Antigonét szerettem az idén. Budiapesóre megyek most és énekórákat veszek. A nyár többi részét falun.1 töltöm édesanyámmal, azujíán jövök haza és folytatom az énekórákat. Andrásai Márton: — Leiglkefafytesebb alakításom Szabó Lajosi ViharlámpásiáJban volt. Három hétre falura megyek, azután augusztus 1-én bevonulok katonának, ősszel leszerelve, nyugodt, békés színházban szeretnék játszani partneremmel, Ciánnal.’ Bodó György: — Legkedvesebb szerepem az Urâm, iilgiatenjazaa!-iban volt, ahol ezániészdlog igen érdekes feladatot kaptam. Nyáron az Alföildön pihkniek, őszre pedig vagy a Vigsziinjhiáizhoz szerződöm, vagy marattok itt, Koloesvánon. Csóka József: — A Csongor és Tünde tudósa és- a Nősz hy fí u Bubenyiike nőtt leginkább a szí vemhez. Nyáron maradok Kolozsváron és mionldlanom sem kell, hogy ősszel ismét a kolozsvári közönség' előlit lépek fel. Görbe János: — Legkedvesebb mindig az a szrrep, ami éppen következrik. Atz. elmúlt évadból mégis a,z Árnyék-ót, a Csongorból Ba'Jg.át és a Makrancos hölgyből Petruc- cd'ót emelhetem ki. Náromi Kolozsváron oteiradak, báfr szenetinék hazautazná szüléimhez, de a miai helyzetiben jobb ha int maradóik. Ősszel terméseetesein isimét a kolozsvári Nemzeti Színházban Lépek fel. Kenessey Ferenc: — Nem tudnék választaná az Örökmozgó és a Zsuzsó között. Nyáron Bessyvel a Bailatonra Szeretnék munni, ősszel pedig jövünk vissza ói' kétezer annyit fogunk dolgozni, mint eddig. Lantos Béla: —• Az Egy nap a világ orvosa áll hozzám legközelebb, ebiben az igazán mélyen érző emberben a tragédia párosul a h u- mofrad és ez. hozza ki az élet igazságát. Nyáron Gyalu közelében pihenek és tanulok, őszre pedig már le is szerződtem, természete-eni Kolozsvárra. Tanipa Sándor: — Ebiben az évben is elegei játszottam, közel 130 előadáson szerepeltem. Kedves szerepem volt az Urahn ám polgár. Terveim nincsenek a nyárra vonatkozólag. Várady RndrOlf: — összes szerepeimet egyformán szeretem. Nyárom is Kolozsváron maradok, f' ínségem posiatisztviselönö, nem kaphat szabad sági: t, nélküle pedig nem megyek nyaralni. Várady Szabolcs dr.: — Legked ve. ebb szerepem az Egy nap a viliágban volt. Nyáron tanulok és ha' sikerül. a kultuszminisztérium ősz öndi já- val Salzburgba miegyek ki. Sokat szeretnék tanulni, ezért vágyam, hogy ősszel is Kolozsváréin maradjuk, ahol leginkább nyillik lehetőségiem a fejlődésre. KAKAS ISTVÁN. A vixmü felíiiygesztette a bombázott házak, vizdijának behajtását KOLOZSVÁR, junius 28. A napokban ismételtük a Kolozsvári Háztulajdonosok Egyesületének azt a nyilatkozatát, amelyben kifogásolta a vizmünék azt az eljárását, hogy — az üzem alapszabályaihoz ragaszkodva — szorgalmazza a bombázott házak hátralékos vizdijának behajtását. Ugylátszik azonban, hogy a háztulajdo- nosok egyesületének a vizdijak behajtásával kapcsolatos információja tévedésen alapult. Ezt bizonyítja Kolozsvár város polgármesteri hivatalának alábbi közleménye. A váró* Viz- és Csatorna Müveinek igazgatósága a legmesszebbmenő figyelmességet kívánja tanúsítani a bombakárl szenvedett háztulajdonosokkal szemben, igy mindenekelőtt óhajtja őket kímélni attól, hogy a kirótt dijak törlését egyenként kérelmezzék. Éppen ezért a jifnius 2-iki légitámadás után utasította illetékes alosztályát, hogy a kárt szenvedett épületek dijainak behajlását azonnali hatállyal függessze fel, továbbá sürgős átiratban kérte a városi mérnöki hivataltól a megrongált és rom- badőlt épületek kimutatását és ezeknek dijait minden külön értesítés nélkül is hivatalból fogja törölni. A törlések megtörténte után erről az érdekelt háztulajdonosok mindegyikét egyenként értesíti. Félreértések eloszlatása végett felhívja a figyelmet a vizrőüvek igazgatósága arra is, hogy előző közleményében a háromhavi lakatlanságot illető terminus nem a bombakárt szenvedett é pületekre, hanem a zsidók kitelepítésével kapcsolatban megüresedett lakásokra vonatkozott Köztudomású egyébként, hogy ilyen lakások kiutalása a légitámadás következtében lakásukat elveszített lakosok javára legnagyobbrészt máris megtörtént. í'fBgták a hiszékeny fausak váiiiszedöjét Rendőrkézre került Tőlb Miklós és felesége, akik csalások egész so-rozatát követték el MAROSVASARHELY. junius 28. (Az Ellenzék tudósítójától.) A marosvásárhelyi rendőrség letartóztatta Tóth Miklós. Sziget-utca 6. szám alatt lakó cigányt és feleségét. Tóth Miklós az utóbbi évek legnagyobb és legkörrnönfontabb gonosztevői közé tartozik. Mezőszengyeli illetőségű, többszörösen büntetett szélhámos. Több. mint négy évet ült Románia különböző fegyintézeteiben, mint veszedelmes csaló és pénzhamisító. Tóth furfangos módon, pénzhamisítás meséjével többszázezer lejt csalt ki hiszékeny délerdélyi emberektől. Ismeretséget kereseti velük és amikor már megbízott bennük, elmesélte, hogy annyi 250 lejest tud csinálni, amennyit, csak akar. Elmondotta, hogy ezért pénzestársakra volna szüksége, mert ő csak százszázalékos pénzt csinál és ehhez pedig nincs elég befektetése. A hiszékeny emberek bitţek Tóth Miklósnak és nehéz ezresekkel fedezték a pénzcsiná- lás költségeit. Egy idő múltán felkeresték a cigányt, aki áldozatait bevezette műhelyébe és megmutatta, hogy csinálja .a pénzt. Az emberek most már szemükkel is látták, hogy Tóth tényleg tud pénzt csinálni és'ezért a cigány kérésére újabb ezreseket számoltak le költségekre. Tóth minden alkalommal Ígéretet Dr. J.4 IS CSŐ ELEMÉR sxer kesríéséhe n meg jelen ő Erdélyi ritkaságok uj sorosa ta állandóan i at hatás Wesselényi Miklós: Szózat I— II. — —-------—- Pengő 16 Benkő József: Udvarhely megye leírása —-------Pengő 10. Kazinczy Ferenc: Erdély* levelek I—If. — — — Pengő 22. Bölöni Farkas Sándor: Az uj Erdély hajnaián — Pengő 8. tiavhaíá nx Ellenzék könyve&lmlthan Kolézsváe^ Mátyás királyaiéit 9, #%($,nb tett, hogy százszorosán fogta visszafizetni. Égj idő eltelte után aztán a megrendelők jelentkez tek a pénzért, de Tóth azzal fogadta őket hogy a hatóságok rajtaütöttek és mindent le foglaltak. Az emberek pénzüket követelték, dí Tóth azt mondta nekik, hogy ha feljelentik, saját magukat is bajbarántják, mint tettesár- sakat. Így aztán éveken át működött észrevétlenül, nehéz pénzeket csalva ki áldozataitól és csak a véletlen vezette rá olykor a hatóságokat, hogy mit müvei a gazdag cigáns. Egy alkalommal, mikor letartóztatták és házkutatást tartottak nála, nem kevesebb, mint két kosár 250 lejest találtai a kéményben. Szökés Magyarorszáöxa Tóth Miklós lelkét nemcsak csalás terhelte, hanem gyilkosság is. Két testvérével 1936-ban meggyilkolt eyi délerdélyi embert és ezért o tordai ügyészség foghazába kerüli. Innen megszökött és a hatóságok csak hosszas keresgélés után tudták imét elfogni. Hogy hogyan szabadult innen ki, azt nem lehet tudni, csak annyit, hogy egy évvel ezelőtt átlépte a magyar—román határt és Marosvásárhelyen telepedett le. Itt ha sonló irükökkel akart pénzt kicsalni hiszékeny emberektől. Megismerkedett egy Jánosi József nevű, mezöpaniti fuvarossal, aki megbizott azzal, hogy szerezzen neki pénzes embereket, mert a kereset felét neki adja. Jánosi ezt elmesélte Peti András mezöpaniti kereskedőnek, aki szin- leg belement az üzletbe és 900 pengőt adott át Tóthnak. Ugyanakkor egy ismerőse értesítette a rendőrséget és a detektívek egy Kossuth Lajos- utcai korcsmában elfogták Tóth Miklóst és feleségét. A rendőrségi kihallgatás alkalmával a cigány tagadta, hogy pénzhamisítás miatt eljárást folytattak volna ellene Romániában, ezzel részben igazat is mondott, mert hiszen ő hamis pénzt sohasem hozhatott forgalomba. Több tanul is kihallgattak az üggyel .kapcsolatban és kiderült, hogy néhány hónappal ezelőtt már egy Forgács Péter nevű eresei gazdálkodótól hasonló módszerrel kicsalt 4000 pengőt. Azt ígérte neki, hogy rövid időn belül százezerre gyarapítja ezt az összeget. A tanuk Tóthot már a román időkben is ismerték, azonban, mint előadták, a csaló cigány sohasem használta a törvényes nevét, hanem mindenkinek álnéven, mint Moldován Szinuj mutatkozott be. Felesege minden esetben segítségére volt férjének a csalásokban. A marosvásárhelyi rendőrség elkészítette a jegyzőkönyvet é* pár napon belül átadja a csaló házaspárt az ügyészségnek. Ezzel egvidöben a csendőrhatóságok is vizsgálatot indítottak, mert a tanuk bevallása szerint. állandóan vidéki gazdálkodókkal volt érintkezésben Tóth Mik- j lós és fellehető, hogy még sokkal többen es- • *ek áldozatul neki
