Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-26 / 142. szám

1944 Junin® 2$,

5

Bndre Iás*fb rádiáeWadás* a zsidóságról

„Ml és a zsidóság két kßmn vitákban élUnkm

,. BUDAPEST,, juums 26. (MTI) A Rádió „v7 uúgnézeti akadémia1'" cimü előaciássoroza.tá- bail vasárnap délben dr. vitéz Endre László államtitkár előadást tartott a zsidóságról.

— Az emberiségnek általunk ismert több irzcitNes történelme során — mondotta — Krisztus Urunk keresztrefesz.téte óta soha- !em mérkőzött még két mny tu egymással szembenálló ellentétes világnézet, mint a zsi- oó^agziak és az európai né oi'te-k most frlyo ór.áti harcában — kezdte lieszeiet az államtitkár. — Ez a harc nem ebben a háborúban kezoödöt, hanem tart azóta mindig, amióta a zsidóság a történelem színpadára lépett; nem v"lt mindig ennyire nyíri, de a zsidóság részéről minidig kérlelhetetlen dl és következetesen folyt. A zsidóság vallá.os■ tanításából kifolyólag magát Isten választott népének tekinti. A zsidó a világnak irindct más népét s a földi javakat csav eszköznelt tekinti aiihoz, hogy vele saját colját szolgálja. A zudósag tehat abkoi*, amikor számbeli és anyagi, majd később politikai megerősödése folytán befolyást nyert a társadalmik életének irányítására, szinte természetszerűleg teszi magáévá azt a gondolatot, hogy a vili-, javait és a nőm zsidó népeket a saját uralma alá kérvszeritse. Ez a zsidó világuralma joido.it alapja A zsidóságnak tettei végrehajtásához más, nem zsidó társadalmi rétegek és erő sorompóba állítására is szüksége volt. E célra kínálkozott egyik legalkalmasabb eszköznek a szabadkőművesség. A szabadkőmiiveiség azonban szám- íxlileg nem jelentett ciős hátvédet a zsidóság számára, ezért volt >z ikség.-s a tömegek beszervezése céljából a szociáldemokrata elv felállítására, amely az ugyancsak zsidó Warx es Engels megfogalmazásában materialista és osztály ellen tétekre beállított eszmevilágával ugyancsak tipikusan zsidó találmány.

I

mányzónk, a nemzeti luadsereg fővezére volt az, aki a zsidó v ilá gv esze de lmot felismerte és a szegedi gondolat nevében elsőbbséget biztosított annak Európa összes nemzetei között. T944 március 19-ém pedig nem történt más, mint az, hogy visszakaptuk e téren önrendelkezést!. jogunkat, amelyet annakidején Trianon a Népszövetség elvett tőlünk. Európa’"' zsidósága ma nemcsak eszmei síkon áll harcban, hanem a zsidóság által zsidó érdekekért harc- baâllitotţ három hatalmas államnak a hadseregével is. Ezeknek egyike a tőlünk keletre Szomszédos bokevréta Oroszország. Mi már átestünk magunk is a zsidó bolsevista forradalmon akkor, amikor azt még nem előzték meg a zidótörvények és zsidóellenes intézkeKjOLiOKSVAiR, jiunuis 26. A kereskedelem és ‘közíleiksedé^'ügyá. miniszter julyjs élejbelópö rendele"« szerint a nyílt airuisátása üzleteik nyitási és zárási idejét a torvemylhíaitósájgfl váu-osokbain 'ai polgár- mester állapiít-j^ meg. A hatóságok által meg áil la pl tott üzíle myiitáií« és zárási idő- pont között nyitva kell tarbaeii mindazokat az űz'elteket, amelyihen élelmiszert, 'ókelőany-agot. textálanyegot, oipőt, esernyőit. papért, Írószert, vasáruk edécryt, háztartási cikket, fektéiket, üveget, porcé!Iánk, vailammt idllamossáigii és vrillanyfelszme- íési cikkeke,j árucAtao ■ ik. Az uj rein-cle! késéssel ksipcsolatiham a kolozsvári kereskedelmi érdakeltaégtck összes csoportjai megbékéléseket tartottak és a meeibeszé- * 1 2 3 4 * 6 * 1 2 3 4 * 6

dcsek. Mi és a. zsidóság két külörvvil ágban élünk. A zsidó Isten-országát a földön keresi a vagyonban, az él vezetek ben és a hatalomban. Nem áll az, mintha a zsidóság magasabbrendü ■képességei folytán volna azon a helyen, amelyet ma még nálunk elfoglal. Ennek az oka éppen a náluk hiányzó gátlásnélküiiség. Egy Kaufmann nevű, tőlünk kivándorolt amerikai zsidó, aki az USA elnökének szőkébb környezetéhez tartozik, egy most megjelent könyvében a kihalási rendszer bevezetését, a német népnek sterilizáció utján való lassú kiirtását ajánlja a demokrata hatalmaknak, gyozek műk esetére. Kérdés, ugyanazt a sorsat szánja-e önmagának a kifinomult lelküségü zsidóság a né győzelmünk esetére is? Egy bizonyos. Elsősorban magának a zsidóságnak kell arra törekednie, hogy a zsidókérdés megoldása a fenti módozatok valamelyikének alkalmazásával megtörténjék, mert különben rajtunk kívül álló okokból visszavonhatatlanul és kérlel hatetfenül bekövetkezik a zsidóságot nagyon komolyan fenyegető végső veszély, amelyet pedig egyetlen európai kulturember sem helyesek

lések ajltapjáín a kolozsvári Kereskedelmi ás Iparkamara után azt a kérést terjesztették a po-lgámuester elé, hogy julims 2-e vstén Kolozsváron az évtizedes sz kés ökrünk megfelelően álUtsák vissza a régi zárórákat. vagyis aet. hogy a kereskedők az eddigi 9 óra 'halvett regyeí 8 árakor nyit- h-'E-siaffiaik, déli 1 ési 3 óra körzőért szünetet iairtsamak s a füsoeresek kivételével, aikik 7 óraiig afkarnnaik nyitva tai-tam. az összes több«, kn reg áriáik sdélutám 6 órakor zArja- naik.

V&fóinimi, hogy a polgíátrmies ter a kolozsvári kereétaedök kö^ös óbiajóimatk eleget tesz és ebben az esetben juláus 1-e után a régi zárórák lépnek életbe.

A Pégf üzleti zárórák visszaállítását kérik a kolozsvári kereskedők

A zsidóság amsei

mernie

— A zsidóság az iiSk folyamán dőbo azsora-üzleteíveJ, csalásaival, majd később államközi hitelműveletekkel olyan anyagi erőt báztositöCt magának, amellyel a szabadkőműves és szociáldemoknta eszmék révén megszervezett táborát még jelentékenyen megnövelhette. A zsidósig azonban érezte azt :s, begy viliguralrm céljainik megvalósításához csak akkor foghat nczzí ha eltávolítja szokat a pilléreket, ameiy'ken a keresztény kul turáju európai a’lam berendezkedése^ nyu- sryi: godnak. Ez pedig csak erőszakos utón történhetett meg. Ezért volt szükség forraaal- makra. Az európai forradalmak hullámát már a zsidóságnak a szabadkőművesség mellé felsorakozott másik szövetségese, a szociáldemokrácia is segített eílőkésziteni. Egy ekkora változáshoz azonban még ez is kevés lett volna, ezért volt szükség az első világháború kitörésére— 1917 januárjában a volt, úgynevezett antant-hatalmak szabadkőműves kiküldöttei összejöttek Parisban és ott három napig tartó kongresszuson a következő háborús célokat ■ ■állapították meg: A Monarchia feldarabolása, Csehország megteremtése, Németország letörése, Elzász-Lotharingia Franciaországhoz való csatolása és Lengyelország felszabadítása. A zsidóság az első világháború végével a forradalmak révén úgyszólván korlátlan urává vált Európa politikai hatalmának. Gondoskodni kellett ennek a politikai hatalomnak a stabilizálásáról és önnek kettős eszköze volt. Az egy.k egy negtivum: a páriskömyéki békék rendszere, amellyel örökre lehetetlenné akarták tenni á -feltámadás lehetőségét efíiensé- geink, a másik egy pozitívum, az úgynevezett Nemzetek Szövetsége, amely az uj zsidó világuralom alkotmányát jelentette. A népszövetségi politikának tehát Hitler Adolf ura- lomrajiítása óta nem volt más célja és törekvése, mmt Némotjorstzág megsemmisítése. Ez teszi csak érthetővé azt, hogy amikor Hitler vezér és kancellár a legemberségesebb és leg- öszszerübb ajánlatokkal, áldozatok vállalásas aran is hajlandó volt Európa békéjének biztosítására, miért talált az mindig a lekridegebb elutaitasokra a túloldalon. A müncheni találkozók is azért jöhettek létre, mert nem számi- tattain Németországnak oly meglepően gyors ‘talpraaliasara es fegyverkezési programjukkal még nem voltak idősen készen.

M mâsmdlsk világ- háború

— Amikor azonban már az* hitték, hogy a győzelem biztos tudatával nézhetnek szembe vek, gyűlöletükben rázuditották a viJágia a második világháborút. Ennek tehát, csak azért kellett kitörnie, hogy a zsidó világ- uralmi törekvésnek útjában álló akadályt egy- szersmindenkorra eltávolítsák. Amióta a zsidóság a világ színpadára lépett, azóta antiszemitizmus is volt és zsidókérdés is volt a világ mindazon tájain, ahol a zsidók nagyobb tömegekben tartózkodtak. Szükség volt-e nekünk német példára akkor, amikor 1919-ben KorCiendreîidefete! adat! fc! a rendőrié!

Este 11 után tilos mJndeaintmü zajt okozni

KOLOZSVÁR, jtmius A m. kir. rendőrség kolozsvári kapitánysága a 39.820—1921. B. M. sz. rendelet 38. §-a alapján a köznyugalom érdekében a következőket rendelte el:

1. A város területén (utcákon, utakon, tereken, lakóházak, középületek közelében) nemcsak éjjel, hanem nappal is_ tilos minden olyan cselekmény (lárma, éneklés, zaj, engedélmélkiili zenélés stb.), mely a csendet, rendet és nyugalmat zavarja.

2. A nyilvánosság jellegével bíró étkezd, szórakozó és mulatóhelyek nyilt vagy zárt helyiségeiben, bérházak és épületek közös használatú udvarán, lépcsőházakban és folyosóin, va lamint a közönség használatára szolgáló egyéb helyen tilos a csendnek, rendnek zavarása.

3. Vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban szórakozó- és mulatóhelyiségekben nyitott ajtók vagy nyitott ablakok mellett, valamint ezek udvari vagy kerthelyiségeiben fúvó hangszerekkel, dobokkal működő zenekarnak 23 óra után zenélni tilos.

Az említett étkező, szórakozó- és mulatóhelyi- ségekben nyitott ajtók vagy nyitott ablakok mellett, valamint ezek udvari és kerthelyiségeiben 23 órán túl csakis vonós hangszerekből álló zenekarnak szabad játszani.

4. A város területén tilos olyan állatokat tartani, amely a lakók vagy szomszédok nyugalmát zavarják.

6. A város beépített területén, magánlakások ban nyitott ajtó vagy ablak mellett zenélni, gra- mofonozni, a rádiót hangszóróval működtetni, énekelni, vagy bármely módon zajt okozni csődé 7 órától 23 óráig szabad, de akkor is csak a szomszédok nyugalmának megzavarása nélkül.

6. 23 óra után tilos minden olyan zaj, stb.,

amely « szomszédok vagy másotz nyugalmát zavarja.

7. Bolt- és üzlethelyiségekben nyitott ajtó vagy ablak mellett vagy a helyiségeken kívül gramofon ózni, hangszóróval rádiózni tilos.

8. A város lakott területén lőfegyverrel lövöldözni tilos.

9. Tekerni (kuglizni) -nemcsak nyilvános helyeken, hanem niagánházakban is csak 7 órától 23 óráig szabad.

10. Járómü és gyalogforgalomra rendelt útszakaszokon lármás játékokat játszani /futball, labda, stb.) tilos.

11. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el s az 1928. X. te. 5. §-a értelmében 100, azaz Egyszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.

12. E rendeletbe ütköző kihágások felett első fokon a m. kir. rendőrség kolozsvári kapitány ságának vezetője, vagy helyettese a na. kir. bel- ügymnvsrter ur által rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága, harmadfokon a m. kir. belügyminiszter bíráskodik.

Ez a rendelet a kihidetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1945. évi december 3í-ig érvényes.

Hagyományos erdélyi szeilemb&n, bátran, megalktíTás nélkül käid mindennap a »tanya? nép boiángn* lásáért az Ellenzék,

Dr. JANCSÓ ELEMÉR szerkesztésében megjelenő

Erdélyi ritkaságok

uj sorozata állandóan kap kai óz

Wesselényi Miklós: Szózat

I — íí. — — — —- — Pengő Î60

Benkő József; Udvarhely

megye leírása— — — Pengő tö. Kazinczy Ferenc; Erdélyi

levelek 1—II. — — — Pengő 22„ Bölöni Farkas Sándor: Az

uj Erdély hajnalán — Pengő 8„

Ka 'hátó ax

Ellenzék

kSnrresboltkan Kolozsvár* Mátyás király*fér 9* szám

Közgyűlést tartott az erdélyi magyar evangélikus egyházmegye

KOLOZSVÁR, j.umius 26. Az erdélyi miagyiar evangélikus egyházmegye sz*om- bart .m délután tartotta egyházmegyei évi rendes kiözgy" H. A közgyűlést Kciliíh

András máso xgfelő, miniszteri •‘•atnácsoss nyitotta meg, majd Schnueller Károly dr. egyházmegyéi felügyelő, egyetemi tanár méltatta az egyházmegyei közgyűlés jelentőségét. Az eimuM év életerői és eseményeiről Járási Andor esperes lelkész számé;; be. Ismertette a szórványrterületek g ndozását és az ott elért eredményeket. Az esperes! jelentés; után Rigó János szé- keilyzsombori leiké z a gyámintézet, Deák Ödön nagybányai lelkész pedig a lelkészegye siket munkáját ismertet e. Az egyházmegye pénzügyeiről Jászai Károly dr. egyházi számvevő tett jelentést. Az egy- hávke’íület soron következő érv közgyűlésére az egyházmegye Kalith Andrást ég Daálk Ödön > küldte ki. A választások során az e^vházmegyet számvevőszék elnöki tri°2teéfg:éb:> az eltávozás miatt - lemondott Hév-ér Béla helyébe Matas Sándor- ko- kzcviáfri tanácsost választották. Az évi közgyűlés'* Kaikth András szavai zárták be.

Va-sáima.p délelőtt ünnepélyes istentiszteleten iktatták be a középerdélyi e-/an- géPAku? missziói e,gvh'ázíközség lelké'zi állásába Páter Gusztáv szórványlelkészt.

A TIZES SZERVEZET

közleményei

0944 janius 26., hétfő.)

AZ ELLENZÉK OLVASÓTÁBORA junius 15-4 óta mindennap találkozik közleményeinkkel.

Tizedeseink észrevehették., hogy itt nap-naş után, a szervezettel kapcsolatosan, olyan dolgokat is közöltünk, melyek előttük már mind is meretesek, viszont az Ellenzék olvasói közül többek számára újat is jelentenek.

Mivel a Tizes Szervezet Kolozsvár egész magyar társadalmáé, nemcsak a tizedeseinkhez, hanem gyakran városunk egész közönségébe* szólnak, közleményeink. Szólnak pedig azért hogy a Tizes Szervezet lényegét mindenki megismerhesse s ráeszméljen arra, hogy köze va* hozzá.

MIUTÁN MEGEMLÉKEZTÜNK ARRÓL, hogy a T. Sz. nem egyesület, nem hatóság, hanem sajátos ősi magyar nemzetszervezet, mely 193S év óta működik mai formájában s mely kor szakalkotó lehet egy uj, egészségesebb közszeb lem kialakításában, ma rámutatunk konkrét cél jára és jellegére:

A szervezeti sz&balyzat szeriní a Tizes Szervezet „évszázados szokasjoyon alapuló közérdekű testület, amely a város keresztény magyat társadalmában a tizedenként való összefogót utján és a társadalmi önsegély megvalósításává ápolja a közösségi szellemet, segíti a közérdekí intézmények tevékenységét s közreműködik ab ban, hogy a város keresztény magyar társaduk ma közművelődési, gazdasági és népjóléti szempontból minél tökéletesebb gondozásban része süljön”.

HOLNAP, KEDDEN DÉLUTÁN 6 ÓRAKOR közös tizedesi megbeszélést tartunk a városháza tanácstermében. A megbeszélés fontos tárgysorozatára való tekintettel kérjük munkatársainkat hogy azon teljes számban jelenjenek meg.

Bár a szervező fötizedesek utján minden tizedest személy szerint meghívtunk, ezúttal ismé* telten kérjük, hogy a napról-napra ránknehe- zülö fontos feladatok sikeres elvégzése végett, minden tizedes jöjjön el.

A megbeszélésen szó lesz többek között a bornbakárosultak hatósági kártalanításával kapcsolatos konkrét tizedesi teendökrÁ; is, valamint a nemzetőrség! szolgálatban’való részvételről.

KÁRBEJELENTŐ ŰRLAPOK KITÖLTÉSE VÉGETT, Írni nem tudó bornbakárosultak gyakran keresik fel tizedeseinket. Felhívjuk az érdekelt tizedesek figyelmét, hogy minden lehetői tegyenek meg, amivel a bornbakárosultak segítségére lehetnek.

SZÉTBOMBÁZOTT HÁZ ROMJAI KÖZÖTT DOKTORI OKLEVELET TALÁLT egyik tizedesünk, melyet beadott a Tizes Szervezet irodájába.

Kérjük tizedeseinket és az Ellenzék olvasóközönségét. ha ismerik az oklevél tulajdonosát, vagy annak hozzálartozoját. utasítsák őt az irodába. ahol kellő igazolás mellett átveheti.

Az oklevelet a pécsi Erzsébet Tudományegyetem 1941-ben Szalay Gyula államtudományi doktornak adta ki, aki a veszprémi Ajka kőz- sébgen, 1915 szeptember 2-án. róm. kát. vallásban született.

E HETEN ZÁRUL A NEMZETI SZÍNHÁZ EZÉVI MŰSORA. Erre való tekintettel a Tizes Szervezet színházlátogató, közönsége részére, a hétfői előadáson kívül, csütörtökre és péntekre biztosítottunk olcsó helyárakat

Csütörtökön Kodály Zoltán „HÁRY JÁNOS" cimü daljátékában gyönyörködhet a tiszta ma gyár művészetért lelkesülő közönség. Pénteken pedig Shakespeare ..MAKRANCOS HÖLGY ' cimü vígjátékéval záródik a színházi évad. Jegv^-k Korlátolt számban a T. Sz. irodájában kaphatók.

HÁTFÁLÉKOS ELŐFIZETŐINK- Ü*BZ! Nyomatékosan felhívjuk háP rálékos előfizetőinket, hogy tartozásaikat haladéktalanul rendezni sziveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap további küldéséi beszüntetni-