Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-26 / 142. szám
1914 )ufiins 2V. ELLEM %■%% mt 3 Lélek és igazság A snaí magyarság összességét, a magyar társadalmat két olyan történelmi évszám határolja élesen el, mint: 1918 és 1944. Az első bőrünkbe és húsunkba vágott $ már látjuk a második sorsáorditó jelentőségét. Mit csiholt vájjon ki 1918 1944 számára a magyar lélekben? A belső áttörni álad ás megismerésére tegyük fel a kérdést: hol tartunk lélekben, és mennyire jutottunk igazságban? A lélek leckéje bűnbánatiul, ön- marcangoló kritikával, a magyar bűnök és mulasztások meglátásával kezdődött. Felelősségérzett ébredt a lelkekben. Az élet leegyeszerüsödött, akj vállalta a kopott gúnya tisztességét, a szolgálat megnyugtató érzését, az a közösségbe tartozott. A választékos elegancia, a kávéházi légkör, a cigánymuzsikás hejehujázás, egyre idegenebb és gyanusabb lelt. A magyar mivolt egyre inkább különbet, becsületesebbet, megbízhatóbbat, egyszerűbbet, őszintébbet jelentett. A lélek munkája egy lassú átalakító forradalomként hatott. Csak a homokba dugott fejiisk, léhák és megátalkodottak, a maguk hasznát kereső konjunktúra-magyarok futhattak, vagy bújhattak meg elől a, Csak a jelszavaknak nem volt kedvező a lélek légköre. Éreztük, hogy csak az az igazi gondolatban, cselekedetben, szándékban, akarásban, emberben és magyarban, amit a lélek indít és formál. Nem használtuk a jobb- és baloldali megkülönböztetést, csak annyit tudtunk, hogy se a születés, se a vér, se a világnézet nem elég még önmagában ahhoz, hogy valaki a közösségbe tartozzék. Ezeknek az ötvözete hozhatta csak létre az uj embert és az uj magyart. Mondjuk tehát, hogy itt tartunk lélekben: sokkal jobbak, sokkal ma- gyarabbak, sokkal szociálisa bbak, nemzetibbek, hívőbbek és önzetlenebbek szeretnénk lenni s szeretnek ilyennek látni az egész magyar közösséget. Ahol vagyunk azért dolgosénak, hogy a magyar közélet ilyenné váljék. Ezt az építést arcúban nem lehet a jelszavak görögtüses fé- ísyében, hordón állva elvégezni, ehhez a tartalom átélése s időt álló, céltudatos munka szükséges. Az igazság utján sok keserűség és kijózanodás kisérte előmenetelünket. Újra kellett értékelnünk az egész magyar történelmi valóságot. Szobrokat széttörni, bálványokat, lerombolni, begyökeresedett dogmákat hazugsággá nyilvánítani. Meg kellett tanulnunk a történelmi leckét: a magyar élet harc, vér, könny, árvaság együttese. A magunk revíziójában láttuk elsősorban az újrakezdés alfáját és a siker kezességéi. Jövő felé forduló magyarokat látunk, akik hordták az anyagot ahhoz az épülethez, ami az uj magyar életet jelenti. Keresztény hit és magyar szellem, nép és kultúra, magyar föld és szociális igazság nőtt és ömlött sok-sok magyar öntudatában az alapok mellé, mint amikor kalákába épít templomot az eklézsia. Efc^ssn a lázas igyekezetben egyre jobban meglátszott, hogy kiknek nincs ez kedvük szerint, kik kavarnak használhatatlan maltert, s kik akarnak időzített bombát feel pm a fundamentumba. Tudjuk, hogy egyszer kenyértörésre fog kerülni a sor. És a vihar hamarabb hozta a kenyértörést, mint gondoltuk. A má- regkeverők gettóba szorultak, sző- veiségieseik elnémultak s itt van és építésre vár az a nagy sereg, mély összehordta a készen állé anyagot. Lehet« sokakat félrelökni a munkától, ilyen vagy olyan jelszóval, ha a fogand nem az egyéni dicsőség, hatalom, hanem az ország és a jövő? Joguk van-e némelyeknek szűk szempontok szerint kisapáti tani azt, ami a nemzeté? A hatalomra jutot- taiknak meg kell gondolniok, hogy nem párt és propaganda nevelte a magyar tömegeket, hanem a magyar élni akarás. Tudomásul kell venni a közelmúlt belső forradalmát s a lélek és igazság forradalmait egytőiét* vik szóhoz kell juttatni, mert mind magyarok, mind nemzetiek, mind szocialistáik s elvitathatatlan, hogy egy-két párt szűk keretein kívül is mindannyian jóból daliak: lélek és igazság nevelte magyarok. Nem elégtétel ezeknek a f ébrei állás kényelme. Akiket a lélek és igazság tanított és nevelt, azok feleőssé ej el éreznek és hordoznak, nem mint újonnan jöttek, hanem mint elrendeltek. PÁLFFY KAROLY. SZOMBATHELY, június 26. (MTI) Bájröossy László nyugalmazott mű ndsztereltniök, akit a szombatheilyi választók erű Leit polgárságának képviselői pontkülönbség- nélkül felkértek a kerületi mandátumának vállalására, vasárnap délelőtt a ikötzimi- velődési ház (nagytermében tartotta meg pnogramjbeszédiét. — .Miniden egymást követő eszméknek megvannak a maguk sajátos feladatai és kötelességei — kezd-' te basizédét a miniszter. — Valljuk be, hotgy a mi nemzed ékünk nek bő ven mértek ebből. A nemzet élete csakúgy7-, mint az egyes emberé, tulajdonképpen nem más, mint sikeresen megoldott vagy elvetélt, kudarcot vallott feladatok egymásutánja. Ma ismét fegyver van a magyar kezében. Újból vihar ban állunk. Ebben a Eaumkák P í Kifrnyvfc tttések szép kivitelben és gyorsan az / ELLENZEM demlbélyegzők könyvesboti papiruszt dly db&it Kj* io&svár, Mátyás kir*°tér T&L tő akaratú nációnál izmus nem ébred fel kellő időben Németországban és Itáliában, ha nem szedi össze erejét akkor Európa, rövidesen könnyű zsákmányként hullott volna oda a pánszláv bolseyizanus elé, amely most ebben a háborúban árulta el, milyen erővel, milyen szívóssággal készült erre a pillanatra. Küzdelem a káosz, az anarchia, a toolseviznms eilen Bârdossy László programbeszéde Szombathelyen s Hiszem, vallom és hirdetem, hogy a magyarság diadalmasan fogja megállani a harcot a viharban talán nagyobb, talán súlyosabb veszedelem fenyeget bennünket, mint a mi yennel sok nehéz próbát kiállt nemzeti életünk során valaha is szembe kerültünk. Az 1914—.18. évi világháború egy diarabokra zúzott, .lelkében meghason- lott, megbénult Európád hagyott maga utáni, amelynek ugyinieveizett rendjét a gyűlölködés és a bosszú diktálta,. Be nemcsak itt a Kárpát- medencében volt ez igy. Egész Európa a gyanú, a bizalmat!ariság és a gyűlölet sorvasztó lázában égett. A hatalmasok látták ez,eket a bajokat. Eltagadni nem lehetett őket, de orvosságul nem találtak mást, minit az egymás bátorítására, vagy ládán ámítására kötött kölcsönös védelmi és biztonsági szerződéseiket. Ha az európai szellemű teremtőerő és épi— Ez a mai küzdelem a felszabadító, a megváltó harc a kártevő idegem befolyás, a káosz, az anarchia és a bolsevizmus ellen. Ali szabta meg a magyarság helyzetet és ebből fakadó feladatát ezzel a háborúval iszemben? Vájjon kel.l-e bárkit is emlékeztetni arra, hogy a páriskömyé' ki békediktátnmok rendszerével minket semmiztek ki a legjebbaUj bennünket akartak örökre guzsba- kötni? Kell-e bárkinek is magyarázni, hogy a jövő, belsőleg kiegyeniLitő- dött Európájában csak akkor bizto- sithatunik magfunknak méltó helyet, ha ebben a háborúban becsülettel helytállunk, ha áldozatok árán is megmutatjuk, hogy élni akarunk, ha újból vérünkkel váltjuk meg jogunkat egy jobb életre. Csak néhány gyáva és néhány áruló hihette, hoigy éppem a magyairság maradhatott volna ki ebből a bdiurn b ól, az a Magyarország, amelyet Mussolini az 19lS-as háború nagy megraibloittjának, nagy kifosztottjá- najk nevezett. Csak néhány gyáva ési néhány áruló hihette, hogy egy, elképzelt, ál semlegesség tol vaj lépcsőjén előfonhatunk a veszedelmek elől Csak a balgák és az oktalanok hihették, hogy a magyarság kivonhatja magát annak a földrajzi helyzetnek a következményei alól, amely mindig megszabta életünket ezen a földön. Az a nemzet, amely merni meri életét kockáztatni,, amikor létéről! van szó, eleve lemond arról, hogy számoljanak vele és azt a hitet és önbizalmat veti el magúból, amely nélkül nem lehet élni. Ma- valóban létünkről, mégpedig nem egyedül állami létünkről, de népi megmaradásunkról van szó. A határain kön leselkedő elszánt ellenség mám elégednék meg holmi határváltoztatással. A bolsevista pánszláv .imperializmus nem a határvonalak kiterjesztésében, hanem a Moszkva alá vetett újabb szovjet egységek alakításában látja céljaink megvalósulását. Az az életforma, a me! vet Moszkva kényszerítene mánk itt a Kárpát-medencében, a 'magyarság számára nem volna más, mint halál és szégyenletes pusztulás. A mi, nemzedékünk számára tehát ninr c&en választás. De hiszem, vallom és hirdetem, hogy a magyarság megértette a feladatot, amely.elé sorsa állította. Hiszem, vallom és hirdetem, hegy diadalmasan fogja megállani azt a harcot, amelyből nem is akarta magát kivonni soha. Csak a Lélekben, szándékban, érzésekben egységes nemzet adhatja igazán erejének telijét. Mi az, amire szükségünk von? A nemzet egységére, azok egységére, akiket a munka üteme és verejtéke úgy is összeköt, azok részére, akik karjuk és szellemük erejével, szerszámjukkal és műszerükkel a munkapad, vagy az Íróasztal fölé hajolva! napról-napra teremtik meg azt, ami 'mindanmyiuink életéhez szükséges. A raem&eíi egység ügye — A nemzet egysége és a politikusok egysége két különböző dolog. Az az egység, amiről ma annyit beszélitek, rajtad fordul meg minden egyes magyar testvérem. Rajtad és aaűn„ hogy- meg tudod-<e érteni, hogy a nemzet rendje, a katona lelki ereje, a haza biztonsága és nyugati- ma ma sokkal fontosabb, mint a pártok akármilyen jószándéku, akármilyen nem esi ad ul atu versengése. Ma az országban nincsen senki, akinek erkölcsi joga volna aura, hogy a maga kisebb, vagy nagyobb közösségében kizárólag a maga elgondolásait erőszakolja. Ellenben minden- k Írnek egyformán kötelessége, hogy minden kérdésben, legyen az tárgyi, vagy személyi jellegű, elfogulatlanul, a legjobb megoldást keresse és segítse. Ma uj gondolatok, uj eszanék meg valósit ása a cél. Nincsen, vissza” safob annál, mintha uj eszményeink megvalósítását régi és valljuk meg, méltatlanná vált politikai módszerekkel igyekszünk elérni. Ma nin- cae-n idő vitára. Meredek tslzélén járunk, minde n -lépésünkre figyelnünk kell. Mindegyikünk ereiére, minder gyíkunk figyelmére szükségünk van. Ma senki sem követelőzhet, de fásult és közömbös sem lehet senki. Minden küzdelem készülődés a jövőre. Ha nem hinnénk, ha nem bíznánk jövőnkben, nem Ls tudnánk harcolni. A harcoló és dolgozó magyarság nemcsak hisz, nemcsak bízik'a nemzet jövőjében, hanem fanatikus erejével meg is akarja teremteni ezt a jövőt. A mostani háború® idő mutatja meg a legjobban, hogy kevéssel is be tudjuk érni, ami aat jelenti, hogy némi lemondással, az egyik oldalon és mérséklettel a másikon, becsületes akarat, áldozati készség és kölcsönös megértés mellett a kiegyenlítés nem nehéz. Ha elsősorban mindig az egész magyarság érdekeit tartjuk szem előtt, ha a magyarságunk összekötő erejét és nem az ellentéteket nézzük, akkor nem lesz nehéz az idegen lelkiség romboló hatásától megszabadult Ma* gvarerszágen megteremteni azt as államot, amelyről álmodunk. A becsületes, dolgos, istenfélő, kíagyen- sulyoizo'tt, kifelé szilárd; befelé megbékélt magyarok államát. Egységes vezetés alá ftáfyeztéft fi rendőrséget is csendőrséget ügyminiszter állapítja meg. A kerületi főkapitány illetőségi területén azt a hatósági jogkört gyakorolja, amelyet a jelen rendelet hatálybalépéséig a m. kir. vidéki főkapitány gyakorolt BUDAPEST, junius 20. (MTI) A hivatalos lap vasárnapi száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét, amely szerint katonailag szervezel! testületté alakítják át a m. kir. rendőrséget. A m. kir. csendőrség és a m. kir. rendőrség egységes vezetés alá kerül és az egységes vezetést. ,,a csendőrség és rendőrség felügyelője” látja el. A csendőrség és a rendőrség felügyelőjét a., honvédelmi miniszternek a belügyminiszterrel egyetéríve tett előterjesztésére a Kormányzó Ur nevezi ki. A csendőrség és a rend őrség felügyelője a honvédelmi miniszternek van alárendelve, a belügyminiszter ügykörét érintő ügyekben azonban a belügyminiszterhez van utalva. A csendőrség és a rendőrség felügyelője a m. kir. csendőrségre vonatkozóan ugyanazt az ügykört gyakorolja, amelyet a jelen rendelet hatálybalépéséig a ni. kir. csendőrség felügyelője gyakorolt. A ni. kir. rendőrség személyzetének irányításában a csendőrség és a rendőrség felügyelőjének jogköre felsőbb fokon a szolgálat- teljesités ellenőrzése, a hivatásszerű kiképzés vezelése és a katonai fegyelem fenntartása. A kerületi főkapitányságok székhelyét, és illetőségi területét a caendörségi kerületi parancsnokságok székhelyével és működési területével összhang- b*a a. bmwMelmí minissievrel egya&értw® & belA rendőrség tisztviselői karát a rendelet a csendőrség liszti, illetőleg tisztviselői karába, őr- személyzetet pedig a csendőrség légénységéve! azonos rangosztályokba, illetve rendfokozatokba sorozza. A rendőrség tagjaira vonatkozólag a kinevezési jogkört a rendelet a csendörség tagjaira fennálló rendszerrel lényegileg azonosan állapítja meg. Részletesen szabályozza a rendelet a rendőrség liszti képesítését Kimondja, hogy a rendörtiszetkre is a honvédség szolgálati szabályzata, valamint a honvédség becsületűggt, nősülési és személyi szabályai en irányadóak. Végül a honvéd büntetöbiráskodás alá helyezi * rendelet a rendőrség egész személyzetét Nagyjüv lentőségü rendelkezése a kormányrendeletnek a* is, hogy visszaállítja a rendőrség kerületi főkapitányságait. A kerületi főkapitányságok tudvalévőén 1931-ben szűntek meg és akkor állították fel helyettük a rendőrség vidéki főkapitányságát. Most e vidéki főkapitányság természetesen megszűnik. A rendeletet a belúgyminiszer ét eţ honvédelmi miniszter hajtják végre..
