Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-24 / 141. szám
19 4 4 juma us 24» E b L E N Z t K KÖZGAZDASÁG A háború a gazdasági elec területén is ha- .almas változásokat hozott magával s a jelek, izerint olyan nagyarányú gazdasági és társa- :ilmi átalakulásokat indított meg, mint ami- yenek Európában a múlt szazad első feliben mentek végbe. Igüz, hogy ma még nagyon iehéz végleges következtetéseket levonni a jövő gazdasági rendszerére nézve, de aligha té- vadnék azok, akik úgy látják, hogy a világ gazdasági rendjében forradalmi jellegű átalakulások történtek. Ha ebben a konzervatív gazdaságpolitikusok kételkednekvis, azt ők is elismerik, hogy a gazdasági életben sóikkal élesebben változtak m.eg az elvek és eszmék, ránt az elmúlt világháború idején és igy ^ ha >j gazdasági rendszerre nincs is szükség, altkor is. äkea-üllhetetlen a réginek észszerű átszervezése és megjavítása. Hiszen a népek, bármely hatalmi csoporthoz is tartozzanak, mindenütt kívánják a szociális és gazdasági rendszernek át alakítását. Megváltozik a társadalmi rétegeződé?, megváltozik a nemzeti vagyon fogalma, elosztanak eddig szinte szentségnek hitt címé- leitek és ezzel szemben egymásután létesülnek teljesen újszerű szervek, intézmények s az tgész gazdasági életben egyre erőteljesebben hatnak az uj dvek és formák. Bizonyos tehát, hogy nem lehet majd visszatérni a háború előtti állapotokhoz, hanem keresni kell mindenütt égy uj, igazságosabb, szociálisabb gazdasági élet lehetőségeit. Ha ennek az életnek a részleteivel ma még nem is lehetünk tisztában, annyi vitathatatlan, hogy az á szociális gondolat jegyében alakul majd ki. A modern ember megismert egy olyan é-zésL, amely nagyapái élőn még ismeretien volt: a szociális lelkiismeret ébredt fel benne,- s a közösségért érzett felelőségtudat ösztönzi egy jobb, igazságosabb elet kialakítására. A liberális rendszerben a gazdasági élet fölébe kerekedett az államhatalomnak, az uj rendszerben a céltudatos állami akarat uralkodik a gazdasági életen. A liberális állam nem tudta megoldani a társadalom problémáit. Gazdasági elve a laisssr faire, idővel veszedelmessé vált, mert végeredményben nem az értékesebb embert, hanem az erősebbet, az ügyesebbet, a kíméletlenebbet segítette az érvényesüléshez. Csak jogokat biztosított, de ezekkel szemben elhomályosult a kötelesség és felelősség elve. Mozgatója az önzésj az egyéni érdek volt s igy szükségszerűen igazságtalanná kellett válnia. Igaz, hogy az egyéni kezdeményező erő segítségével virágzó közgazdaságot ■ tudott pár évtized alatt teremteni s így érdemei el vi t atha lattan ok. De ugyanakkor szélet, tömegek proletarizálódásit 'segítette elő s a tömegek jólétének kérdését megoldani nem tudta. , Ezért mélyüli: az idők során egyre jobban az ellentét a nemzeti politika és. a ' liberális gazdaságpolitika között. Az egyik minél több gazdaságitag erős, politikailag kiegyensúlyozott egyént akart látni, a másik a gazdaságitag ■erősek urálimat kívánta. Az államnak éppen a liberális kapitalizmus által okozott gazdasági bajok enyhítésére kiél lett az idők folyamin egyre jobban beavatkoznia a gazdasági élet menetébe, szociális védelmet kellett nyújtania a nagykapitalizmus erejével szemben a proje- tarizáiódó tömegeknek és általában keresnie kellett a társadalmi' érköles és igazság jobb érvényesítését. A gazdasági szabadság elé tehát az állam mind több korlátot emelt s igy - az a maga tisztaságában egvre kevésbé tudott érvényesülni. Az allami beavatkozás csiráit tehát maga a liberális kapitalizmus vetette el s természetesen minél erőteljesebben avatkozott be az állam a gazdasági életbe, annál inkább elhomályosulták a gazdasági szabadság elvei. A döntő változást azonban az első világhá ború utáni idők hozták meg. A társadalom mind több feladatot vállalt magára a gazdasági életben is. A szociális kérdések uj, hatalmas feladatok elé állították az államot, uj terheket róttak rá, s ezzel párhuzamosan 'természetesen olyan gazdaságpolitikát kellett kialakítania, amely lehetővé tette ezeknek a terheltnek a viselését. így jutott el lassan szinte minden állam annak a felismeréséhez., hogy nemzeti és szociális okokból a gazdasági életet egységes terv és elgondolások szerint kell irányítani. Az irányított gazdálkodás fogalmát nem könnyű meghatározni. Formái országonként változnak, a felfogások közönt azonban tulajdonképpen csak az irányítás mérve és egyes eszközei tekíntetcb-en vannak eltérések. Abban azonban általában megegyeznek mindenütt az irányított gazdálkodás hívei, hogv a termelést a nemzeti ügy szolgálatába keil állítani és -hogy a termelésnek és a termeit javak elosztásának egységes, felülről meghatározott gazdálkodási terv szerint kell végbemennie. A radikálisabb felfogás szerint ebben a rendszerben megszűnne a termelő eszközök tulajdona. A német nemzeti szocializmus, a J " 7« '.a"'. <'’al-/;.)r-féle rendiség korántsem megy el ilyen messze, csak megreudsza- is- a termelést és elosztást, de nem I’ i 1'’’- a termelő eszközök tulajdonjogához. A totális háború törvénye az egész világon mélyen belenyúl íz egyéni és gazdasági szabadság világába.. Az állami beavatkozás mindenütt megnövekedett s csaknem minden ország kapott egy kis ízelítőt aiz irányított gazdálkodásból. A háborús kén ysz er gazdái k o-d ást azonban nem lehet az irányított gazdálkodással összetéveszteni, Sehol nem találkozunk oltom cl gondolással, amely a háborús gazdálkodást mostani merev formájában a háború után <s fenn akarná tartani, A mai állapotúak a háború után bizonyára enyhülnie kell,» mert hiszen a gazdasági élet nem tűr el tartósan erőszakos intézkedéseket és ezért a kötött gazdálkodás terén sem lehet túlságosan messze elmenni. Az uj gazdasági rend azonban mégsem tekinthető átmeneti jelenségnek, s csak illuzio- rusíták képzelhetik azt, hogy a háború után ott lehet folytatni a gazdasági életet, ahol abbahagytuk. A világgazdaságnak a két háború közötti válságai és megrázkódtatásai senki előtt sem tehetik kívánatossá a régi gazdasági -end- szer restaurálását. Ha azokat a hibákat és tévedéseket, amelyek az első világháború után annyi országban gazdasági anarchiára, általános elszegényedésre és levongyoiódásra vezettek, el akarjuk kerülni, jobb, eilcn.illóbb és a széles nép rétegek gazdasági és szociális érdekeit inkább szem előtt tartó gazdasági rendét kell megteremteni. Természetesen ezt az uj rendet nen teremtheti meg egyedül1 az állam és nem veheti át a magángazdaság feladatkörét. Az • állami gazdaságpolitika és a magángazdaság meg- fontolft szintézisére van szükség, amelyben az állam jelöli ki az irányt és a feladatokat, de azoknak megvalósítása az a magángazdaság feladata marad. Az állami beavatkozás csak akkor vezethet eredményre, ha nem jár együtt a mindenköri kormány tulbatalmával s ha a feladatokat nem egy, az életre ránehezedő bürokráciával, hanem egy uj, vállalkozó kedvű elittel alkarja megoldani. Mm a bürokrácia , ‘növekedése mindenütt együtt jár a fokozol- , ubb állansi beavatkozással. Minél több fel- j adatot kénytelen az állam magara vállalni, i annál nagyobb apparátusra van szüksége, amely természetesen nehézkes, lassú, felelő'ségtől :r- j tózó, s igy a társadalmi kérdések megoldására éppen olyan kevéssé alkalmas, mint a liberális rendszer vezető rétege volt. U j elit nélkül nem képzédhetbő'd. az irá,nyitott gazdálkodás. Olyan vezető rétegre van szükség, amelyet egy uj közösségi erkölcs kapcsol össze, amely aktiv, felelősségvállaló, gyakorlatias. Ha ezt ne n 'sikerül kialakítani, akkor tulajdonkeppen regi módszerrel igyekszünk a bajokat foltozgatni. Ezért döntő jelentőségű jövőnk -szempontjából az, hogy a most folyó gazdasági átalakulásnál a pozíciók, elfoglalása kizárólag a szakértelem, hozzáértés, erkölcs alapján történhessen. Az uj gazdasági rendszer mindenütt erős, szociális államhatalmat tételez fel. Az állam feladata kijelölni, hogy mit és mennyit tér nyeljenek, a létszükségleti cikkek árának stabilitásáról gondoskodni, ellenőrizni a nagyipart és korlátozni annak jövedelmezőségét, a nemzeti termelés szolgálatába keli állítania a tőkét, biztosítania kell az üzleti erkölcs érvényesülését, gondoskodnia kell a munkaerők fogtalkoz/tatásáról, de állami feladatként ie- lentkezik a munkásbiztositás kérdése, az aggokról és munkaképtelenekről való gondoskodás, a munkabérek igazságos szabályozása, a dolgozók üdülésének megszervezése és még számos kérdés. Elogy melyik állam milyen módszereiket fog alkalmazni a szociális igények kielégítésére, azt ma még nem lehet látni, ez egyebek között az egyes nemzetgazdaság >k tőkeerejétől is függ. Ha lesznek is majd közös vezérelvek, bizonyára minden állanának sajátmagának keli kialakítania maid a neki legjobban megfelelő társadalmi és gazdasági rendszert, ez a rendszer azonban mindenütt lényegében lesz más, mint a háború előtti idlők gazdasági rendje. VITA SÁNDOR. $PORT Sf H ft T F^B, f*,,(>i!C«árost <*dteö i Természetesen győzelmet varók csapatomtól, amelyet — ha tartja jó formáját — nem érheti meglepetés KOLOZSVÁR, j,unius 24. Nem kétséges, bogy a vasárnapi kupadöntő két szereplője köziül! a Ferencváros' előkészuie 'élt kíséri nagy érdeklődés. Ez érthető, mert a Ferencvárosaiak van a fővárosban legnagyobb szurkoló tábora, amelyre igen jó hatást gyakorolt az is, hogy az egyesület elnöki tiszt jót mnjga Járass Andor belügyminiszter vállalta el. A zxd-d-Miór együttes legutóbbi edzésén Sárosi ,dr. ki vételéivel, aki teniszversenyen vett részt és ott alaposan edzett, minden játékos misgjfelent. Az edzés folyamán gyakorlatok, kötelezés, kapur a- lövöldözié? volt a műsor, amelynek befejezése után Schaffer edző a következőket mondottá: — Szép játékot vánok a Magyar Kupa döntőjében csapatomtól, amely igen jóformába lendült. Természetesen győzelmiét várok és taai a , csatársornak ismét olyan napja lesz, mint az Újpest elleni mérkőzésien volt, altikor nem érhet bennünket meglepetié11. Tisztában vagyok azzal, hogy a kolozvsáriak körömszakaidtáig fognak küzdeni és nem lesz olyan keny- nyü dolog győzni ellenük, mint á tavaszi bajnoki találkozóm, amikor 3:Ö-Pai vertük meg őket. xAmir az öszieállitást ille'i, ninesten okom változtatni az Újpest elleni győztes csapaton és ezért változatlan összeáill'itástbán vesszük fel a harcot az erdélyiek ellen... A KAC pénteken délelőtt végezte utolsó edzését a városi sporttelepen. Eminek befejezése után a játékosok testületileg áz egyesületi otthonba vonultak, ahol rövid megbeszélés volt. Utána szétszéledtek, ká-ikii haza, csomia'gjiai után és a négyórái vonattal utaztak el a főváros felé. Erősít a, KAC l KOLOZSVÁR, Idény vége van és nemsokára ! következik az uj idény. livenkor lázas tárgya- j lások indulnak? meg minden vonalon régi szer- ' zeménveken való tuladás és uj szerzemények le- i szerződtetése tárgyában. Ez alól a KAC sem vonhatta ki magát, amely minden sikere ellenére is egészen sántit egy néhány poszton. .4 ne- i zetöség legutóbb a fővárosban tárgyalt az egyik \R fi. csapát igen jóképességü játékosával, akit egyesülete ki is adott és akinek Ieszerződ- tetése napok kérdése,. Szegeden is tájékozódott a vezetőség, de úgy- ( látszik eredménytelenül, mert odavaló játékos Kolozsvárra való hozataláról egyelőre nincsen semmi hir. Melyik csapat nyeri a Mătyâş-kopât f KOLOZSVÁR, június 24. A nemrégiben megindult és igen nagy meglepetéseket hozó Mátyás kupamérkőzések köz.ül legnagyobb je- ícntofégünek a vasárnapi Bástya II.—Szamosújvári Törekvés mérkőzés ígérkezik. Az előző fordulóban a Bástya ugyanis könnyen győzött a MT E ellen, a szamosujvári együttes pedig nagy meglepetésre győzött a Dési MKV ellen. A vasárnapi mérkőzés, döntő fontosságú a továbbjutás, tekintetében és azt vasárnap délután 4 órakor rendezik a városi nagypályán, Schmidt Béla vezetésével. A fenti mérkőzésen kívül még csak eg)' labdarugó esemény lesz vasárnap Kolozsváron; a KÁC II.-—Korvin barátságos, amelyét vasárnap reggel .9 órakor rendeznek meg a városi kispályán, Márton Péter vezetésével. A Jövő bónap első felében les^ a kolozsvári edzők értekezlete KOLOZSVÁR, junius 24. Beszámoltunk arról, hogy Kovács Béla, a kolozsvári kerület szövetségi kapitánya legfőképpen a fiatalsággal óhajt foglalkozni. Áz egyöntetű irányáras kérdésének megoldása végett a kolozsvári edzők értekezletének az összehívását tervezte, ahol leszögezzék azokat az elveket, amelyek szerint az utánpótlás nevelését egyesületenként végezni keli. A labdarugó idény végeztével most már idő és pálya is bőven rendelkezésre áll a fiatalság nevelésére és ezért a kerületi szövetségi kapitány úgy döntött, hogy az értekezletet a jövő •hónap első napjaiban megrendezi,, hogy a munkát minél hamarabb megkezdhessék. Az 1944. évi nemzeti teniszbajnokság végeredménye BUDAPEST, junius 24. Közel négynapos viadal után fejezték be a fővárosban az 1944. évi Nemzeti Teniszbajnokság küzdelmeit. Báláz időjárás nem volt kedvező, a versenyzők igen jó járókkal vonultaik, fel, amelynek végeredménye a következő; Férfiegyes: 1. Asbóth BBTE, 2. Szigeti UTE, 3. Katona UT'E. 4. Fáncsii Postás. Női egyes: 1. Flórián BBTE, 2. Peterdi MAC, 3. justis BBTE. Férfipáros: Fehér—Stolpa III. BBTE, 2. Asbóth—Meyer dr. BBTE. 3. Szigeti—Katona UTE. Női páros; i. Peterdi MAC—Somogyi BEAC, 2. Flórián—Jusţi» BBTE, 3. Gaílnerné BSE— Hidasdné BEAC. Vegyespáros: r. Meyer dir. —Flórián BBTE, 2. Fehler—Justis BBTE, 3. László BSE—Somogyi BEAC. ROZSNYAI JÓZSEF vezeti a Szabadka— Budapest válogatott mérkőzést, amelyet vasárnap bonyolítanak le Szabadkán. Budapest válogatottjában hat magyar válogatott játékos szerepel. Hagyományos erdélyi szellombaa, bátran, megalknvás nélkül küzd mindennap ». magyar nép boMopîb léséért Ellenzék* _____ \\ l||| iinmilll Iliim || a 11 Sporthír »Aló BUDAPEST tenisz válogatottja' ma reggel in dúlt el Pozsonyira a Pozsony tŞu'dapesf— /'"/ ráb városok közötti mérkőzésre ,1 csapat topjai Asbóth, Final, Fehér és Katona VITÉZ S0LYM0S1 ULÁSZLÓ, a leventék országos parancsnoka, nyugalomba vonult. Ltótljr kinevezése felől még nem történt intézkedés SQL YV NSZKY, Kerémji, Király, Csendes. Kovács, Zentai, Lazíts, Mihályi és Kövesi kéri viselik a válogatottját, a Budopésl elleni válogatott ökölvívó mérkőzésen. Úgy látszik az erdélyi tehetségekről ismét megfeledkeztek. ERCSIT Ujpell, csak még nem tudni kivel Egyelőre folynak a tárgyalások, de kell«) idő ben minden bizonnyal kirobban a szenzáció. SOS Károly, a Gamma volt edzője jelent meg a Ferencváros legutóbbi edzésén. A hirl 'nagy érdeklődéssel tárgyalják labdarugó szakkörükben. A bombatámadás ingóságok» ban okozott kárait a Tizes Szervezet becsüli meg KiCiLiO'Z&VÁtR,- június 24.. Már ko zöltük, hogy Ko>!oz:> váron a bomba- tárnaaMs kárainak felbsuv illésére alakított k-ánmiegá.l.lapitó bizottság a városházán megkezdte működését. A bizottság munkáját a pt Igármes- ter megbízottjaként László Endre dr. városi aljegyző vezeti, a pénzügy igazgatóság, iip-arfelúgy el őség, gazdasági fe! ügyied őség, ál-1 am építésze ti hivatal és az -ese ideges end okát-ük felbecsülésére az erdole) ügyelőseg állandó megbízottai a bí rjak Ká- lo'Ztsváron eddig mintegy 700 kárba- jelentést adtak be, de minthogy a káTbe; ele illés batárideje csak szeptember 2-áh jár le, előreláthatólag 3000 kárbejelentés Terül a bizottság elé, amely az ősz folyamán szeretné el végezni műn k áj át. • kárbecslés ro.urnkájániak meggyorsítása és leegyszerűsítése érdekében a bizottság megállapodott ab- ban, hogy a kárbecslést épületkároknál az építészeti hivatal és az erre felkért építőmesterek, az ingóságokban- okozott károkat a Tizes iS meri vezet tizedesei, a gazdasági károkat pedig a gazdásági felügyelőség alkudba uüev. a b ói kezett kárbejelentések soiTeirdjében s ha szükség var reá, egv.fu erst*ékben' külön szak. értőket is maghal Igát s csak ezután tesz javaslatot a kártalanításra. Tájékozásul közöljük, hogy ipari és mazda-i.nri károk esetén a káptalanit ás legmagasabb összege 3000 P, hü.torkárokt óik lakhelységenkint 1500 P, mhákárokiiiiáii púdig 1500 P. Épületkárok »esetén sem gyorssegélynek, sein kár talani fásnak nincs he- Ive, ellenben a he.lvreáliitasi imun- Ikâiaţdkbcz a hatóság építő anyagólt és 'flnnkaoről ad Ingóságok teljes megsemmisüléséinél a forgalmi érti •-•két, ingatlanoknál az újjáépítés k (át végeit. meerof!reál cVüott b ázakn ál pádig a. kijavítás költségeit tekintik kárnak. KOI .07,SVAKON ERŐSEN MEGROSTÁLJÁK AZ ÜZLET ÉS MŰHELY IGÉNYLÉSEKET. Kok zsváa-on már ^ & bombát ámíad ás előtt is. de azután különösen .tömegesen jelente1 té'k be volt zsidó üzletekre igényt, üzlethelyiséggel n jrg rendelkező kereskedők, a bomba támadás uitén» pedig a bombák áros ültak. Kétségtelen, hogy au angol tenor támadás sok ki>- ijpniros műhelyét és kereskedő évtizedes fáradtságos munkáiáual megszerzett üz~ letbelyisiégéit*' sen vm! sí tette meg. Igen sokan voltak azon bán olyan k is, akik a váró-Un ikra zúdult szevencsietlenseget arra alkar ék kiha;>zná»by. Hogy maguknak az előibibíniéil. jobb -életlehetőséget, sőt ki ■kell mondjuk nvillan, munkanélküli létalapot te remi venek. Miután az iparható- sáig meggyőződött arról, hogy egyes iparosok és kereskedők nem lé ez.5 bomba- káirofcíit jelentett .k be. a jövőben szágo- ruH.tban rostálják meg az igénylők jego- cu'lts‘ágát, hielvszini szemlével állapítják mes'. hogy bejelentése megfelel-e' a tényeknek s csak azután utalnák ki. részükre műhely, illetve űzte.helyiségét. Éppen ezért a volt zsid A túl a idomban 1A- vő üzletek kiosztása csak a jövő hét végén kezdődik meg. Elmarad ^ ref. kollégium L934 ben végzett növendékeinek érettségi találkozója. Ezúton értésit-iean volt ősz tálytátlsaimát, hogy a junius 25 éré te!rvezie.tt, 10 éves találkozónkat az Alma Mater- igazgatósligával <>gy- hangman bizonyos okok. miatt őszre halászijuk. Szabó Endre, UÉ gazdasági isié
