Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-23 / 140. szám

ELLENES« 1944 ft» aius 2& Ki felelős a légíháborM elfajulásáért f Terror-hullám Olaszország, Franciaország és Magyarország felett Befejező közlemény. A tervsaeirü angol liétgétenrcr n-éaniet or­szági kezdete után végágceperte az euró­pai szárazföldiét. Ebben a barchan nem. volt káimálet és meni volt belátás. Min­denekelőtt a bosszú és düh, ami a német­országi városok ind: kofát fan mdgítáirnr'­diásában megnyit! vámul t, vezette a fasiszta Olaszország külturkninQsekfc/eai felmérhe- fcedLen városai elleni boiiAházásokat is. Ami * brit hánszclgáilat jelentéseit az oteiszok ellen, végrehajtott terrorral kap- ctolatfca jeHlemea, részben különbözik az eddig íhiaszyáiltiafctól ■ Míg a német váro­sok bzonlbázásaikor csaknem mindem ese"- ben agy omfe.allgattálk vagy legalább is ta­giadni akartaik a polgári célpontok m,eg- semrrnisrltését. az olaszokkal kapcsolatban már a lega'mikutább hangon vallják be. bogy támadás a iik cé1 pontjai nem az ipaeri vagy katonai központok, hanem az olasz nóo erkölcsi erejének megtörése és a fa­sizmus bukáséinak elökészi lése. Poklot zúdítanak Rómára Tanulságos egy-tkót idézet ide iktatása: „NEWS CHRONICLE”, 1940 november 2. , Meglepődtünk, hogy Nápolyi bombázták. Kezdetnek mindenesetre jó és biztató. De Nápoly még nem egész Olaszország . . , „DATLL MAIL”, 1940 november 8. W. Feather Stanley kérdezi egyik cikkében: Miért nem tették a RAF egységeink Rómát a föld színével egyenlővé? A sajtó hangja nem változik egy évre rá sem: „DAILY EXPRESS”, 1941 október 2. El­tekintve az ipari és katonai célpontoktól, nem szabad szem elől téveszteni, hogy moSt már inkább, mint valaha, meg kell törni az olasz nép erkölcsi erejét is. Es mi alkalma­sabb erre, mint a légitámadás? Mádnak az évek — a cél változatlan. „DAILY MAIL”, 1942 szeptember 23. Ütött az óra, hogy a szövetségesek felszá­moljanak minden gátlással és kimozdulja­nak határozatlanságukból. Rómát végre bombázni kell. „BOSTON HERALD”, 1942 október 25. A főhaszon, ami a bombázásokból a szö­vetségesekre hárul, észak-olaszországi vá­rosok állandó támadásával az olasz nép er­kölcsi erejének lankadásában mutatkozik meg. A LONDONT RÁDIÓ HÍRSZOLGÁLATA, 1942 december 10. Az angol bombázó köz­pont Turint romhalmazzá akarta szétverni és ezzel csak a jó ügynek tett volna szol­gálatot. A központ erre a legnagyobb bom­bázókat és hozzá a legnagyobb bambákat választotta ki. „TIMES”, 1943 május 12. (Parlamenti beszámolóból): Balfour százados az alsóház­iban bejelentette, hogy' az angol légihaderő a Vezúv eredményes bombázásának érdeké­ben összeköttetésbe lépett földrengést kutató és vizsgáló szakemberekkel. „COLLIERS-MAGAZIN”, 1943 augusztus 28. (Reynold haditódósitása): Csaknem megszállottan repültek az amerikai pilóták Róma felé és a visszatéréskor kitörő örö­müknek a levegőben véghezvitt, eszeveszett hancúrozással adtak kifejezést. A támadást megelőző napon, vasárnapba pilóták vala­mennyien istentiszteleten vetlek részt. Fel­szállásuk pillanatában egyike, a tábori pa­poknak a fiuk felé kiáltotta biztatásképpen: „A poklot zúdítsátok Rómára.” Erre a biz­tatásra azonban vajmi kevés szükség volt. Az angolok tárni?.dásávai kapcsolatban 1942 december 2-á beseádtében Mussolini is lesaqfieate, hogy'' az orvtámadóik kizáró­lag a városok lakot:1 és műkincsekkel teli negyedeit semmisítik nneg, Álikitás árnak bizonyítására felsorolta a mái' elpusztított műemlékiek, könyvtáraik, középületek, templomok és 1 akóház-k statisztikáját. Aligha jelent meg Róma évezredes tör­ténelme folyamán ennél ízo-morubb nyom­tatvány . . . A Giornále dTtalia le is szegezi, hogy a terrortámadásuk emberi kéipÉele+et fe­lülmúló barbárságáért kiét emberinek kell , viselnie a felelőssége z> történelem iíé- lűszéke előtt: kizárólag Churchillnek és Rooseveltnek. A Mes'ajOjésro felteszi a kérdőit, vájjon I Gl?u.rchillnek nem~e jut eszébe a lélkiis- I méret-vizsgáltait iritka pillanataiban, hogy i mind?rzt, amit parancsából! kedvenc piló­tái olasz földön megsem-mási etnek, az em­beriség pótolhatatlan kincseinek is leg­drágább diainakja,i? Ha ez nem jut eszébe, azzal mindenképpen tisztában kell .lennie, begy a tengeri kalóz fogalmát ő vitte át a levegőre: az utókor majd ebből a é- nmlkörhől választja neve mellé a törté- nelmd melilé(kn.evet. polgári lakosságot leírhatatlan fájdalom ke­ríti hatalmába és felbecsülhetelen művelő dési kincsek pusztulnak el. A légiháborunak ebben a szakaszában teljesen elhanyagolhat juk azt az állítást, hogy a polgári lakossá­got meg akarják büntetni, meri itt valójá­ban a nemzetek ösztönös eUenállóképessé- gének aláásásáról és kiirtásáról van szó. „DAGSPOSTEN”, 1943 március'12. Lübeck szétrombolása a legkiállóbb példa a nem katonai és hadicélpontok elleni légitámadá sok illusztrálására. Nürnberg és München műemlékeinek jajkiáltásai ugyancsak vissz­hangzanak a világban. Mindez azonban nem elég: a brit alsóházban újból és újból felcsendül a kivánalom Róma bombázását illetően. Itt már nem uralkodik más, csak a vak bosszúvágy és gyűlölet. Törökországban a neme: nép türelme keltett csodálatot, amellyel e barbárság sorozatait sziem/l élték. Az Ulus című na­pilap kétségbe von ja, hogy valah.9« is meg­törheti a német nép életakaira áit a lég;- terror. Portvqália legjelesebb köz?rótna-k egyi­ke. Pimiemta Alfredo dir., -.«z Bteera hatáb- jain mond k-emtétny ítéletet. „Az a hadvi­selés — írja — amely tervszerűen nem katonai cél,pontoka' támad; az a hadvise­lés. amely békés polgárok életére tői’; az a hadviselés, amely gépfegyver‘űzet nyit. áEatr '< és emberre .egyaránt, az már nem máts, mint .gyáva orvtármdá.?. Nyírt vá­rosok megSeioetészea'ü támadása. kórhá­zaik, tempi1 omok, iskolák elpusztítása, már nem hadviselés, hiamem, barbái ság. szé­gyen é'~ nem utolsó sorban pimaszság'“. És így az idéztetek ezreit tudnék ide j iktatni a Siemleyes sajtó tömérdek ezirá- j nyu meanVüaiVozásatoól. LénysNébeti va- j lantienmyi eigene, mend. és ©gyei állít, amit j tálán. Pimiemta foglalt össze a legtömö- j rebben: , Nyílt városok meplepetésszerü támadása, kórházak, temnlomok. iskolák elousz-Hasa már nem hadviselés, hanem barbárság, szé- j gyen és nem utolsó sorban pimaszság.” A felhélVredás hangorkéntpi'r«. n.em hogy eteituóták volna a rrvte'élyi-',0' 'tot 1 ftme-déiok htufHitmai, harem t-ckt Jete'riet- toh m V'tá^re-'krü;. Kiézd.Tiien rrrg csak német területek ellen hajtottak végre terror-téma dg sokat és részben katonai cfVjn dk ette». Éré nevezték el „target bomb ing“ -nek. vpgyrs oU bcrriSázáCmák. KiteTib azonban áttértek a nyílt véresők tervszerű támadáséra és ekkor már a ka­tön.-ii célpontok mellé a polgári lakosság is súlyos károkat szenved. A háború har­madik szakaszát jellemzik a fétobmbázar- sok, vagyi.s „clerea. bombing eljuras, amelynek c-f-'kitüziéseilu. z V v/.ont csak í polgári területek tartozol jk. Az „acrea í bombing“ alkalmával kijelölik a megtá­madandó négyszöget és függetlenül an­nak katonai jelentőségétől, elárasztják b'mbáikk'i]. (Ezt a módszert követték az angol repülők Kolozsvár június 2-i meg- i támadása alkalmával is). A.z angol sajtóm gn.vila kozákokból kii- tümik, hogy ennek a módszernek kialakí­tás áb-u mukk ra része volt a brit közvé­leménynek. Az újságok, folyóiratok es szaklapok minden egyes számában talá­lunk erre adato-t és adalékot. C-üpáin Íze­lítőül közhír,k néhányat: „WEEKLY TRIBUNE”, 1942 szeptember 4. H. G. Wells Írja: A németek megfojtására csnTv egyeben módszer van: bombázni tábo­raikat, fclgvuj‘ani erdejüket és halált szórni városaikra. Minden németre bomba­szőnyeget kellene teríteni. „READERS DIGEST”, 1943 május 10. Francis Drake, a légiügyek előadója: Né- me’országbt a légiharcok terrorjával kell ki bombázni a hadviselő lelek közül. Van azonban, aki még ennél is tovább megy. Woo tun kerü et vikáriusa, S. E. Gottan nyilatkozott a Daily Maü-r.ek 1940 rktabíir 31-én és szór cl-szer a a követke­zőiket mondta: „En mondom nektek, pusztítsátok el a kölni dómot! Bombázzátok a római Szent Péter templomot. A kutyák csak az erősza kot ismerik.” És igy tovább, mind a m-á napig, Tűig az ellenfél nemes türelme is elfogyott. És megindii _ut.t,a tűzesőjét a,y angol fé-’.-zi- getre. mielyrek lángcsóvái must. 200 kilo­méterre fényiének és ugyanakkor a pápá­hoz fordulnak segítségért . . . * A felelősség kiéi dé-ének boncolgatásá­ban elfutottunk a irrr. nanig, amrkrr az áldozatok ezrei és a hozzátartozók :záz- ezrej kérik az eget: bűn lesse meg azt, aki ei*ő-':3'k a1k?lmia-T,t.a -j férfiak harcában az mer'ások és a hátulról le-döfések rri'id,rz)3ÍV’áit. TTgv vá'nü/k. az olvasó élőt; ezek utár érztüt fp-ralirrp.k állanak a. kezdet kez­detéről és a vég végezetéről . . . (—ó) fl Házfu'aidonosok Egyesülete is a lakásklylaSássk le ülyizsBáiásáí kívánja A szétbomházícií hasak vizdijónak k érdé«e Franciaország szövetségesének bombazéporában Az egykori volt saötvetségies, Brancááor­szag, sem kerülte el sorsét: az angol bombák és gépfegyverek éppen úgy vé­gig pásztázták 8j „gjioire“ nemzetének üaemt földjté , akár a máméit vágj’ olasz te­rülteteket. Hogy eeit az elbánást mivel ér­demelte ki az a nemzet, alti angol bizta­tásra. angol érdekek védelmében vérzett el, Fjzt setnkd sem tudná megmondani. A véd leien ember keserű fájdalma csendül ká az agg Pétain marsall szavai­ból, valahányszor mjegííekántd az egykor fényben ustó párisi utcák romhalmazat, vtagy segélyt oszt. vidéki városok amúgy ts . szegény munkástelepek feldúlt lakói­nak. PÁRIS, 1942 március 4. A Havas iroda jelenti: Pétain marsall, aki a ma éjjel szét­bombázott városnegyedeket megtekintette, emberileg érthetetlennek jelentette ki azt a magatartást. amelyet az angolok egykori szövetségesükkel szemben tanúsítanak. Egy ország lakosságát, amely véres háború és annak következményei miatt teljesen kép­telen a védkezésre, igy és ilyen módon megtámadni: pétdátlanság. A támadás úttá lános felháborodást keltett és azt nemzeti szerencsétlenségnek jelentették ki. Két nappal később Rétaihintek újra al­kalma nyitott vol szövetséges társa kedv­telései felett gondolkodni. PARIS, 1942 március 6. A Havas iroda jelenti: Pétain marsall egy küldöttség előli kijelentette, hogy a történeiéin fog Ítéletet mondani volt szövetségese embertelen maga­tartása felelt, aki először katonáinkat küldte a halálba, hogy két évre rá a nolcári lakos­■n— o i_ov_.H_Afv^icYvw 1 y -i—<> k/Jüi. ^ C'-'t LC“ ben, úgy a- sorozatos támadások kibonta­kozásakor is an illető országok kormányai taltaikozásukat fejezteik ki a londoni Vor- mányaaitJal a meg nem engedett hadvi­selési módszerek, alkálim zása ellen. Sem­leges körök sem nézhették szó nélkül ezt a hallhatatlan légi gazdálkodást és saj­tójukban számtalan szór állást fogl-ltak a napról-napra elkövetet, barbárságok megszüntetése mellett. Ptropagandáháló- ■'tűk igjényibíHuételévei azonban nagymé­ságra is megnyissa fegyvereinek pusztító tü- zét. Nincs kibúvó és nincs olyan hadi jog, amely menteni tudná az emberi tpdat előtt azt a vérengzést, amit az angolok elkövet­tek. Az Oeuvre 1942 március 8-i számában rövid pár mondatban jellemzi az angolok magatartását: — Mi jövünk segítségetekre akkor, ami­kor szükségetek lesz reánk — mondották pár évvel ezelőtt az angol pilóták. Bizony, erre még szükségünk lehet. 1940-ben azonban nem jöttek segítsé­günkre. 1942-bén megjelentek Franciaország kék egén, de azért, hogy a munkásság és pol­gárság ezreit küldjék a halálba. A világ közvéJ ©mén a franoiiaországi eseményekkel kapcsolatban is épp oly megdöbbenve állít. A statásv iíkálk itt is a már ism%*t ada/tokat tartalmazták: mun­kásnegyedek, kórházak, polgári otthonok, templomok, stb. A kép semmi': sem változik, ha francia területről áitpiiilliamliuínik a szomszédos dán vagy belga tájiakra. A romíbi-!imiazok ép­pen U|gy vionjíáik felelősségre a bűnöst, mint a német vagy olasz területeke'n. És vaijjon mivel end emel te ki Magyar- ország .az angol légiterror alikailmacásá t. Pőváro'a és vidéki városai korán sem neveziietőlk kiatonei vagy ipari gócpontok­nak^ hegy azok megseniimiritóse döntő be­folyással lehessen a háború ki menetelére. Vagy talán a kolozsvári Kőváry-telep hadműveleti célpontnak Ítélhető a felhő nélkül!i tászia égboltból? ivi.u u'ciuyuvciu«..i nnaiu>t:a<K a mjeg'DOTiraAi- koziás huaigjiának elfojtásaira. Sok esetben sikerrel is járt alkotójuk, de annyi iont és iígéret miéig sem volt a szigeten, hogy az emiteri hangot kitteia és jz fednie szókrmendást teljesen elfojtsa Svédország sajtója a következekben reagált: „SOCIALDEMOKRATEN”, 1943 március II. A 1 ronlmögötti országrészek bombázása a világtörténelemben előfordult hadviselések legbarbárabb formája és megnyilatkozása A KO.LOZ’S'VÁB,, jDDiteSi -2B. A Ko-lioz,si­vár éltein, irééziett. légitámadás kát iáit még 'mean irtáik ö^cíe. Eddig iS' bizo- nyiois azoc.beini az, h.,?irr\7' a. kivnagyobb kárt. a bombrízoiH vánoLSinegytel ház­tulajdonosai szón védték. A Kolozs­vári HáiZitiiilaijdri osok Egye nliefe rro»S't irja cn*«®-© a. kár lkat & jgyek- síziik a kártsízonveicteitt ház tulaj donto1- sokort — úgy, ahogy” lehot —1 sogite- •ni. Botos János, a Háztulajdonosok Egyesületének igrAz-gatója, a t.error- táirnadiás követkéiziinényieáir i51 mu n,k ar társunkinak a ikövotkezőketi mom- doitta: — A beim ba. támad ás követ Ivetz.té­ben a kolozisvári háztmlajdonosok bombakára f ether siüilihate tl'en. A (megrongált vagy'1 elpusztitidt.t házratkl j legnagyobb százaléka kisebb míim- kásház, de elpusztított a föld színé­ről a l>efmbáziás több emeletes házat és egv háromeme]>eies házalt is. Ntean- csak vagyonuk'at, bánom életlehlető- siégeikeit is elvesiztiették azok, kik­nek házait a,z angol szászok terrorja miegse mm isi tette s ezért, ai háztulaj­donosok természetesnek találják a;zt, hogy a pénzügyi hatóságok a bom­bázott házak adóját törlik. Ugyan­akkor azonban nem hallgatják el ai bírál atot a. városi vizüiz.em.meil szem­ben, amely még ilyen katasztrófa után is ragaszkodik ai vízvezetéki szabályrendeletnek ahhoz a szaka­szához, hogy a vízdiat csak akikor törli, ha három hónapig lakhatatlan a vizite"í fizetésére kötelemet,t lakás. ■ T ehetetlen vizdijat. követelni a telje­sen t ön k rém en t háizt-n lajdion őseik tói. — A bomba károsultak' elhielyiezé^ s.-éinél a hatóságok nagy figyelemmel és jóinchilattal jártak el. sőt seiksizor túlzott igényeket is kielégítettek. A '• í] ion) bá zottak elhel yeziósét m eg­könnivtilelte, hogy az eltávozott zsi­dók lakásai a hatóságok rendelkezé­sére állottak, do fel keJl hiVTiurvk a. hatóöágrjk fígiteimét. bogy ai bosn.há­'Tett területen sok olyan háziulajdo- ■vi's is lakik,, akik egész élet ük mun­kájának fáradsággal szénzett. gyümöl­csét vesztették el, tehát ebeket is s*e- gélye'ztnn kell valamilyen módon. —- A lakáskiutalásokkal kapcsolat­ban sok elhamarkodott intézkedés tcGfent, sőt egyes visszaéliéseikről is- beszélnek. Ilyen körülniényeik között — mánesak a város vezetőinek te­kintélye miegóváisa érdeikéBiein is — szükség van arra, hogy atz összes la*- káskiutaJ ásókat felül vizsgálják s mindazokat, akik a zsidó lakásokból indok nélkül a legkitűnőbb helyeket foglalták el, költöztessék azonnal vissza, különösen azokat, akik nem laktak bombázott, területen', lakás­sal rendelkeztek eddig s csak fény- űzési és kényelmi szempontok mi­att foglalták el a zsidó lakásokat-. A H áztn la j d on o so k Egye sül ette egyébként részvéttel és szeretettel áll a bombák árosul t háztulajdono­sok 1 end e 1 k ez és ér é. KISAJÁTÍTOTTÁK A ZS.IDÓ VA­GYONOKAT ÉS Z A Kte)LA,S Z OR SZ ÁG­BAN. MrIIáíróiból jelentik: Az észiakolasz- otrsziágü ,isi dó v-gynnok M&ajátitása -őrá:m eddig a 35 tartomány közül 'izernégyben cajiáitirtetttiáik ki a zsidó vagyonokat. Azok ,a nészvíénytársaságok. aniielyek a zsidó rétswénytullajd-n.osok neveit május 30-ig miéig p.em közölték, ént június végiéig kö­teleseik meglenni. Torinóban és Milanó­ban mogikezditék a zsidó tulajdonban lév5 háziak lefoglalóráit. Modena tartomány négy közséieiéihem megállaipitották, ho;gy sziámrs zsidó család miég nyoicszobás és ennél is nü.^obto Ukásoikikal rendelke­zik. Bceiket a lakásokat moh menekü1 tek részére foglalják le. Eddig összesen 701 zsidó mtezőigiazdaságS bár'okot foglaltak te az állam sziámáira, kereken 30.000 hek- tárrail. (NST). PAPIBBAN, írészerbüii, irodai te!* szerelési fárgyakbaii telies raktár? 3iá! 32 ..Elleazék41 kSnyresboitbaa. Barbárság — szégyen — pimaszság

Next

/
Oldalképek
Tartalom