Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-23 / 140. szám

II

1944 'ju»ius

fi L £» fi N'Z fi fi,

I város ás falu ui találkozása

A főváros és a nagyobb magyar árosok bombázása után azok lakos- ágának egyxésze íalvainkba és ta- tyáisíkra húzódott ki, A magyar faliak házaiban városi asszonyok és ryermekek talállak menedéket, Uj sikálom nyitott a falu és város ta^ ál hozására. Ebből a találkozásból ok minden kitűnt, amit eddig leg» eljcfob csak sejtettünk, de nem ismertünk. Köteleségünk ennek a ta- álkozásnak a jelenségeit fölmérni, értékelni és az azokból következő narancsokra egymást fi gyeim eztetni.

1 falunak és városnak iyen mérvű alálkozása a magyar földön eleddig iohaseni történi. Eddig a falu jött a károsra, most a város vonult ki íal- rainkba.

Mindenekelőtt az látszott meg, bogy a városi ember nem ismeri a falusi életet. Nem tudta, hogy milyen egyszerű körülmények között él a magyar kenyérért izzadó föld népe. Most alkalom nyílik arra,, hogy a magyar kenyér termelésének egész folyamatát és az érette végzett! munka nehézségeit a város is megismerje és igazán értékelje,

 legtöbb yárosi ember városi igényekkel jelenik meg a faluban és azok kielégítését maradék nélkül j megkívánja. Az egyik faluban reg- j gél, a csordahajtás idején, ami tér- j mészetesen megfelelő állat bőgőssel j és kiabálással jár, az álmából fel- i riadt nagysága az ablakon keresztül rákiabál a pásztorra, hogy ne zavarja az ő csendjét és halkabban hajtsa j a marhákat, mert ő városi ember és j nincs hozzászokva az efféle zajhoz, l Egy másik faluban az utcára néző f ablakban piros sznnyeegt ráz az ur- \ nő. A harctéren küzdő katona fele- ij sége arra hajtja az ökröket. Szépen kéri a városi testvért: hagyja abba a szőnyegrázást, mert megbokrosodnak az ökrök. A kérést jogtalannak ítélik, tehát nem teljesítik, A két állat a piros szőnyegtől agy megijedt, hogy azóta nem lehet őket a ház előtt elhajtani. Az asszony kénytelen volt a két ökröt eladni.

Apró, kis dolgok ezek. Talán említésre sem méltók. Â falu élete azonban ilyen jelentéktelen esetekből tevődik össze nagy egésszé, A falusi ember, igen helyesen kicsi jelekből szokta az idegen embert megítélni

Az bizonyos, hogy a f aluban a városiaknak mindent meg kell fizetniük: a lakást, fát, tejet, tojást, stb., tie mégsem szabad a kényszerű falusi lakozást rideg üzleti alapon fölfogniuk. Nem lehet az az elv, hogy fizettem, tehát ennek ellenértékéképpen mindenre jogom van. Tisztán kell látnunk, hogy azt amit a falu a városiak érdekében tesz, lényegében nem lehet megfizetni. A legtöbb falusi ház két lakrészből áll. A kisebbik egyben konyha és lakószoba, ebben folyik a ház egész élete, A nagyobbik, úgynevezett tiszta szobát rendszerint csak ünnepi alkalmakkor szokták használni. A falusiak ezt a tiszta szobát és a konyha használatát engedik át a városiaknak: egész lakásuknak több mint a felét. Ezt szóról-szóra kell érteni. Kérdem, hogy ezt az áldozatot és az ezzel járó kellemetlenségeket meg lehet-é fizetni? Szerintem: nem.

Az egyik falusi asszony mondotta: vájjon a városiak, ha mi kerülnénk bajba, átadnák-e akár pénzért, akár ingyen lakásuk nagyobbik részét? A magyar testvériesség és bajtársias- ság ezt az áldoz atei g városiaktól éppen olyan természetesem megköveteli, mint a falusiaktól. A faiurai húzódott városi kérdezze meg magától, hogy ö hajlandó volna-e elsősorban a szalonját és mellette egész lakásnak felerészét falusiaknak átengedni? A maga mértékével mérje és értékelje a városi ember a falusi magyarok jóságát. Mástól nem kívánhatjuk azt, amit hasonló hely* zetben mi nem tennénk meg őérette. Akármennyibe is kerül a; falusi, élet, a faluba költözött városiak ott vamdé gs^retetőt élvednek* Tehát

mint vendégeknek kell viselkedntök. A vendég legelső kötél esség® pedig a venéglátókhoz való öntudatos és illedelmes alkalmazkodás. A városi, menekültek teljesen rá vannak utalva a falura, tehát nekik kell az előzékenységben és megértésben, jó példával elölj áradok.

A városiak egy része a kényszerű falusi lakó zást egyszerűen nyaralásnak fogja föl s a faluba nyaralási ruhadarabjaival és erkölcseivel együtt vonal ki. Pizsamanadrágom, fürdőruhás, sortos, szétnyilópon- gyolás, cigarettázó urholgyek jelennek meg a falusi házakban, utcákon, réteken, erdőkön és mezőkön. A falu pedig, jogosan és természetszerűen, betráníkozik. Falun: házban és kint a szabadban tisztességesen föl kell öltözködni és a jó illem szabályait sokkal inkább meg kell tartani, mint a legkényesebb szalonokban,

Á falu megfigyeli a falad közé menekült városiakat. Eg /es emberek egyes cselekedete ti alapján a várost, a városi embert ítéli meg, Az uj magyar élet alapja a nép. Az ő szolgálatába kell állítani az állam és társadalom minden élettényezőjét. Ennek a magasabb célnak használ vagy árt a városiak falusi viselkedése. Itt az alkalom a falu és város lélek szerinti mély összefonódására. A falusiak megismerhetik a városi emberek gondját-ba$át, tanulhatnak tőlük egészségesebb és magasabb színvonalú életet. A falu anyagiakkal szolgál a városiaknak, azok pedig értékes lelki ajándékokkal és szellemi hatásokkal mutathatják meg hálájukat. A városi asszony vigyázhat házigazdája gyerekére, ápolhatja a kisgyermekeket, mesélhet nekik, énekre, játékra taníthatja azokat, mig a ház népe a mezőn dolgozik. A falusi ember szivéhez a legegyene- sebb ut a gyermekén keresztül vezet.

Ha én falusi lelkipásztor volnék, összejövetelt rendeznék híveim s a városból jöttek összeismertetése céljából. Közös alapokat teremtenék a kétféle: falusi és városi magyar alá. Hiszem, hogy ez a szolgálat megteremné a legértékesebb gyümölcsöket. A legkisebb faluba is költözött any- nyi intelligens városi asszony és tanuló, hogy azok egy kedves műsoros ünnepély programját ki tudnák állítani. Az ilyen alkalmat szépen föl lehet használni a magyar testvériség ápolására,

Rég várja a megújulást sürgető magyarság, hogy a falu és a város magyarja egymásra találjon és egymás szolgálatába álljon. A találkozás alkalma itt van. Tőlünk függ annak tartalma és formája. Sok. áldás támadhat mostani szorultságunkból, ha az alkalommal mint felelős magyarok élünk.

LÁSZLÓ DEZSŐ.

l/ég&

AmiíM érdemes U*U.,

A kuUs&zo&Ukűd

Páger Antal kolozsvári vendégszereplésével kapcsolatosan Önkéntelenül is eszembe jut, hogy másfél esztendőn keresztül nulyen csúnya hajszát és mennyi sajtótámadást kellett elszenvedni a nagy magyar művésznek! A közvélemény nem is sejthette, hogy mi történik a ■színházi világ és főleg a filmgyártás boszorkánykonyhájában, ahol Págért egyik napról a másikra „el akarták intézni“. Jogosan feltehetjük a kérdést, hogy mi volt tulajdonképpen Páger Antal „bűne“ az úgynevezett baloldal szemében- amiért eszközökben nem válogatva, kíméletlenül hadakozott ellene. Azt a gyenge és átlátszó hazugságot már az első pillanatokban sem fogadtuk el, hogy Páger ellen azért indult meg a lelkiismeretien hajsza, mert a magyar filmgyártásról és annak jövőjéről mert beszélni az Egyedül Vagyunk című folyóirat előadóestjén. Ezen az előadáson más művészek is szerepeltek, de ezek nem „fájtak“ a baloldalnak. Egyedid Páger volt ^gerenda'' a szemükben, akarói azonnal megállapították, hogy politizáló színész. Hozzátették, hogy véresszáju jobboldali, meggyőződései Irnrédysta és mindezek a vádak olyan bűnök, hegy el kell tűnnie a művészi világból.

Azok, akik ismerték a Páger elleni hajsza inditórugóit, nagyon jól tudták, hogy nem az „Egyedül Vagyunk“ estje miatt történtek a rendszeres támadások. Páger Antal színpadon és filmen egyaránt az igazi magyar gondolatot képviselte. Páratlanul nemes művészetével megdöbbentő erővel elevenítette meg a magyar élet visszásságait, úgyszólván művészi előhírnöke volt a keresztény, szociális éi népi Magyarországnak. Á művész egyre jobban növekvő népszerűsége kezdett veszedelmes lenni azoknak, akik mindent inkább akartak, mint ennek a világnak eljövetelét. A 'em annyira a személy fájt nekik, hanem a gondolat, amelyet Páger Antal képviselt. Ezért kapaszkodtak bele abba a hajánál fogva előrángatott érvbe, hogy Páger Antal politizál, bűnhődnie kell tehát, mert az igazi művésznek nem szabad, politizálni.

Most már rossz álomnak tűnik fel előttem, ami ez alatt a másfél esztendő alatt Páger Antallal, történt. Érdemes néhány epizódot feleleveníteni ezekből a históriákból. amelyeknek magam is tanúja voltam. Több mint trz esztendő óta meghitt és meleg barátság fűz Páger Antalhoz és családjához, természetes tehát, hegy őszinte felháborodással és aggodalommal figyeltem a „Páger-ügy“ körül felkavart mesterséges vihart. Bizony nagyon sokszor keserű szájízzel azt. éreztem, hogy innen, Erdélyből el sem tudja képzelni az ember, mi minden történhetik Budapesten. A cenzúrabizottság ‘mindig talált kifogásolni valót az uj Páger-filmek ben. A -filmgyártókkal titokban, tapintatosan közölték, hogy ..nem jó üzletid' Págerrel filmet csinálni. Magam is fültanaja voltam, egy telefonbeszélgetésnek, amikor ugyanaz a filmgyártó, aki súlyos százezreket keresett a Páger-fii meken, telefonon bmoadott egy mér. eíczálz^ mepkdtözt

megállapodást, valami, mondvacsinált ürügy alapján. Az volt a terv, hogy Págert le kell szorítani a film területéről és nem szabad alkalmat adni, hogy a keresztény és népi magyar gondolatot továbbra is szolgálhassa. Arra is kiterjedt a maffia figyelme, hogy régi Páger-filmeket is levétessék a műsorról'. ■ Megvolt hozzá az összeköttetésük. Hivatalos nyo-~ másra sehol sem lehetett bukkanni, de mégis az. a helyzet állott elő, hogy valamilyen titkos kéz irányítására úgy a fővárosban., miirt vidéken mintegy parancsszóra levették a műsorról a Páger-film eket.. A talmi barátok is elmaradtok. Akadtak olyan színészek, akik azelőtt valósággal lesték Páger Antal ,kegy.' eit“, de a baloldali támadások óta úgy kerülték, mintha leprás lett volna. A fenyegető levelek és névtelen. telefonálások tömegéről nem is érdemes külön beszélni. Ez olyan járvány, amelyhez mindenki hozzá van szokva, aki a közéletben szerepel. Csak, mint jellegzetességet említem meg, hogy egyik napon felhívták Páger Antal feleségét és az ismeretlen telefonáló azt kérdezte tőle: igaz-e, hogy a férje húsz zsidó gyerek kosztján fizeti naponta, csakhogy a baloldalt kiengesztelje.

Végé-hossza nem lenne az ehhez hasonló esetek felsorolásának, amelyekkel Páger Antal idegeit is fel akarták ellenfelei őrölni. Páger éket azonban nem tudta megtörni a magánéletükre is kiterjedő szívós hadjárat. A művész továbbhaladt a megkezdett uixm. Fanatikus hittel, töretlen lelkesedéssel. Kihozta Kerecsendi-Kiss Márton darabját, „Az elsőt“, amely ellen valóságos összeesküvést szőttek ellenfelei. Először a szereposztás körül támasztottak bonyodalmakat, majd amikor ezek elsimultak, mindem rendelkezésükre álló eszközzel meg akarták buktatni az előadást. A baloldali irányzatú sajtó gúnyos és lekicsinylő hangon valósággal ledorongolta a darabot és azt hitte, hogy ezzel megpecsételte a darab sorsát. Mégis másképpen történt. A józan ité- letü magyar közvélemény .átlátott a támadásokon. Hiába acsarkodtak a rosszindulatú kritikusok, a Kerecsendi-Kiss Márton-darab mégis több mint kétszázszor színre került és a nézőteret, mindig zsúfolásig megtöltötte a keresztény magyar közönség. Páger Antalt szinpadralépésekor percekig tartó, tüntető ünneplő tapsok jogadták és ezek kárpótolták azért a sok méltatlan támadásért, amelyet, el kellett szenvdme.

A művész túltette magát a támadásokon és most páratlan energiával a magyar filmgyár- tás újjászervezésén dolgozik. Munkájában az egész magyar közvélemény megértéssel támogatja. Úgy érzem. hogy érdemel 'volt részletesei/ felfedni az annyi port felvert „Páger- ügy“ kulisszatitkait, hogy értékelhessük azt a szerepet, amelyet. Páger Antal vállalt az uj magyar életben. Erdély és Kolozsvár közönsége mindig szeretettel fogadja Páger Antalt, mert tudjuk, hogy nemcsak a nagy művészt, hanem, a magyar gondolat egyik legigazibb kazcaíát köszöxlheLük berme

Országos eihárlté-szerve- zetet állítottak fel a termés tűzveszélytől valá megóvására

BUDAPEST, jundus 23. (MTI) A Levente Hírközpont jelenti: A lábonálló, beérő és rövidesen a rnár learatott termett aiz. ellenség előreláthatólag igyekezni fog elpusztít atni. A repülőgépekről ledobott felgyújtó eszközökkel, vagy ejtőernyős óik, esetleg partizánok segítségével végzet,t rombolások rnege kadályozáséira a belügyminisztérium ország,.® elhárító szervezetet dilit fel. Ennek a szervezetnek a munkájúiba a honvédelmi miniszter rendeleté ékeiméiben bekapcsolódott a levente intézmény, amely az ország legkisebb falujába,. tanyájára is elérő szervezetét, a- levente ifjúság milliós tömegeit er,re a szolgálatra rendelkezésre bocsátotta. A leventék látják el a figyelő és a jelentő szolgálatot. Elsősorban azokat a Leventéket veszik igényibe, akik a mezőgazdaságban nincsenek elfoglalva, diákokat és iparos, kereskedő tsnoncofeat rendelnek ki tiimfüigyelő szolgálatra. Ezek figyelő- helyeikről végigtekintik a határt, a keletkező tűzet azonnal jelentük és a megszervezett riadó segítségével a tűzoltók és a leventék -jzonnal közbelépnek.

Miens,égés* repülőgépek áthaladása esetén különösen ügyelnek, mert' az áthaladó zavarójgéjpiek könnyen dobhatnak kis •°yujkőeszközüket, foszforos lapokat, amelyek a napsütésben, de már kisebb melegben, 15 fokon is felrobbannak és tüzet okoznak. A tüzffigyelők arra is- ügyelnek, nem jár-e a közeiben gyanús idegen egyén. Éréket igazolják és szükség esetén bekísérik >?e elöljáróságra. A tüzfigyelők mellé jelentőszol,gáláid leventéket is beosztanak. akik szükség esetén, lovon, vágy- kerékpár on értesítik a készenlétben álló tűzoltókat é? levente osztagokat. Az ügyelés éjjel-nappal megszakítás nélkül tori őszig, a termés teljes betakarításáig.

A levente ifjúság áléra, hogy a termés- védelem — honvédelem és éberségével, ha kell kemény munkáj ásval megakadd- lyozziiv írkgy ellenséges pusztítások kánt tehessenek £iz: ország éielmiszerkiészileté- ben.

Az Erdélyi Fart gyűjtése a JhombakárosHltakért

KOLOZSVÁR, junius 23. Az Erdélyi Párt- kolozsvári tagozataihoz újabban a .következő adományok étkezitek a bomba*- károsultak részére:

Czillér Vincze, Szentegybáz^u. 2. 50 P Puszta y dános drogmsta 300, Puszi ay Irén iíllatszjentár 1-50, Burgbardt Zoltán vasfcetreskedés 20, öev. Papp Béniné, Ál- lomás-u. 3. 5, dr. CaUiár Andor 50. Szabó dános Bánk bán-u. 7 1,, N'igy Pálcáé Bánk bán-u. 7 1. Szilágyi Loránd, Dőbrentei-u. 1. 3, Bólint Ferenc, Bánk bám-u. 14. 3, Veress Ferenc Bánk bán-u. 14 1.50, Gál Miklós Kendefii Á'dám-u. 18 2, Kiss Józseféé Bagoly-u. 1 5, Sallay József Ná- dastoTok-u. 53 1. ozV. Szilágyi Józsefné Náidastorok-u. 53 1. Jeremiás' János Fecs- ke-u, 35 1. Nemes Sándor korcsán áros Csaba-u. 48 5, Ki,man József Ipair-u. 39 5. dr. pőry Báftáné Eszterházy-u. 12 5. Hic- kei János Hosszú-u. 32 5, Stop Lajos Pap-u. 37 20. Csendes Árpád Dézsma-u. 31 10. Láposi Ferenc Dézs-mP.-u. 13 5, Aib Gábor Dévima-u. 11 10, Valkai Istvánná 5, Báüogfn Ferencné, Ba r omv ás ár' er 11 10, Hirsch féld Kam,dia Magyac-u. 82 í. Kiss József Kriza-u. 28 2, Weftner István Hosszú-u. 37 50. Ábrám Péter Csertiirő- uttea 17 10, Sándor .Józsefné Liliom-u. 3 5. Gábos Józsefné Magya.ir-u. 101 10. Faza- kas Andor Csertörő-u. 30 15. Veress Klára Bsziterházy-u. 11 4, Nemes Rózsa 3 P. Az eddigi crvüité- összege 10.541.80. Összesen: 11.316.30 P. * I

JURCSEK BÉLA MAGAS NÉMET KITÜNTETÉSE. A nagy német birodalom vezére a német Sasrend angykerésztjét 9 csillaggal adományozta Jurasek Béla főid- müveléhügyi miniszternek, Veesenmeyer, a nagy néniét birodalom budapesti követ- je és m.eg hatalmazott ja szerdán délben 9 f öldmüvelésügyi mi rüszt érimnban ünnepélyes keretek között személyesen adta, -Ut Jüresek Béla földművelésügyi nüniszter- nek a miaga.s kitiltnetést.

HŐM AN BÁLINT A NEMZETI ÖN Air LÖS1TAS1 TANÁCS UJ ELNÖKE Budapestről jelentik: A m. k>r. minisÉf.erelnöSt

I dr. Fabinyi Tihamér titkos tanácsos, nyu- oalmasott münisntemek a Nemzeti öiuíl- lósütési Tanács elnöki, tisztségéről történi lemondását tudomásul vette és egyidejűleg w Nemzeti Önállósitási Tanács elnöké- vé Hómun Bálint dr. m. kir. titkos tanácsost, nyugalmazott i.aVá&- és közök.A as- ügyi minisztert nevezte ki.

m