Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-30 / 120. szám

1941 in A 1 u * 3 0.

E L í. EN 2 t. K

„Mejí kell teremtenünk az uj, n népi és szociális Magyarországot

_ mondott zalaegerszegi beszédében vitéz Imrédy Béla

/.\l AF»OrIiRi>//K(j!, m;i,>u.s 30. (M l'l

/.t'.lat\gvrsi/v*r rnegy'oi váms piuikóstl ! u.aitu.^wSn un/uoipólyKVs kul.soseg'ok kö" /,ot.t lukkü-t 07. t'iksü tűs in;i.s<.HÜil\ vila : híÜK>ru hő« híüottai omlók linek. \z„ j iniiu'pségvken rész tvett és lx»s/ üet • momiott vitéz Imrédy iBókt ko^a:/,- dtosúyügyi mini s ?J e.r.

— ünnepet ükünk pünkösdi ívtiipjon, a hősök umvopet — kezditie hosi/rdét a miniszter. — Nekünk, inAgya,! lukinak nem nehéz hősöket tailalimn-k múltúnkban. Szemeink előtt felvonulnak a magyar történelem kosi ; nn$ryj«.i. De vannak hősük nm, az 1 anyiaignsaik és a gépeknek a hábumijá ham is. Ma azonban nem ellég az, í hogy az egyes emberekben bűzne a virtus, ha az egyes emberek hősies esel eked étén á t el raguul tatás - :i I

szemléljük a magyar lélek kiteljesülését.,

ma több ke>ll, nemcsak egyes hősök kellenek, hősiesség kell a nemzet egyetemes magatartásában. Hő"’ si népre van szükség.

De hősiességhez, magyar testvér im, valami más is kelll. \ aláírni mélyebb tartalom, vailami fenséges, belső tol- ( tekezés kel] ahhoz, hogy-egy nemzet : bátor népből hősi néppé váljék. . V hőst a bátor embertől az !k,üUmbozt.o- tá meg, az emeli föléje, hogy egy eszmének a 1 varrása, hogy egy eszme szolgálatában áll. Ez a gondolat és ez az eszme a hazának a szereltető.

A hazához való ragaszkodás mindhalálig, ez tnd a bátor emberből hőst formálni.

A hazát pedig olyanná kelil formálnunk, hogy mec.sak azok érezzék, vellJják a magukénak, akik fenn vannak, akik a hatalom birtokosai, akik az életnek a napos oldalán ál'teáik. A hataa akkor lesz valamennyiünké, ha az ország minden fia, kicsiny és nagy, szegény és gazdag, egyaránt érzi, hogy ennél az országnál szebbéi, jobbat, drágábbat, lelkének-tes^ tének kedvesebbet el sem lehelt- képzelni az egész világon. (ILos-szantiarto lelkes helyeslés, éljenzés és taps., Ha hőstt akarunk faragni minden magyar emberből, akkor olyan országot kell teremtenünk, amelyben testvéri egység uralkodik, amelyben ember és ember között más különbség nin- caern osak az, amit az egyes munkájával, tehetségével és jellemével kiküzdött magának, és ami az örök igazság szabályai szerint, méltán megilleti. (Hosszantartó helyeslés.) Ha azt akarjuk, hogy ez a haza ne csak az ünnepi szónoklatok, a gyakran hangoztatott jelszavak hazája legyen, hanem olyan valóság, amelyhez min (teái ember körömaziak'ad't tilg ragaszkodik, amelyért meghalni — dulce et deoorum - -- sédés és dicső- ségethozó, akkor

meg kell teremtenünk az uj, a népi es a szociális Magyarországot.

(Szűnni nem akaró lelkes éljenzés, helyeslés és taps.) Egy ilyen hazának a megteremtése nem könnyű munka. Csupán jószándékkal, vagy nekifohástzíkiodássál egy eszményi és korszerű Magyarországot elővarázsolni egyik nanról a másikra nem lehet. Valamennyiünknek be kell állnunk a munkába. Minden lelki és fizikai adottságunkat ennek a célnak fi. szolgálatába kell állítanunk. Ki-ki azt adja oda az uj Magyarolrlszág megalkotásáért folyó munkába, amit csak tud. Nem ígérgetésekre, nem handa-bandázásra van szükség, hív nem arra, hogy a maga helyén mindenki maradéktalanul teljesítse kötelességét. Nem könnyű időket élünk. Ma mindenkire egyformán leselkedik a végzet. Ma nincsen polgárember és katona, ma valamennyien, ki civil gúnyában, ki mundérban, honvédéi vagyunk Magyarországnak. (Kosz- szán tartó lelkesedés.) Ha tehát azt akarjuk, hogy hősi néppé váljunk, úgy kell élnünk és ügy kell éretnünk, hogy ez a haza mindnyájunké. Áll jo - helyre végre a magyar és magyar ember kozötit a testvériség érzó se, »az egységnek az ‘r/.ésio.

Ennek a mai ünnepinek a lélek, az eszme, az ige nmnepénok losiz a

legnagyobb ajánilókiaj, ha meghalljnk a magyar igéjét: inog kell találnunk egymást! Sem politikai pártállás,

sem foglalkozás, sem egyí*b társadalmi réteg neun lehet válas/.li iil koz." tünk. Ennek aiz így*'ginvlk aia útja nem könnyű; az egység teljes nieg- Vitl0siUi.su nem köveikezhetik be egyik napról a má-ikru. \init az-on- ban tud irmaik és éroznünk kell, az az, h«pgy chndultuiik a helyes utóik, amely elvezet bennünket a magyar erység eszményi állapotához. (Elénk helyeslés, éljen/ - és 'aps.j

— Nemcsak a magyar, liane-m a világnak minden nemzete egy uj kö- zé>jégi életforma fel menetel. Azok a nemzetek is. nmciVek nva véltünk szemben vaunak, egy uj társadalmi kor-vak küszöbén állanak.

Ebben az uj korban a legfőbb, amit tudnánk ’"'ll nz. hegy mi magya- - rck összetartozunk és egyek kell, hogy legyünk. A magyar harcos is csak okkor tud helvtá’lni, ha érzi maga mögött a közösség szeretetét, féltő gondját és azt, hogy ha meg is hal, a nemzet az ő hősi teljesítményével erkölcsben és össztt’ar tásban gyarapszik, hí; 'almasabbá válik.

— A tett hiten és ok ami v ni épül fel. Hit és akarat ivükül s minit sem

lehet elemi. Mutassa meg a magyar,

hogy tud hinni önmagában, mutassa meg, hogy tud akarni és nemcsak hogy akarni tud, hanem sokáig i* tud akarni, kitartóan tud akarni.

Iügyjétek <*J, ebben az életben (‘gyed tainul tarn: mindig az győz., az kerekedik felől, aki eiVxseildx'n, jobban, keményebben, biztosabban tud akarni. (Ilioiszan tartó lekes üelyesiléiái.) Tanuljunk meg tehát akarni! — fejelte be beszédét vitéz Imivólv Hé'a és tanuljunk meg egyet .akarni. Meid ba (jgyet fogunk akarni, ah kot magyar tust véreim, ti a kevesen its vagyunk, úgy meg tudjuk vetni lábúinkat ezen a földön, hogy a. pokol kapui sem vesznek erőt az évezredes Magyarbirodalmon.

A hősök ünnepének résztvevői beszédétbek elha'ngzása u-tá/n szűnni mein (irkái '« lelke-öd;-ssel és éljenzás- sei1 őnrw’peHék vitéz Imrédy Bélát.

Vitóz Tnuédy Béla közgáztlaiság- iiirvi miniszter az untepsSég után a Városházán fogadta ti Magyar Meg- ujutá.s Pártja úgyszólván v.m’am'eny- nyi zjalavá rí negyei szervezzük kül- dottségének tieztolyé-ét. A pártik ül- dottsév után a zalai iparosi k lés k.e*- reskedök k üli dot hlége tisztelgett a n. inisztérnél. A kfi'klőit.t.séctPik fotríub'í* sa után a nrrt írisz tér szüíkeibb kisére- téve! egytá’ételes ebéden vertt részt, amriyen vitéz Tamá^v lakván pol- gttt'mes^ er morui'j'tt pohár köszöni őt t J a I.e.evl^ N’atn^an'a. akit az eb d < I rá -7. tv evői felállva hosszasan és igen I melegen ünnepelüek.

Kereskedők és egyes iparosok adatszolgáltatási kötelezettsége

KOLOZSVÁR, május 30. A hivaUőrs lap szombati száma közöl c a kereskedelem- és közhkedéstigyi m;nictrter rendeletéi. mely szerint minden kereskedő és minden olyan iparos, aki az alábbi szakmai jegyzékbe fel van véve. tekintet nélkül a.rra, hogy iparát (kereskecl.sét) folytatja-e vagy csak érvényes iparjogodig vánnyal rendelkezik, de ipar: (kereskedést) tény'eg nem folytat, köteles 8 napon belül, vagyis junms 4-ig az alábbi jegyzékbe szakmánként meg’Cott címre a következő adatokat bejelenteti-:

a) egyéni cég a cégtulajdonos névé. (cégét); közkereseti, betéti és korlátolt ftde- lő-fcégü társaság a tag' k nevűt, minőségét és részesedési arányán részvénytársaság és szőve kezet a. társaság cégét;

b) azt, hogy az egyéni cég tulajdono-c. illetve a közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság tagjai az 1600—1944. ME. számú rendelet 14. paragrafusa szem pontjából hogyan minősülnek;

c) a lakóhelyet telephelyet) a község utca és bázszám megjelölésével;

d) az ipar (kereskedés) megjelölését, amine a bejelentő ipar jegosi tványa szól;

e) a tényógesen gyakorolt ip«ar (kereskedés) megjelölését;

f) az értelmiségi és egyéb alkalmazottak számát külön részletezve;

g) az utolsó év bruttofo: galmánrk ösz- szegét.

A bejelentést ajánlott küldeményként feladott postai levelezőlapon, tehát s ormi ase.re sem levélben, vagy más módon, hanem csakis postai levelezőlapon lehet és kell megtenni.

Ha vaio8rb:'ly bejelentésre kötelezett több szakmai csoport a'á tartozó ipart (kereskedést) üz, kö eles minden szakmai csop rthoz bejelentést tenni annak megjelölőével, hogy bejelentését még mely csoportoknál tette meg.

Adatait a. köve kező kereskedelmi csoport- k kötelesek bejelenteni: 1. Fakereskedelem. 2. Gabonakereskedelem. 3. Ál- 'afke. eskedelem. 4. Bor- és szeszkereskedelem. 5. Élelmiszer- és vegyeskereskedelem. 6. Textilkereskedelem. 7. Vas- és fémkere; kecelem. 8. Bőr- éj> cipőkeres- kedéexn. 9. Vegyszer- és gyógváruke- res ke delem. 10. Üveg-, parcellán és agj^gáruker-pskedelem. 11. Könyvkiadás és -könyvkereskedelem. 12. Papír- és iró- szerkore kedelem. 13. Fi Imker es ked el ml és Mlmkölcjsönzés. 14. óra- és ékszerkereskedelem. 15. Bélyegkereskedelem. 16. Mű- és rétgiségkereskedelem. 17. Vendégjáték és hangszerkererkedéem. 20. Ba- fuvúrozás és rokonszakmák. 19. Sportáru, játék és hiangszerkicreskee-dlem. 20. Ba- záráTukereskedelem. 21. Hasznáh áru és hulladékkereskedelem. 22. Ügynöki ipar. 23. Hirdető irodák. 24. Vegyes szakmák.

Gondoskodtak a gazdák texillanyaggal, lábbelivel és ipari cikkekkel való

ellátásáról

Jurcsek Béla miniszter nngyérdekes sé-gü nyilatkozata

BUDAPEST, május 30. Jurcsek Béla földmű felésügyi és közellátási miniszter a „Köztelek” cimü lapban nagyfontosságu nyilatkozalot tett a gazdaközönség ipari anyagellátásának lebonyolításáról. v

Megállapitja, hogy a gazdatársadalom a beszolgáltatás rendszerét magáévá tette és kevés kivétellel a termelők köteiességtudással és felelősségérzettel teljesítették Az ország közellátását és a honvédség összes szükségletét igy biz- tosilottuk. Jogos tehát a gazdaközönségnek az a kívánsága, hogy e teljesítmény ellenében a gazdálkodás zavartalan folytatására szükséges eszközöket megkapja egyrészt a termelés alatt felhasznált anyagot, másrészt a mezőgazdasági munka végzésében feltétlenül szükséges ruházatot. A ruházkodást megkönnyítendő célzattal lőtte lehetővé a fokozott háziipari munkát és a szükséges nyerasnyagtermelést. Ezen felül a magyar szövőgyárak termelésének kétharmadát sikerült februártól a mezőgazdasággal foglalkozók részére biztosítani.

Minden gazda megkapja azokat <jí utalványa

kát, amelyek alapján megszerezheti a szükséges árut.

A szétosztás lebonyolítására vonatkozó cikkében a következő fontos kijelentéseket közli a miniszter: Minden gazda, legyen bármilyen kevés beszolgáltatási kötelezettsége, ha annak mindhárom csoportban eleget tett, legalább 150 pengő értékű szövött áru vásárlására jogosito utalványt kap, 2000 buzaponl felett minden további ezer buzapont beszolgáltatása után pedig 50 pengő értékű szövöttárura szóló utalványt.

Az utalvány birtokosa maga választja meg, hogy szövetet, flanellt, kartont, szövöttárut, fef- kendöt, harisnyát, slb. milyen mértékben vásárol. Azok a gazdák, akik testi munkával nem vesznek részt a mezőgazdaságban, az utalványt munkásaik között kötelesek szétoszlani. ,4 mezőgazdasági cseléd családonként 300 pengő értékű utalványt kap, a gazdaság részére jutó többi utalványból pedig a gazdaságban alkalmazott többi munkás részesül a munka teljesítésének és a szükségletnek figyelembevételével Ugyanígy sikerült a mezőgazdasági lábbeli és

höránoi/flkftégli-lrl is hi/totiluiii. nriiHvink li oszlása a nyáron l.i/dődil I./ a muvrlH b*- k/iilgállalás lel ji-síUsé vH logg i/s*/r, Vá'.ái la jogot I Mik az »zeM /hrt, út i az előirt kél* I' ségel teljesítette vagy uki, mint munkák, « nir zógazdasági termelésben részivel!.

lluknnló eljárással »karja u mJniirter a nm zöguzdaságéli egy ipart ed kekkel való ellátá- I is megoldani Nugvfontosságu kijelentéseket tett rikkólx-n « inezögazdusági ftiunkn folytotiosságá uak biztokitásárn. A kormánvtól kapott felba- talmaz.ás alapján a mezőgazdasági munkaerővel való gazdálkodást ugv rendezi, hogy egv részt a nmzögazdajiáyol ui' gfz lelö munkással látja e|, másrészt a mezőgazdasággal foglalko /ók részére a megélhetést és a ruházkodást a lehetőségek keretei között a legjobban biztosítja. Ennek érdekében olyan szervezet kiépítésére van szükség, amelynek feladata lesz a mnnknkölelezettség nvilvánlartása és teljesítésének ellenőrzése. Amint a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése, jogot ad a szükségletek bízó vitására éppen Úgy az előirt vagy megkívánt munka teljesítése is jogosít minden sz.ükségb-t beszerzésében, amelyeket a háborúban álló oi- szág ki tud elégíteni.

Nyilatkozott még az erdőgazdaság munkájáról is. A Főforgalmi Központ életrehivásával oldja meg a kötelező kitermelést és a forgalmi ellenőrzési mindaddig, amig fa a fogyasztóhoz eljut. Gondoskodás történik a zavartalan termelés és szállítás érdekében a munkások ellátásáról s a fuvarozásban szükséges abraklakarbny biztosításáról is.

A magyar gazdatársadalomtól példaképpen látott áldozatvállalással készen áll szerves megoldásokra és a köz- és a magyar gazda lárva da- lom érdekeinek megvédésére, mert a magyar gazda érdekét a haza érdekével, a nemzet érdekével tekinti azonosnak, amelynek célja az, hogy a háború győzehne-s befejezésével term«- löképességben megerősödve álljon készen országunk újabb nagy feladatainak elvégzésére.

IHILOTAY ISTVÁN ELŐADÁSA A RÁDIÓBAN

BUDAPEST, május 30. Milotay TrrHLi pünkösdvasámapi rádióclőadásában megjelölte azt a történelmi utat, amely Magyarországot a tengelyhatalmakhoz vezeíte. Előbb a nagy európai keretet vázolta fel, amelyben ez a föl varrtat lezajlott, majd k idom bori torta Anglia szerepót, valamint az európai orosz politika kialakulását. Magyarország súlya és politikai befolyása e nagy politikai játékban az idősebb Andrássy Gyula gróf külügyrro* niszter hatalmas és varázslatos egyéniségén keresztül jutott befolyáshoz és a végső eredmények kalakulásában döntő szóhoz. Milotay István rácbóelőadásában arra a végső következtetésre jutott, hogy Magyarország kapcsolatai a tengelyhez nem >:lentenek egyebet, mint az Andrássy által megkezdett útnak természetes folytatását. (MTI)

Megérdemelt siker a magyar.német kívánság* hangversenyen

KOLOZSVÁR, május 30. A legszebb «iker jegyében rendezték meg pünkösd szombatján Kolozsváron az első magyar—német kívánság- hangversenyt. Ez alkalomból a Színkör hatalmas helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban ott láttuk a magyar és német katonai előkelőségeket, Kolozsvár város polgári hatóságainak vezetőit, valamint a sebesült katonákat és városunk társadalmának csaknem valamennyi rétegét A német és magyar Himnusz elhangzása után Mihályffy Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója köszöntötte magyar és német nyelven a megjelent közönséget, majd a Nemzeti Színház zenekara Erkel: „Hunyadi László” nyitányát játszotta el. Ezután Hientz Helly, a Nemzeti Szinház tagja aratott szép sikert Lehár „Luxemburg grófijából előadott énekszámával. Igen tetszett a közönségnek Tóth Vásárhelyi József, a Frontszin- ház kitűnő szájharmonika művészének pompás előadása. Utána Tompa Sándor közvetlen, remek humorral mondott el néhány eredeti székely tréfát, majd néhány népdalt énekelt Körösi Dudás cigányzenekarának kíséretével. Sikere volt a Kolozsváron szereplő Adorján Évának, akit a közönség már jól ismert a Kalotaszegi Madonna cimü filmből. A vendégmüvésznő Erdélyi Józsefnek két gyönyörű költeményét szavalta el finom közvetlenséggel. Egy Lehár dallal és egy magyar népdallal egyszerre meghódította a közönséget Dorita Bonewa, a berlini Volksoper művésznője. Pompás táncszámukért sok tapsot kaptak Bartos Irén és Komáromi Attila. Sikolya István a Cigánybáró-ból énekelt igen tehetségesen, majd Hientz Hétlyvel adott elő egy duettet. Jaczkó Cia és Andrási Márton humora, majd Cservény József kitűnő paródiája szerzett ezután sok vidám percet, s a hálás közönség mindnyájukat meleg szerettei ünnepelte. A kitűnő szereplőkön kívül meg kell emlékezni Endre Béla karmester precíz munkájáról, és Jodál Gábor dr. kifogástalan zon.- gorakiséretéről, A müsorszámokat Josef Buchsbaum és Cservény József konferálták. Mindent egybevetve.: zsúfolt ház és valóban megérdemelt szép siker pecsételte meg Kolozsváron az első magyar—német kivánság-hangversenyt.

A BAROSS SZÖVETSÉG CÁFOLATA. A napokban a Baross Szövetségre való utalással közlemény jelent meg. ame.y szerint soronkivül kiigényelhető az áru nélkül álló zsidó üzlethelyiségek. Illetékes he1 yen ezzel kapcsolatban közük, hogy a* Baross Szövetség ilyen tájékoztatást nem adott és a lezárt zsidó üzlet- helyiségek hasznosítására rendelkezés 'mig nem történi!.