Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-08 / 103. szám

Jaross Andor :

Hogy a németekkel egy arcvonaloii harcolunk, ;V/, kizáróan az öncélú magyar politika

eredménye

<>. A ,.íhm<- /.(őuck ugyan harmad pár p'u/ legyen a Wrc (4H denírj, de .i lálár inrgl.i . ha rm-f^ricirili, bgyen 70 dénár.

A/ utol'.ö két pont j -./jmkoi/)!'at tarial ma//a.

1575 -Lk*ji a váró i 1;mic& */ih.iW/o/i 1 bányászok munkaiHcjéi, amrlycr nap1 10 ói •< jiau állapítani mc;: .1 ..tompnál dolgozók •/ inára, pcdiig 9 ójában. Szombaton délután ţ óráig tartott csak a munkaidő.

ÉRSEKÚJVÁR, május 8. (MTI.) NyStra- Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesi- lett v'áaraígye törvényhatósági bizottsága s/iamibat-cxn délelőtt ünnepélyes keretek között iki'atta be hivatalába Kukorelly György újonnan kinevezett főispánt. Az installációnak különös jelentőséget adoüit az a körülmény, hogy a beiktat ón rés átvett vitéz Jaross Andor belügyminiszter. A közgyűlésen Polgár István álispán üdvözölte szívélyes szavakkal a belügyminiszteri. Az uj főispánt ugyancsak Polgár

István alispán üdvözölte és Tston áldáséit kérte munkájára. Kukorelly György főispán i székfoglaló beszédében hangoztatta, nem uj emberként jött, mert már ö> éve vesz részt a vármegye életében. Hangoztatta, mindnyájan tudjuk, hogy ez a harc sok hősi próbát követel tölünk, de ebben a harcban eljutunk a teljes győzelemhez és a győzelem meghozza azt, amit minden igaz magyar szívvel-lélekkel igazán káván: ősi magyar földön magyar életet és szebb és jobb jövendőt

Jaross Andor beszéde

A főispán nagy tetszéssel fogadott beszéde után. általános figyelem közepette vitéz Jaross Andor belügyminiszter állt fel szólásra.

— Amikor ma idejöttem, hogy ezen a hivatalos aktuson rész tvegyek, első szavam a vármegye felé, de az egész ország minden vármegyéje felé is az, hogy a fő- ispáni beiktatás, az installáció nenn lehet ünnep. Nem azokat az időket éljük, amikor ünnepelhetünk. A főispánt installáció pállana ra való megállás: az őrök felváltása. Megállunk és tisztelgésre emeljük a mecsoktalanul tiszta magyar fegyvert, utána vállra vesszük a fegyvert és újból elindulunk azon az utón, amelyet a magyar kötelességtelj esi és szab számunkra.

— A mai idők súlyosak és nehezek — folytatta beszédét a belügyminiszter. — Ha valaki ma arra akarna választ kapni, mit kell tenni, mi ma a magyar közigazgatás feladata, mi az önkormányzat munkaprogramja, mi a teendője minden egyes magyar embernek széles ez országban, akkor erre kizárólag egyetlen mondattal lehet válaszolni: a győzelem kivívása érdekében mindent megtenni. (Hosszantartó lelkes éljenzés, helyeslés, taps.)

A babér ma a Kárpátokon

túl nyillk

— Ma a szó szoros élelmében belpolitikának tulajdonképpen nem is szabadna lennie. A belpolitika helyére a katonapolitikát kell állítani. Aki egyéni dicsőségre vágyik, aki egyéni babérokat akar tűzni a maga koszorújába, az megtalálhatja a babért, de ez a babér a Kárpátokon túl nyílik. Itt benn az országban csendet, rendet és fegyelmet követelünk. Ennek az országnak a társadalma ma két táborra tagozódik. Csak ezt a kétféle tábort vagyok 'hajlandó elismerni: az egyik az itthon dolgozók rendje, a másik a kint harcoló katonák tábora.

Ennek az országnak jelenét és jövőjét kizáróan katonai érdekek dominálják

— Mint mondottam, két rendet ismerek: a dolgozók rendjét és a harcolók rendjét. Amikor szeretettel köszöntőm a székét elfoglaló főispán urat és ennek a törvény ha óságnak a tisztviselőit, arra kérem őket, hegy közigazgatási munkájukat teljes egészében ennek a két rendnek a szolgálatába állitsák. Kérem a vármegye közönségét és kérek minden magyar embert erről a helyről, hogy soha ne gondoljon másra, csak arra, amit már hangoztat-am, hogy ennek az országnak a jelenét és jövőjét kizárólag katonai érdekek dominálják.

— Tegnapelőtt ott álltam az éjfélutáni órákban a Halász-báátyán és letekintettem a lángoló Budapestbe. Négy, vagy öt helyről lángok csaptak az ég felé, "bombák robbantak. A támadás után néhány órával felkerestem a bombázott helyeket, a ledőlt házakat, a hajléktalanná vált családokat. Csodálatosan nagy benyomás át- élője lettem. A magyar asszonyok és leányok, rendőrök, tűzoltók, cserkészek, leventék, katonák és polgári személyek egymással versenyezve rohantak az égő épületekbe és hozták ki a bentmarad* iá- kát, a bútort és a mindennapi élet értékeit. Az áldozatkészségnek csodálatos szelleme virágzott ki a bombabecsapodások és pusztító lángok nyomán. Azért hoztam el ide a törvényhatóság c-lé ezt a képet, mert tudom, mit jelentenek az erkölcsi értékek. Ennek a törvényhatóságnak az őrségváltást jelentő munkanapján ezek?t az erkölcsi értékeket tehetem le Nyitra és Pozsony vármegye asztalá'a.

Vitéz Jaross Andor belügyminiszter beszédét. szűnni nem akaró taps és lelkes éljenzés fogadta. Az ünneplés elül.« után vitéz Lapka Béla tiszti főügyész a vármegye tisztviselőkara nevében köszöntötte az újonnan kinevezett főispánt, majd dr. Moszkay Ödön kormányfőtanácsos a vármegye kö^insége nevében biz ositotta sze rátétéről és ragaszkodásáról. Az installá

ni n o T-T■ m m 11H Q n eri a 1 Art tt Arro-f

A kormányzó a királyi Ítélőtábla bírójává nevezte ki Gross Lászlót

— A magyar közigazgatásnak, ennek minden atomjának tehát nemcsak országos szerveknek, hanem a vármegyéknek, a városoknak és községeknek is a munka frontján kell biztosítaniuk azt, hogy a kint harcoló katona számára elegendő fegyvert juttassunk és állandó bizalmat, valamint energiát tudjunk kisugározni.

Gerinces emberekre

Tan szükség

— Amikor ezeket az energiákat keressük, akkor természetszerűen rá kell építenünk a nagy magyar világot a kemény- kötésü, meggyőződésüket mindenkor vállalni merő emberekre. A mai magyar közigazgatásnak nincsen szüksége puhagerinh cü emberekre. Én a magyar életben a ke- ménygerincü embereket keresem, mert nehéz időket élünk és még nehezebb idők köszönthetnek ránk. Ilyen időkben a máról-holnapra színüket változtató és a kormány rezsim intelmére jobbra, vagy balra sodródó emberek nem alkalmasak a magyarság sorsának irányulására. Ezt a nemzetet néhány évvel ezelőtt el akarták altatni. Akadtak olyan hamis próféták és vezetőik, akik azt hitték, hogy ez a nemzeb alamuszi módon majd át tudja magát álmodni egy jobb jövőbe. Ettől az időtől kezdve a mi utunk eltér ezeknek a politikusoknak az u/jától. Mi nem vagyunk hajlandók álomra hunyni szemünket, nem vagyunk hajlandók engedni semmiféle politikailag csábos szónak, mert mi a politikai tények talaján állunk, amelyek pon- ! tosan meghatározzák az erők helyzetét. Az, hogy mi ma a Német Birodalommal szövetségben és szellemi közösségben egy arcvonailon harcolunk, az nem a Német Birodalom po'liükai érdekéből folyik, hanem egyszerűen és kizárólag az öncélú magyar politika eredménye. (Hosszantartó helyeslés és taps.) Nem lehet becsületes magya(r ember az, aki nem ezen a nevezőn keresi a nemzet jövőjét. A künt harcoló honvédnek — s ezt ellenzéki helyiül a képváselőházban is sokszor hangoztattam — minden lehető támogatást meg

Budapestről jelentik: Az igazságügy-miniszter dr. Zalán Endre kolozsvári k;r. ítélőtáblái bírót saját kérelmére a budapesti kir. ítélőtáblához és dr. Tokaly Lász.lo kolozsvári kir. járásbiróc a budapesti 1—3. kerületi járásbírósághoz saját kérelmére áthelyezte.

A Kormányzó Ur az igazságügyminiszter

Nagybányától a Máramaros felé «vezető országúton haladva mintegy egyórai járásra fekszik Felsőbánya sz. kir. megyei város. A Gutin-hegység lábánál, a már kezdődő emelkedések között a völgyben húzódnak meg csendességben házai, emelyek közül nem egy dicsőséges történelmi időket élt át. A tulajdonképpeni városi élet alapjait IV. Béla király vetette meg, aki a mongol pusztítás után nagyszámú német bevándorlót telepített ide.

A monda szerint a tatárjárás előtt Felsőbánya annyira duslakodott az aranyban, hogy a főtemplom oltáráról be lehetett látni a Somos-hegyen levő főtárnába, ahol a szinarany ragyogott és verte vissza fényét a templomba.

Legkisebb munka bérmegállapítás 1576-ben

A város életé minden időben csupa harc es védekezés, de még ilyen körülmények között is legfőbb gondja, hogy minden polgárának tisztességes emberi életmódot biztosítson Éppen ezért 1570-ben a bányaművelésre vonatkozólag ad ki rendeletet, amelyben megállapítja a bányákban dolgozók munkabérét. .Valószínű, hogy ez a legelső — nemcsak maelőterjesztésére dr. Porch Ede kolozsvári kir. főügyész-helyettest a kecskeméti királyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. Grois László, a III. fizetési csoport jellegével felruházott kolozsvári királyi törvényszéki tanácselnököt a kolozsvári kir. téiőtiblához burává kinevezte. (MTI)

I gvarországi, de az egész világon — munka- bérmegállapitás s igy bátran elmondhatjuk, hogy a szocializmus terén a magyarság járt elől s később a zsidó vállalkozók tették a magyar munkás életét elviselhetetlenné.

A tanács határozata nyolc pontból állott és a következőképpen szólt; 1. Két stomptól, akár éjjel-nappal járjon s akárhogy, az sáfárnak csak i forint 25 dénárt adjanak. Ha egy egy hónapot meghaladna, hogy gyenge, vagy vízfogyasztása miatt megtörténve, szálljon sáfárbére egy forintra.

2. Egy stomptól pedig sáfárnak, akármin! járjon, az, ki megérdemli, adnak 90 dénárt,

3. Hat héttel előtt az sáfár, ha nem akai maradni, búcsút vegyen az urától. (Hat heti felmondás.)

4. Stompnál való egyéb mívesek, ha el akarnak, menni, számlálás előtt sáfártól búcsút vegyenek. (Három heti felmondás a munkásnak.) Az sáfár urának mind gyárost jelentse. Ha nem jelentené az urának és ez alatt az bányamlves nélkül kárban maradna, az sáfár maradjon két forinton, kinek fele a perek mesteréé legyen, fele pedig uráé, mint ez ide alá megirt bírságok.

5. A mosónak dénár 66 legyen a bére. (Egy dénár mai értéke 20—30 fillér.)

Munkásvédelem 1570 ben Magyarországon

A legelső szociális rendelkezések, amelyek Magyarországon napvilágot láttak — 157P-ben szabályozta Felsőbánya a munkabér és munkaidő

kérdését

Társadalombiztosítás és munkai cl öszabály ozás

Hol van még Európa népeinek történtben ilyen régi munkaidő1 ^abál vo/á'., an•• I v humanitás dolgában a/ újkor kezdetén áléval amivel maradt el a demokratikus-liberín' s/cllem hatására bevezetett 48 órás munkahó mögött, amelyet a huszadik száz ad legnagyobb szociális vivmányaként emlegetnek.

A betegségbiztosítást is megoldotta s ez a rendszer a mai társadalombiztosítás ősi formája volt. A céhpénztárba mindenki befizetett bizonyos összeget, amelynek felhasználására nézve igy rendelkezik itfji-bcn:

„Ha valamely embernek betegsége történik és az ember beteg, akár félesztendőnként, akár pedig hetenkint egy-egy pénzként szolgál, tassa be az pénzt a Czéhbe, annak az beteg embernek egy-egye heti betegségére az C/éh pénzből, harminchárom pénzt visznek ki, az beteg emberhez . .

A külpolitika hírei

PALESZTINÁBAN arai) politikusok tárgyalásokat folytainak arról, hogy a jövő hónapban politikai értekezletet hívjanak össze. Ezen az értekezleten nem pártpolitikai, hanem nemz.") alapon folytatnának tárgyalásokat.

A SVÉD bányaszövetség elnöke egy gyülé sen kijelentette, hogy a Németországba in nyúló érckivitel csökkentésével több sveit bányában nagyarányú munkáselbocsátásra ke rült sor.

A TANGERI KOMMUNISTA párt az algíri szakadár bizottság hozzájárulásával százez'-r főnyi fegyveres karhatalom felállítását határozza el. E kommunista milicia a rendőresa patok feladatát látná el és degaulleista tiszlCK vezetése alatt állna. Ezek a tisztek a Szovjet Unióban három hónapos kiképzőtanfolyamon vetlek részt.

AZ AMERIKAI LAPOK washingtoni tudósi tóik jelentéseit közlik, amelyekből kiderül, hogy az. Egyesült Államok fokozottabb nyomást gyakorolnak Svédországra, igy akarván elérni a golyóscsapágyak kivitelének megszán tetését.

A SVÉD KOMMUNISTÁK értekezlete Stock- holmban. Az egész országból 360 képviselő jelentkezett az értekezleten való részvételre.

GEORGE \V. HEALY, a háborús tájékoztató hivatal szolgálatának főnöke közölte, hogy az angol-amerikai főparancsnokság közös cenzorát vezeiett be valamennyi szövetséges ország ból érkező tudósító jelentésére a küszöbön ái ló invázió érdekében.

NOEL BAKER, a szállitásügyi minisztérium titkára az angol alsóházban bejelentette, hogv a háború alatt az utcai közlekedés baleseti i következtében meghaltak és sebesültek száma felülmúlja a brit hadsereg halottainak és sebesültjeinek számát.

DONALD NELSON bejelentette, hogy azok nak a súlyos veszteségeknek a következtében, amelyeket az amerikaiak légitámadásaikban szenvednek, a fősulyt a repülőgépgyártásra kell helyezni. Az összes termelés 36 száza lékát repülőgépgyártásra fordítják.

HARRYMAN, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete szombaton este megbeszélés céljából Washingtonba utazott. Harryman a mult héten Észak-Afrikában Stettinius-szal tárgyalt. Utjának azonban nincs különleges jelentősége. Washingtonban úgy tudják, hogy a nagykövet rövidesen visszatér Moszkvába.

PÉTER jugoszláv király kormánya közölte, hogy „minden alapot nélkülöz Velebit tábornoknak, Tito londoni küldöttsége vezetőjének állítása, amely szerint Mihajlovics tábornok áruló”. A nyilatkozat a továbbiakban közli, hogy Mihajlovics már négy éve küzd álhataíos kitartással a szövetségesekkel vállvetve a németek ellen, a közös cél' megvalósításáért: valamennyi jugoszláv nemzeti erő egységbe tömöri- téséért

ROOSEVELT elnök vasárnap egyhavi szabadságáról, amelyet egy déli államban töltött, visszaérkezett Washingtonba.

PENGŐRE VÁLTJÁK A MÁRCIUS 19 ÉS 25,-ike KÖZT ELFOGADOTT BIRODALMI MÁRKÁT

BUDAPEST, május- 8. (•MTI) Illetékes helyről közlik: A német véderő egyes alakulatai és tagjai folyó évi március 19. és 20. között egyes esetekben pengőbankjegy hiányában birodalmi pénztárjegyek kel1 fizettek. Mindazok, akik a fenti időpontban fizetésképpen birodalmi pénzt fogadtak eil, kérhetik a pengőre való átváltást. Az iderv orraik ózó kérést címek csatolása mellett írásban kell benyújtani folyó hó 11. és 2-0. között, éspedig bármely a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetnél. A kérelem jogossága esetén az átváltás 100—164.20 pengős árfolyamon történik.

be a fanatizmussal és tudja, hogy tapodtat sein szabad engednie. Tudja, hogy közben és a K árpái ok hegygerince áll, a mögött van a hazája és a Kárpátokon keresztül az. orosz gőzhengerm k nem szabad áv- gördülmie. Ha azt akarjuk, hogy ebizen az országlbain. uj élet fakadjon, akkor igenis, vállalnunk kell a magyar nemzeti szocialista gondolatot. A magyar nemzeti szocialista gondola' magában foglalja ezeréves történelmi hagxjomanyunknak tiszteletéit, a legkisebb magyar embert is védő szociális felelősségünk tudatával. A magyar nemzeti szocializmus az öntudatos és keménygerincü emberek arcvonala, amelyet a nemzeti kollektíváim fegyelme foglal egybe. Ezekben a rendkívüli időkben egyedül csak polgári eszközökkel vezetni ezt a társadalmat és államot, nem elegendő. Ezért vállalta a magyar kormány a letisztult magyar nemzeti szocialista gondolatot. Megnyugtatok mindenkit, az aggódókat éppen úgy, mint a jóhiszeműen kritizál ókat, hogy ez a kormány tovább is fog menni a maga utján. A kritikusoktól csak azt kívánom, hogy majd akkor szólaljanak meg, amikor a megoldót problémák után alig marad programszerű teendő. Kritizál»i lehet ugyan, azonban a kritizálás mértékéi kordába kell, hogy szorítsa a kát' nai érdek.

kell adni. A magyar katonának ott, valahol a Kárpátokon túl, amikor a lövészárokban áll, vagy amikor kézigránáttal a kezében küzd a szembeforduló harci óriásokkal, éreznie kell, hogy a szükséges erőt tizenhárom és félmillió magyar sugározza 'feléje és hogy a magyarság képviselője odakint az idegenség sáros földjén.

A letisztult magvar nemzeti szocialista gondolat

— A künt küzdő magyar katonának fanatizmusra van szüksége, hogy szembe tudjon szállni a fólrenevelt és egészen ferde világnézetben élő bolsevistával. A maavar katona fanatizmusát nllilin srevn-