Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)
1944-05-06 / 102. szám
19 4 4 máj a s 8. ELLENZÉK mamaummmmamm imwmw 3 PRC FÖLDRAJZ A KÁRPÁTOK ELŐTERÉBEN KÜZDENEK HON VÉREINK Az újságolvasó és a. rádióhallgató közönség sokszor hallja, és olvassa ezeket a földrajzi neveket: Szt a- nlszlau, Sztrij, Nádvormá, Dalai yn, Ottynia, Kólóm ea, Csernovic, Rada- utz, Dnyeszter, Prut, ‘Szere th, Sztripa, stib. Mind megannyi nevezetes még az előző- világháborúból. Ezen a ga- 1 iciái és bukovinai területen küzdöttek a mult Világháború hősei, erre jártunk a német—szovjet hábortu kitörése után másodszor s most a hadiesemények uj alakulása ailkiaiimá- vaí ismét ott küzdenek bátor és barcrakész honvédeink. A Kárpátok vonalától 100—150 kilométeren belül vannak az említett földrajzi nevek, kívánatos tehát, hogy 'közelebbről is ismerkedjünk meg Kelet-Galíciával, avagy ahogyan odaát mondják, az „ukrán sároknak' a jelenít őségével. Nemzetiségi tekinti ötben igen tarka képet nyújt ez a hazánk területéhez legközelebb fekvő és magyalt' hősök vérével áztatta terület. A .történelem során sokszor vezetett keresztül rajta a hadak útja. Az előző vdlághábo- íii katonái végigszántották lövészárkokkal e terület minden talpalatnyi földjét és hősük vére hullása áztatta a mezőket, réteket és az erdőikét. A mult világháborúban a cári hadsereggel mérkőztünk. A német— szovjet háború, kitörésekor a szovjet hadsereget üzt.ük el onnan. Több hetet töltöttünk ott és keresztül-kasul jártuk annak minden városát és községét. Kengyel ország felosztása után, 1939 őszién a szovjet haderő szállta meg a Kárpátok vonalát és birtokában tartotta 1941 juniiiisáig, a német—szovjet háború kitörésiéig. A Legfelsőbb Hadúr parancsa folytán mi is átléptük a magyár határt s üldözőbe vettük az ádáz ellenséget s küzdelmes harcok után elűztük hazánk földjétől. Ifit a falvak többsége Ukrán, a. városokban azonban nagy szerepet játszottak a lengyelek és a zsidók. A A régi osztrák uralom, valamint a lengyel ftmnhiaitíójság idején aiz ukránok hosszú évtizedeken át háttérbe voltak szorítva. A szovjet hadak elmenekülése után azonban a helyzet t'eiXiesen megváltozott. A harctéri események idején nem álltak rendelkezésünkre pontos statisztikai adatok. Ezért csak a lengyel feljegyzések nyújtottak némi támpontot. A nemzetiségi megoszlásról csak hozzávetőleges képet alkothattunk magunknak. Nagy általánosságban a városok és a falvak lakosságának megoszlása és számaránya a k öv étkező: Sztaniszlau lakosainak a száma kb. 60.CKX) volt. Ebből 68 ’százalék ukrán, 8 százalék lengyel] és 24 százalék zsidó. A város környékének többsége ukrán nemzetiségű. Nádvorná lakosainak száma kb. íP-OOO volt. Ebből 55 százalék ukrán, 4 százalék lencryel és 41 százalék volt a zsidó. A környék 75 százalékban ukrán. Ottynia lakosainak száma kh. 6000 volt. Ebitől 34 százalék ukrán, ll százalék lengyel és 55 sízázalék zsidó. Környékének 42 százaléka lengyel, 34 százaléka ukrán, és 23 százaléka volt zisdió. Kolomea lakosainak száma kb. 40 ezer volt. Ebből 35 százalék ukrán, 15 százalék lengyel és 50 százalék zsidó.* A vidéke 8ő százalékban ukrán. A statisztika! arányszájm nagyjából ugyanilyen a többi emli-tetit' városokban és községekben is. Az elmúlt. néhány év alatt a százalékos eltolódás különösen a. zsidókra és a lengyelekre nézve alakult hátrányosan. Kelef-Galidónak ezt a részét, ahol most a hancok dúlnak, általában ukrán saroknak nevezik. A gazdasági élet legfőbb tényezője a földművelés és az állattenyésztés, Elénk .volt azonban a kereskedelem és közepe- minőségű volt a gyáripara. A mező- gazdaság kivételével a két utóbbi majdnem kivétel nélkül a .zsidóik kézéiben volt. Az egykori Lengyeilországban a zsidók nem juthattak állami szolgálatba, de annál fontosabb szerepet töltöttek be a gazdasági életben. Lengyelország felbomlása után a szovjet hadsereg bevonulásával a helyzet gyökeresen megváltozott, mert a zsidók mindenkit megelőzve léptek szovjet szolgálatba s mivel a. gazdasági élet minden fontosabb ága szn-v jót tulajdon ba ment át, a vezető szerepet is a zsidók kaparintották meg. A. gyors katonai intézkedésiek 1941 nyarán felszámolták a, szovjet- uinalmi rendszert s bevonulásunk pillanatában a honvédség teljes anarchiát talált mind; a politikai, mind a közgazdasági életben. A felszabadító honvédség véget vetett az anarchisztikus állapotának s megszálló csapataink azonnal hozzáfogtak a gazdasági rend helyreálli- tá sálioz. Premier------------------- « a C O IS V 1 JW-ban i A párisi románc a nagy színészek és a nagy szereped filmje A párisi roműnc-ot Újabb rendelet a aside jogosítványok megvonásáról BUDAPEST, május 6. (MTI.) A Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg a zsidók hatósági engedélytől függő hászno'hajtó j-ogositványiaimk megszűrése tárgyában kiadott kormányrendelet. Az engedélyek, vagy jogosítván vek megvonását a hatóságok legfeljebb 60 nia.p alatt kötelesek végrehajtani, olyis.képpen, hiogy .az üzlet (üzem) beszüntetést a megvonással egyidejűleg azonnali hatállyal foganatosítani kell. Az üzleti és Üzemi helyiségeket, ae, árukészleteket, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakat az illetékes miniszter által meg áll api tan dó határidő alatt be kell jelenteni és azokat elidegeníteni vagy megterhelni tilos. Az illetékes miniszter intézkedik az üzleti és üzemi helyiségek, valamint a berendezési és felszerelési tárgyak, úgyszintén az árukészlet átengedése és hasznosítása iránt. A rendelet alkalmazása szempontjából zsidónak tekintendő az, aki a zsidók közszolgálatának és közmogbiza tása inak, továbbá ügyvédi működésének megszűnése tárgyában kiadott 1210—1944. M. E. sz. rAdelet szerint zsidó. Island falb&nt&iia szövetségi szerződéséi Dániával ■KÖPBNiIiÁGA, május 6. (MTI) A Nőmet Távirati Iroda közli: Iklaml omszággyülése és kormánya ■eilhatá-, rozta, hogy felbontja % szövetségi ‘szerződést Dániával és Lztand-szigetén köztársasági alkotmányt viezet be. Válaszul az izlandi kormány és országgyűlés határozatára X. Keresz- téiy dán király a. ko-penhágai izlandi követség utján atz izlandi miniszterelnökhöz mtézett leiratában ért.esi- tetüe a kormányt és ízland népét arról, hogy nem fogadhatja el a kormány forrnia megváltoztatását, a,melye t az izlandi kormány és ország- gyűlés tárgyalások nélkül határozott el, niiodiaddig, amig a jelenlegi körülmények fenn ál lanak. iCutUs<záU elol is VITÉZ SZENDE FERENC KERÜL AZ OPERAHÁZ ÉLÉRE Küszöbön, állnak a változások az állami színházaknál, Kiss Ferenc kormánybiztosi kinevezése után rövidesen uj vezetők kerülnek az Operaház és á Nemzeti Szinház élére. A Nemzeti Szinház igazgatója — mint már jelentettük —- minden valószínűség szerint Kovách Aladár, az Operaház igazgatója pedig Vitéz Szende Ferenc örökös tag lesz. Vitéz Szende Ferenc, a magyar operai művészet egyik kimagasló értéke, nagyfelkészültségü, európai kultúrájú és izzó magyar érzésű művész, aki ifjúságától kezdve az Operaház tagja. A szakkritika nemcsak baritonjának szépségét, de rendkívüli muzikalitását is elismerte. Nevét ismertté tette, mint oratórium- és dalénekes is. A magyar zeneművészet barátai és hivei örömmel fogadták a hirt,, mert vitéz Szende. Ferenc rátermettségétől sokat várnak. .MIRDIG HITTEM A MAGYAR MŰVÉSZET MEGÚJULÁSÁBAN” Kiss Ferenc Pécsett vendégszerepeit a He tise hei fuvarosban és a művészi jellemábrázolás tökélyével kápráztatta el a pécsieket. Az egyik pécsi újságíró nyilatkozatot kért. Kiss Ferenctől. — Mindig is hittem a magyar művészet megújulásában — mondotta. — Hittem abban a törekvésben, amely előbb-utóbb utat talál a tiszta művészet kialakítására. A mai színész- nemzedék tehetséges. csak foglalkozni kell vele. Szigorral, de szeretettel. — Állandóan arról hallunk panaszt, — vetette fel a riporter —, hogy o színházak számára nincs megfelelő irodalmi termés. — De van, csak ki kell bányászni. Vannak, akiket elnyomtak és nem engedtek szóhoz jutni, akik elkedvetlenedtek és vannak, akikből értékes alkotásokat lehet kicsiholni. A pécsi társulatról ezeket mondotta: —- Itt meglepően kitűnő a szellem. És a színházak ez az éltető eleme.. Jó szellem és kitartó munka, ez a jó szinház feltétele. III. RTCHÁRD HELYETT HÖLGY A MAKRANCOS A kolozsvári Nemzeti Szinház drámai, illetőleg klasszikus műsorprogramjában változás állott be. A III. Richard helyett egy másik Shakespeare-darab: a „Makrancos hölgy” kerül bemutatásra ebben az évadban. Tasn Ady fekete Mária kassán VENDÉGSZEREPEL Kassán vendégszerepei Tasnády Fekete Mária, ki az egyik újságban nyilatkozott szerepével kapcsolatban;. — Nagyon különös története van annak, hogy ezt a szerepet választottam első színpadi fellépésemnek. Valamikor régen Németországban még Tilla Durieux-től láttam „Az árnyék”-pt. Kimondhatatlan hatással volt ream ez a szenvedő asszony. Akkor még nem tudtam, hogy én is majdnem ilyen sorsra jutok. Mikor aztán Olaszországban egy tifuszinfekcióból kifolyólag én is megbénultam, elhatároztam, hogy ha meggyógyulok, Kolozsváron játszom el „Az árnyék”-ot. — És miért gondolt éppen Kolozsvárra? — Erdélyi vagyok — feleli mosolyogva — és ezért akartam ott először fellépni. Az volt az érzésem, hogy tartozom ezzel az én szükebb hazámnak. — Kassára a férjem kérésére jöttünk. •") ugyanis azt mondotta, ha nekem Kolozsvár a szívügyem, akkor az övé Kassa. Mindig azt hangoztatta, hogy leghőbb vágya, hogy megint egyszer Kassára jöjjön. A darabot Radványi Géza rendezte és o kedvelt házaspár nagy sikert aratott Kassán. NÉPIES SZÉKELY TÖRTÉNELMI REGÉNYRE hirdet pályázatot a székely nép A Jókai Nyomda Rt, mint a Sepsiszent- gvörgyön megjelenő „Székely Nép"’ cirnii napilap kiadóvállalata, a közvélemény helyes történelmi tájékoztatása és felvilágosítása érdekében székely történelemkönyv kiadását határozta el. A könyv megírására az alábbiad figyelembevételével pályázatot hirdet: A kiadásra kerülő könyv 20—25 nvomtatott iv (300—400 könyvoldal, az oldal alakja 21—14 cm.) terjedelemben történelmi hűséggel úgy ismertesse a székelység történelmének minden fontosabb mozzanatát, hogy azt népünk köny- nven megértse és kedvenc olvasmányává váljék. A pályázatot 1944 november hó 1-ig a Jókai Nyomda Rt.-hoz (Seipsiszentgyörgy, gróf Teleki Pál-u. 4. sz.) három példányban jeligés levél és a szerző nevének zárt borítékban való közlése mellett nyújtandók be s azoknak elbírálása a szakemberek bevonásával 1945 január. í-ig megtörténik. PÁLYADIJAK: Î. dij 5000 pengő, II. dij 3000 pengő. III. dij 2000 pengő. • A díjazott munkák kiadói joga a pályadijak kifizetésével a pályázatot hirdető rt. tulajdonába megy át. A nem díjazott munkákat szerzőjük 1945 január -31-ig visszakérheti. éppen úgy fogják emlegetni, mint a Corvin többi kiemelkedő eb művészi film- produkció j át! Vasárnap d. e. ]/zI2-kor matiné. Szünet előtt: MAGYAR, EURÓPA híradók Károlyi Mihályrót az elmúlt esztendők során szinte elfeledkeztünk. Kisbb gondunk is nagyobb volt annál, hogy a késő öregség felé kapó „Gr* kastor hu grófu mit csinál, vagy mit nini csinál néhány levitézlett cimborájával „Amerika szabad földjén“. Most azonban újból kénytelenek vagyunk vele foglalkozni, nem Mintha túlzott jelentőséget tulajdonítanánk jelenlegi szereplésének, de meri elképesztő és egyben szimptomatikus az, amit csinál. Akik a mult világháború előtti időkbel ismerték Károlyi Mihályi, azokra az 'idődre vonatkoztatva nem is nyilatkoznak rói a különösen ellen -menvesen. Súlyos te'ti hibával megvert és féktelen cnn-nciór-al tu- fűtött ember veit, aki feLüné.-i viszket éhségét nagyon sok mindennel k:e!é*iíhette volna, azonban ő a politikát választotta, ami egyébként kétségkívül fogában és módjában állott. Hiányoztak azonban belőle ez igazi politikusnak legprimitívebb feltételei' az önismerete mértéktartás, igazi Politikát műveltség, stb., s igy kapták vállukra a szívesen ágáló és nagypénzü grófot a különböző, de végül is a zsidóságból sarjad- zo elemek. Károlyi Mihály katasztrófába vitte az országot és ami talán még énnél i* nagyobb baj volt, hosszú időre lehetetlenné tett minden igazi haladást és szociális gondolkodást. Ennyi teherrel a vállán és bűntudattal -• lelkén — mert a politikában \ hiba az igazi bűn —, más ember talán elcsendesedett volna, mint ahogy Károlyi Mihály is hallgatott egy ideig. Most azonban úgy látszik, hogy megint csak megelevenedett, még pedig igen furcsa módón Károly* Mihály mit sem akart tudni az országgal most szembefordult diplomatákról, akik pedig nálánál és barátainál bizonyára lényegesen jobbam isménk az. ország ügyeit és állapotát és amellett javarészt fiatal cm*, berek. Károlyinak tehát nem kellenek se- ícdcsapatok hanem na! wzat.gnnl egyed ül ó kívánja ciádn. cs árulni az Oireject, ‘hogy miért nem hallandó eltogad’ a két bécsi döntést, vm irmát a kárpátaljai cs délvidéki hadjárat eredményeit. annak rajta kívül valóban csak a Mindenható a megmondhatója. Mert bármit szándékozzon is tenni egy fennálló rendszer ellen valamely politikus az ország és a nemzet javát szolgáló statusquót mégsem rugha'-a jel ó maga,/vég pedig mielőtt arra öt bárki felkérte volna. Mert ha Karolyi T:- hálynak és társainak nem kell a Fel'”.dák, Erdély, Délvidék és Kárpátalja, akkor váljon mi kell neki és vájjon 6 kinek kell. aki magyaré Ha legalább kimondaná, hogy bolsevista, akkor meg lehetne érteni a /'o*> Etikáját, de még ezt seni meri kimonaant. Vagy hirdetne valamilyen «/ eszmét, koncepciót, gondolatot, amit ember; ésszel el lehet fogadni, akkor is érthető volna a mám gatartása. De azt a szívességet, gondoljuk, a magyar nemzet egyetlen tagja sem te(rime g Károlyi Mihálynak, hogy lemondva az ország területi integritásáról, minden jelenbeli és jövőbeli lehetőségéről, beengedje a bolsevistákat, Titóékat és Kun Béláikat az országba csak azért, hogy a farkastorkit gróf1” esetleg néhány percre annak a Szovjet-Ma gyár or szagnak legyen az ura, amelyben az ő legközelebbi hivei irtanak ki mindent a bolsevizmus és a szláviig eszméi alapján, ami magyar. Iránban kihirdették a® ostromállapotot ERZERUM, május 6. (MTI—DNE.) A3 ujonoozás-okkal szemben az iráni lakosság részéről tanusi'iott ellenállás hatása alatt a belügyminiszter törvényjavaslat j terjesztett az iráni képviselő-ház elé. Esz\ rin egész Iránra kihirdették a.v oüroTnáiv lapátot.
