Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-05 / 101. szám

1 $ 4 4 ffiájt« 3. £UE M1£I Mi legyen a jövőben a zsidókkal? Ki vándor olt ássuk vagy kicseréltessük a magyarországi zsidókat ? BUDAPEST, május 5. Az Esti Újság irjia: A zridókiérdiés gyökeres éS' végleges megpLdásáir-a ,az utolsó négy hét alatt a hivatalos rendielkeziések egész sora jelent meg. Ma méír körülbelül tisirtézottinak té­kán thető az a kérdés, hogy w zsidóság, semmiféle olyan munkakörben nem dol­gozhat. ahol veszedelmet jelenthet az ország szellemi, politikai, kulturális és A munkaszolgálat kiterjesztése gazdasági életére. A gyakorlati végrehaj­tás során nehézségiek természetesen még vannak és; Lesznek is, mert a zsidóság a-rányszáima Magyarországon talán a leg­nagyobb volt az összes európai államok között, azonkívül a több mint egy évszá­zad óta tartó összeházasodása folyamat is bizonyos vonatkozásokban, nehézségeket jelent. is vsamnak megfelelő elgondolásai egy ilyen esetleges ki'vándorolta fásra voua.!-- kozóam. Bármennyi nehézséget, akadályt jelent is a road háborús helyzet,- úgy vél­jük, hogy a keresztény miagyarrsáignak és a magyar országa zsidóságnak egyformáin érdeke, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék és valamilyen megoldást munkáljon ki. A zsidóság átmeneti feladatai a háború alatt Általános európai szempontból, és igy Magva rország szempontjiából is> a zsidó­kérdés megoldása véglegesen csak a há­ború után'vár iható. Az átmeneti időben a zsidóságra váró föladatok azonban szin­tén fontosak. Budapesten az a helyzet, hogy z különböző intézkedések alapján célzatosan bizonyos hamis hírek terjedtek el a zsidóság általános elkülönítéséről. A legutóbb megjelent rendelkezések ■alapján zsidót értelmiségi munkakörben foglalkoztatni nem szabad, sőt az elbocsá­tott zsidó értelmiségiek ugyanannál a vállalatnál még fizikr.i munkáira sem al­kalmazhatok. A zsidó vagyon kötelező bejelentésével és zár alá vételével aiz ál­lamhatalom biztosát?ni kívánta azt, hogy a zsidók a tőke birtokában az ország gaz­dasági életének nyugodt menetét ne ve­szély elessék. Az országos politikából és a kö»,gazdksági képviselőtestületekből, me­gyegyűlésekből és törvényhatóságokból már régebben eltávolították a zsidókat, akik nem lehetnek társadalmi egyesüle­tek tagjai sem, hanem kötetesek az újon­nan megszervezett Magyarországi Zsidók Országos Szövetségébe belépni. A vidéki vámosok egymásután hozzák ha:'ároZia fái­kat a zsidók teljes elkülönítéséről, zárt li kófaelyeket jelölnek ki számukra és a vidéki városok után előreláthatóan Buda-' vesten is rövidesen megtörténik a zsidó lakosság elkülönítése. Ilyen körülmények közöd nem kétsé­ges, hogy a magyarországi zsidóságot olyan területeikre szorítják vissza, ahol árt Imas tevékenységét többé nem fejt­heti ki. Mindezek után felvetődik a kérdés: mi töríénik tovább a zsidókkal? Ez a kérdés, amely egyformán foglal­koztatja. a keresztény közvéleményt és magát a zsidóságot is. Az elmúlt évtize­dek, de különösen az utolsó évek esemé­nyei azt a me-rTirTvőzői:,ést érlelték meg a kérész énv magyarságban, hogy a zsidó befolyástól és a zsidó érdekeltségektől meg kell szabadulni, ha valóban magyar éle­tet akarunk élni ebben az országban. A tiszta és maradék nélküli megoldás az lenne, hp. a zsidóság elhagyná Magyaror­szágot és uj hazát keresne magának. Zsidókat adjunk magyarokért? Ez a probléma, illetve megoldási mód tulajdonképpen nem uj, mert legutóbb 1938-ban ve ődött fel eléggé komoly for­mában és akkor figyelemreméltó elgondo­lás volt az, hogy a magyarországi zsidó­ságot cseréljük ki a külföldön élő magya­rokkal^ mégpedig kompenzációs alapon,i vagyis úgy, hogy a külföldi magyarság külföldön hagyja vagyonát, a magyaror­szági zsi dóság pedig itthon és csak a sze­mélyeket cseréljük ki, ekifc megfelelő ál­lamközi egyezmény alapján körülbelül ugyanazokhoz a vagyontárgyakhoz juthat­tak volna. A felvetett1 ötlet körül érdekes viták és mozgpÍrnak indultak meg, mielőtt azon­ban a gondolat valamennyire megérhe­tett volna, kitört a második világháború, amely a szállítási, kicserélési lehetősége­ket' lényeglesen lecsökkentette'. Ezek a ne­hézségek ma miég fokozottabb mértékben állnak fson, úgy véljük azonban, hogy a kérdéssel mégis foglalkozni kellene. Amennyiben Palesztina, nem alkalmas lar- ra, hogy az egész magyarországi zsidósá­got befogadja, megfelelő előkészítő mun­káéi akár diplomáciai téren, akár a Vö­röskereszt szervezeteinek igénybevételé­vel talán mégis lehetne módot találni ar­ra, hagy a magyarországi zsidóságot vagy annak jelentős részét kivándorolhassuk. A vagyonjogi kérdések A vagyonjogi kérdések ebben a ki ván­doroltatásban nagyobb szerepet már nem játszhatnak, mert 'hiszen az állam nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy zár alá vette azt a magyarországi zsidó vagyont, amely itt keletkezett, amelynek minden forrása ebben az or­szágban van, tehát a zsidóság csak azt adja vissz! - a nemzetalkotó magyar rétegek nek, amelyet egy bűnös korszak könnyel­műen, lelkei smer etlen ül és a keresztény rétegek teljes mellőzésével és visszaszorí­tásával • évtizedeken keresztül összehará­csolt. Ni?gy kérdés természetesen, hogy akod-e ország, vagy földrész, amely w ma­gyarországi zsidóságot hajlandó befogad­ni, ez'- a kérdést lefolytatandó tárgyalá­sok döntenék el. Gondolni lehet arra is. hogy esetleg külföldi magyarokat hoznánk Ijaza zsidók ellenében, vagy az uj világ­háborúban foglyul esett, sebesült magya­rok kicserélését tennénk Lehetővé. Bizonyára a magyarországi zsidóságnak LISSZABON, május 5. (MTI) A brit hírszolgálat jelentése szerint a lon­doni „magyar tanács*’ megtartotta első teljes ülését Károlyi Mihály gróf, a hetvenesztendős volt miniszterel­nök elnökletével. Az ülésen „cselek­vési munkatervet** fogadtak el mely­nek egyik legfőbb pontja bátor együttműködés a Nagybritaiiniával és a Szovjetunióval való baráti kap­csolatok megteremtésére, ha Magyar- országot felszabadították a német uralom alól. Károlyival — állítja a j brit jelentés — szövetségre léptek a j magyarországi katolikus ellenzéki I pártok vezetői és a szabadelvűek. A i tanács kijelenti, hogy végső célkitü- j zése a teljesen demokrata kormány felállítása, s első célja a németek ki A Pest egyik száma érdekes riportot közöl arról, hogyan gondoskodik a főváros a ború- batámadások sebesülitjeiről. Tizenhat méterre a föld alatt, sziklákba ágyazva ég- beconfalak- kal erősítve működik Budapest, sőt talán egész Európa egyik legkorszerűbb sebészeti intézete. Ide nem férkőzhetek be semmi zaj a külvilágból — irja a Pest munkatársa. — A legnehezebb bombák robbanásának zaja is megtörik a sziklafal és a szigetelő octon vas­tagságán. A sziréna szava sem hallható s a vasajtók tömítésén nem juthat át a légnvo- más pusztítása. A helyiségek szellőzését gépi erővel működő beton szellőzőcsövekkel vég­zik. Ugyanez a felszerelés szolgál a kórház fűtésére is. Két hatalmas, rugókba ágyazott Ganz-Jendrassik nyersolajmotor a gépezet szive. Ha városi hálózatot, illetve áramszol­Az összes gőzgépek. Vezérmüvek, sűrít ők (konderizátorroik), gőzturbi­nák kérdés és feleletben 121 ábrával P 9— Az összes gőzkazánok. Nélkülözhe­tetlen tankönyv bármilyen kazánfű­tői vizsgára készülőnek. Kérdés és fejleletben, 109 ábrával P. 12 — Lokomcbil gőzkazánok és gőzgé­pek- Magán járók, uthengerlők, gőz­ekék stb., 92 ábrával P 8.— Villamos motorok szerkezete, mű­ködése, kapcsolása és kezelése, 36 áb­rával p 7.40 Akkumulátorok — íranszformáto­Ezeknek a híreknek alapjuk nincs, mert semmiféle hivatalos tanácskozás nem in­dult meg e?,z általános elkülönítésről. Bu­dapest esetleges bombázásáért a zsidóság­nak foeíll vállalnia az erkölcsi és fizikai felelősséglet. Egyes zsidó részek vaigy cso­portok célszerűségi' elkülönítése, egyes kerületek zsidót!-an Mása sem/míkiéppen sem íörténhiet meg. A zsidótörvény a Lapján minden speciális .Jóéira jut majd megfe­lelő munkiaosztag anélkül, hogy a szét­szórtan élő óriási tömeg ezt megérezné. A canterbury érsek, Churchill és Roo­sevelt legutóbbi beszédeiből egyformán az a főhang csendül ki, hogy a magyar át­alakulásból az ő számukra :a zsidókérdés a legfontosabb. A keresztény magyarság elfogadja a ,demokráciák tételéit és alkal­mazkodik ahhoz, Budapest nem katonai város, Budapest bombázása nem szolgál katonai célokat, csak közönséges bosszú­hadjáratot és terrorista célok megvalós'h- t ásónak kísérletét. Az eldurvult' háború legaljasabb mód­szeréivé] szemben a magyarság szent kö­telessége tagjait minden rendelkezésre ábó eszközzel megvédeni a barbár gyil­kosságok sorozata ellen és ha még mindig volna Magyarországon elrejtett; meg nem talált titkos rádióleadóállomás, a magyar- országi zsidójáig ezekre a kilátásokra már most figyelmeztetheti külföldi hátsorso- sait. ! ülése. Felszólítja a magyarokat, lép­jenek összeköttetésbe Tito jugoszlá­viai partizánjaival és a szovjet had­erővel Kárpátalján. A kilenc pontból álló cselekevési munkaterv a többi között nem ismeri el jugoszláv és csehszlovák területeknek Magyaror­szághoz történt csatolását, valamint a bécsi döntést, amely Erdély egy részéi Magyarországnak juttatta. A tanács fogadalmat tesz, hogy „meg­semmisíti a fasizmust és haladó de­mokratikus Magyarországot teremt*. Károlyi kijelentette, hogy nem szán­dékszik kormányalakítással kr)jér- lefezni, de reméli, hogy az uj tanács tanácsadó testületté (Conzultative Assebly) fejlődik ki. gákatáat bombatalálat érné, ezek szállítanák, mint az emberi szervezetben is., a kórház ,.testébe“ az élet fenntartásához szükséges ele­meket Ugyanez áll a vízszolgáltatásra is. Városi vizzel él a kórház, de bombazavar esetén a „Szikla-kórház“ saját kutjából automatikus „hydro'for“ segítségével merít vizet. Beton­medencék, bojlerek tárolják a bemosdáshoz, fürdésihez, zuhanyozáshoz szolgáló meleg vi­zet A kórházba csalt a bombatámadások sebe­sükjei kerülhetők, ahol azonnal kezelésbe tudják venni őket. Kivételt képeznek azok a betegek, akiket a légiriadó kezdetén akartak valamelyik kórházban operálni. Ezeket is azonnal a Sziklakórház műtőjébe viszik, ahol befejezhetik a szükséges műtétet. rok készítésé, szerelése, kezelés-e, ja­vítása. Villanyvezetékek, azok szere­lése és szigetelése, 22 ábrával P 3.70 'Dinamók szerkezete, szerelése, ke­zelése és javítása. Magasfeszültségű áramok ismertetése. Útmutató a kis­diramók készítéséhez P 7-— Amit a fémekről tudni kell. Az összes fémek ismertetése adataik­kal p 2.— Az összes fémek színezése áram nélkül (savakkal). Fémek tisztítása, rozsdától való meg-óvása, rézkarc P 2,50 Csavarmenet-táblázat az összes rendszerekben *P 2 __ Kaphatók az „ELLENZÉK" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás, király-tér 9. Vid éki megrendeléseket utánváttel is azonnal elintézünk. Tiieifial mtlerre a föld alatt müh&dlK Budapest leghorszerlibb Kórháza Morva féle fém- és gépipari szakkönyvek: Lengyelorszáu nem egyezik bele a €wrzon-v«ualba AMSZTERDAM, május 5. (MTI) A Né­met Távirati Iradia közli: Mint a brit hír­szolgálat jelenti, a menekült lengyel kor­mány mexikói képviselője egyik bestédé­ben kijelentette, hogy Lengyelország a Curzon-vonalba, mint a szovjettel való határban, sohasem egyezik bele. Kormá­nya aggodalma teljesen indokolt — Így folytatta a követ — miután láthatták, hogy a7. atlanti okmány alkotói Ingadoz­tak, Angoleilenes tüntetés Madrid­ban a Münchauserc film * bemutatóján BARCELONA, május 5. (MTI) Az In­iterinf közli: Mint Madridból jelentik, a Cine dela Prenza madridi mozgóképszín­házban most vetítik a Münchausen cimü német szinesfilme-t. A közönség a spanyol függetlenség ünnepén élénk, tetszésnydl- v árat ássál fogadta a film előtt a híradóban vetitett Hitler Adolf-képeket. A nemtet­szés nyilvánult meg hangosan, amikor Roosevelt képe volt látható. Akkor tör­tént ez a tüntetés, amikor közölték az an­gol—lamerikjsi—spanyol megállapodási . Két Jogi csoportba osztják a féivér zsidókat BUDAPEST, május j. Az 1939. IV. te., az úgynevezett második zsidótörvény an­nakidején igen bonyolult szabályokat állapí­tott meg a zsidó fogalmának meghatározásá­ra. Ezzel szemben az 1944. évi március 22. óta kiadott rendeletek faji alapra helyezkedve egész világosan állapi torták meg a nem zsidó és zsidó fogalmát.. Csak egy kérdésben; a két nem zsidó és két zsidó nagyszülővel bíró sze­mélyek, az úgynevezett félvérek esetében mu­tatkozott a gyakorlatban bizonyos ingadozás. Illetékes helyről nyert tájékoztatás szerint a félvérek minősülése szempontjából a jogi hely­zet a következő: T. Azoknak a félvéreknek, akik minden vonatkozásban nem zsidóknak minősülnek, tehát semmiféle korlátozás alá nem esnek, két ocztályuk van. Az első osztályba azok tar­toznak, akiknek zsidó származású szülei is már a nem zsidó származású szülővel történt házasságkötés idején keresztények voltak..Az ■ilyen félvér tehát, aki nemcsak maga született kereszténynek, hanem zsidó szülője is kérész •. tény volt a házasságkötése előtt, minden egyéb körülményre való tekintet nélkül nem zsidónak minősül. Teljes jogú nem zsidó sa ilyen félvér tehát még altkor is, ha zsidó származású házastársa van, vagy volt. A második félvér osztályba az tartozik, aki maga ugyan kereszténynek született, vagy élete 7. éve előtt kereszténnyé vált, de zsidó származású szülője vagy egyáltalán nem, vagy csak a házasságkötés után, később lett keresztény. Ez a félvér azonban csak akkor minősül teljes jogú nem zsidónak, ha sohasem kötött házasságot zsidóval, akinek egy, vagy két nagyszülője izraelitának született. Míg az első csoportba tartozó félvér esté­ben az általa kötött házasságnak nincs jelen­tősége, addig a második csoportba tartozó félvért zsidóval, vagy részben zsidó szárma­zású nem zsidóval való házasságkötése zsidó­vá teszi, még akkor is, ha a házasságot fel­bontották, vagy a házasság az egyik házas- társ halála után megszűnt. 2. Az első és a második csoportba nem tartozó félvérek, tehát azok, akik csak 7. életévük betöltése után lettek keresztényeit, zsidónak minősülnek. (MTI.) FONTOS RENDELET A VIZE, HÍR­ADÓ-, REPÜLŐ-, EJTŐERNYŐS- ÉS GYORSLEVENTÉKNEK. A Levente Hír­központ jelenti; Az újjászületett leventeintéz- meny egyik igen fontos eredménye, hogy a minden ifjúra kötelező katonai előképzés mel­lett önkéntes jelentkezés alapján a különböző fegyvernemeknek megfelelő szakkiképzésben is részesülhetnek a leventék. A levente-egye­sületekben nagy lelkesedéssel dolgoznak a ke­rékpáros és motoros gyorsleventék, a híradó­sok, vízi, ejtőernyős és vitorlás repülő leven­ték. A honvédelmi miniszter legutóbb kiadott rendelete intézkedik, hogy a besorozott le­venték beosztásánál figyelembe kell venni rendszeres kiképzésüket és minősítésüket. A:i illetékes járási (városi) leventeparancsnok'á- gok a besorozott leventék törzslapjait meg­küldik az illetékes honvéd kiegészítő pa­rancsnokságnak és a beosztást ennek alapján készítik el. Ezután tehát a leventék, akik megfelelő kiválasztás után valamilyen szak- kiképzést kaptak, a képességeikül; lesjobban megfelelő fegyvernemben katonáskodhatnak. Nem veszhet kárba a szak-kiképzés fáradsá­gos munkája. E fontos rendelet végrehajtását •a levente szakoktatóknak kell megkönnyíteni azzal, hogy a fejlődési, illetőleg szak-kikép­zési törzslapokat és minősítéseket pontosan vezetik s azokat felettes parancsnokságuk ré­vén idejében az illetékes hadkiegészítő pa­rancsnoksághoz eljuttatják. Károlyi Mihályék nem aktirnak tudni a hasaiért területekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom