Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-05 / 101. szám

K. 1* I • ti n i.t £ 1 S < l iu A J u % fi. hO& I utfUűM >11 lesz a zsidók köz- és magánjelleg« tartozásaival ? A zsidó vagyonok he jelent Au- c s zár _al.í vételévt!, továbbá ,i zsidó üzletek bezárás'' .d kapcsoktKvn (elmerült még cgv najţyjelentő­ségű kérdés, éspedig: a /miliők köz es magán­tartozásainak problémája. A gyors kormány- intézkedés, amely az egész zsidó pénzügyi és kereskedelmi tevékenységet egyik napról a másikra leáll»torta, gondos előre!átásbáí. nem hagyott ülőt arra, hogv a z.-adok a hatályna- lépési terminusokig mo/ggtható vagyonuk egy rész ét. vagy egészét e-l re fi hessek, de ugyan­úgy nem m ai-.uk idő természetesen arra sem, hogv a zsidó régek és vállalatok eleget tohes- senek fizetési kötelezettségei kn:k. Minthogy valószín illeg sok keresztény cégnek ás magán­személynek, de az államnak, a községeknek, közintézményeknek is jelentős köve te lééin vannak zsidóktól, a gazdasági körök olyan intézkedésit, tartanak szükségesnek, amely a zsidó vagyon bejelentése mellett a köze c> magántartozások Nejeinité>u is kőtelezővé tenné. I lo/.z.ávctőlegc-s becslések szerin«t millió pengőre rúg a zsidók állami es községi adó- és illetéktartozása, hasonlóképpen az OTI, MABI. stb. társadalombiztosító inre/e. rtk járt 11 ékkő vetélése1, pen/.int ezen és magán­hitelezők követelése, ár.itartozáwk, ".li. Mindezeknek a bejelente-ve e.s számbavne!« annál is inkább fontos lenne, hogv ki lehessen dolgoz.!, a terítés jogszabályait és fel lehessen állítani azt a központi szervezetet, amely az egész zsidó vagyon terhere gondolkodna a zsidók köz-és magánjellegű tartozásainak ki­fizetéséről. litre vonatkozólag a gazdasági érdekeltségek már határozott terveket és el­gondolásokat :s készítettek, amelyeket illető- késekkel is ismertetni készülnek. EGY ÜTEM MOZGÓ V Főszereplők: Danielii*“ Darleux C1 a u <1 o ilau|>hin Andre Lugnet Rendezte : H e íi r i Decoin ángy sikerrel velili n szépség, fiatal­ság, szerelem, dúl, francia szellemes­ség ragyogó ALKOTÁSÁT: ELSŐ esotc Mi biztosak lehetünk a dolgunkban — Írja Cöhbels az invázióról szóló cikkében (BATTEMENT DE COEUR) Frontszolgálatra jelentkeznek Angliában a politikai foglyok BERLIN, május 5. (MTI) A Német Táv­irata Iroda jelenti: Göbbels dr. birodalmi miniszter ennek a háborúnak ,,bizonyta­lan tényezőivel" foglalkozik a Das Reich című hetilap legújabb számában megje­lent cikkében. — A háború kilátásai — írja egyebek között — az isdiott kölcsönös mostani le­hetőségek tárgyilagos fel ül vizsgálatakor, addig maradnak homályban, amíg az el­következő fejlemények döntő tényezői még tisztázatlanok maradnak. Amíg a lé- giháboru még eldöntetlen, a másedik arcv-crrml felállítása pedig pusztán ideghá- boru marad, a háború maga nyílt kérdés­nek mondható. Ámde az ellenség termé­szetesen éppen olyan jól tudja mint mi, hogy számára mindkét tényező épp oly sok veszélyt rejt magában, mint számunk­ra. Egy visszavert invázió az ellenség szá­mára elv eszteget és ét jelenti annak cjz utolsó eshetőségnek, hogy ezt a háborút eredménnyel fejezze be. Mert az invázió nyugaton ama döntő kisérle ek közé tar­tozik: a háborúnak alapvető fordulatot adni, amely nem ismételhető meg. Mi tudjuk, hogy ellenséges részről az invá­zióra való előkészületeket nagyjából már befejezték. Ami tehá“ ezekben a napok­ban és hetekben e kérdés körül lejátszó­dik. az inkább taktika és idegháboru, mintsem katonai akció. Ennek része a lé- giterror is. Londonban és Washingtonban komolyan aligha tételezik fel, hogy ez a légi terror nyűgöd összeköttetéseinket dőntő mértékben megbéníthatná. Nem­csak az ellenségnek volt elegendő ideje az inváziót előkészíteni — jegyzi meg Göb­bels dr, —, hanem nekünk is azt vissza­verni. Az általánosan ismert és képekben is sokszor bemutatott erődmüvek mögött még számtalan ismeretlen előkészület rejlik. Az angol—amerikai vezető körök legfőbb reményüket pillanatnyi légifölé­nyükbe helyezik. Ezt mi semmiképpen sem- vonjuk kétségbe. Azt azonban már kirívó tévedésként kell visszaül'asitan,unk, mánthp az ellenség vadászrepülő fegyver­nemünket. kikapcsolta volna, vagy a dol­gok állása szerint erre egyáltalában ki­látása is volna. Repülőgépgyárainkat sem tudja többé döntően megsebezni. Már az ellenség legutóbbi módszeres támadásait megelőzően olyan biztosan és megtámad- habatlanul voltak elhelyezve, hogy azok­ban már komoly bajt aligha lehet okozni. Az európai szárazföldnek az invázió szempontjából egyáltalán szóba jövő he­lyein aligha, van egy négyzetméter föld, amelyet a piuiökráciák zsoldos csapatai­nak fogadására a legnagyobb szeretettel és gondossággal fel ne szereltek és elő nem készítettek volna. Nem múlik el egyetlen nap és egyetlen éjszalca. anélkül, hogy invázióra ne számítanánk. Német­országban éppen ezért senki sem ideges. Mi azt hisszük, tudjuk körülbelül mit vethet harcba ?.z ellenség. Saját harcba- vethető erőinket viszont pontosan ismer­jük. A kölcsönös eshetőségek józan mér­legelése során újból és újból arra az ered­ményre jutunk, hogy mi biztosak lehetünk dolgunkban. Nem szeretnénk ma azoknak a bőrében lenni, akiknek szövetséges részi­ről az invázióé, t felelősséget kell vállal­niuk. Mert a küzdelemnek az európai partokon várható sülycs'menetében mi a. meglepetéseknek egész sorát fogjuk nkoz- ni' amelyek ebben a számításban még egy.áLalában nincsenek is figyelembe vé­ve. Amellett még van néhány ütőkár­tyánk, -amelyet eddig gondosan rejtve tar­tottunk, de -melyet magától érte ődöen kivetünk az asztalra, he eljön a döruö óra. A „Tabiet“ érdekes cikke Benesro! GENF, májút 5 (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint. Londonból jelentik, a Tab­let cimii lap Benes , .esetével“ foglalkozik. A különös cikk Írója többek között megállapítja, hogy Benes igen szoros kapcsolatban van a szovjet köztársasággal. Ezzel szemben nem valamennyi, emigráns miniszter ismeri el, bogy Penesnek van a legalaposabb jogcíme arra a tisztségre, amelyet a maga számára igénvbe­vert. Sok csrh és szlovák él Londonban, mint például Prahala tábornok és CKuszky minis/ tér, akik nem ismerik el Benest miniszterel­nöknek, amint rém ismerik el kormár.vát 'em törvényes csehszlovák kormánynak. Benes ép­pen ezért igyekszik annyira a' szovjetre tá­maszkodni mert nagyon elszigetel: heh'/et- ben van. GI •INF ', május ő. (MTI) A Német Tá\ irati Froda jel műi: Wars! jingVui­1h>1 jele ntik: \\ a ■»■hingtoni politikai köre >kb( n m őst ó lénkén 'ár •gyaljá k a 7 ok L'J t a {.<• I nb 1 -zá. máz ó híre­k<ű, a rn el vek -7.P-I i a közeljövő)) n ez a I só] há.z titkos w é ~ n s> »k oly fo­P' -ly aj; ánlaiár* l fognak tárgyán:. ak i Is fi V t kérték, h :gy katoimi lag VT­S.ők (/vr *t harcba a 7. európai invá/.h­nál. Az ajá'nlattrv ők köz; t SZMl'p ■ min teg\ 8000 Irigtr agyobbrí v • már r‘ háború kezd ii gyűjtői á 1 arukban intő) •nál lí egy-ÁTi, akiknek a háberu NÖVENDÉK H A NG VER S F. NY A ZENEKONZERVATÓ­RIUMBAN Az idei tanév végén a ko­lozsvári Zenekonzervatórium harmadik növendékhangver­senyét tartja május 7-én a az intézet dísztermében. A mű­sor — mint a múltban is — színvonalas és érdekes betekin­tést nyújt zenei életünk után­pótlásának anyagába. A nö­vendékhangverseny műsora a következő: 1. ai Rameau: Menuet; b) Grecsaninoff: ólomkatonák in­dulója. Zongora: Nagy Ádám (elemi), tanára: Ütő Mária. ,2. a) Kuhlau: Változatok, b) Rei- necke: Induló. Zongora: Hor­váth István (1. gyak.), tanára Stritzky Julia. 3. Finn katona­induló (Klaas hegedüálbumá- ból. Hegedű: Adorjáni Ildikó (1. gyak.), tanára: S. Kouba Paula. 4. Poldini: a) Törpék tánca, b) Sajkadal. Zongora: Kerekes Katalin (II. gyak.) ta­nára Szász Ilona. 5. Bartók: Háfom magyar népdal. Zon­gora: Kiss Éva (II. gyak.), ta­nára: Ütő Mária. 6. a) Schu­mann: Ö a legtökéletesebb, hl Schubert: Üzenet. Ének: F. Dely Ilona (gyak.), tanúm: Mihályffy Irén. 7. Farkas Fe­renc: Kis zongoradarabok, ma­gyar népdalok felett. (Előjá­ték, Kétszólamu invenció. Meg­halt a béres. Lakodalmas. Csárdás. Pásztornóta, Bordáit. Zongora: Bodor Judit (II. gyak.), tanára: Szász Ilona. 8. a) Lotti: Ó csak egyszer... b) Pergolese: A telhetetlen. Ének: Moldován Katalin (I. ak.), tanára: A. Antos Ilona. 9 Schytte: Tarantella. Zon­gora: Dezméry Ilona (III. gyak.), tanára: Szász Ilona. 10. Kéler Béla: A puszták fia. Hegedű: Florucza Magda (III. elük.), tanára: S. Kouba Pau­la 11. Schumann: a) Első bá­nat. b) Tüzes lovas. Zongora: Szeikovits Teréz (III. gyak.). tanára: Szász Ilona. 12. a) HaendeT. Largo, b) Beethoven: A csók. Ének: Orosz Beatrix (I- ak.), tanára: Mihályffy Irén. 13. Dohnányi: Gyermek­dal. Zongora: Mánok Ferenc (II. élők.), tanára: ütő Má­ria. 14. a) Franz: ősszel, b- Gounod: Tavaszi dal. Ének: Bokor Ilona I. ak.) tanára: A. Antos Ilona. 15. Beethoven: Szonáta zongorára, négy kézre (Allegro molt — Rondo): Truppéi Éva, Gáli Antónia (II. elök.), tanárnő Ütő Mária. Zongorán kisér: Maczalik Gabriella korrepetitor-tanár. TERV .4 VIDÉKI SZIKHÁZAK ALL.AMU5U ASARA A jobboldali keresztény ma­gyar élet kialakítására meg­indult folyamat minden vo­nalon rohamléptekkel halad előre. Megtörténtek az első lépések a színház teljes átál­lítására is. Károlyi Vilmos, a kassai színház tagja érdekes tervet dolgozott ki a vidéki színészet államosítására. Elméletileg az ország közel 15 millió lakos­ságára 1 pengő fejadót számit. Uyakortatilag ez keresztütvihe- tétlennek látszik, de megfele­lő pénzügyi művelettel megold­ható. Ez képezné az államosí­tott vidéki színházak alapját. Ebből< az összegből 35 vidéki színtársulat részére lehetne költségvetést készíteni. Tíz el­sőrendű, 10 másodrendű, 10 harmadrendű és 5 negyedren­dű színtársulatot tervez. A társulatok összes bevétele az alap központi pénztárába foly­na be. ,A tiz elsőrendű társulat vá­rosbeosztása, valamint szub­venciójának összege a követ­kező volna. Kolozsvár évi 960 ezer, Szeged 840, Debrecen, hassa, l\ agyvárad, Miskolc, Eécs, Szabadka, Kispest, Új­pest 720—720 ezer pengőt, összesen 7,560.000 pengőt kap­na. Kolozsvár és Szeged ál­landó operatársulata miatt kapna nagyobb szubvenciót. A másoderndii kerületek váro­sai: Kecskemét, Győr, Sopron Szombathely, Kaposvár, Szé­kesfehérvár, Nagykanizsa, Szol nők, Hódmezővásárhely, Szat- mar, Ungvár, Mdramarossziget, M arosvásárhely, Nagykároly, Nagybánya, Dés városokat úgy. elégítenék ki, hogy egy-egy társulat három-három város­ban játszana évi 600—600 ezer pengő szubvencióval. A har­madrendű kerületek évi költség vetése 4.800.000 pengőre, a ne­gyedrendűteké összesen 1.800.000 pengőre rúgna. A szubvenció összegének 50 százaléka a tagok fizetésére, 30 százaléka a dologi kiadá­sokra, 20 százalék a díszle­tekre , ruhákra szolgálnak. Központi díszlet és ruhát ír látná el a társulatokat. MAGYAR-NÉMET BAJTÁRSI HANGVERSENYEK Erdély különböző városai­ban nagysikerű magyar-né­met bajtársi hangversenyeket rendeztek a honvédség és a német véderő tagjai számára. Nagyváradon a Szigligeti Szín­házban, Marosvásárhelyen a Kultúrpalota dísztermében gyűlt össze a két szövetséges haderő tisztikara és legénysége, hogy a művészeten keresztül is ápoL- ják fegyverbarátságukat. Ma­rosvásárhelyen a Himnusz el­hangzása utájn egy német ka­tona szólt a magyar-német ba­rátságról, majd Kövér János ár. járásbiró fejezte ki a ma­gyarság barátságát. Majd a Határőr Egyesület zenekara játszott és egyéb magán­számok egészitetiék ki az est műsorát. Nagyváradon a nézőtér szin­tén tele volt katonákkal. Csak itt-ott lehetett egy-egy civilt látni, akinek sikerült jegyet kapniok. Némi aggodalommal néztek itt az est elé: vájjon a társulat tud-e annyit nyúj­tani, hogy lekösse a német közönség érdeklődését. De már az első számoknál megállapít­hattuk, hogy színészeink és fő­ként színésznőink megtalálták a kellő hangot s az egész mű­sor oly ügyes összeállítású volt, hogy a legigényesebb vá­rakozásnak is tökéletesen megfelelt. A műsort a színház tagjai szolgáltatták. A siker itt is tel­jes volt. Vájjon nem kellene Kolozs­váron is megrendezni a ma­gyar-német bajtársi hangver­senyt. Művészeink teljesítmé­nyét úgyis szivükbe zárták már szinhálátogató német bajtársaink „. s előtti politikai tény ke; lére gyanú­nak tűnt iel az a:ipol kormány előtt. Az angliai politikai foglyok. akikm-K -zárna, már a barminrezret is meg­haladta, a legkülönfélébb csoport ok- h z tartoznak. Washingtonban, te­kintettel a kü'Zöbön á11 ó katonai mfiveletek kel járó kockázatra, ame ivek sikerének esélyeit általában leg­feljebb ;0 százalékra becsülik, nem tulajd'onitana.k tidságos nagy jele: - tőséget en-ek a ké’d.í«nek. l'gy vélik, hogv az ajánlatok legnagyobb ré-ze csak űr agy, amely révén ki akarna’ szabadulni az illetők a túlzsúfolt gyűjtő rá borok el visel beteli en életfel­tételei kŐZÜl. 43 százai éhhal a piuit a seffieldi acélgyártás GENF, május 5. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Londonból jelentik: A bányászok sztrájkja a seffieldi üzemek haditermelését súlyosan megkárosította. Az üzemek, különösen a heng:rüvemek fémfogyasztása 75 száz);1 ékkő csökkent, ennek alapján a seffieldi acélgyártás is nem kevesebb, mint 43 százalékkai apad'. Ez a termelési hanyatlás az összes acél­feldolgozó angol hadianyaggyárak mun­káját súlyosan érintette. Ideiglenesen felfüggesz­tik az ellátási lapok kiadását A közellátási hivatal közli: A fel­torlódott munka miatt a tüzelő- anyagosztály a hivatalok, üzemek, műhelyek, orvosi rendelők, vállala- 1 tok részére szóló tüzelőanyagellátásí I lapok kiadását 1944 május 2-tól S-ig felfüggeszti. A felfüggesztés miatt az érdekelte­ket semmiféle sérelem nem éri, mert az ellátási lapok előjegyzése tovább- foíyik és azt a kereskedők továbbra is kötelesek elfogadni. AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN SZÜNETEL A FÖLDMŰVES ÉS MEZŐGAZDÁSZ LE. VENTÉK FOGLALKOZTATÁSA. A le­vente Hírközpont jelenti: A honvédelmi mi­niszter rendeletére az egész országban megsza­kították a mezőgazdasági munkásokból, föld műves ff jakból álló leventecsaparok foglal­koztatását. Az ifjúságot a közellátás arcvo­nalára vetették be és mezei munkára alkal­mazzák. A városi, iskolai, vállalati levente­csapatok földműves ifjait is felmentették a foglalkoztatás alól és olyan csapatokba osz­tották be, ahol a kiképzés szünetel. A minisz­ter rendeletét mindenütt végrehajtották az illetékes járási és városi leventeparancsnokok. Ahol még valami tisztázatlan kérdés volna, ott az érdekelteknek az illetékes járási ős vá rosi parancsnokságokhoz kell fordulni. A földműves leventék elmulasztott kiképzését a mezőgazdasági munkák befejeztével, aratás után, julius 15-től pótolják^

Next

/
Oldalképek
Tartalom