Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-20 / 113. szám

1 S 4 4 május 2(k

ELLENZÉK

mmm

o

irois László dr. táhlabiró eskütétele

KOLOZSVÁR, május 20. Beszámol tűtök, xiáír arról, hogy Grois László dr. törvény- zeki tanácselnököt, aki a huszonkétéves jsebbségi t alatt az Ellenzék igaz- aió-föszerkv.__iöje és mint ilyen, a ki- eybséjgj. magyarság életének egyik irá- ffiiójia volt, az igazságügy miniszter élőéi jeszt és éré a Kormányzó Ur kinevezte kolozsvári ítélőtáblához tábla bíróvá. Grois László dr. táblabiró beiktatása nncpélyes formában, teljes ülésen tön'— ént meg pénteken délben az ítélőtábla an ácstermében. A teljes ülésen megje- entek az Ítélőtábla összes bírái, valamint törvényszék képviselői. Az Ítélőtábla levében Vékás Lajos dr., a tábla elnöke iöszöntötte Grois László dr.-t uj havata' ában. Meleg szavakkal vázolta Grois -lásAo dr. eddigi működését és sok sze- encsét kívánt a nagyfonlosságu táblabi- ci munkájához. Ezután Grois László dr. negköszönte a tábla elnökének szívből ö\ ő szavait és letette hivatali esküjét. Eskütétel ui“átn az egybegyiilt bírói és jcw ;ászi .kar melegen üdvözölte az uj tábládról;.

Itt írjuk meg, hogy Grois László dr. elnevezésével kapcsolatban Zalán Endre lr. i.áblabirót a kolozsvári ítélőtáblától á >udapes:i Ítélőtáblához helyezték át. Za- án Endre dr. a napokban búcsúzott el cartársaitól és elutazott uj hivatali he- yére.

Újabb időszaki lapokat tiltott be a sajtóügyek kormánybiztosa

BUDAPEST, május 20. Vitéz Kolos .áy-Borosa ilihály államtitkár, a sajtóügyek kormánybiz- osa, a miniszterelnök rendeleiére a következő dőszaki lapok további kiadását tiltotta meg:

1 Budapesten megjelenők: „Arfikai visszhang”, i ..Biztosítási Szemle”, a ..Budai Krónika”, a ,Budapesti Orvosi Újság”, az Egésséges Élet”,

L „Gazdasági Élet”, a „Gazette d'Hongrie”, a ,Gyógyászat”, a „Gyógyszerészi Hetilap”, az ,!rás”, a „Magyar Szállítmányozás”, a „Magyar Szemle”, a „Magyar Tejipar”, a „Nagyvilág Magyar Szemmel”, a „Néger Gyermek”, a ,JNöu- >elle Revue d’Hongrie”, a „Magyar Yacht”, az Őrszem”, a „Rádiótechnika”, a „Rádió Újság”, íz „Uj Barázda”, az „Uj Főváros”, a „Városok Lapja”. A Cegléden megjelenő „Ceglédi Fiigget- ’enség” és „Ceglédi Hírlap”. A Debrecenben megjelenő „Debrecen — Keletmagyarországi Napló”. A Kolozsvárott megjelenő „Erdélyi Szemle”. A Nagyváradon megjelenő „Estilap”

A Jánoshalmán megjelenő „Felső Bácska”. A Székelyudvarhelyen megjelenő „Hargita”. A Kiskunfélegyházán megjelenő „Kiskunsági Közlöny”. A Baján megjelenő „Magyar Közérdek”.

A Szolnokon megjelenő „Szolnok és Vidéke” c. időszaki lapok. A miniszterelnök határozatát a Budapesti Közlöny szombati száma közli.

(MTI-). __________________________

Rögtöniíélő bíróság* elé kerül a Betlilen-uteai revoiveres merénylő

KOLOZSVÁR, május 20. Hirt adtunk tegnap arról a véres lövöldözésről, amely szerdán este történt a Bethlen-utcában. Amint ismeretes, egy, detektívek és rendőrök elől mente külő ismeretien zsidó férfi karján megsebesítette Gál János detektívet, mig végül a menekülőt sikerült elfogni a Deák Ferenc-uteában. Arról is beszámoltunk, hogy: a rendőrség bűnügyi osztályán azonnal kihallgatták az előállitőtjt gyanús egyént, de jóllehet azóta több minit kiét nap Lelt cl, még mindig nem sikerült megállapítani az illetőnek pontos személyazonosságát, ő magat Gur- gácz Herbertnek mondja, állítólag 24 éves zsidó. Foglalkozása ugyancsak az ő bemondása szerint motor- szerelő. Ugyanakkor azonban a rendőrség azt is kietlentette, hogy az utóbbi másfél hónap leforgása alatt több mint tiz különböző álnéven szerepelt, ahol csak megfordult s mindezekre a nevekre kiállított arcképes igazolvánnyal is rendelkezett. Az arcképek természetesem egvtől- egyig őt ábrázolják. Származására •és illetőségi helyére vonatkozólag is összefüggéstelen válaszokat ad, úgyhogy mindezideig azt sem lehetett pontosan megállapítani, hogy legutóbb honnan került Kolozsvárira.

Az eliső kétntapi kihallgatások eredménye mindössze annyi, hogy a rendőrségnek az az alapos gyanúja beigazolódott, hogy az elfogott fiatal zsidó állítólagos motorszerelő vészé' dlelmes tevékenységet folytatott. Úgy ezért, valamint utcai rovotver- lövése miatt, melynek során suilyo- íjan megsebesít ette Gál János det aktivet.^ gyorsított eljárással statáriálisi biróság elé kerül, ügyében a nyomozás ók a vizsgálat továbbfoilyik

Kilencvonnógyntillló értékű vagyont vallottak be a kolozsvári és kolozsmegyei zsidók

A bejeit »lés batáridejéig 8400 *sídé adott be vallomást

KOLOZSVÁR, május 20. A kolozsvári J pénzügyigiazgatóság kétheti megfeszített munka után elkészült a zsidók v agy önbe- j jelentéséinek statisztikájával és az ered- j menyről jelentést tett a belügyminiszternek? A vonatkozó kormányrendelet értelmében tudvalevőleg a mult hó végéig vagyonukat be kellett jelenteni úgy a zsidóiknak, mint azoknak a zsidónak nem tekintendő egyéneknek is, akik zsidó tulajdonban levő vagyontárgyat tartottak őrizetben.

A bejelentett vagyontárgyakról készített statisztika szerint'

Kolozsvárom és Kolozsmegyében 3400

zsiidló adott be vallomást s a bejelentett bruttó vagyonérték Összege közel 94 j millió pengőt tesz ki, a terhek viszont ! meghaladják a 9 millió pengőt.

A tiszta vagyon tehát 85 millió pengőt j tesz ki. Általános felfogás szerint1 a zen- 1 ban a zsidók által bejelentett vagyontárgyak reális összege ennél sokkal nagyobb. Az ékszerek, szőnyegek és szőrmék, valamint a lakásberendezések értékelése tulaiacsony. Azok, akik bejelentést tettek, ékszereiknek, szőnyegeiknek és szőrméiknek értékét kisebbnek vallották be.

A pénzügyigazgatásáig elvégezte a statisztika összeállítását, de a nehezebb munka még hlátra van, mert a bejelen- tett értékeket helyszíni felbecsüléssel keli reális összegben megállapítani. Amióta a Z-iidók vagyontárgyának összeírására vonatkozó bejelentések határideje eltelt, a pén7iügyigaztg;atófiágot állandóan ostromolják azok, akiknek a zsidóktól valamilyen követelésük van. Abban ?. 'éves hitben élnek, hogy a pénzügyigazgatóság ezeket a köve eléseket ki is egyenlíti. Minthogy er re vonatkozólag semmi rendelkezés még nem történt, hiábavaló idővesztegetés a pénzügyi hatóságokat ilyen természetű kérésekkel zaklatni.

Aminél érdemes Um...

A kűák Uxttt zsidák

Kik a kivételezett zsidók Erdélybenf Nehezen tudnánk erre a kérdésre megfelelni^ esnem is tulajdonítottunk kim nősebb jelentőse get a zsidók kivételezésén^: addig, amig a márciusi események után a kormányzat nem határozta el magát a zsidókérdés gyökere> megoldására. Annakidején nem közöltek a nyilvánossággal, hogy kik voltak azok az er- delyi zsidók, akiket az idegen uralom alatti magatartásuk jutalmazásául a kormányhatalom érdemesnek tartott arra, hogy kivételezze- őket a zsidók térfoglalását szabályozó törvényes rendelkezések alól. Ha elvi szempontból nézzük a kérdést, úgy kétféle álláspont helyességéről vitatkozhatunk. Az egyik a természetes ész parancs-szavát követi. Eszerint azok a zsidók, akik az idegen uralom alatt olyan nemzethü magatartást tanúsítottak, hogy megérdemlik a törvényes intézkedések alóli kivételezést, arra is méltók, hogy a közvélemény a nevüket is tudja és tisztában legyen azokkal az érdemekkel, amelyeknek alapján különleges elbánásban részesüllek. Hiszen a zsidó-kivételezés jelentőségében legalább is annyit jelentett. mint a magyarság számára a Nemzetvédelmi Kereszt és az uj rendelkezések folytán most már fel sem mér hetö, hogy mit jelent a kivételezett zsidó számára a jogszabályok alóli mentesítés. A másik álláspont szerint azért nem kellett közölni a nyilvánossággal a kivételezett zsidók névsorát, mert a különböző hatósági tényezők valóságos ostromnak lettek volna kitéve a zsidóság részéről, tehát a kivételezést nem hangos dobveréssel csinálták, kérvényeket sem lehetett beadni, a bizottság tagjainak nevet sem közölték, hanem a kormányzat által fc-L kért és a helyi viszonyokkal ismerős magyar vezetők véleményezése alapján adták meg a mentesítést.

A kivételezéseket most revízió alá veszik. Kormányrendelet közölte, hogy a kivételezed okmányokat fel kell küldeni a minisztérium-■ ba és addig is, amig az uj döntés1 megtörténik, a hitelesített másolat ugyanolyan mentesítést jelent, mint az eredeti okirat. Nem tartjuk kétségesnek, hogy az arra hivatott kormány- tényezők a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel járnak el a kivételezési okmányok felülbírálásánál. Az a tény azonban, hogy a revíziót elrendelték, feltétlenül arra enged következtetni, hogy erre valóban nagy szükség volt. Igaztalan és helytelen dolog lenne, hu most, amikor a kormányzat a legerélyesebb módszerekkel egyik napról a másikra gyöke reiben kívánta megoldani a zsidókérdést, egyesek régi összeköttetések, vagy egyéni

ügyeskedések revén előnyösebb helyzetbe jutnának, mint fajtestvereik. A magyar nemzeti szempontból tényleges érdemek jutalmazását csakugyan olyan ütőkártyának tartjuk, amely méltó a magyar lovagiasság és hátaérzés ősi hagyományaihoz. A hűséget meg kell becsülni és aki nehéz időkben bebizonyította, hogy szivének minden dobbanásával a magyar sorsban akar osztozni, megérdemli, hogy ne csalatkozzék a nemzetben. Itt azonban nemieket könnyű kézzel mérni. Vállalni kell a szigorú és tárgyilagos itélöbiró minden felelősségét, aki a, jogba és igazságba vetett tántoríthatatlan hit alapján hozza meg döntését.

Azért vetjük fel most ezen a helyen a kivételezett zsidók kérdését, mert ez a probléma egyre gyakrabban foglalkoztatja az erdélyi közvéleményt. Mi is számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a zsidókérdést meg keltől dani, Végzetes hiba volt, hogy az eddigi kormányzatok nem találtak módot a fokozatos fejlődés során kialakuló megoldásra. Ha ez megtörtént volna, úgy most nem kerül egyszerre a belpolitikai érdeklődés közép pontjába a tndgyarországi zsidók sorsa. K át < cg télén, hogy a politikai módszerek különbözek. Ugyanazon ccl eléréséhez más és más utakon lehet eljutni. A múltban hoztak ugyan jogszabályokat, de a zsidókkil kapcsolatos rendelkezések a valóságban affg változtattak valamit az egészségtelen helyzeten. A márciusi események után a kormányzat általános jellegű intézkedésekkel szabályozta a zsidókérdést. így történt meg Kolozsváron is a zsidók kényszerlakhelyre költöztetése. Rendkívüli horderejű tehát, hogy a mai helyzetben kik azok, akik mentesülnek az egész zsidóságot érintő szabályok alól. Érdemes volna tudni, hogy kik élvezték a múltban a kivételezés kedvezményét azokon kívül, akik a világháborúban szerzett érdemeik alapján már az 1939:4. t. c. alapján is mentesültek a zsidóság gazdasági térfoglalását szabályozó rendelkezések alól. A kivételezett zsidók ügye olyan kérdés, amellyel a legalaposabban kell foglalkozni és meg vagyunk győződve arról, hogy a kormányzat a revízió elvégzése után nyilvánosságra hozza döntését, véget vet a felszabadulás óta eltelt három esztendő folyamán a magyar társadalomban állandóan felmerülő vitatkozásoknak és véglegesen szabályozza a kivételezett zsidók helyzetét.

AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN az istentisztelet vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdődik A Várossal és Katonasággal egyvtértőleg hősök napját tartunk. Szolgál Jár ősi Andor esperes, theol. m. tanár.

A Máty is Kirá'y Di 1 házbin 1944 májas 21-én vasárnap dilu'án 4óraker a kolozsvári Nemzeti ilíimkaközpontrendez sé en

hangverseny

a bomba károsultaké r í

Bevezetőt mond: vit z Bőre iczky Imre őrn ;gy

Közreműködnek:

Mészáros Erzsébet, S abó li zei a, Di rói Pa - kás B la, K hon h József, S UQk Pál o Nemzetis i há miiv szci. — B - reczky Ibolva, e Irma, Dió- sz ghy Zsuzsa, Popp József,

11 és J ízsef a Ne - ze ti Munka központ milked-.

ve pi. — A MÁV

„Ö s s z ha n ca Ének r Rezik Korol» karnagy vezényletével.

S f n ált 7 F r -ne árogatómóvé z, Hálás - L ifos és cigány ze. 1 .kara

Kisé : Ma rezoli Gab iel a zongoramiivé zn . Főrendező: Szó tvoriNapy Endre

LORD HALIFAX ÉS MR. CHILDS

Lurd Halifax, Nagybrilannia amerikai nagykövete a napokban Denverben tartott beszédet, amelyben rámutatott egy, szerinte, helyrehozhatatlan és végzetes hibára, amelyet a tengely u hadviselés terén elkövetett. A Inba az volt, hogy a tengely légitámadásaival nem a polgári lakosság ellenálló erejét próbálta megtörni, hanem ,,csak a katonai és ipari célpontokat bombázta! Ha nem maga az an- gól hírszolgálat továbbította, volna Halifax meglepő kijelentését, az ember hajlandó volna elhinni, hogy valami tévedésről, vagy rosszakaratú beállításról vau szó. Hiszen amióta a légiháboru ily sajnálatos módon eldurvult, atz angolszász, propaganda állandóan azzal kísérletezik, hogy Németországot tegye a polgári lakosság tömeges lemészárlásáért felelőssé, hangoztatván, hogy az angolszász terrortámadások, csak megtorlásképpen zúdulnák az ártatlan polgári lakosságra. A ten- gélysajló sohasem reagált különösebb módon ezekre a vádakra, hanem csak egyszerűen leszögezte, hogy a német légiliaderő soha sem támadta a polgári lakosságot és hogy ezt a német kormány okmányszerü fényképanyaggal bizonyítani is tudja. Lord Halifax mostani kijelentése azonban minden okmánynál jobban igazolja a német állítást, mert elvégre neki tudnia kell, hogy mit beszél és mint Nagybritannia amerikai nagykövete bizonyára megfelelő megbízható információkkal Is rendelkezik.

Bármilyen érdekes Halifax bejelentése, tartalmánál talán még feltűnőbb és meglepőbb az a végtelen cinizmus, amely ezt az állítólag olyan jámbor és Istentisztelő államférfit arra késztette, hogy a németeknek ezt az eljárást alapvető és jóvátehetetlen hibának nevezze. Hál bizony, az angolszászok nem kővel lék el ezt a hibát, és már elejétől fogva a hadi célpontok bombázása helyett kizárólag a lakosság erkölcsi ellenáló erejének megtörésére törekedtek. Európaszerte millió és millió ember kimondhatatlan szenvedése és nélkülözése évekre és évtizedekre egyetlenegy lángoló vád lesz az angolszász mentalitás ellen, amely a saját önző érdekeket előbbrevajőnak tartotta, mint a többezeréves európai kultúra és a kereszténység minden erköicsi és emberi törvényét.

*

Halifax esete azonban távolról sem egyedülálló. Nem kell sokat keresni, még az aznapi híranyagban egy másik, felfogásbelileg teljesen hasonló arne^kai kijelentést találunk. Childs, az ismert amerikai publicista a svéd golyóscsapágy-szállitásokkal foglalkozik és beismeri, hogy a mult hét végén közzétett hivatalos svéd állásfoglalás minden egyes pontja teljesen megfelel a valóságnak. Elismeri továbbá, hogy a szállítások mennyisége igen csekély és hogy Anglia és az Egyesült Államok szerződésben helyeselték és jóváhagyták a szállításokat. Miután Childs ezeket bevallja, hozzáfűzi, hogy az a puszta tény, hogy német repülőgépek Svédországban gyártott anyagok segítségével lőnek le amerikai repülőket, Amerikában mindig előtérben van és sokkal mélyebbre hatol, mint bármely más „felületes” érv. Ha Svédország részére a szállítások beszüntetése veszéllyé! járna — mondja Childs ezután —, akkor csuk vállalja nyugodtan ezt a veszélyt, elvégre más államok is vállaltak már mindenféle beszüntetést és lemondást a szövetségesek ügye érdekében. Bár mi, tengelyállamok tudjuk, hogy „reménytelenül barbár nemzetek” vagyunk és hogy egyetlen célunk a világ leigázása, mégis szerényen meg szeretnénk kérdezni Childs urat, aki nyilván a felsörendti világot képviseli, hogy mikor látott, vagy hallott a tengelyállamok bármelyikétől ehhez hasonló kijelentést, illetve állásfoglalást? Mit mondott volna az egész „civilizált” Nyugat, ha, mondjuk, Németország vagy Japán igy merte volna értelmezni a

semlegesek jogait és kötelcségeit? Micsoda vihar töri volna ki. micsoda hallatlan felháborodás, milyen végtelen szólamok hangzottak volna el a kis nemzetek jogairól!

Ma, a háború ötödik évében, az angolszászok végtelen cinizmusa azonban már túltette magát minden kicsinyes korláton és az amerikaiak, akik végtelen naivitásukban már a világ urainak képzelik magukat, azt hiszik, hogy most már ugy is mindegy, hiszen ők

lesznek a győztesek.

Nem tudják, hogy milyen távol állnak ettől, sőt azt sem tudjak, hogy még győzelmük esetén is mindig milyen távol volnának a világuralomtól. Mi ugyanis nem tételezzük fel. hogy Moszkva sok megértéssel Aolna uralmi terveikkel szemben és Svédor- szág gazdasági téren lisztesen meghajolna a yenkik felsői brendüsége elölt. Mert itt van még a Szovjet Birodalom, a világ legnagyobb, kitünően képzelt és felfegyverzett hadseregével. Es ez a néhány „barbár .európai nemzet , amely érthetetlen módon fejébe vette,

hogy a bolsevizmus ellen küzdeni kell, talán végredeményben mégis csak nagyobb hiva- tást és komolyabb feladatot töli be, mint A nu rika. amely a mostani szöruvü világégés nek elsősorban és majdnem egyedül anyagi előnyeit nézi.

Jegyek előre v ilthatók az JBUSZ*- n l és a Nemzeti Marx éaküzpontnál.

TOLVAJ LENGYEL DIÁKOKAT FOGOTT EL A RENDÖlíSEG. Budapestről jelentik: Navrovs/.ki Mihály és Mulzsaszinszki János lengyel egyetemi hallgató még 1941-ben jött Budapestre. Azóta mindketten itt folytatták tanulmányaikat. Megtudták, hogy több honfitársuk Kadarkutra utazik az ott levő lengyelekhez és különböző csomagokat is visznek nekik Budapestről. Â kél diák előre utazott, az erdőben meglesték a lengyeleket. 1 .ittál szétverték őket. Azok elszaladtak és a ké diák a hátrahagyott két bőröndöt, amely meg volt ráki a értékesebb tárgyakkal, elrabolta. A rendőrség mind a kellőt letartóztatta.