Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-06 / 78. szám

Iprll!» I. Ünnepi istentiszteleted a református teplomo than \ kolozsvári n'forjDBlus <*jjyházko/srj: fiiUrimuu ttcv lialúrozotl, lu*ny !> ' 1 ' " '* 1,1 IuI Nagyi>é»l.-k.m is ki foKják os/lam :• I.'mólómban. Km való IckintHül ll"SV1'1 ' napján délelőtt aa eddigi eg\ istentisztelet I\11 mindegyik templomban kel 1 ' 11 1 leletet lógnak tartani. Az egyes templomokban es imaIm'/.akbaii a következő alkalmakkor tar­tanak istentiszteleteket. t Farkas-utcai templomban; Nagypénteken délelőtt 10 órakor l'rvacsoraos/lás. Igét Inni-! László Dezső. Husvél 1. napján reggel 0 óra­kor Lrvacsoraoszlás. Igét hirdet László Dezső. Délelőtt II órakor Urvnesoraosztás. Igéi hirdet Vásárhelyi János püspök. Délután 5 órakor Urvacsoraosztás. Igét hirdet Székely János, llusvét 11. napján délelölt 10 orakor rendes ünnepi istentisztelet. Igét hirdet László Dezső. Délután 3 órakor vitéz Tóth Imre. lhisVét MI napján délelőtt 10 órakor Csutak Csaba s. lel­kész hirdeti az Igét. Délután 3 órakor az ün­nepet bezárja László Dezső. 1 Magyar-utcai templomban: Nagypénteken ■ délelőtt 10 órakor Urvacsoraosztás. Igét hirdet Kádár Géza. llusvét 1. napján reggel 8 orakor katonaistentisztelet. Délelőtt 10 orakor Urva­csoraosztás, Igét hirdet Kádár Géza. Délután 0 órakor prédikál Szabó Albert, llusvét II nap­ján délelőtt 10 órakor igéi hirdet dr. Mezev Mihály. Délután fi órakor Szabó Albert hirdeti az igét. Husvél 111. napján délelőtt 10 órakor Szabó Albert s. lelkész, a délutáni fi órás is­tentiszteleten Kádár Géza szolgál. 1 hidelnei templomban: Nagypénteken dél­előtt 10 órakor Urvacsoraosztás. Igéi hirdet Tiiró Mózes. A gyülekezeti otthonban Hermann János légátus. Délelőtt 10 órakor Urvacsora­osztás. Igéi hirdet Biró Mózes. A gyülekezeti otthonban Hermann János. Délután fi órakor prédikál Kudor Attila. Husvél II. napján dél­előtt 10 órakor Biró Mózes. A gyülekezeti ott­honban Hermann Jáoos. Délután fi órakor Hermann János. Husvét III. napján délelőtt 10 órakor Kudor Attila, délután 6 órakor Szathmárv Béla hirdpti az Igét. 4 felsővárosi (Mnssolini-iit) templomban; Nagypénteken délelőtt 10 órakor 1 rvnesora- oszlás. Igét hirdet Deák Ferenc. Husvét I. nap­ján délelőtt 9 órakor Urvacsoraosztás. Igét hirdet Székely János. Délelőtt 11 órakor Ur­vacsoraosztás. Igét hirdet Deák Ferenc. Dél­után fi órakor prédikál Gaál Ferenc. Husvét II. napján délelőtt 10 órakor Deák Ferenc hir­deti az igét. Délután 6 órakor Gaál Ferenc. Husvét III. napján délelölt 10 órakor Gaál Fe­renc, délután 6 órákor Deák Ferenc. A theológiai fakultás dísztermében: Nagy­pénteken délelőtt 10 órakor (nincs Urvacsora­osztás), dr. Gönczy Lajos hirdeti az igét. ÍTus- vét I. napján délelöjl 11 órakor Urvacsoraosz­tás. Az Igét dr. Nagy Géza hirdeti. Ünnepi istentiszteletek az imaházakban ,4 Tordai-ut 140. szám alatti imaházban Husvét I. napján délelőtt fél 11 órakor dr Tavaszy Sándor prédikál. Urvacsoraosztással Husvét II. napján délelőtt fél 11 órakor Kun Árpád hirdeti az Igét. .4 Téglás-uti imaházban Nagypénteken dél­előtt 10 órakor Krizsovánszky Jenő prédikál. Husvét I. napján Urvacsoraosztással és Husvét TI. napján délelűit 10 órakor Krizsovánszky Jenő szolgál. A Hadak-uti imaházban Nagypénteken dél­előtt 10 órakor, valamin! Husvét I. napján 10 órakor Urvacsoraosztás és Husvét II. napján 10 órakor Keresztes József hirdeti az Igét. .4 Méhes-utcai állami iskolában Husvét T. napján délelőtt 10 órakor Igét hirdet és Urva- csorát oszt dr. Mezey Mihály. A- Imre király-úti imaházban Nagypénte­ken délelőtt 10 órakor Igét hirdet és Úrvacso­rát oszt Szathmáry Béla. Husvttt I. napján délelőtt 10 órakor Igét hirdet és Úrvacsorát oszt dr. Deák Gábor. Husvét II. napján délelőtt 10 órakor Szathmáry Béla. III. napján dél- előlt 10 órakor Hermann János szolgál. A Kajántói-uti imaházban Nagypénteken délelőtt 10 órakor igét hirdet és Úrvacsorát oszt Kudor Attila, délután 6 órakor Igét hir­det Szathmáry Béla. Husvét I. napján délelőtt 10 órakor igéi hirdet és Úrvacsorát oszt, TI. napján délelőtt 10 órakor Igét hirdet Kudor Attila. Husvét III, napján délelőtt 10 órakor Szathmáry Béla. 4 kardosfalvai imaházlkm: Husvét I. napján délután 2 órakor Igét hirdet és Úrvacsorát oszt. Husvét II. napján délután 2 órakor Igét hirdet Szathmáry Béla. Nagypénteki és húsvéti istentiszteletek az unitáriusoknál. Az unitárius templomban Nagypénteken a ..Passió” ének után könyör­gést mond Izsák Vilmos s. lelkész. Husvét I. napján egyházi beszédet tart dr. Kovács Lajos theol. akad. tanár, urvacsorai ágendát mond Székely Gyula h. lelkész, t nnep másodnapján dr. Bodor András lelkész-tanár, harmadnapján az ünnepi légátus prédikál. Lapunk legközelebbi száma a köz­beeső Nagypéntek miaut szombaton a rendes időben jelenik meg. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN nagy csütörtökön délután 5 órakor úrva­csorával egybekötött áhitat lesz. Nagy­pénteken d. e. 9 6ra 50 perckor kezdődik az úrvacsorával egybekötött istentisztelet. Husvét vasárnapján 9 árakor kezdődik az úrvacsorával egybekötött istentiszte­let. Huvét hétfőjén d. e. 9 óra -59 peerkor lesz az istentisztelet. Nagypénteken, Nagy­szombaton d. u. 5 órakor böjti áhitat lesz. Szolgál Járosi Andor esperes, tool, nx tanár. Budapesten függesztették az utazási korlátozásokat BUDÁMAT április (>■ A légoltalmi krímiin kormánybiztos április rítt o órától megszünteti a bit főt bombázással ' kupi solatos rimáiéit utazás, korlátozásokat, I-elhívja a lakosság figyelmet, hogy utazásán a minimumra csökkentse^ mert különben kitr.zi ma gat amink, hogy a menetrend széni vonatokra nem fér fel c újbóli feo> Utazások érién a visszatérése nehézségekbe ütközik. A .vasat, balosé,gok utas,.tárt kaptak, hogy elsősorban a szolgálatban utazóknak es a kiürítéssel kapcsolatosan lakáo,látvánnyal rtruf'elkezüknek biztosítsanak helyet. A rend fenntartásáról a pályaudvarokon továbbra is a rendis?reg es a katonai karhatalom gondoskodik. (MTI) Értekezletet tarlóit a magyar Élet Pártja BUDAPEST, április fi. (MOT.) A Magyar Elel Pártja viléz Lukács Béla országos párt­elnök elnöklésével szerdán délután párlértc kezletel tarlóit, amelyen haláro/alilag kimon­dotta, hogy a rend és a nyugalom fenntartá­sát. a nemzet összes erőinek egyesítését szük­ségesnek tartja és a nemzeti egység megterem­tésének érdekében összhangban kíván mű­ködni mindazokkal a jobboldali erőkkel, ame­lyek uz együttműködésre irányuló készségüket kifejezték. Az együttműködés biztosítására irányuló tárgyalások folytatására a párt Vay László báró párt vezetőségi tagol kérte fel. V. Lukács Béla elnök az értekezleten beje­lentene, hogy Benes Zoltán. Bornemisza Géza, Gajzágó István timide László, vitéz llttnvady Knvnc gróf, vitéz Magnshazy László, Makkai János, vitéz Martsekényi Imre, Mezev Lajos gróf Pálffy József. Peták Nándor, Rosta La­jos. vitéz Várady László, gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselők és Otlljk Gvörgv lel- soházi tag a Magyar Elel Pártjából kiléplek. Az értekezlet a kilépést tudomásul vette. Imrédy Béla tájékoztatót adott a politikai helyzetről A Magyar Országos Tudósító jelenti: A M.'gyar Megújulás Pártja országos szer- zevő kdstáibort rendezett a pártközpont­ban. A kistáboron az ország minden me­gyéjének képviselői megjelentek és rész­letesen beszámoltak a szervezésről; vala­mint arról a lelkesedésről, amellyel az ország népe fogadta a politikai változást. A magyar tömegek bizalmát és hité hoz­ták el a párt szervezetei és tanúságot tettek arról, hogy a magy-r megújulás gondolatát mindenhol az egyedüli kive- ze ö y.tn' k tartják. Vincze Andrást nyu­galmazott altábornagy, országos szervező adta' ki a további munká a serkentő uta­sításokat. majd rövid időre vitéz Imrédy Béla országos párlvezeiő is megjelent, aki a je lenlévők lelkes ünneplése u án né­hány rövid mondatban tájékoztatót adott az általános politikai helyzetről. A Timpul Románia élethalálharcáról Bukarestből jelenti a Rúd. Tud'.: A Timpul miegál lapítja, Tvngyi Romá­nia ismét élethalálharcban áll az el­lenséggel. amely az országot meg akarna semmisíteni. Ezzel az ellen seggel szembeszáll unk telje- kato­nád ellenálló erőnkkel — írja a lap —, valamint azzal a segít"? 'ggH, ame­lyet német szövetségesünk nynjt ne­künk. De szembeszálluuk ezzel az e Mm s éggel eltökélt s zá n d é kun k k a 1 is, hogy harcolni fogunk minden eszközünkkel és mindm körülmé­nyek között. Egy népnek, amo,ly kö­nyörtelen éle-tharcban nem hajlandó megfizetni véradóját, n.inescin joga a szabad élethez. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET URAM, IRGALMAZZ! Berczeli A. Károly drámája a Nemzeti Színházban Husvét hetében, a kolozsvári Nemzeti Színház színpadán költői képekben elevene­dj meg előttünk a középkor egyik fejezete: Ili. Ottó kora, a Karoling politikai renais­sance ideje. Két nagy gondolat hev.rette e kor német-római császárát: egvetle” biro­dalomba fogni össze a kisállamok halmazat s mély mis zios tudattól vezérelve, elterjesz­teni a kérész éuységet az összes európai né­pek között Az I. Ottóban megfogant gon­dolat a gyerekként, tizenöteves korában trónra került III. Ottóban lobbant legmaga­sabbra. A római birodalom ujjáteremtéséről álmodozott s német létére Rómát akarta is­mét a világ központjává tenni. Terveit azon­ban elsősorban a függetlenségre vágyó ró­maiak keresztezték. Mig a csiszár északon, a lengyelekkel van elfoglalva, lerázzák igáját. Persze, gyorsan clkövetkezik a megtorlás órája s a lázadás vezére, Crescentius tizen­hét társával együtt hóhérkézre jut. A csá­szár és pápája, II. Szilveszter. mindketten idegenek, remény nélkül küzdenek Róma szivéért s a nagybirodalmi eszme a császárral együtt, megvalósítatlanul száll sírba iooz-ben. Ebből a történelmi matériából akart drá­mát gyurnii Berczeli A. Károly, a fiatal iró- nemzedék jónevü tagja. Mi tagadás, nehéz feladatra vállalkozott. Bár III. Ottó sorsából nem hiányzik a drámai elem, a hangsulv mégis azon van, hogy partikuláris érdekek elbuktatják a nagybirodalmi gondolatot. A tragédia tehát nem annyira egyéni, inkább eszmei jellegű. Berczeli ugyan Róma idegen­gyűlöletével s azzal, hogy az asszony, aki­nek a szerelme megérinti a császár szivét, épp Crescentius özvegye, legyéniivé akarja tenni a császár drámáját, de minden hiába­való, népi képes kirobbantani a drámai kon­fliktust a színpadon. Latolgatva, hogy hol kell keresnünk a hibát, arra jutottunk, hogy epp III, Ottó jellemének történelemhü meg­formálása az egyik akadálya a dráma kibon­takozásának. Szélsőséges ingadozása a kegyes jó.-ág és a zsarnokság között, nem teszik színpadra alkalmas drámai hőssé. Másfelől azonban az író fogyatékos darabépitő techni­kája :s hibás. Hiába halmozódik munkájában borzalomra borzalom és jajra jaj, abból még nerr. születik dráma. Olyan hosszú dialógu­sokat pedig, amilyeneket Berczeli irt. leg­feljebb Shawnak szabad Írnia. Az ő eredeti“ Dlo gyes ii töri ö h éjszakáján . . . sége és élesen villanó logikája kell ahhoz, hogy ne érezzük a negyedórás párbeszédet — vegevárhatatlannak. Ezzel szemben késze regesen elismerjük, hogy közhelyek nélkül, emelkedett, költői nyelven szólaltatja meg hőseit s az ezredéves forduló álpróféták sza­vától hangos, világ végét sejtő, apokalipti- ■ kus hangulatát kitünően érzékelteti. | A rendező Szabados Árpád Berczeli drá- : majanak előadásában még a meiningeniektől örökölt és jól bevált történelmi realizmus eszközeihez folyamodott s a színház nagy­méretű apparátusát mozgósítva. komoly oda­adással, minden lehetőt megtett a darab si­keréért. Varga Mátyás hibátlanul stílusos díszletei és Endre Béla gregorián dallamokra épült kísérőzenéje, amennyire csak díszlettől és kísérőzenétől telhetik, mélyítették a ha­tást. A szereplők meg ugyancsak ambicionálták feladatukat s egymást múlták felül a sikerült alakításokban. Ili. Ottót Bodó György sze­mélyesítette meg. Első, nagy drámai szere pében is bebizonyította, hogy komoly tudásu és felkészültségű, élvonalbeli művész; a köl­tői jelenetek szépségének kiaknázásában épp olyan jó volt, mint amennyire őszinte és temperametumából fakadó volt minden in­dulatos kitörése. Kormos Márta egyik leg­jobb kolozsvári alakítását élveztük tegnap este. Elmélyedő gondossággal dolgozta ki szerepét s következetesen építette föl Stefá­nia lelki fejlődését. Hitelessé és rokonszen­vessé tette a császárba szerelmes özvegy alak­ját. Kubányi György U. Szilveszter pápa sze­repében újból beigazolta, hogy nagy mű­vész, alakításának és szinpadi dikciójának minden hangsúlya a helyén van. Lantos Béla az egyik császárgyülölő római nemes arcélét mintázta meg határozott vonásokkal. Görbe János Papias próféta jövendöléseit zengte el megfélemlítő erővel. Hangay Márta és Dár- day Antal szerelmes párja épp olyan jól il­leszkedett az együttesbe, mint Borovszky Oszkár. Csóka József, Czoppán Flóra, Hat- házy Erzsébet, Perényi János, Kenessey Fe­renc, Garamszegby Károly és annyian má­sok, akiknek felsorolására már nem futja a helyünkből. Várady Rudolf kapta az egyet­len nyiltszini tapsot. A második szünetben a szerző is megje­lent egyszer a függöny előtt. K. B. NmyyruiUórUjIr cjH/'lkáj" l.elzip' ■<, hun u villanyt. Néhán y pirc rnuha j- júl llohini) nap iipcnlck Mennyi nru den nun ebben y :óha,i. Váj dúlom hu mii,' szenvedéi.. mér hét el lenni nagy, mélység*:; ..envedéh urad, buy » íj­ból, mini csöndé:, vi uzsilúi, az oi öl. no - lány a kétezerévé■ fiaijy nnfóu'U, u meg, állóról, ak> az utolsó ears orv márt vállára eette a kereszt ez e • elindult meghalni — uz emberért. Régi-régi ■nagypéntekek emléke lm:arog elölt' m a sötét szabóban. Emlékszem, hogy egy­szer (ínyárn azt mondta: ma hajtőim kell! És délben gyümölcsléresí adó ’ , aszalt szilva volt benne, annak a jóízű gyümölcslénélc sajátos illata úgy hozzá- I a padi a nagypéntekhez, hogy sohasem tudtam elfelejtem. Éppen/rtyan jellegze­tes velejárója, m.nt az. hogy ujjúm pe- recei evett és sört ivott, vagy az, hogy nagynéném kézenfogva elvitt u temp­lomba és megmutatta a gyászlepellel borított kis oltárnál szimbolikusan elte­metett Jézust. És emlékszem nagypén­tekekre, a régi világháború alatt, ami­kor a front mögött b ültünk kmtonaru- hús nagy lepények a alusi iskola jxzd- jaiba és oktatót is: ónk elméleti előadárt tartó11 a harcászatról. Ott, azon a front­mögötti kis falusi iskola fehérre me­szelt■< falán is Krisztus-kereszt volt. Mért van az, hogy ma is elöltem ven az a fekete fából faragot t Krisztus-ke­reszt a fehér talon?... Olyan jó így elgondolkodni nagypén­teken. Talán észre sem vesszük, de meg­erősít ez a nap. Talán beszél is, csak oda kell figyelni. Oktat, tani\ A szen­vedések legdrám ibb szikjátékát vet ’A elénk. Szenvedéseket, amelyeket el kell viselnünk, mert embereknek születtünk. Háború dúl a világon, ezer és ezer seb­ből vérzik az emberiség. Az emberi sz v elszorul s az értelem szorongva here : a fény , amely átvezesse uj térre. uj időbe s a tekintet ezalatt újra és ujr.i csak a Krisztus keresztjére esik. Vakí­tóbban talán soha nem tündökölt az a. feketefából faragot: kereszt, mint ma, amikor olyan nagy szüksége Fan min­denkinek a világ maidén táján erre a tündöklő, tiszta fényre. Szélvihar cr - höng odakünn. de itt bent, a szobában, az otthonban, az éjszaka csendjében s a szívben olyan biztató a meleg. Az óra ke yeg. Nyilván elmúlt már éjfél. Nagypéntekre virradunk. Két nap múlva a.ztán megszólalnak majd a hr- rangok és a feltámadást hírdetik. Az újjászületést, az örök tavaszt, az életet, az ember győzelmét minden szenvedés fele t. És ez a harangzúgás egyformán szól mindé''kihez, aki csak él ezen a föl­dön, mindnyájunkhoz. tavasztváró, Krisztustváró, szeaény emberekhez... Erre gizndoltim az idei háborús nagy­csütörtök feltámadást váró sötét éjsza­káján... GREDINAR AURÉL. Eden a BadogUo-hormányról Lissz"Bonból jelenti az MTI: Mint a bri: hirszolgáJat jelenti, a brit alsónáz merdai ülésén kérdést lnféztek Eden kül­ügyminiszterhez. vájjon a brit kormány­nak szándékában van-e Badoglio tábor­nagynak azt tanácsolni, hegy kormányát Róma elfoglalása előtt szélesebb népkép­viseleti alapra helyezze. Eélen igennel válaszolt és hozzáfűz ,.e. hogy a kérdést aa olaszországi tor ácsadó bizottság újra fe­lül fogja vizsgálni. Svéd lap a szovjet követelések súlyosságáról Stockholmból jeleníti a TP: A Ny Tid c.imü svéd szociáldemokrata lap azzal & jelentéssel szem ben., hogy Szovjetoroszo-rszág Finnországtól 600 millió dollár kártérítést követel, azt írja, hogy ennek elfogadása azt je­lentené. hogy Finnország önként vál­tozna a szovjet örökös rabszolgájává. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom