Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-15 / 84. szám

f niENZÉK 19 4 4 Április 15. UalUnslchm a sín jei séfg í rtjairól Berlinből jelenti az MTI: A Krim IVls/i^Mni folyó csal a ' most az érdeklődési különösen magúra vonla, llullensleben Maiion, a Ni mm l lávirali Iroda katonai ludösdójn ezekel nja: \ csata. amely most a Krím féls/igelen fel­lángolt. nem tekinthető valamiféle alárendelt jelentőségű vállalkozásnak, meri leköti a szov­jet haderő tetemes részeit, ami éppen most a szárazföldi arcvonal déli része eseményeire való tekintettel tehermentesítő hatású lehet a német berendezkedés számúra. Másrészt tei- mészetszerüen a félsziget egy részének a bol­sevisták által való visszaszerzése módosítja a leménveihen váratlan mozdulatok hd nem me ! rrtltiek, a legsúlyosabb harcokra kell szárnilani. • egész keleti arevonnlal lekinlve, a harcok súlypontja változatlanul a deli szuluiszia esik, ahol egyébként a lő fokos melegben az utak kezdenek felszáradni. Teljességgel ug\ látszik, hogy a szovjet most IT* erejét kizárólag erre a szakaszra összpontosítja, hogy itt az ed­dig elért harcászati sikerek mellé végre már a nagv hadvezetési sikert is megszerezhesse. I /(.|| nem csodálatos, hogy » németek román és magyal ImjlársuiUal együtt egyre erőseb |„.|V kidninhorodó levékenvségel fejtenek ki I atnek a levékenységin-L kétségtelenül kidőli féli- céljai vannak. Izek közül bizonyát.i Hulld.•nekelöll az. hogy még a Kárpátok előle céhen kezdeményezzenek olyan csatát, amely ;i/ észak felől csatlakozó részeken megindult néniéi támadó vállalkozásokkal összhangban incgbéklyó/ZH majd a bolsevista erőket, Trieszttől keletre véres veszteségeket szenvedtek a német jobbszámy súlypontját. Ha valaki li gyelembe veszi a Krim-félsz.iget földrajzi vi­szonyait, az világosan látja a német román hadmozdulat céljait: a délnyugati védelmi hú romszögre törekszik, amelynek tő támaszpont­ja Szevasztopol: ez a nagy szárazföldi és ten­geri erőd. A német—román védelem máris a félsziget deli részén elhúzódó magaslatokra tá­maszkodik. Itt azután —v ha csak a csata tej­Berlinből jelenti az ínterLnf.: Isztria félszi­getén az oda beszivárgott banditák ellen most vittek véghez egy éppen olyan nagyará­nyú, mint meglepő tisztogató akciót, amely­nek átütő sikere volt. Az összezsúfolt és kat­lanba szorult orvlövészek több helyen heves, de hiábavaló ellenállást fejtettek ki. F.nnek 1 során aránylag sok veszteségük volt annál is ‘ inkább, mert menekülésük legtöbb esetben lehetetlenné vált és igy több bandafészek tel­jes megsemmisítéséről lehet beszélni. Mas he* Iveken a körülzárt terroristák felismerve hely­zetük kiüátástalanságát, letették a fegyvert. Egyedül a Trieszttől keletre folytatott harc­ban 311 elesett banditát számoltak meg. A foglyok száma többszáz. Különösen sok a zsákmány fegyverben, lőszerben és készletek­ben. minden bürokratikus eljárás mellőzésével fizetik ki a bombakárosuitak gyorssegélyét BUDAPEST, április ló. (MTI) A kormány most kiadott rendeletében a kárt szem eden la­kosság gyors megsegítésére több fontos ren­delkezést tett. Ezeknél a rendelkezéseknél a kormányt az a cél vezette, hogy azok, akik kárt szenvedlek, addig is, mig a korábban ki­adott jogszabályokban megszabott eljárás sze­rint az őket megillető gondozási járulékhoz, illetve kártalanításhoz jutnak, nyomban a légi­támadás után olyan pénzbeli segélyt kapjanak, amelyből az élethez nélkülözhetetlen javakat pótolhatják; illetve megszerezhetik. A pénzse­gélyt a legrövidebb utón, minden bürokratikus eljárás mellőzésével fizetik ki. A rendelet szerint gyorssegély jár mindazok­nak, akik a légitámadással kapcsolatosan sze­mélyi veszteséget, halált, sebesülést, vagy in­gójavakban dologi veszteséget szenvedtek és a rászorultaknak. A légitámadási gyorssegély a károsultakat mind személyi, mind dologi vesz­tesége esetén kiilön-külön megilleti. A gyors­segély összegszerűsége attól függ, hogy a ká­rosult egyedülálló személy-e, vagy családi kö­telékben él. Egyedülálló személynél személy veszteség esetén legfeljebb 200 pengő gyorsse­gélyt lehet folyósítani, mig annál, aki család­tagokkal. sőt közös háztartásban él. a család­fenntartó után legfeljebb 200 és minden egyes ellátott családtag után 50 pengő légitámadási gyorssegélyt lehet megállapítani. A rendelet gondol arra is, lehetnek esetek, amikor a sebesülteket kórhába való felvétele hiányában házi ápolásban kell részesíteni Ilyen esetben a rendelet szerint az előbb em ölelt gyorssegélyen felül az ápolási idő alatt heti 30 pengő légitámadási ápolási gyorsse­gélyt kell folyósítani. A dologi veszteség esetében egyedülálló sze­mély részére legfeljebb 200 pengő légitámadási gyorssegélyt lehet folyósítani, mig a családta­gokkal közös háztartásban élők vesztesége ese­tében első személy után legfeljebb 200 és minden további családtag után legfeljebb 100 pengő légitámadási gyorssegélyt lehet adni. A gyorssegély pillanatnyilag kiván segiteni a veszteséget szenvedett személyeken, illetve csa­ládokon. A kormány ezen felül gondoskodott arról is, hogy azoknak a személyeknek ré­szére. illetve eltartásra szoruló hozzátartozók részére, akik a légitámadás következtében sé- rülést. sebesülést, vagy más egészségromlást szenvedtek és ennek következtében munka kép'elenné váltak, illetve meghaltak, vagy megsebesültek, addig is, amig a korábban ki- adott jogszabályok szerinti járadékot nyújta­nák, a legegyszerűbb eljárás mellett gondozási pénzellátást folyósítsanak a hatóságok, feltéve, hogy a tényleges járadékra való igény jogosult­ság valószinüsilettnek látszik. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a légitámadást követő hó­nap első napjától kezdődőleg a most említett személyek havonta visszatérő ellátáshoz jul- iiassanak, vagy tényleges gondozásba vétes­senek. A légitámadási gyorssegély iránti Kérelmet kivétel nélkül minden esetben n légitámadás helye szerinti illetékes községi elöljáróságok­nál, városokban a polgármesternél Ivett előter­jeszteni. Az átmeneti gondozás pénzellátása folyósítása iránti kérelem előterjesztésénél a fő szabály mindig az. hogy a kérelmet a légitá­madás helvszerint illetékes, most említett ha­tóságoknál kell előterjeszteni. A kormány most kiadott rendeletével lehe­tővé teszi, hogy a legfontosabb megsérült dol­gok beszerzésére kártalanítási előleget lehessen folyósítani. Kártalanítási előleget csak olyan kár tekintetében lehet kérni és folyósítani, amely: A m. kir. minisztérium dr. vitéz Kolos- váry-Borcsa Mihály mánisz eri tanácsos, országgyűlési képviselőt, az Országos Ma­gyar Sajtókamsra elnökét a sajtóval kap­csolatos ügyek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Teleti:in Hírmondó és Rádió Részvény társasáig, valamint a könyvki­adással összefüggő kérdések m. kir. kor­mánybiztosává kinevezte. A kormányzó a miniszterelnök előter­jesztésére dr. viéz Kolosváry—Borcsa Mihály országgyűlési képviselőnek, az Országos Magyar Sajtókamara elnöké­nek, a sajtóval kapcsolatos ügyek, a Ma­gyar Távirati Iroda, a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság, va­lamint a könyvkiadással összefüggő kér­dések m. kir. kormánybiztosának az ál­lamtitkári címet adományozta. Dr. vitéz Kolcsváry-Borcsa Mihály 1896-ban született Kolozsvárott. Ország­gyűlési képviselő, címzetes miniszteri ta­nácsos, a Függetlenség főszerkesztője, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke. Középiskolai tanulmányait; a kolozsvári református főgimnáziumban végezte és a Ferenc József Tudományegyetemen szer­zett államóudományi doktorátust. 1914- ben önként vonult be és az- orosz, vala­mint az ola-sz fronton hero,olt. Kétszer :t 1 kisiparos (kiskereskedő) üzeminek, üzle­tének. valamint szellemi foglalkozást űző szc- rnélv irodája, rendelőjének, műtermének nél­külözhetetlen berendezésében: h) kisbirtokos nélkülözhetetlen gazdasági felszerelésében, vagv kézimunkából személy munkaeszközeiben; c) magánlakás berendezésében, illetve ház­tartási eszközökben, avagy; d) elsőrendű fontosságú ruházati cikkekben a felsorolt ingóságok megsemmisülése folytán keletkezett, feltéve, ha a megsemmisülés kel­lően valószinüsit ve van. A kártalanítási előleg legmagasabb összege s következő: az a) és b) pont esetében 1500— 1500 pcngíT, a ci pont esetében lakóhelyenként 2000 pengő, összesen azonban legfeljebb 4000 pengő. A d) pont esetében személyenként 1000 pengő. A rendelet a Budapesti Közlöny szombati számában jelenik meg. sülT A Kormányzó Ur 1926-ban vitézzé avatta, később emléüdapos tüzérszázados­sá léptette elő. A háború után a ..Szózat“ fajvédő napilap munkatársaként kezvdte meg újságírói pályafutásé; és egyidősen a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályá­nak helyettes vezetője volt. 1922-ben a „Debreceni Újság—Hajdú- föld“ élére került, mint felelős szerkesz­tő. Annakidején egyedül követte lapjában fajvédő ellenzékben Gömbös Gyula poli­tikáját Debrecenben igen jelentős szere­pet vitt a politikai életben. A városnak ma is választott törvényhatósági bizott­sági tagja. 1935-ben miniszteri osztály­tanácsosi címmel a miniszterelnökség sajtóosztályára került, ahonnan 1937 má­jusában kivált, majd a Függetlenség fő- szerkesztője lett. 1938 szeptemberében vitéz Imrédy Béla, mint a keresztény jobboldali újságírás jelentős képviselőjét a miniszterelnökség sajtóosztályának ve­zetésére kérte fel. A Kormányzó Ur ugyanakkor miniszteri tanácsosi cimet adományozott neki. Mint vitéz Imrédy Béla sajtófőnöke, korszakalkotó munkát végzett. 1938 őszén, mint a magyar dele­gáció tagja, résztvett az emlékezetes ko­máromi magyar-szlovák tárgyalásokon. 1939 januárjában országgyűlési képvise­lővé választották és 1939 februárja óta ismét a Függetlenség felelős és főszer­kesztője lett. A Sajtókamara létesítésének előkészítési munkálatait mint miniszteri biztos indította el. Az Országos Magyar S'ajtókamara 1939 júliusában egyhangú lelkesedéssel választotta meg elnökévé és működésében azóta is egyre nagyobb si­kerrel biztosítja a magyar újságírás tár­sadalmi és szociális szempontjainak hat­hatós érvényesülését. 1941 végén megvá­lasztó tik a Nemzetközi Újságíró Testü­let Uniójának a!elnökévé. (MTI.) iII «_. _ O't. kJ'tí o Ull L < J. vJ-L/'L/ ívd. L L/tTJ. tC LCo U'CXl LAKBERENDEZESEK tervezése —------—------------------- aga«»*«» és kivitelezése wsössasEim IRODABÚTOROK Székely és Réti gyártmány nagy választékban ETERNI T: Appán Gyula építészi-lakberendezőnél KOLOZSVÁR Szentegyház-utca 2. szám. — Telefonszám; 21—23. Hadműveleti területté nyilvánították az ország keleti részét BUDAPEST, április 15. (MTI.) A Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg a minisztérium rendelete. amely Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye, valamint Ungvár r>áros területét, Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Kolozs, Maros-Tzrda, Csik, Háromszék és Udvarhely vármegye, valamint Kolozsvár és Marosvásárhely törvényhatósági jogú városok területét hadműveleti területté nyil­vánítja. A minisztérium a kárpa' aljai hadműveleti terület kormánybiztosi teendőinek ellátásával Tomcsányi Vihnos Pál, Kárp átalja kormányzói biztosát, az erdélyi hadműveleti terület kormánybiztosi teendőinek ellátásával pedig ricsói Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnököt bízta meg. Kolosvári-Borcsa Mihály államtitkár a sajtéval kapcsolatos ügyek kormánybiztosa (räbbcls cikke 4i ié*riháborúról Berlinből jelenti a Német Távú A !• - da „Az elet folyik tovább ezt a el­met ad'.a Góbbels dr legutóbbi r /ker amelynek bevezetéséül .szemlé leti) rn<V ', . vázolja a lakosság szenvedéseit és fájd;, mait az angol -»amerikai terrortámadá­soknak kitett egyik német városban. Meg­jegyzi, hogy a légiháboru borzalmai a'u .1 uj -Tény születik meg, amely a maga teljes mélységeiben csak kivételes esetek­ben jelentkezik. Ez mindenek összetartá­sának az erénye. Az ellenséges légiterror magas iskolája a közösségi szellemnek. Ha az ellenség azt hiszi, hogy valamely:« városban légiterrorjával megállítot t az életet, akkor nagyon téved. Valamilyen uíon-módon mindenki be­lekapcsolódik a háború minden napjába. Ellenségeink a légiháborut kizárólag ter- rorisztikus célzattal folytatják és teljes­séggel nem győzhetjük meg arról, hogy ez a háború soha sem cg az általuk kí­vánt célhoz vezetni. Így soha sem fogják belátni, hogy a mi népünket a terrortá­madások inkább összekovácsolják, mint szé forgácsolják. Sokkal meggyőzőbbek lesznek erre a támadások viszonzásai, amelyeket az ellenséggel szemben kényte­lenek leszünk alkalmazni Akkor majd a brit népnek kel! megmutatni, hogy a há­ború ötödik évében is ugyanolyan állha­tatos, mint a német. Mj már az ilyenfaj­ta hadviselés legsúlyosabb részén túl va­gyunk, de Anglia még előtte áll: Bombá­zott városaink romjai és falmaradványai 1 között az élet folyik tovább és mi a leg­csekélyebb hajlandóságot sem mutatunk 1 rá, hegy térdet hajtsunk. Egy nép, amely oly sok áldozat u'-án életét és becsületét megvédi, nem pusztulhat el. Minél to- ( vább várat a megváltás nagy órája, an­yunál nagyobb lesz roajd a győzelem, ame- - lyet kivívunk — Írja végül GöbbeLs dr. Megkezdődött a selyemtenyésztek összeírása A kisemberek egyik igen jól jövedelmező tavaszi mellékfoglalkozása a selyemhernyó­tenyésztés. Jövedelmező azért, mert a se‘ lvemtenyésztők ingyen kapják a selyemperet. vagy a kikeltetett selyemhernyót a fele­léshez szükséges tenvésztőpapirokkai. A her- nvó takarmánya sem kerül pénzbe, mert a hern, ótáplálás céljából a közterületi eper- fákiói bárki szabadon czedheti az^ eperfa le­velét. Sőt azok, akik a levelszedest akadá­lyozzák, vagy az eperí alombját megfertőzik, sulvos kihágást követnek el. A hnnyótenyésztéshez tehát nem kell be­fektetés. csupán egy helyiség, ahol a tenyész­tő hernyóit elhelyezi $ gondozza. Mivel nem nehéz munka, igv asszonyok, diákok és c>’erek'k is foglalkozhatnak vele Mellékfog­lalkozás, vagyis emellett más munka is elvé­gezhető A tenyésztés mindössze 32—33 napig tart. Aki seivemrenvesztéssel foglalkozik nem­csak je'-entős haszonra te z szert hanem ha- I zafias munkát is végez. Ugyani., ebből csinal- ■ ják ha'coló katonáink részere az ejtőernyőt, I sebe miijeink részére a sebvarró cérnát.^ Fon- 1 tos honvédelmi érdek tehát, hogy nunei töb­ben foglalkozzanak selyemtcnyészréssel. A tenyésztés már május elején kezdődik. Jelentkezni lehet level utján. M. kir. Selyem­tenyésztési , Felügyelőség, Nagyvárad. Post? fiók 190. cimen. VITÉZ BOGA ALAJOS DB. AZ ÉRDÉL Ví ROMAI KATOLIKUS TANÍTOK FEGYELMI TA­NÁCSÁNAK ELNÖKE. Sándor Imre püspöki általános helytartó az erdélyi egyházmegyei római katolikus tanítók és kántorok fegyelmi tanácsát három évre most nevezte ki. A ta­nács elnöke vitéz Boga Alajos dr. prelátus ka­nonok. felsőházi tag, előadó: Adorján Károly főtanfelügyelő, ügyész: Nagy László dr. ügy­véd. A tanács tagjai: Lakatos Imre dr. tör- vényszéki bíró, Vargha Lajos dr. ügyvéd. Cser­gő Benedek vallástanár, Jánk}7 János gimná­ziumi tanár. P. Jánossy Béla dr., az Egyház­megyéi Tanács titkára. Bérczy József igazgat" tanító és Tóth Dénes tanító. BÉLYEGÜZLET! Világvárosi választék. Szolid árak. AlUumok, bélvegkellékek raktáron. HERCZEG ERNŐNÉ hé- lyegkereskedő, Dávid Ferenc-u. 12. Vétel! El­adás! Csere. Tel.: 10-69

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom