Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-12 / 81. szám

f , 1st«'ti óvja és védje Kolozsvár vórosáll Elbúcsúzott a viras tisztviselői karától a távozó keleily Tibor polgármester E I. L E N 7. t K. ISM H p r I I 1 h 12. KOLOZSVÁR, Itprilii 12. A budapesti i'qpolg'ármesteirré kinevezett Keledy 11- bor dr. Kolozsvár polgármestere, «• vá­rosház közgyűlési termében kedden dél­után 6 órakor vett. Komcsii1: a Város tiszt­viselői karától. Talán sohasem volt olyan zsúfolt a közgyűlési terem, mint ezen, a délutánon, mert most a (tisztviselőket nem írott parancs, hanem e szív szava szólítottál oda. Ott volt a város tisztvise­lői kara, nemcsak á vezető tisztviselők, nemcsak az osztályvezetőik, b nem a kez­dő dijmákok és (i legkisebb rangú altisz­tek is. O1t volt a Városi villamos üzem vezetősége és tisztikara, a gázgyár és viz- iizem tisztviselői .kara (ás m.unkásed s ott voltak azok a derék tizedesek is, akik időt tudtak sz'-kl ami arra, hogy meleg ké/szorítással vegyenek búcsút Kolozsvár első polgárától, fki rövid idő alatt is meghódította Kolozsvár polgárainak szi­vét és kiérdemelte legteljesebb megbecsü­lését és elismerését. A főispán beszéde A közgyűlési ferem zsúfolt padsoraiból feltört a" taps, amikor Inczédy-Joksman Ödcv dr. főispán és a búcsúzó pol gármes­ter beléptek p terembe s elfoglalták he­lyeiké1 <z elnökig asztalnál. De aztán el­ült a zaj s a mgţt csendben így búcsúz­tatta Keledv polgármestert p főispán: — Főpolgármester Ur! Kedves barátom! — Váltakozó érzések hatása alatt állok ia bucsuzás pillanatában, bánatot érsek, hogy elveszítem a njerető jóbarátot. a szegénvek és elesettek istápolóját, örömet és büszkeséget, hogy e« kormány és a Fő­méit óság,u Kormányzó Ur éppen a Imi pol­gármesterünket találta alkalmasnak Bu­dapest főpolgármesteri székéibe. A város és a város tisztviselői kara, ez a n gy család, mélyen fájlalja távozásodat és szi­vem mélyéből uj állásodban boldogulást és e erencsét kívánok. Ezután, a főispán megköszönte a város ügye iránt tanúsított szeretetteljes gon­doskodást, azt a sok kezdeményezést, amelyről polgármesteri működése alatt tanúságot tett, mert beigazolódott az, amit a polgármester beiktatásán, 1940 április 16-án mondok hogy ..boldog lehet Kolozsvár, hogy (Keledy Tibor dr. a pol­gármestere“. Á főispán ezután« F maga, nevében is szerencsét kívánt a polgajmes­ternek és Isten áldását kérte további munkájára. Dr. Keledy Tibor búcsúja A főispán beszéde utáni ismét felhang­zott p tnps s utána Keledy polgármester a megindultság ól fátyolos hangon, kömy- nyes rziemekkel vett búcsút a tisztvise­lőktől. Elmondotta, hogy hirtelen érte a választás, amely reá (eseti, hirtelen« kell elfoglalnia a helyét, ezért nem iidódott más alkalom, hogy munkatársaitól búcsút vegyen. Afz, érzések visszafojlásá™ I— mon­dotta- — nem lehet sokáig uralkodni e ezért csők pár szóval köszöni meg a főis­pánnak sokszor érzett jóindulatú támoga­tását s a tisztviselők együttes munkáját Köszönetét mondott a (tisztviselőknek az­ért, (mert törekvéseit lelkiismerettel és megértéssel támogatták. Ebben a városban annyi pzeretetet ^3- Jált íjászándékiad iránt, annyi jóindula­tot és bizalmat, hogy pályafutásának ez lesz a legszebb emléke. A Kolozsxmron megismert szellem méltó a kincses va­roshoz és ez a szellem |fogja irányítani ezutáni munkájában is. Kérte, hegy a tisztviselők őrizzék meg emlékét s ha pal a mi re szükségük Vín, mindig bizalommal forduljanak hozzá. Is­ten óvja, Isten védje Kolozsvár városát és e városnak minden polgárát. A polgármester búcsúzó szavai könnyet csaltak ki a halig «tők szemeiből. Nem a polgármestertől, hanem az atyai jóbarát­tól búcsúztak ( t tisztviselők. E. utáni a pol­gármester külön-külön kezet fogott ez összes megjelentekkel, mindenkihez volt egiy pár meleg, bátorító szava, s ezekből a rövid búcsúszavakból (s kitűnt, hogy Ko­lozsvár (mennyire szivéhez nőtt és hogy milyen« nehezen tud a várostól elszakadni. A bucsuziás után a főispán Hollós Mátyás és a város címerével ellátott ezüstkely- hét és égy mellékérmet ídotf át emlékül a távozó polgármesternek. A polgármester tegnap egész nap bu- csulátog at ásókat tett pz egyházak és ha­tóságok vezetőinél. 'Ma reggel el is uta­zott és pénteken iktatjá.k be a székesfő­város főpolgármesteri tisztségébe Felhívás a III. légókorvet l táz parancsnokai hoz iá4 f- iI( in ;i III. légoltalmi l iit/.'J iil.'ínk« p/.o Ianíujyajriru behívóit In/. C.-O pOl'l |)H I' í J Ili’- I lO K ' JI. U I <■ li'lyii: ‘-.eke 1, liOKy Cl 7 1044 ; ipr ills hó 1 1 12, Ili Ü, 15 I", IN- 1 9 Î0 11 21­■JO s !4 15 25 20 rt j behívott J 87, 194, ÜOO, 20í; p 12, 21 r », 220 és 22.'! i. SZÍJ mii mánk új l/Ü > la nli dyarrmk '■! öaóá a i 11 ak hely e nem a/. Jv. . -,-Hl r.) 1 laiiitónftképozde, illetve a l’ap-utcai iiII'írni népi 'kólában le«-/., hanem a I é-glas.- utcai állami /ié*j>iskolá!>a.i. I'enli tanfolyamokra behívott házőr sugparancsnok ok és helyet t esek ,i határrizatha«n megjelölt időben terűit a I eglá>-utrai iskolában jelenjenek m eg. A magyar-német fegyverbarátság a két nép sorsközösségén alapul — mondotta vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy a bécsi „A mi hadseregünk66 címen rendezett kiállítás megnyitóján Október ©lseiéig VoksB&nnţ! zsidó értelmiségi alkalma­zottat el kell bocsátani állásából Most közölték: a vállalatokkal azt a rende­letet, amely szerint 1944 szeptember 30. után sehol sem lehet zsidó értelmiségi alkalmazott. Az elbocsátásokra vonatkozó bejelentéseket az Értelmiségi Munkanélküliség ügyeinek Kor- mánybiztosságához kell beküldeni. A kiadott rendelet szövege a következő: 1. A zsidónak tekintendő és értelmiségi mun­kakörben foglalkoztatott vállalati alkalmazot­tak legalább 50 százaléka felmondással azon­nal elbocsátandó. Ezeknek az alkalmazottak­nak legfeljebb fele 1944 április 30-ig, másik fele május 31-ig foglalkoztatható abból a cél­ból, hogy a folyamatban levő ügyek és mun­kakörük átadhatók legyenek, nehogy elbocsá­tásuk miatt a termelésben vagy az üzemvitel­ben fennakadás történjék. 2. Az 1. pont alapján azonnal elbocsátásra kerülő alkalmazottak részére csak a törvényes végelbánási járandóság (felmondás és végki­elégítés) folyósítható, akinek nyugdíjra van igénye, végkielégítésben nem részesíthető. A törvényes végelbánási illetményeken felül a vállalat az alkalmazott részére semmiféle ci- men többlet-juttatást nem folyósíthat még ak­kor sem, ha erre nézve az érdekelt féllel lé­tesített szerződése másként rendelkeznék. 3. Az 1. pont alapján azonnal elbocsátásra kerülő alkalmazottak a folyamatban levő ügyek és a munkakörök átadása és a helyükre állított munkaerők betanítása céljából rendel­kezésre tartoznak állani. 4. Az 1. pont alapján azonnal elbocsátásra kerülő alkalmazottakat a vállalat sem mint munkaszolgálatosokat, sem mint honvédelmi munkajegyeseket nem igényelheti. 5. Az 1. pont alapján nyomban elbocsátásra nem kerülő zsidó értelmiségi munkakörü al­kalmazottak, akiknek száma legfeljebb az ösz- szes ilyen alkalmazottak 50 százaléka lehet, a termelés és az üzem zavartalan fenntartása érdekében átmenetileg visszatartható. Ezeknek a visszatartási ideje legfeljebb 6 hónap lehet és ez a határidő 1944 április 1-től kezdődik. A visszatartás ügyében a vállalat javaslatot tartozik készíteni és beterjeszteni a Kormány- biztossághoz, amelyben visszatartásuk fontos­sága szerint rangsorolva állítja be ezeket az alkalmazottakat, vagyis 1. sorszámmal jelöli meg azt az alkalmazottat, akit elsősorbn meg kar ebből a csoportból tartani s amennyiben több ilyen alkalmazottja volna, ezeket 1/a, 1/b, Mb. sorszámmal jelöli meg. Ugyanígy jár el a 2.. illetőleg a 3. stb. sorszám alá kerülő al­kalmazottaknál. A meghagyási javaslatban minden egyes alkalmazottnak megjelölendő a munkaköre, rangja, továbbá az az idő, amed­dig a vállalat visszatartását engedélyezni, kéri. A visszatartás személyenként röviden, de jód megindokolandó fi. Az 5. pont alapján visszatartásra javas­latba hozott valamennyi alkalmazott mellé már most. vagyis, nyomban beállítandó a" pót­lás, nevezetesen az a személy, r.ki a visszatar­tási idő lejárta után az illető alkalmazott munkakörét átveszi. 7. Az 1. és 5. pontban foglaltak alapján meg­üresedő munkakörök ellátásáról a vállalat sa ját hatáskörében gondoskodik, mégpedig első sorban a saját alkalmazotti státusából való ki választás, előléptetés, stb. utján, vagy a mim kakörök összevonásával és a szükséghez ké pest az uj felvétellel. 8. A. 2., 3. és 4. pontban foglaltak az 5. pont alá eső alkalmazottaknál is megfelelően és ér­telemszerűen alkalmazandók. 9 A kormány halározott kívánsága, hogy ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásával kapcsolatosan az érdekelt vállalatok más vál lalatoktól alkalmazottakat ne csábítsanak át, nehogy emiatt akár a termelés, akár az üzem­vitel folytonossága körül zavarok jelentkezze­nek. * 10. A fenti intézkedések végrehajtása szem­pontjából arranézve, hogy ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941 XV. t. c. 9. és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nem­zsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó be­kezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amig nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hilfelekezet tagjaként született. Kivételt képez az a zsidó is, akit az 1914— 1918. évi háborúban ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben elsőosztályu ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtiszt, a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel, vagy annál maga­sabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitün­tetéssel, vagy mint törzstisztet, kardokkal éke­sített HL osztályú vaskoronarendnél maga­sabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített ki­tüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén az is, aki legalább 75 százalékos hadirokkant, végül az is, aki az 1939:1V. t. c. 2. §. 1. bekezdésének 6. pontjában a 7720—1939. M. E. sz. rendelet 66. §-ában a 2200—1941. M. E. sz. rendelet 3. §-ában, vagy a 8550—-1041. M. E. sz. ren­delet 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik. 11. A vállalat tartozik az alábbi kimutatáso­kat elkészíteni és azokat két-két példányban legkésőbb 1944 április 12-én az Értelmiségi BECS, április 12 (MTI.) \\z elmúlt hé­ten, közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt a magyar-német baráti kapcsolatok, fő­leg a magy r-német rfegy verba rá ság s nmpontjából i'elentős esemény játszó­dok* le Becsben, ahol ,,A m.i hads" regünk“ cim alatt rendezett nagyszabású kiállít ás megfelelő alkalmat nyújtó t egyrészt a magyar-német sorsközösség, i másrészt a két szövetséges állam hadserege között fennálló mélyreható b jtársi viszony ki- hangsulyozására. A kiállítás megtekiölté­sére ugyanis az ille éikes német Latonai parancsnokságok meghívására vitéz Ma- j~r Jenő altábcnvigy vezetésével egy pa- gyebb katonai küldöttség jelent meg Becsben. A magyar katonai delegáció megj ienése alkuimat nyújtott a bécsi sajtón: k a magyar honvédség viszonyai­nak rendkívül meleghangú üdvözlésére. A magyar ka'onai küldöttséget a kiállí­tás helyiségében a bécsi had est helyettes vezérlőtáborn^kta«, Schubert gyalogsági tábornok fog' ita. üdvözlő beszédében a következőket mondot'a: — (Becs város hagyományokbah gazdag földjén emlékezünk meg Magyarország vitéz fiairól, akik az első világháborúban hü fegyverbarátságbm a végsőkig harcol­tak Mi pedig a magyar [honvédek vité­zül és híven r« legszorosabb bajtársias- ság szel.emehez megint vállvetve harcol­nék a nagy Német Birodalom (katonáival a közös ellenség ellen. Uj Magyarország k let keze t, amelynek fiai Magyarország dicsőséges ímultját szem előtt ta-rtva, ké­szek ü nemzet szabadságáért harcolni miudaadig, amig ki nem vívtuk a győzel­met. így támadt fel a régi »fegyverbarát­ság és nyert tettekkel is megerősítést Eb­ben, a sorssTO'ü küzdelemben. Közösen vivjuk ezt a kemény h1 ircot, megrendít­hetem len hittel r- Ijövőben, amelyet ki is küzdünk majd magunknak. A bécsi vezérlő tábornok üdvözlő sza­vait 'a magyar küldöttség, ipgvben az egész honvédség nevében vitéz Major Je­nő altábornagy köszönte meg. — Nemzeteinket '— mondotta (‘'öbbek közö t — az őszinte nagyrabecsülés és a bensőséges fegyverbarátság érzése fűzi össze. Ilyen értelemiben nagy Körömmel te­szünk eleget a kiállítás megtekintésére irárvuló meghívásnak. A kiállítás igen érdekes pny-gának megtekintése után, a rrrgyar katonai kül­dőt'ség koszorút helyezett a hősök em­lékművének talapzatára. (Este [Elaschke, Becs város polgármestere látta» vendégül a magyar küldöttséget. A polgármer er üdvözlő beszédében rgen m-Ieg hangon emlékezett meg r«7ok-ól «az évszázadok.1 a erjedő történelmi kapcsolatokról, ame­lyek a két fővárost, Budapestet és Bécto' egymáshoz fűzik. Major Jenő altábornagy megköszönte az üdvözlést, (vi melte. (rogy a kapcsolat most cs, k meg jobban meg­erősödik a fiatalabb nemzedékben is amely újabb évszázadokra ( up oly szoro­san összefog a- német néppel nemze i cél­jainak elérésére és a régi hagyományod megvalósítására. Pénteken este a kiállítás helyiségeinek előadóte méhen vitéz Oszlányi Kornél ve- I zérőrnagy nagy érdeklődéssel várt elő- j adást it ártott 'Magyarország részvé eléről j a közös bolsevista ellenség ellen folyta- I tott küzdelemben. Oszlányi vszérőrnagy előadásában meg- I állapította, hogy a neme'-magyar \fegy- I verbarátság a két nép sorsközösségén aia- j pul. Az előadó ezután felemlítette a je- ■ leríegi háború néhány jellemző példáját. I amelyek mély benyomást kellően bizo- ! nyitották a némst bajtársak oldalán küz- ! dő magyar csapatok bajtársi^sságának ég ' fegyverhüségének szellemét. Felolvasta, a : német hadvezéreknek a honvéd egysége k I parancsnokihoz irt elismerő leveleit, I mely hon véd egységek bátorságukkal, vi- j tézsénikkel, tetterejükkel ús merészsé- ! gükkel gyakran válságos helvze'ekben lé­nyegesen 'hozzájárultak |: katomri had- I műveletek sikeres kimeneteléhez és né~ i met fegyver társaiknak gyakran az léletét ; mentették meg. Másfelől a honvédség s:k j tisztje és ka'onáia is megmenekülését a német byjíársak hősies beavatkozásának köszönhette. Oszlányi «vezérőrnagy ezután rámutatott a fegyverbarátság és a közön­séges szőve kezes közti különbségre, majd ;gy folytatta: — >A fegyverbarátságot kölcsönös ér­zések izzó tüze kovácsolja össze és látha­tatlan erő védelmezi. Ilyen kölcsönös vonzerő azonban csak két nép közös (jel­lemvonásaiból fejlődik ki. (A magyar és német nép e közös tulajdonságai: haza- szerete , becsület, ragaszkodás iá hazai röghöz, szabadságszeretét, lelkesedés 2> nemzeti célokért i s nem utolsó sorban az a fanatizmus, amely kész a (végsőkig ki­tartani. Az előadásért Sinzinger tábornok mon>- • dott köszönet,s-.t. Odessza hi ürítése meglepetésszerűen érte az oroszokat Berlinből jelenti az Interinf.: A húsvéti ünnepeken a Krim-félszigeten előrevárt sú­lyos harcokra • került sor. A bolsevisták ké­szenlétben álló támadó kötelékeikkel meg­rohanták a félsziget északi bejáratait, a föld­szoros mélyén tagozott német védelmi öve­zeteiben azonban igen súlyos veszteségeket szenvedtek anélkül, hogy tervezett áttörésük sikerült volna. Ukrajna déli részén Odessza kiürítése nyil­vánvalóan meglepetésszerűen érte őket. A kiürítés mindenesetre szovjet nyomás nél­kül ment végbe. Azokat a szovjet kísérleteket, amelyek pán­célos erőkkel akartak Odesszától nyugatra és a Dnyeszter torkolatvidékén áttörni, elszánt ellentámadások meghiúsították. A Dnyeszter alsó folyásánál és a Pruth vidékén a német és román ellen,intézkedések hatása óráról' órára erősebben mutatkozik. Az egyik vasútvonal mentén előrenyomuló német páncélosok na­gyobb szovjet csapatrészeket vetettek vissza. Román csapatok német rohamütegekkel váll­vetve nyomultak előre az egyik vasúti csomó­pont ellen, amelyet közben már félig meg­szálltak. A Pruth mentén a német és román I csapatok köz.ös hadműveletek keretében nyo­mulnak előre. Csernovic és Tarnopol között, valamint Sztaniszlantói keletre a német és magyar rohamalakulatok folytatják tisztogató had­műveleteiket. Á bolsevistákat délkeleti irányban a Dnyesz­ter alsó folyásánál és. a déli partra vetették vissza. Sztripánál meghiúsultak azok a szov­jet támadások, amelyekkel keleti irányból igyekeztek a német hadmozdulatokat meg­hiúsítani. Tarnopol védőrsége elhárította a számbeli fölényben lévő szovjet csapatrészek ez alkalommal a város nyugati része ellen irányuló támadásait. Kovel térségében a vá­rostól északra, ahol egy vasútvonalon átju­tottak, a német páncélos és gyalogsági csa­patrészek további terepnyereséghez jutottak keleti irányban. Munkanélküliség Hgyi inek Knrmánybizlnsálioz (Budapest, V Klnlild I <»/<•.). postai kézbe sit,'.* cselén ii j.i 111 vii beküldeni: u) |t i ni ii I irti'i-st, ii iru'ly In'ii Id variunk sorolva ,, vi'illaliil Alini lo;.ţlnlit o/latott összes vey.filő állás! Iielöllö keresztény álltáiul, i/otlak. Arra nézve, hogy ki Ifitintendő vezelft állá lián le vönek, a Ti to inn. M. i:. illetőleg a :uon ]<)|] |>, M. remiéiül elő i rá sn i 11/ iráni Viliink Minden egyes alkalmazódnál feliiiiilrlendö »• név mellell a rang és a imnikukör: I,) kiimilalásl a fentiek szerint zsidónak minősülő valamennyi értelmiségi munkakörben foglalkozta tol I alkalmazottakról. K/eknél is a név melleit feltüntetendő a rang és a munka kör; r) kimutatási azokról a zsidó alkalmazottak­ról. akikel a vállalat az 5. pontban foglallak alapján átmenetileg, vagyis egyelőre vissza akar Inrtuni. Az ezekre vonatkozó kimutatás az á. pontban közöltek szerint készítendő el. 12. Amennyiben a vállalat nem a fentiek szerint jár cl, ellene, illetőleg a vállalat felelős vezetője ellen közigazgatási ulon fognak < I járni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom