Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-08 / 79. szám

■# «priit» i. *i L I. E N Z ft K Emlékezés Vida Árpád festőművészre születése hatvanadik évfordulóján 1881—1915 S A Székely földi Művészeti Év egyik ki­emelkedőbb eseménye Vida Árpád festő­művész képeinek kiálliitiása Marosvásár­helyt. Rövid élete bizonyság reá, hogy a? a motorikus erő, mely elvitte öt Ma­rosvásárhelyről Párásig,. Velencéig, a hal­hatatlanságig magas rendű művészi er- j kölese volt, mely hitet és meggyőződést ! adott neki. Ma már alig ismerjük, mer.t ! művészetünk e csillagával is úgy va- i gyünk, mint az ég csillagainak sokaságé- j val: tudjuk, hogy nagyok, de. mást nem j tudunk róluk. Úgy is tűnt fel váratlanul, j ritka tüneményként művészetünk Iádba- j tárán, hogy aztán gyorsan eltűnjék az űr ' ködében. Marosvásárhely szülöttje volt, tipikus j képviselője annak a polgári osztálynak, j mely a városnak helyi zamatét adta. Ön- j arcképeiről jólismert vonásai nemessea- í báS'Uaik, fellépésében volt valami tartóz- I kodó előkelőség, alakja magas, rugalmas, j mert testének edzésére és gyakorlására is 1 gondia volt és járatos a sportnak külön- j fcöző nemeiben. Puritán emberi és festőd • jellem, föiö te szerény és ellensége min- • den külsőséges konvenciónak. A művészi j teremtőerő nála is korán megnyilatkozik, j Nyolcadik gimnázásta korában adja elő- J szőr feltűnő jelét tehetségének, miről a Bolyai-cnuzeumban található önképzőköri ; emlékkönyvbe rajtolt képei tanúskodnak. * De mint rendesen, ezeken a gyermekkori | rajzokon az isteni szikra idegen formák­hoz tapadva pattan ki s csak abban je­lentkezik, hogy leküzdhetetlen vágy, fá­radhatatlan munkálkodás ösztönének a megnyilvánulása. Szerencséjére 1902-ben a íref. kollégiumba kerül a müvészpárto- lásáról később is hires Gulyás Károly ki­váló rajztanár'S z\z 6 szabadkézi rajztan- folyamára Vida is beiratkozott, s pártfo­gásával a budapesti Főiskolára jut Szé­kely Bertalan osztályára. Ahogy bekerül vágyainak Mekkájába, hirt becsületet szerez tudásának. . Mntarajziskolad tanul­mányai közben vonul be a mütórlftokra• még pedig Budapesten és külföldön szinte egy időben. Már akadémista korá­ban a Pesti Hírlap igy ir róla: „Az aqua- rellt egyénien kezeli. Az skadémiékon ta­nított s az ezen a tárlaton is fölös arány­ban képviselt rout-ine-festészettel, sablo­nos te chn i kázáso kk a 1 szemében, melynek az aquajrell éppúgy áldozatául esett, mint a.z olaj piktura — az ő dolgainak van va­lami komoly, eredeti zamatjuk, mely mü­veit a törne?i'ermelésnek fölébe emeli.. “ Ezzel kezdődik meteorszerü pályafutása, mely minidössze 7 évig tartott. A buda­pesti (1908), drezdái (1909), velencei (1910), római (1911), párisi (1912) kiállítá­sokon kitüntetésekkel ismerik el tehe‘sé- gát és törekvéseinek komolyságát. Itthon meg 1910-ben elnyeri a Mücsrnok plakát- pályázatának egyik díját, s 1911-ben Pa- lágyi Lajos Lró vizfestésü arcképével az Eszterházy-dijat’ is és 1000 koronás ösz­töndíjat kap párisi tanulmányútra. Itt ismerkedett meg a. bretli, a cirkusz, a kávéház világával is s mint annak ide­jén Degas-t és Renoir-t, öt1 is ez a külö­nös élet vonzotta s alakjait komoly tanul­mány tárgyává tette. A pillanatnyi múló mozdulatoknak, a pergő élet Rianásának gvors és friss megragadása jellemzi alko­tásait. Csak látni kellett Párásból való haza jövetele után, az ottani impressziók hatása alatt mint alkotott. Először is sze­retett mesterét, Gulyást látogatja meg, aki iránt örök hálát érzett s ott pingál újra a Teleki-téka kertjében s ezen a le­vegőn, ciz otthon melegén művészete tel­jesen kinyílik s szinte felfrissült erővel buzog fel tehetségének gazdag forrása. Budapesten börzei árfolyamai van már képeinek, de a tragikum is fenyegetően közel. Szülővárosa elhalmozza megbíz á- sokkal s dolgozik félrevonultam Kun-ut­cai műtermében, elrejtve magát és ha­nyatló egészségét a részvét elől, A lelkeţ hajszolják a tűnő órák és a láz motorja, de a test annál hamarabb elkopik, széi> lazul a rohanásban. A budakeszi szanató­riumban 1915-ben a 31 éves ifiével vég­zett a kór... a „morbus poeticus“. Gyö­nyörűen, ívelő pályájának szinte delelő- jére hágott már, miko-r örökre elnémult sok szép színes szava. Vida festői munkássága gazdag és vál­tozatos. Témr. választásának kötetlensége a tiszta festőiségre van felépítve. Rajzai mögött is már ott lappang a szín, elkép­zelésükben benne érzik a tónus. Ilyen a Lakatos Istvánról készült nagyszerű szén- rsiza. A kontúrokat lágyan elsimítja, a , rajznak csak helyenként ad izgalmas nyomatékor és ebből villannak fel a for­mák lágyan ondó foltjai. Metszetei, kő- rajzri bizonyítékai modern törekvéseinek, lényegileg a karcoló.üvel is festő anélkül, hogy vétene a grafika törvényei ellen. Aquarell képei a legközvetlenebbek, me­lyek opálos szürke korszakból tartanék .a világosság felé. Két-hárcm rokonszin ke­rül együvé, amelyekbe kifinomult számí­tással csöppen valami kis hangosság, élénk ellentét. Mélység és bensőség su­gárzik e képekről, melyeknek modelljei családjából kerülnek ki. 1909-ben festett képe édesanyjáról közvetlen hangjával kopj a meg a szemlélőt. A kezek belső nyugalmát, egyéniséget sej te tőén pihen­nek. A kifejezőerő főleg az arcban él, a mélyen benntülő, szemlélődő szemek­ben. Finom tónusha.tás, szubtilis szürkék és kékek jellemzik. Szinte egy-egy zenei akkord meg ütését, az összecsendülő halk. hangok együttesét érezzük ki ebből a képből is. Kultur házi képcsarnokunk dráigTi gyöngye a „Szülővárosomnak a szüleim" képe. A szűk kis szülői hajlék belsejébe vezet 'ez a .pompás vizfiestmény, ahol az apját és édesanyját látjuk szobai és mégis színben gazdag megvilágitásban, ahogy fiuk egyik képében gyönyörköd­nek. Olyan érett művészettel adja ezt a jelenetet, hogy azt sem tudjuk, mir cso­dáljunk inkább, a kitűnő jellemfestést, vagy a Whistler re emlékeztető szin hatá­sokat. Kis aquarelljie párisi otthonáról a ki­vitel tömörségével és a színek nemes szépségével hat meg s valami különös lelkifény harsogva emeli ki a meghitt szoba kedves bútorait. Sárgásbarna tónu­sai nagy titkokat rejfegetöen, misztiku­san, tele lelkiség glel beszélnek a valóság­ról. Mint Whistlernél, Vadánál is nagy szerepe van a fekete színnek, melynek átláthatatlan sötétségéből finoman szűrő­dik ki a laggyöngédebb fél tónusokban a modell formája. Néha.' meg az alapszínben, használja ugv, hogy pl. egy fekete ruhia sötét, háttéren világosnak tűnik fel. DI- j.Elnyert „Fejkendős falusi néniké“-jén a sötét háttér és a ruha feketéje biztosan m egk ül ön b őzt etett ha tások. Parisban Vida színskálája egy csomó ragyogó és mégis mély színnel gazdago­dott. Néha szikráznak ezek a szinek, ezek a vadul, de halálos biztonsággal kent. szí­nek. Ha van szabadsága a koloritnak ,az övé az. És mégás titkos rend tartja ösíz- sze színeit és semmi sem válik szabaddá. Vida festőisége válogatott ínyenc örömök­kel csalogatja szemünket, egyre tovább és egyre beljebb és közben észre sem vesszük, hogy szivünket fonja be a mély­ség rejtelmes vonzóerejével. Vida a nagy mesterektől csak elveket és nem fogáso­kat, az alkotás törvényeit és nem a mes­terség ügyeskedéseit tanulta el, hogy ezeken építse fel a maga1 rendszerét, for­málja technikáját. A maga művészetét akarta és nem pedig a Parisét. Vida az első ösztön után induló újítók közül való, laki szinte megfogja az élet megnyilvánulásait és a múló, röpke ie- lenségeket örökíti meg. Birtokában van annak a ritka adománynak, hogy a lá­tottakból, mint a méh a virágból a mé­zet, a festőit szivja ki. így szelleme a rea­litással állandó érintkezést tart s nem muzeális r emi ni seen dákon át alkot. Amit alakjairól elmond a legtisztább festői nyelven, az mindig ez egyén jellemzésé­hez tartozik s mégis általános érvényűvé válik az egész típusra, melyet az előtte álló modell képvisel. „Szivarozó bohócá“- nak és „Sárga ruhás söröző“-jének tech­nikája. széles ecselhúzásai, mint egy mo­dern Frans Hals-é, bravúrosan kifejező és a formákat szükséghez képest hangsú­lyozza. Különös figyelmet- érdemelnek' kis aquarell portréi. Ä „Fehér fej köt ős leány“- banolyan müvet alkotott, mely az ábrá­zolás gyöngéd bensőséee és az előadás nemes egyszerűsége dolgában valóságos remeke a magyar arckéofestész.etnek. Előadása rendkívül könnyed, jellemzőké- pessége nagy. a lényeget azonnal felis­meri s fölény es közvetlenséggel aid ja visz- sza, illetőleg csak a lényeget mutatja meg. Pesti modellje karcsú alakjának, sö­tétbarna szépségének is számos arcképen áldozott Vida. Róla készült vizfestmé- n-Vén a halvány arc a dús fekete haj- korona alatt és a gallér tört fehérje, re­mekük hat a kép sötét, egyenletes- megvi­lágítású tónusában. Vi zf estin én y ein megragadja a nézőt vir­tuóz. fölényes rajíztudása, amely sohasem kerül előtérbe, de jelenlétét mégis min­denütt ott érezzük, amikor a színek logi­kus elrendezet tségé-ben gyönyörköd ünk. Ez az a ritka erény, amivel kevesen ren­delkeznek: a kötetlenség látszatával al­kotni, amikor Látens módon jelien van a legszigorúbb megkötöttség. Úgy kompo­nálni a rögtön száradó, előkészítő fogal­mazásra lehetőséget nem adó vizfesték­kel, hogy az váratlannak, frissnek érződ­jék és mégis átgondolt és megfogalmazott legyen. Tájképein természeti áfása növeli átmen­tés s a tárgyaik valósátgerej-e a döntő. Boldogan emlékezik 'a Teleki-tékára, an­nak nagy kertjére s erről festett- képe valóságos szinköltemény a1 tájról és még inkább a virágokról. Kevésbé sikerültek nagy olajkompoziciói s megrendelésre készült arcképei, nem lenne szerencsés Vida művészetét ezek alapján megítélni. Erdély sokszínű, magyar vidék, de Ma­gyarországon tán sohasem tudják olyan szabad, gyötrelem nélküli természetesség­gel összeegyeztetni a nehezebbvérü, szen­vedélyesebb magyar természetet Nyugat világpolgá-rifab, fölényesebb, „csinosodot­tabb‘ szellemével, mint itt. Vicia müvei­ben is ezt $ könnyed harmóniát' csodál juk leginkább, azt a biztos egyensúlyt, ame­lyet féktelenség és fegyelem, ösztönösség és virtuozitás-, dómonium és angyali rend- ellenséges erői közt utolérhetetlen grá­ciával létrehozni képes. A művészi te­remtés örökéletét csak za egyéni jelleg biztosi:'v.,tje. Bármily érdekes legyen is az az alkotás, ha utánzásból, más művészi élmény akár nemi u-datos átereszt éséből fa­kad is, nem igényelhet mágiának az elsők: között helyet. Vida nagyságát is egyént erejének, sajátos előadásának köszönheti. Ö is színfoltokra bontja a kép felületét-, de a színeit nem teszi a naptól függővé s nagyobb és hatásosabb szán foltjaival tá­rol áll a pomtilisták mesterkélt modoros- ságitól is. Művészete költészet is egyben, mely a nagy festői ösztönnel egymás mellé r i­kolt eleven szinfoltak ritmusából, a lát­ható dolgok esetlegéből hozza ki a lénye­get. mint sz.uggeszt.iv víziót. Sízirfoltjai legtöbbször csak jeleznek, nem épülnek ki mindig tárgyakká és ezzel a behí­zelgő színharmónián át a szemeţ meg­ejtve, teret enged a fantáziának. Halála óta 29-et fordult az idő kereke s ez elegendő volt arra, hogy máris meg­feledkezzünk róla». Hisszük: a teremtmé­nyek visszaadják halott alkotójuknak az életet, amit tőle kaptak s magukkal vi­szik őt a halhatatlanságba. Marosvásárhely 1944 március hó. KISS PÄL Április 20-án életbelép az árdrágító visszaélések súlyosabb büntetéséről szóló törvény i BUDAPEST, április 8. A Magyar Távirati Iroda jelenti í A Budapesti Közlöny közli a kormány rendeletét, amely a nemzeti gazdálkodás rend­jét zavaró egyes cselekmények szigorúbb megbüntetéséről szóló 1944. évi VI. te. hatálybalépésének napját ez év április 20-ában állapítja meg. Ez a törvény — mint ismeretes — jelentékenyen felemelte és megszigorította az árdrágító visszaélések büntetését, behozta az árdrágítókra vonatkozó­an a kötelező vagyonelkobzást, súlyos büntetéseket állapit meg a közel­látási jegyekkel elkövetett visszaélésekre, végül bizonyos esetekben bün- tethetővé tette a vevő részéről elkövetett árdrágító cselekményeket is f? fi munkásság és a polgári társadalom között fennálló válaszfalat le keli bontani!“ Hivatalba lépett Vasváry Lajos iparügyi államtitkár BUDAPEST, április 8. (MTI) Vasváry Lajos iparügyi államtitkárt csütörtökön mu­tatta be a minisztérium vezető tisztviselőinek Szász Lajos dr. m. kir. iparügyi miniszter. A miniszter a következőket mondotta: — A termelés tényezői: a természet, a munka és a tőke között egészen kivételesen, nagy jelentőséget tulajdonitok a munkának. Ennek természetes követelményeként gondos­kodóm elsősorban és főként, bogy az erre irányuló munka megszerveztessék és ezáltal ez a termelési tényező minél tökéletesebb ha­tékonysággal érvényesülhessen a nemzeti ter­melésben. Másrészt különös gondoskodásom tárgyát képezá az -is, hogy a munkásság olyan helyzetben legyen, hogy munkaerejét a maga teljes egészében érvényesíthesse a termelés fo­lyamatosságában. Ennek a két nagyon fontos és halaszthatatlanul sürgős feladatnak a meg­oldása érdekében kértem fel Vasváry Lajos országgyűlési képviselőt arra, hogy /állatja az .iparügyi minisztériumban a politikai ál­lamtitkári állást, hogy így első tanácsadóm és munkatársam legyen a munka és a mun­kásság kérdéseinek megoldásánál. , — Arra kell törekedni, hogy azt a ">á­laszfalat, amely hosszú évtizedeken át a demokrata szocializmus és a liberalizmus a társadalom különböző rétegei közé épí­tett, minél előbb leromboljuk és igy szel­lemi és testi, munkás, a munkás és a mun­kaadó kéz a kézben, karöltve haladjon ugyanazon az utón ugyanazon célok jele. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor a ma­gyar gazdasági életet uj, biztos alapra Ke­dvezzük, amelynek megvan a fejlődési lehe­tősége. Kialakíthatjuk azt a nemzeti társadal­mat, amely a közérdekeket szolgálja, amely­ben az égvén a közérdek szolgálatában ke­reti és találja meg egyéni érdekeinek kielégü­lését. LAKBERENDEZESEK lervezese és kivitelezése IRODABÚTOROK Székely és Réti gyártmány nagy választékban ETERNIT: Apprln Gyula épiiész-lahherpfulpzönvl KOLOZSVÁR Szentegyház-utca I Ezek után Kádas Károly államtitkár üÜd­vözölte az uj államtitkárt. Az üdvözléséképp Vasváry Lajos államtitkár a következőkbe;»' köszönte meg; — Munkásságomat, mint államtitkár tel-s jesen az ország szolgálatának szentelem. A magyar nemzet sorsa, a rendkivüh nehéz' időkben megköveteli azt, hogy minden terű* létén, de főleg a gazdasági élet területén az, együttműködés, az összhang teljes mértékbeA kialakittassék. Gazdasági életünknek a mar. háborús viszonyok következtében a jövőt il­letőleg teljes átrendezésen kell átesnie. A 'munkáskérdés is ide tartozik. A magyar mun­kásság sorsa a termelés elsőrangú tényezője­ként szerepel. Éppen ezért a munkásság és a, polgári társadalom között fennálló válasz­falakat le kell bontani. A nemzeti összhangot, a nemzeti egységet a gyakorlati életben is meg kell valósítani. — A magyar munkásság általában véve konzervatív. Nagy tévedés, hogy a munkás- iélek forradalmi lélek. A munkásosztálynak 8o százaléka stabil konzervatív lélek. A mun­kásság többsége dolgozni akar. A magyar mun­kásság kötelességét a haza érdekében teljesí­teni fogja. Bízom abban, hogy a magyar* jövő ennek az együttműködésnek alapján fog meg­; valósulni. Köszönöm a miniszter ur és az ál­lamtitkár ur szavait és azt, hogy alkalmat adott arra, hogy bemutatkozhassam és ígé­rem. hogy bennem egt magyar munkatársat találnak, aki harcol a közös cél érdekében. Gépkoeslg'ázolás a mátyás király-utcában KOLOZSVÁR, április 8. Gépkocsigázo­lás iörtént csütörtökön este hét órakor a Mátyás király-utcában. Zsigmondi Ist­ván Rákóczi-ut 62. szám alatt, lakó 53 éves napszámos egy taligát tolt, amikor az utca kereszteződésénél gépkocsi jött vele szembe, á szűk utcában már-már elkerülhetetlennek látszott <a nagyobb baleset, a gépkocsi vezetője azonban az utolsó pillán1?, ban elrántotta a kormány- k ereket, úgyhogy csak a sárhárvó érte a rali-gát toló napszámost, aki a földre zu­hant és fején, arcán súlyosabb sérülése- kat szenvedett. A helyszínre kihívott mentők részesítették elsősegélyben, maid beszállították z srbészeti klinikára. A baleset ügyében a rendőrség vizsgálatot indított a felelősség kérdésének fisz.ázá­sára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom