Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-28 / 95. szám

T, L1. E N Z t K l M i 6prill« 28. <> iiniiirüiMülr \JítyU jdzseţ: AfnCkdl ecd&mej íakí. ., VHv,tttl*rul lg az ügyet szolgálunk akkor. amikor ki - .méletlen harcot hirdetünk a strohrnavok, az ALADÁROK és a koncleső kofoyunk- turalovagok ellen. Egészséges magyar tár­sadalmat és egységes nem-oetlelket szerel­nénk kialakítani. Ennek a nagy magyar eszménynek jegyében foglalkoztam. leg­utóbbi cikkeimben azzial a megdöbbe-ntöen komoly jelenséggel, hogy a zsidó üzletek bezárásának is jelentkeztek a vámszedői, akik szakképzettség és munkanélküli összeköttetések és vélt érdemek alapján nagy jövedelmekhez szeretnének jutni. Természetes, hogy örömmel fogadok min­den olyan megnyilatkozást, amely ugyan­ezeket az elveket vallja magáénak és a sajtó segítségére siet a konclesök elleni küzdelemben. Ugyanez az illetékes ható- sáaok álláspontja is. Azckat a hatósági vezetőket ugyanis, akik a gazdasági aj ‘.-ál­lítást intézik, munkájukban akadályozza a kérvényezők ostroma és így a nyomta­tott betű nyilvánosságának erejével fi­gyelmeztetik a közönséget arra, hogy a '■ kereskedelemügyi miniszter rendelete ér­telmében a zsidó üzletek átvételére csu­pán szakképzett kereskedők pályázhatnak. Azt is helyesnek és közérdekből történő eljárásnak tartom, ha valaki hazafias ér­dekből és jószándéku maayar meggyőző­désből közli az illetékes hatóságokkal, ha szabálytalanságokat és visszásságokat Iái a kereskedelmi életben. Miny,annyiunknak kötelessége, hogy eltűnjenek a magyar életből az Aladárok, a magyar ügynek tesz tehát szolgálatot az, aki teljes fele­lősségvállalással a hatóságok rendelkezé­sére bocsátja azokat az adatokat, amelyek az elmúlt idők strohmanjait leleplezik. A feljelentésért azonban vállalni kell a fele­lősséget. Gyátmság és meghunyászkodás névtelen feljelentéseket küldözgetni és komoly hatósági tényezők az ilyen „be- sugást“ amúgy sem vehetik figyelembe. Mindezt abból az alkalom-ból írom, hogy dr. Sitba Károly városi tanácsnok, a kolozs­vári Iparhatóság vezetője névtelen levelet kapott, amely arra hívja fel a figyelmét, hogy az egyik kolozsvári részvénytársa­ság, ^melynek látogatott vendéglője is van, állítólag strohman okkal dolgozik. A névtelen feljelentő arra kérte az ipar­hatóság vezetőjét, hogy indítson vizsgála­tot a részvénytársaság ellen. Levelét azzal támasztó'da alá, hogy ez a közvélemény álláspontja is és a névtelen sorokhoz csa­tolta azt a cikkemet, amelyet a streihman- ok és az Aladárok ellen írtam-. A névte­len feljelentéshez tehát az erkölcsi alapot szerinte az én cikkem adta meg. Az ipar­hatóság vezetője ezt az alkalmat felhasz­nálta arra, hogy a névtelen feljelentők aknamunkáját a nyilvánosság előtt is meg­bélyegezze. A sötétben bujkáló feljelen­tők vegyék végre tudomásul, hogy jóér­zésül magyar emberben semmi sem kelt­het olyan undort, mint a besugás és név­telen vádaskodás. Ha valakinek az a be­csületes vélem-énye, hogy közérdekből le kell lepleznie a gazdasági átálli ás során f elburjánzott panamákat és sajnálatos visszásságokat, azt nem kell szégyelnie és titkolnia. Legyen tehát bátorsága ahhoz, hogy vállalja a felelősséget és egyben i nyújtson segélykezet a hatósági vizsga- j latnak. A magyar ember jellemével soha- j sem fért össze a névtelen gyalázkodás, j Nálunk, Erdélyben a kisebbségi múltban 1 eltöltött 22 esztendő sajnálatos következ­ménye, hogy a-z elfojtott indulatok egye­sek jellemét ferde irányba terelték és en­nek tudtuk be a névtelen feljelentések tö­megét, amelyeket annyiszor ostorosunk a felszabadulás első éveiben. Reméltük, hogy a névtelen feljelentések szennyes áradata már véget ért. Ugylátszik azonban, hogy a rendkívüli idők most újra kitermelik az ismeretlenség homályából elröppenő mér­gezett nyilakat. A jóérzés nevében újra szembe szóltunk ezekkel a kísérletezések­kel és minden magyar testvérünket figyel­meztetünk arra, hogy a névtelen feljelen­tőnek nemcsak saját lelkiismeretével kell számolnia — mert nem becsülheti nyagát az olyan ember, aki felelőtlenül vádasko­dik —t hanem a levélpapírt is hiába pa­zarolja, m,ert a kolozsvári hatóságoknál a névtelen feljelentések méltó helyükre: a papírkosárba kerülnek. A magipát. ţi tnCffyáiiás fávSáfe . A budapesti lapok nagy cikkekben szá­molnak be arról, hogy egy ismert buda­pesti filmvállalkozó, aki egyébként váló­félben levő férje volt a magyar filmvilág egyik felkapott primadonnájának, anyagi gondjai miatt a halálba menekült. A tra­gikus szenzációval kapcsolatban azt is megírták a lapok, hogy a filmvállalkozó hatalmas vagyonokat- keresett, de két kéz­zel szórta pénzt- és könnyelmű elet mód­ja végül is az anyagi csőd szélére juttat­ta. Mindez igen szánnom és sajnálatra- méltó egyéni tragédia. Sohasem volt szo­kásunk, hogy olyanokat vádoljunk, akik már nem tudnak védekezni. Ezeknek u> soroknak sem az a -célja, hogy annak a filmvállaTkozónak magánélet evei foglal­kozzunk. aki elkészítette élete mérlegét és úgy találta, hogy a halálban találhat megnyugvást. Eszünkbe jut azonban az az előadás, amelyet kitűnő kartársunk, Dövényi Nagy Lajos, a neves magyar kö-ziró, az Ország cimü nemzetpolitikai hetilap ko­lozsvári előadóestjén mondott a magyar filmvilág, kulisszatitkairól. Dövényi Nagy Lajos nyílt őszinteséggel ismertette -a ko­lozsváriakkal, hogy a filmvilág szabad vadászterülete mindazoknak, akik csilla­gászati számokban gondolkoznak a jöve- I delemről, egyetlen céljuk az üzlet és -ezzel magyarázható, hogy a magyar filmgyártás annyi silány, ízléstelen és jogos bírálatot kiváltó filmet vetített az utóbbi időkben a közönség elé. A filmgyártók a. tömegiz- lésre hivatkoztak és a közönséget vádol­ták m-eg azzal, hogy csak az olyan filme­ket fogadja szívesen, amelyekben ízléste­len romantikát, olcsó hatásokkal dolgozó trükköket vagy agyoncsépelt szerelmi tör­téneteket kap. Ennek legfényesebb cáfo­lata Zilahy Lajos vállalkozása volt, aki su/á-t költsévfere ho tu ki u filmjeit a. he- bioonyitoltu, hogy az írói elgondolások alapján készített filmeknek is lehet kö­zönségsikere. Kein feltétlenül szükséges lehet, hogy a filmgyártók tisztán anya gias szem I inn 11'I, I "I rr,mll 7 i ylel.evi he rel: Icin/cmek. Mint a mostani tragikus öngyil­kosság bizonyítja, a könnyít jövedelem könnyeimii eletet von maga után, a film­gyártás nívóját pedig lerontja. Most itt a legjobb alkalom arra, hogy a filmvilágban 'végre rendel tere intsenek. A kormányzat nagyon helyesen cseleke­dett akkor, amikor a magyar filmgyártás irányításánál Páger Antalt, a nagynevű magyar művészt- bízta meg. Páger Antal személye biztosit ék arra. hogy a magyar filmgyártás dzsungelját örökre kiirtják. Ahhoz azonban, hogy a filmgyártás vilá­gában csakugyan az igazi művészi szem­pontok és nagyvonalú elgondolások ve­gyék át az uralkodó szerepet, az állam- hatalom teljes támogatására is szükség van. A film a propaganda, jelen esetben a nemzeti propaganda leghatásosabb fegy­vere. Az állami beavatkozás a háborús idők következtében az élet minden vona­lán egyre inkább érvényesül. Semmi sem indokoltabb, minthogy a film világában is az állam vegye át az irányító szerepet. Az uj magyar filmgyártást tehát- úgy képzel­jük el, hogy Páger Antal elgondolásaihoz és munkájához az állam adja meg a tel­jes erkölcsi és anyagi hozzájárulást. Ha ez megtörténik, úgy feltétlenül bízunk ab­ban, hogy a magyar filmgyártás a jövő­ben csak az úgazi művészet jegyében tör­ténhetik és az alkalmi filmvállalkozók ki­küszöbölésével a tiszavirág életű sikereken felbuzdult filmgyártólc sem rohanhatnak egyéni tragédiákba. LégiSátmad ásóktólveszéfyezfefeíf területre költöztetik a zsidókat BUDAPEST, április 28- Az Esti Újság írja; A zsidókérdés nyers ütemben való rendezése során az illetékes hatóságok először a hadmű­veleti területhez közeleső országrészen hajtották végre a városok és fal­vak teljes zsidó vnlí nitását. A méreteiben példátlan rendezés gyorsan és tökéletesen bonyolódott le. Ungvár, Munkács, Beregszász, Máramaros- sziget és Huszl környékén a városok és falvak zsidósága már kivonult a lakosság köréből. Rendkívül jellemző a helyzetre, hogy ezen a goliciai zsidókat befogadó területen a zsidóság csszeszámlálásakor a legfőbb he­lyen kétszenannyi zsidót találtak, /uint amennyit a magyar hivatalos ki­mutatás a legutóbbi népszámláláskor irt. A közvéleményben az utóbbi időben felelőtlenül hírek terjedlek el arról, hogy a magyarországi na­gyobb városokból is kitelepítik a zsidókat. Ezt a suttogást nem tartjuk tényekkel megalapozottnak meri a zsidóságnak elsősorban ott kell len­nie, ahol a gyilkos terroristák bombáikat kioldják a magyar föld, élet és vagyon kipusztitására* A légitámadások elől NyoJovanötezer embert költöztettek el eddig Budapestről Részletesen beszámolt eddigi tevékenységéről a légoltalmi kiürítési kormánybiztos BUDAPEST, április 28. Vitéz nemiem Vörös Géza, országos légoltalmi kiüritési kormánybiztos csütörtökön g- sajtó képvi­selői előtt .beszámol.: hivatalos működésé­nek eddigi eredményiéiről és ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a ki­öntés súrlódásmentes lebonyolítása érde­kében legutóbb hozol t. Tájékoztatója ele­jén Vörös Géza vezérőrnagy hangoztat­ta, hogy 6—7 hét alatt a kiürítés meg­kezdett munkája általános megelégedés közepette öovább halad előre. Budapestről eddig körülbelül 85.000 emert helyeztek ki. A kiüritési folyamat továbbtart, leginkább önkéntes alapon. Az országos légoltalmi kiüritési kormány- bizí-os működésének súlyát leginkább a szegényebb néposztályok, elsősorban a munkásosztály megsegítésére és támoga­tására fekteti. A kormánybiztos az ipari munkásság helyzetét szem előtt tartva, elsősorban a veszélyeztetett városrészek­ben, illetőleg a légoltalmilag idecsatolt városokban lakók elszállításáról gondosko­dik és csak erűnek befejezése után enge- déyezi a kevésbé veszélyeztetett városré­szek lakóinak önkéntes eltávozását. A szegényebb néposztályok ingyen utaznak a felvevő területekre és az államhatalom mindent: elkövet, hogy a munkáscsaládok megélhetését az uj helyzetben is biztosít­sa. A kitelepített lakosságnak vidéken történő elhelyezése az illetékes helyi hp1- tóságoknak éu menetileg gondot jelent és eelért a k:ürítési kormánybiztos felhívja és felkéri a helyi társadalmi egyesülete­ket, hogy a kiürítés és elhelyezés kérdé­sében a legmesszebbmenőén támogassák a hatóságok munkáját. Az akár kényszer, akár önkéntes kiürí­tés uiján lakatlanná vált lakások igény- bevételére csak a legvégső esetben kerül sor. Kívánatos, hogy azokon a vidékeken, ahol 'a lakosság létszáma a kiürítés követe kéziében megnövekrdett, a helvi hatósá­gok hatalmuk birtokában minden olyan törekvést megakadályozzanak, amelyek az árak indokolatlan emelését, célozzák. Kényszerhelyzetben minden magyarnak kötelessége, hogy honfitársaink segítsen és helyzetét, főként a rászorulókkal szem­ben ne nehezítse meg. FORRADALMÁR TISZTEKET VÉGEZ­TEK KI EL SALVADORBAN. Madridból jelentik; Az EFE jelentése szerint Hernandez tábornoknak, El Salvador elnökének rendele­tére további három embert végeztek ki a for­radalomban való részvétel miatt. A kivégzet­tek közül kettő százados, egy pedig hadnagy volt. Ezzel a kivégzett forradalmárok száma 29-re emelkedett. (MTI) Nyomdai munkák Könyvkötések szép kivitelben és gyorsan az / ELLENIEK Gumibélyegzők könyvesbolt papír osztályában Ko­lozsvár* Mátyás kir.-tér 9, Tel, 11-99 Katonai beszállásolások szabályozása KtJLOZSV Alt, április 2H. Ili'n i hely­ről felkértek a kői <’tk.e/öh kö/léiérr A kolozsvári in. kir. honvéd állninYr go - ra Vicsvoksáu) <1 nemei véderő kolo:vári nllomátrpara ír: n okával egyetértésben fel­hívta a polgár/ lakosság figyelmét arra, hogy a város területén lakásokba katona személy vagy alakulat csak a váron polgármesteri hivatni lakáshivatala áltól kiállított, aláirt és pecséttel ellátott szál- Idtut-alvánnyal kérhet beszállásolást. A szálláttvtalvány magyar nyelven van kiál­lítva és annak tartalmaznia kell a szállás­adó teljes névé\ utca és házszám megjelö­lésével, valamint az igénybe.veendő helyi­ségek megjelölését, továbbá az igénybe­vételre jogosult személy vagy alakulat megnevezését. Amennyiben valaki, vagy valamely ala­kulat ilyen szállásutalvány nélkül kísé­relne meg beszállásolást vagy erőszakos­kodnék, a szállásadó, honvédek esetében a m, kir. kolozsvári honvéd állomásparancs- noksághoz fÁrpád-ut 27., ávbeszélő 24-54), német egyén vágy alakulat esetében pe­dig a német katonai Ortskomrnan.daturh.oz (Transsylitania-szálló, IV esselényi-ulca 3d,, távbeszélő 37-27) forduljon, ahol ilyen ügyekben egy-egy tiszt nappal és éjszaka a polgári lakosság rendelkezésére áll. A bombakárosultakért KOLOZSVÁR, április Ük. Aliy néhány nop mult el azóta, hoyy az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata gyűjtést indított a bombakórosultal; felsegélyezésére s máris tömegesen érkeznek nap-nap után az adományok. Az Erdélyi Párt felhalásának »lénk visszhangja mindennél be­szédesebben igazolja, hogy Kolozsvár és az erdélyi társadalom mélységesen átérzi ennek a mozgalomnak igaz, emberbaráti jelentőségét * mindenki anyagi lehetőségéhez képest igyek­szik segíteni, bajbajutott szerencsétlen magyar testvérein. Midőn mindezt jóleső őrömmel ál­lapítjuk meg, az alábbiakban közöljük és egy­ben nyugtázzuk az újabb nemeslelkü adomá­nyokat. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata eddigi gyűjtésének végösszege 2117 pengő volt s eb­hez jönnek most az alább felsorolt adomá­nyok: Sipos András Magyar-u. 96 .500. Czillér Vin­ce kereskedő 50. F. L. Kolozsvár 100, Czillrcz Jenő Brassó 20, Nagy Gizella Pata-u. Pataki/ Mihály MÁV nyugd. 10, Hort Viktor gyógyszerész 10. 51-es bajtársi kör 100. Vitéz Balogh Ignác 30. Táncz József Csermalom-u 11-—13 30. Niman József Apor-u. 39. 5, Palo­tás Ida 3, Schropp András Agoston-u. /4 3. Schropp András Agoston-u. 74 3. Balogh Ferenc- né fíaromvásár-tér 11 5, Hancz József fía- lamb-u. 2.5 4, Kereki Aladár Galamb-u. 25 3. özv. Novak Mihályné Galamb-u. 19 2. Dávid Ferenc Kriza-u. 28 4, Kozma Lajos Kriza-n. 26 4. Senkálszky László Krizbai-utca 42—44 3, Ábrám Péter Csertörő-u. 17 10. Fazekas An­dor kereskedő Csertörő-u. 30 40. Pisenberger Laura Csertörő-u. 32 5. Platsintár Kárain Csertörő-u. 45 10. Szondi/ Jázsefné Csertörö- utca 38 5, Sándor Jázsefné Liliom-u. 3 15, Gábos József Magyar-u. 101 5. Gábos Jázsef­né Magyar-u. 101 5. Neugebaiter Elek Magyar- utca 102 5. özv. Nemes Lipótné Magyar-u. 96 3, Hirschfeld Kamilla Magayr-u. 82 2, Krasz- nai István Szentpéteri-utca 6 3, Sipos János Totdy Miklós-tér 2. Egyedi Ilona Toldy Mi!:- lós-tér 2 pengő, összesen: 3.123 pengő. 132 HÁZBÓL 117 ÉGETT LE EGY SPA­NYOL FALUBAN. Madridból jelentik: A Pirreneusckban, a francia határ mentén fekvő Canfranc téli üdülőhelyen pusztító tűzvészt 24 órai megfeszített munka után. amelyben az egész lakosság résztveft, sikerült eloltani. A falu it2 háza közül 117 teljesen elpusztult. (MTI) ROBBANÓ TÖLTŐTOLLAT TALÁLT EGY PÁSZTORLEÁNYKA. Csíkszeredáról jelentik: Csiksomlyón egy. juhokat őrző leányka robbanóanyaggal töltött tollat talált. Nem nyúlt a töltőtollhoz, hanem azonal je­lentést tett a csendőrségen. (MTI) Rendőrségi napló KOLOZSVÁR, április 28. A rendőrség bűn­ügyi naplójában az utóbbi 24 óra eseményei között az alábbi néhány adatot találjuk: Vakmerő betörés történt a Biazini Sándor utóda cég Gyufagyár-utca 13. szám alatt lévő \ raktárhelyiségében. Ismeretlen tettesek az éj­szaka folyamán kireszelték a raktárhelyi­ség egyik ablakának vasrácsát, majd az ab­lakon át behatoltak a raktárba és onnan 6 zsák cukrot, mégpedig 4 zsák kockacukrot és 2 zsák kristálycukrot elloptak. .4 200 kg. suly- nyi cukrot, amint a nyomok jelezték, a Gyu­fagyár-utcán vitték keresztül a tolvajok, maid a vasúti hid felé térlek vele. A károsult cég tulajdonosa az esetről jelentést telt a rendőr­ség bűnügyi osztályának, amely széleskörű erélyes nyomozást indított a vasrácsot átfő- részelő betörők lcézrekeritésére. A helyszíni vizsgálat során a rendőrség, a betörés módo­zatából megállapította. hogy a tettesek gya­korlott betörök voltak. Egy balesetről is értesítettél: tegnap n rend-1 őrséget. özv. Misinai Jánosné Csaki-ntcában | lakó idős amzony a Kardos-uton hazafelé ha.- I ladva, olyan szerencsétlenül esett le, hogy j jobb felső karját eltörte. .4 helyszínre kiln- l vott mentők részesítették első segélyben, ma !d I beszállították a klinikára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom