Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-08 / 55. szám
£LLEft2£l£ 1 8 4 i március & 5 Htyb }6-zstţ; ÁmUM évdcUm... fyty U(ittih,‘i$. ntyiíatUazat kezelőhelyen foglalkozik vitéz Ja'ross Andor hetilapja, a Nemzetőr, a nagybú- ; nycii bányaikerület bányamunkásainak nemzeti tüntetésével. Az aranybányászok tüntetésével kapcsolatosain közel egyoldalas nyilatkozatot közöl az Imrédy-párt nagybányai vezetőjétől, aki igyekszik úgy feltüntetni a munkásság nemzeti öntudatának megnyilvárulását, mintha az sze- J mélyi érdeme lett Jva. Abb^ nem ta- : in'unk semmi meglepőt, hogy az Imrédy- ; párt hetilapja rendkívüli jelentn-'^get tulajdonit a nemzeti alapon álló munkásság színvallásának. Hiszen minden becsülete- ; sen gondolkozó magyar ember egyformán I őrködik a belső front szilárdságán és vi- I lágnézeti különbségektől függetlenül, ia l jobb magyar jöimnd.ő alapfeltételének ' tartja., hogy ne ismétlődhessenek meg megegyszer az 1918-ais események. Az a rény, hogy a fslszabadiclt erdélyi részek legnagyobb bányavidékének, a nagyba- ; nyal bányakerületnek munkásai nem vol- i tak kiváncsiak a szocialista párt szervez- j kedő gyűlésére, hanem ehelyett nemzeti j tárgyú előadásokat hallgattak végig és a j felsőbányái országzászló előtt diszfelvonu- | lást rendeztek, valóban olyan örvendetes ; jelenség, amely meg,érdeműi, hogy az egész j magyar sajtó felfigyeljen rá. Az Ellenzék j ennek a rovatnak hasábjain elsőnek fog- ! lalkozott a felsőbányái eseményekkel és j ugyancsak mi idéztük a legnagyobb öröm- j mel az Egyedül Vagyunk cimü hetilap j cikkét, amely lelkes hangon méltatta az j aranybányászok magatartását és tárgyUa- ! gosan ismertette az eseményeket. Meg vagyunk győződve arról, hogy az j Imrédy-párt vezetőségének és a Nemzetőr szerkesztőségének nem állott szándékú- > ban. hogy a felsőbányái nemzeti manifesz- \ tációt olcsó kortesfogásra használja fel. Ş Nyilvánvalóan jóhiszeműen valóságnak j fogadták el a párt nagybányai vezetőjének nyilatkozatát, aki saját magának szeretett volna érdemeket kovácsolni abból, hogy a bányamunkások nem mentek el a szocialista gyűlésre, hanem hitet tettek ai nemzeti gondolat mellett. Mégsem hagy- I hatjuk szó nélkül a különös nyilatkozató* ! amely szerény véleményünk szerint ün- j neprontás és az egyéni reklám nézőszö- j gén keresztül az országos jelentőségű ese- ; meny értékét lekicsinyíti. Mi történt í ugyanis Felsőbányán? A nemzeti alapon l álló munkások, vagyis ia Nemzeti Munka- központ köré csoportosult bányászok egységesen elhatározták, hogy a Felsőbányára hirdetett szocialista gyűlés napján együttesen felvonulnak a bányavároskába,■ is ezzel bizonyítják, hogy a politikai jelszavak nem tudják megbontani soraikat. Igen egészségesen és helyes érzékkel félretettek minden pártpolitikai különbséget, sőt azt is kimondották, hogy a párt- jelvények helyett nemzetiszinü szalagot tűznek fel, ami a legvilágosabban jelképezi majd, hogy a nagy magyar sorskérdésekben az aranybányászok egységesen gondolkoznak, Ebben egyetértettek úgy az Erdélyi Párt keretei közé tartozó brr- nyászok, mint az Imrédysták, sőt azok a munkások is csatlakoztak a nemzeti megmozduláshoz, akik politikai elgondolásaikban a Nyilaskeresztes Párt elveit vallják magukénak. Megszólalt tehát az az egységes nemzeti szellem., amelynek szükségességét írásban és élőszóban annyiszor hangoztattuk. A szocialisták nem is tartották meg gyűlésüket, mert féltek a sikertelenségtől, a nemzeti alapon álló munkásság felvonulásáról pedig az egész magyar közvélemény jólesően szerzett tudomást. Egyéni tőkét senki sem akart vieg- alapozni ebből az eseményből, éppen ezért olvastuk meglepetéssel a Nemzetőr hasábjain megjelent. különös nyilatkozatot. Nem akarunk vitába szállani a nagybányai nyihaitkbzóval, bár a legkönnyebben konkrét adatokkal megcáfolhatnánk a ,,szervezésre“ vonatkozó állításait. Nem lehet ugyanis az a célunk, hogy az összesség megnyilatkozását bármelyik munkavezető vagy helyi politikus javára írjuk. Maradjunk meg abban, hogy a nagybányai bányakerület magyar munkásai követésre méltó példát mutattak, amely megnyugvást és reménységet ébreszt a magvar szivekben. Rossz szájízzel olvastuk el a Nemzetőrben megjelent, nyilatkozatból kiütköző öndicséretet. A különös nyilatkozat ugyanis önkéntelenül azt juttatja az eszünkbe, hogy mindig akadnak olyan emberek, akik nem tudják alárendelni magukat a közösségi érdeknek és egvéni karrierjük egyengetése érdekében a már elért eredmények értékét is lerontják. Ityty is itUií Egyik budapesti lapban olvastuk, hogy a közelmúltban kínos affér képezte szóbeszéd tárgyát a főváros müvésztársasá- gaibr,m, Ismert személyiségek összeszólalkoztak, sőt, állítólag tettlegesig is történt, természetszerű tehát, hogy az ügy lovaglás útra terelődött. Elítélendőnek és helytelennek tartjuk, hogy a nemzet sorsdöntő óráiban egyéni viszálykodások robbanhatnak ki, de sajnos, — agy látszik — Jelmerülhetnek olyan helyzetek, amikor elkerüli pete tlen a lovagiaskodás és a tár- sa.dindmi konvenciók győzedelmeskednek. Érdekes azonban, hogy az a négy ur, akit az affér szereplői az ügy lovagias elintézésére felkértek, merőben szokatlan és feltűnő módon intézte el a viszályt. Megállapították a sértés fokát, annak rendje és módja-, szerint jegyzőkönyvet, vettek fel az elintézés módjáról, de záradékul arra kötelezték feleiket, hogy tekintélyes összegér fizessenek > jótékony célra. A. párbajkódexekben nem létezik olyan paragrafus, amely anyagi áldozatot kívánna, meg a lovagias ügyek szereplőitől, de a budapesti párbajsegédek határozatát mégis salamoni döntésnek tartjuk. Akinek -a mai világban kedve van egyéni érzelmeit vagy gyűlölködését másokat sértő módon kimutatni, arra is legyen szive, hogy a közösségért áldozzon. Jó lenne, ha országszerte alkalmaznák a budapesti honároza- tot és a lovagias ellenfelek — kibékülési bankett helyett az önhibájukon kivid nyomorba jutottak helyzetén enyhítenének. Szófia cáfolja a bolgár békepuhatolósásról terjesztett híreket Szófiából jelenti az MTI: A legutóbbi napokban különböző források nyomán külföldön olyan híresztelések terjedtek el, amelyek arról tudnak, hogy Sismanov bolgár külügyminiszter tárgyalást lolylat a szófiai török követtel, ljogy az esetleges különbéke feltételeiről tájékozódjék. Hivatalos bolgár helyen kijelentették, hogy ez a hír elejétől végig kitalálás. Illetékes bolgár hely azt is közölte, hogy a Sevcv mérnök, volt udvari tisztviselő törökországi útjáról szóló és ezzel összefüggő különböző híresztelések valótlanok. Maga a mérnök is megcáfolta már. íz Egyestilt Keresztény Liga kisebbségi szakosztályának uj pályatételes Történelmi idők követelik, hogy a magyar j ifjúság teljes tájékozottsággal és szakértelemmel ismerje hazája határain kívül élő testvérei sorsát és problémáit, valamint az országgal határos államok helyzetét. Ennek elősegítésére Bár dós sy László dr. ny. miniszter- elnök elnöklete alatt níüködő „Egyesült Keresztény Nemzeti Liga“ kisebbségi szakosztálya a főiskolai hallgatók részére több pályatételt tűzött ki.. A pályázati feltételek és pályatételek a következők; A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: í. A Liga 10.000 pengő pályadijat tűz ki a tanulmányok ju talma zárára. 2. A pályázaton résztvehetnek a tudományegyetemekre és a műegyetemre beiratkozott rendes és szigorló éviiket töltő keresztény hallgatók, valamint a főiskolák hallgatói is. 3. A pályamunkák terjedelme nyomtatásban számítva 2%—3 Ívnél (negyven oldalnál) kevesebb nem lehet. 4. ' A pályázatok, felett a Liga szakértőiből álló birá’ió bizottság dönt. 5. A munkai megkönnyítésére a pályázó tetezés szerint választhat a tételek közül. 6. A gépírásos pályamunkákat a borítékon „Pályázat" jelzéssel és jeligés levéllel ellátva 1944 október 15-ig bezárólag a Liga címére (IV., gr.' Károlyi-u. 22.) lce’.l beküldeni. 7. A pályázat, eredménye közzétételéről a Ligái gondoskodik. PÁLYAFELTÉTELEK: 3. A magyarság élete és küzdelme a csehszlovák államalakulatban. A délvidéki magyarság, valamint Horvátország és Szerbia ismertetésére vonatkozó tételek' 1. Egy délvidéki város magyarságának története 1918-tói napjainkig. 2. A bácskai-, yagy bánáti-;' vagy baranyai szónvétnymagyarság helyzete és gondozásának módja. 3. A szierb iskolaügy a magyar uralom alatt és a magyar iskolaügy a jugoszlváv uralom alatt. 4. A. horvát egyetemi ifjúság 1930—1940. között. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. Gazdasági tételek arketiessési munkálatokat ■Lrmmmmzm&m lányosán vállai'* id. LŐRUVCZY JÓZSEF, lakás: Záoo!y&“Urba 14. szám., vagy SEBŐK * cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tej. • 19 _ ■ v. ^ ^ Az i<t következő tételekre benyújtott négy j legkiválóbb tanulmány pályadija egyenként j 1000 pengő, — összesen négyezer pengő. 1. Közös érdekek a Dunavölgyében ée érvényesülésük nehézségei különös- tekintettel: a) a magyarság és románság viszonyára, b) a magyarság és horVá-fság viszonyára, c) a magyarság és sz’ovsloság viszonyára, d) a magyarság és szerbség viszonyára. A pá’yázók az a), b), c), d) alap felsorolt kérdések bármelyikét feldolgozhatják. 2. Azi erdélyi szász oki a magyar állam keretében (a szászság különállásai, a részükre biztosítót ţi privi’égiumok, jogok stb.) 3. Egyik magyarországi nemzetiség értelmiségi ifjúságának helyzete. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai, főbb életpályái. A következő tételek pályadijára a Liga 6000 P-t, azaz Jvaitezer pengő; iűzőit ki. A pályadijak megoszlása: T. díj 600 pengő, II. dij. 450 pengő, III. dij 300 pengő. Az erdélyi magyarság és Románia ismertetéséle vonatkozó tételek 1. Az erdélyi magyar aésópapság társadalmi és gazdasági helyzete és ennek nemzeti jelen tosfge. (Feldolgozható 'külön is, bármely íelekezet- papságának helyzete). 2. A ^ görögkatolikus magyarság Erdélyben és az e románosodob;, görögkatolikus magyarság. 3. Egv étS'Zakerdél'yi vagy délerdílyi váios magyarságának története 1918-tól napjainkig. 4. Románia külpolitikája 1914-tői napjainkig. A felvidéki magyarság és Sz|o vákia ismerte.ésére vonatkozó tételak. 1. Egy felvidéki vagy szlovákiai' város magyarságának története 1918-tól napjainkig. 2. A szlbvák egyetemi ifjúság 1930/40 kö- 2önt. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. 1. A Duna-tenger hajózás forgalma és je- ! lentősége. I 2. Az ipar fejlettségi foka a dunai álla- ! mokban. 3. A magyar kereskedelem teljesítménye a múltban és feladatai a jövőben a dunavö’gyi államokkal kapcsolatban. Műszaki tétéi 1. Útépítési cs esatornahálózati tervek Ma- ! gyarorsziág Balkán felé irányuló forgalmának I fejlesztésére, tekintette’, magyar szempon- j tokra. Egyéb tételek j 1. A kulturális együttműködés jövője Déi- ! kelet-Európában és Magyarország szerepe e 1 téren. ] 2. A magyar egyetemi ifjúság 1930—42. köi zött. Szervezetei1, szellemi élet, mozgalmai. A jövőre irányuló feladatai. 3. Nemzetiségeink főbb jeFemvonásai. Testnevelési tételek 1. A magyar sport hatása és jövője a dunavölgyi áll amok sportéi etében; 5. A levente-képzés szerepe a magyar szórvány-vidéken. Orvosi tételek 6. A népbetegségek és azok leküzdése a visszacsapóit terű'eteken,. 7. Az uj orvosnémzedek szociális és tájvédelmi feladatai, különös tekintettel a visszacsatolt területekre. Kisebbségi tétel 8. A nemzetiségi kérdés jogi szabályozása Magyarországon és az utódállamokban. 9. Az idegenforgalmi propaganda je’entő- yoqBflLioduíazis asajauisyőaui Sbstb'ASbui e aSos Az Aradi Szövetség tétele A Liga pályázatának keretében ugyanazon feltételek alapján az Aradi Szövetség (Vili., Vas-u 7.) 500 pengő pályadijat tűzött ki a következő tételre: Arad sz. kir. város és Arad vármegye története 1918 és 1943 között, kapcsodban a Város és a megye múltbeli és jelen'égi szerepével és . jelentőségével a magyarság szern- pontjábó . A pályázati feltételekben megjelölt egyetemi és főiskolai ha' ga;ók mellett e tétel pályázatán az Aradi Szövetség tagjai is réisztveheinek, sjT ...... A pályázat 1943. évi díjnyertes müvei közül kiadásra kerülnek a következők: . 1. Bernolák Imre: jh.: A magyar ifjúság feladatai a külföldi egyetemeken. _ 2. Ágh Béla jh.: Az 1918 óta bekövetkezett események hatása a kisebbségvédelemre. 3. Keszegh József közg. h.: A román egyetemi ifjűság 1930—40 közön, •4. Zasova Anna bö'csés'et h.: A bo'gir eg vet ifjuség 1930—1940 között meghalt DR, KKOMPEÍJHEH SZILÁRD BUDAPEST, március 8. (MTI.) Krompecher Szilárd, dr. nyugalmazott állategészségügyi főtanácsos, volt m. kir. kormány biztos, a ?4 gyár Országos Állatorvos Egyesület elnöke, március 7-én elhunyt. Temetése március 10-én, pénteken délután 4 órakor lesz a Farkasréti temetőben Az elhunytban Krompecher Jenő nyugalmazott tábornok fivérét, Krompecher László dr., az óvóhely építés miniszteri biztosa és Krompecher István dr. kolozsvári orvosprofesszor édesapjukat gyászolják. Számolólap.illeték értekezletek az Iparkamarában KOLOZSVÁR, március 8. Az uj számolóié pilieték leróvási rendszer március 15-én lép életbe. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére Hant Zoltán dr. pénzügyi tanácsos külön értekezleteken ismerteti az érdekelt szakmai iparos- és kér es ked ős za km ákk a 1 a kirovás' gyakorlati tudnivalóit a következő .sorrendben: Március 9-én, csütörtökön déhotán 5 órakor: a fogadósok, szállodások, penziósok, vendéglősök, büífések, kifőz dések, korcs marosok, kávéháztulajdonosok, kávémérések, expresszósok. cukrászdások, cukorkaüzlettulajdonosok, mulatók, kozmetikai szalonok részére. Márcvius 10-én, pénteken pontosan este 7 órakor: a fűszer, élelmiszer, vegyeskereskedések és szatócsüzletek tulajdonosai részére. Mindkét előadást Hant Zoltán dr. pénzügyi tanácsos az Iparkamara II. emeleti* dísztermében tartja meg és minden előadást gyakorlati jellegű felvilágosítások követnek. Minden, érdekelt szakmai iparosnak és kereskedőnek komoly érdeke, hegy az előadásokat meghallgassa és az azt követő eszmecserében is résztvegyen, illetve gyakorlati kérdéseivel megkeres^ se a pénzügyigazgatóság képviselőjét. Gabonarejtegetö földművesek a tövénv- szék elölt KOLOZSVÁR, március 8. A kolozsvári) törvényszék egyes uzsoratórája Sebes&a Gáibor dr., számos gaben aelrejtési ügyben) Ítélkezett a bíróság keddi ülésén. A biró-i ság elé ezúttal fötként tünei, magyarköb-: lösi és miákófialvi földnmvesek kerültek* akik a múl'.évi cséplés alkalmával neraj vallották be egész gabonakészletüket* amelyet elrejtettek és elvonták .az igény-* bevétel elől. A türei vádlottak közül Gern gely György 800, id. Jakab Pali János) 1200, Kc-mös Ferenc 500, László János (Hidi) 500, László István 400, László Jái nos (Jánoska) 1000, Pop Lászlómé 690* Nyilas Ferenc (Dani) 500, Szabó Ferenc; (Deritei) 800 pengő pénzbüntetést kapott. A mákófalviak közül Vér István* •blákter 600, Vér Marni Ferenc 500 pengői 'pénzbüntetést kapott. A magyarköblösií vádlottak közül Vajdia Valér községi bi- rót 500, Chiorean Máté 600, Szappan Györgyöt 700, Rusz Sámuelt 600. Merd árt Pétert 400, Merdán Mátyást 500 és Hosz- szil Lászlót ugyancsak 500 pengő pénz- büntetésre Ítélték. Valamennyi ítélet jogerős. Építészek: építőmesterek, kőműveseit számira most jelent meg három fo*t tos könyv újdonság! Németh Zoltán; Építők kézikönyve., Tájékoztató anyagokról, munkákról, munkák felvételéről és kiviteléről, ax ezekkel járó számításokról, stb-. stb. 224 oldal, számos, szöveg közé nyomott. ábrával és táblázattal. Ára 20 pengő. Józsa Károly: Statikai ezómütani káté minden építő- és ácsmesternek. Ára 4 pengő. öblatt György: A jövő városa. A magy ar Mérnök és Épít észegylet, Kéler-dijának nyertese uj k«viyvével bizonyára a szakértők iegieijijsiebb elismerését fogja kivívni. A gyönyörű kiállítású könyvet, sok eredeti es a szerző által készített fénykép éss rajz disziti. Ára 38 pengik Kaphatók az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
