Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

1 9 i 4 március 4,

T Z L V. V 7. f, K

mmwwmmaMmmmmm

8 magyar fapoütika átmeneigazstasási feladatai

JVIcVgyararsaáig erdőgazdasága és fiatermelése az első világháború elölt, az' európai fagazdasági élet egyik legjc!cntő- sebb tényezője volt. Komolyan megalapozott vállalkozásai különféle terményeikkel minden külföldi piacon jelen voltak. Fűrészipara is ennek megfelelően fejlődött. A Magyar Fatermelők Országos Egyesülete öiven éves fennálláséinak em- j lékére kiadott összefoglaló jelentésében kimutatja, hegy a század elején 1100-r.ál töibb fü részkeret működött a hazai üzemekben.

Ez meg is felelt az erdők hatalmas kiterjedésének. Az 1907. évi statisztikai adatok szerint az anyaországban 13.0 millió kint. hold, a társországokban pedig csaknem 2.7 millió kihald erdő terült el. S az anyaországban 3-0 millió hold esett a íenyőterüiletekre, a tízmilliónyi lombos erdőből pedig csakjnem 3.6 khold volt a tölgye-rdő-k kiterjedése, a többi javarészt bükkös. A hazai fakitermelés és részben a fafeldolgozó ipar is ennek megfelelő széles keretek között indult annak a lendületnek, amelyet a millenium évtizede nyitott meg a magyar gazdasági élet számára. A fa jelenít őségé lassankint úgy alakult ki, hogyha ez a fejlődés zavartalanul folytathatódik, a fának a magyar gazdasági életre nézve körülbelül olyan fontossága lehetett volna, mint a finnek szamára, akiknél az erdők és a fagazdál- kofdás feltárása teremtette meg a mai értelemben vett gazdasági élet alapjait.

A trianoni helyzet

és a bécsi döntések

Trianon mindennek véget vetptt, a magyar erdőgazdálkodás többé nem láthatta el a hazai faipar szükségleteit és a fa révén n külföldnek egyik legnagyobb adófizetőjévé lettünk. Tragikus rendelkezése veit a sorsnak, hogy a fára való reáu+alt- ságuuk mi att kényt élénk voltunk szaka- : clatlanuil adózni azoknak az utódállarnóknak, amelyek tőlünk a nagyiba raknak igazságtalan kiöntése folytán éppen érdeküket nyerték el. A magyar favásásárlá- J sok a trianoni korszak alatt igen nagy összegekkel táplálták a román, a csehszlovák. a jugoszláv gazdasági életet és azonfelül, amit Trianonban elszenvedtelek, egyúttal még azt is tűrnünk kel- lejt, hegy a mi gazdasági erőfeszítéseinkből ezeknek az újonnan keletkezett, vagy túlméretezett államoknak gazdasági alapjai megerősödjenek. \ j

A trianoni ország erdőterülete mind- | Össze 2.0 millió kholdat te*t js ebben í majdnem semmi fenyő, — a fenyőfélék ! kiterjedése mindössze 80.000 khóléra ru- ;

s tölgy és bükk is többnyire esek j másodrendű, olyan erdő, amely a leg- i többször nsrn is feltétlen erdőtalajon és j sehol a kellő ápolásban nem fordult elő. j Érthető, hogy 1921-ben a megcsonkított t területen mindössze 228 fürészlceret dől- i gozott. Azonban ez a keretszám a hazai • erdőterülethez és a trianoni területi fakitermeléshez viszonyítva mégis túlméretezett volt; erdőterületeinknek ugyanis csak az egy ny olca-d,része maradt .meg. vagy annál csak egy parányi árnyalattal ! főbb, de évi iáki termelésünknek mag egy > tize dl nesze sem, ellenben a f ü r és zicere te k- | nőik az egyötöd része maradt itt. A trianoni magyar gazdaságpolitika számára nagyon is jelentős feladat volt az. hogy ezeknek a kereteknek működését biztosítani lehessen.

Az első bécsi döntéssel és az arra bekövetkezett változásokkal azonban az utolsó févszázad magyar lapok tiki ja harmadik fázisába érkezett: erdőterületeink ugyan messze vannak az eredeti kiterjedéstől, de. a mai országhatárok között majdnem ugyanolyan jelentősekké váltak, mint voltak az első világháború em*!:. Akkor 13.0 millió k'hoMnyi erdőnk volt az anyaországban, ma nem sokkal kevesebb 6.1 milliónál. A teljes mai te- rüleL az anyaország kiterjedésének körülbelül a hab ize die, a hazatért erdők pedig a régi erdőterületnek majdnem a felét érik el s a felerész mögött “csak 3.5 százalékkal maradnak el.

A hazatért érd,ők nagyobbik fele lombos fanemekből áll, A fenyők ma a régi anyaország fenyveseinek 43 százalékát teszik, mai 1.3 kholdnyi kiterjedésükkel a régi 3.0 mó khold helyett, a tölgyesek területe 110.000 kholddaí haladja meg a fenyvesekért és régi toigvesei,üknek összesen 40 százalékára mg, ".bükkös és miás lombos erdők tekintetéiben pedig valamivel jobban állunk. Ezeknek kiterjedése 3.3 mó khold, ami a régi 6-4 milliónak a felénél egy árnyalattal még több is. A régi technikai fejlettség mellett általában a fenyőket és a tölgyeket részesít ebiék előnyben, az .újabb műszaki fejlődés ellenben a bükknek és a többi kemény és félkemény fanemeknek olyan értékesítési lehetőségeit tárta fel, hogy gazdasági életünk nem a fa nemek megeszi áí

sara, csak a saját maga alkalmazkodó ké- peszegének hiányára panaszkodhatnék, ha -erdei: két. nem tudná olyan vagyon forrásává tenni, amint arra a lehetőség azok jellegében és kiterjedésében, valamint állapotában megvan.

1>i>aiő a tííkovütérdés

A magyar fa poli ti kának te hált nem az az átmenetgazdasági feladata, hogy a háborús termelésből békebeli fogyasztási cikkek gyártására és termelésére térjen át, mint a legtöbb iparágak és főiként nehéziparunknak, hanem az, hogy a fagaz- dállcodáisnak mostani kényszer állapotából mint' térhet át erdőgazdaságunk helyes megszervezésére és erdőkincseink helyes kitárására.

A fa,politika vezető tényezői és kitűnő érdekképviseletei nagyon behatóan, foglalkoznak is a jövőbeli feladatok elkészítésével és természetes, hogy ma a termeléssel kapcsolatos kérdések nyilvános tárgyalása nem minden részletkérdésre nézve kívánatos. De van ennek a feladatkörnek egy olyan ága is, amellyel nem lehet, elég hamar és nem lehet elég széleskörű nyilvánosság előtt beszélni, mert éppen arra van szükség, hogy ennek a részletnek megoldásához a kellő közhangulatot és egyetértést megteremtsük.

Ez peidiig a fa,poli ti,ka és a fatermelés pénzügyi része, amellyel a szakkörök- mindeddig édeskeveset foglalkoztak. Pedig nemcsak a szaktudáson, nemcsak a piac megszervezésén, nemcsak közlekedési nehézségek legyőzésén, hanem tőke- kérdésen is múlik az, hogy a magyar gazdasági élet milyen gyors ütemben tudja gazdagodásának forrásaivá tenni a hazai fakincset.

Az első világháborút megelőző időkben

Ugyanezt igazolja a fe'eke/f

»fi fí\

;-iliSZt»k<j

1 i».

Nő

%

Férfi. •

Róm kát, '

21

7

38

18

Refoiiméítuö

Keresztény, bözelebbi

31

10

40

19

megjelölés nélkül

84

27

52

2G

Izraelita

71

23

49

24

Közelebbi mogi, nélkül

98

33

27

18

305

100

206

100

Milyen legyen a jövendőbeli külseje, tv színe, magassága? íme ai feleletek.

Magastennetil

Középtermetű

Alacsony

Feketehaiu

Barna

Szőke

Vörös

Nő

fr*

70

Férfi

1iérdi

, kérdi 1

183

60

8.8

' 4/

—

—

63

30

26

8

41

20

nélkül 96

32

17

9

305

100

206

100

7

2

36

17

4

*

27

13

7

2

63

30

—

—

2

í

nélkül 287

95

•73

39

305

100

206

109

helyet, a fakitermelésben; már nem. A 160 részvénytársaság együttes alaptőkéje ma a Móricz Miklós dr. számitásad szerint mintegy 38.0 millió pengő, vállala- tonkint tehát nem több, mint 225.000 pengő. A kft-k együttes alaptőkéje nem több másfélmillió pergőnél.

A részletesen is ismert mérlegadatok pedig azt mutatják,, hogy a század elején 64 rt. együtt 250 mó keronányi összes vagyonnal dolgozott és ebből 90 milliót tett ■ a saját tőkéje, ma 93 fás mintegy száz- '-milliós összes vagyont -mutat ki, de részvénytőkéje nem több, mint 18 mó pengő, tartalékai pedig e^enyészöek. Eszerint fás részvénytársaságaink száma igen nagy, de tőkeerejük kicsiny és nem áll arányban a magvar fapolitika feladataival. A favállalati élet fejlődését igen nagy mértékben hátráltatta az. hlrgy nem egy Ifink — konjunktúráit látva a fában — zí saját maga számára 'teremtett fa- vállalatot, s amint, ezek a válságot nem élték át, szabadulni igyekezett tőlük. Közben pedig más vállalatokkal természetesen a bankok nem foglalkoztak, Szükséges volna, hogy belássák: a bankok számára sokkalta nagyobb üzlet lesz a magyar faipar megteremtése és finanszírozása. mint egy-két saját vállalat erőltetése és fenntartása. (Stud.) S. 5.

A hirdető nők 60 százaléka magas tenné‘ti tértit vár, a férfi hajszíne a legtöbbnek (95 százaléknak) nem fontos. Magas nőt keres a férfiak 41 százaléka is, de a közép és alacsony termetű nőknek azért több esélyük van, mint a kistermetű férfiaknak. A férfiak a hajezin tekintetében is igényesebbek; csak 39 százaiknak mindegy, hogy jövendőbelijének milyen színű e haja, 305 nő közül 287 (94 százalék) biztos jövedelmű, vagyonos jövendőbelit vár, 96 nőnek (31 %) a jó megjelenés is fontos, 87 (29 százalék) zenekedvelő, 63 (20 százalék1) irodalombarát, 148 (48 százalék) sportoló, 84 (28 százalék)) jó táncos férfit kíván. Miien tulajdonságokkal rendelkezzék az eszményi nő? 206 férfi közül 72 (35 szá- raa’ék) szerint gazdagnak, 131 (88 százalék»

szerint szépnek, 93 (45 százalék) szerint műveltnek, 82 (40 százalék) szerint háziasnak, 103 (50 százalék) szerint sportkedvelőnek, ^6 szerint (12 százalék) jó táncosnak s végii: 57 szerint (28 százalék) önálló foglalkozással bírónak ke'l lennie.

Mindezek alapján kinek van legtöbb .esélye arra, hogy apróhirdetés utján" megtalálja jövendőbeli jé"'? Adatgyűjtésünkből a két legkeresettebb típus igy alakul ki:

Nó; Magastermetü, szőke, step, sport kehi velő, müveit és házias.

Férfi: Magastermetü, biztos jövedelmű,

sporto'ó, jóinegjeíenésü.

511 vasárnapi apróhirde'ő elképzelése szerint ilyennek ke lene lennie az eszmén-i élettái'snak. Ebben az esetben ,,házasság j_ hetséges", 'Az élet azonban azt mutatja, "hogv ,,házasság lehetséges" akkor is. hs valaki másforma, mint az apróhirde.ések eszményei..'

(k. j.)

STUD. Minden újságolvasó megfigyelhette hogy a napilapok ‘ apróhirdetési rovatába? egyre több levelezési és házassági hirdetés je’enik meg. Mind többen keresik jövendőbelijüket az ismerkedésnek ezen a módján mellyel szemben — ugylátszik — lassan el- Oisziük _ az eilende env. Háry tátsfa’.an ember találta meg párját apróhirdetéssé’? —■ erre nehéz- válaszolni, mert sehol sem tartják nyilván a levelezési róvaiok közvetítésével keletkezett ismeretségeket. De arra, hogy ki miiyen eredménnyel kísérletezhet a társkeresésnek ezze’ a módjával, ad néhány támpontot a statisztika. Ebből a szempontból feldolgoztuk a budapesti napilapok február 13-i vasárnapi számainak levelezési és házassági apróhirdetés anyagéit.

Ezen a napon a napilapok összesen 511 ilyen hirdetést közöltek ® a hirdetők közrd $05 (59.6 százalék) nő, 206 (40.4 százalék) férfi vo’t. A hirdetők életkor szerinti megoszlásai; '

Nő

%

Férfi %

20 évnél fiatalabb

13

4

7

20—25 éves

'52

17'

31

16

25—30 éve®

64

21

40

19

30—35 éves

38

12

27

13

35—40 évéé

71

24

18

9

40—50 éves

27

9

36

17

50 évnél idősebb

33

11

45

22

Életkor közlése nélkül

7

2

2

1

305

100

206

100

korosztályoknál azonban a nők aranya felugrik: ebiről a korosztályból kerüli ki a nő- hirdeők 24 százaléka, holott a férfiakból e korosztályra mindössze 9 százalék esik. A 40 éves korhatáron tu: a társkereső nők arány- száma csökkenő, a férfiaké viszont emelkedik; a hirdetők 17 százaléka vo’t 40—50 éevs s még ennél is több;'22 százalék került ki az 50 éven felüliek közül.

Elâny volt közülük az agglegény, aki ebben a késői korban szánta riő magát a házasságra? Ez a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, mert a hirdetések nagyrésza nem közli a családi állapotot.

Nő

rrf /O

Férfi

. V

Hajadon, nőtlen

1 4;7

48

83

49

E'vá’t

95

3't

76

37

Megjelö’.és nélkül

63

21

47

23

305

100

206

100

A hirdetők foglalkozás szerinti csoporlosi- tásából kidérül, hogy a. társkeresők között minden fogla’koizási ág és társadalmi oszlájv képvisele van.

, A hirdetők ’.egnagyobb száma a 35—40 eves nők (24 %) és az 50 évnél idősebb férfiak (22 %) közül kerül ki. A 35—40 közöl! i tárig a hirdetők aránya egyforma, ’egfeljebb 1—2 száza: :k az eltérés. Á 35—40 ’"közötti

Nő

Értelmiségi foglalkozású 31

Földbirtokos Háztulajdonos Kereskedő Iparos, munkás Közelebbi megjelölés nélkül

21

23

12

47

165

10

1

9

4

15

55

Férfi

52

14

9

36

76

19

25

7

4

17

33

,305 100 206 100

A VÖRÖSKERESZT ELÖADŐE3T- JD. A kolozsvári Vöröskereszt Egyesület március 7-én, kedden délután S órakor a Vármegyeháza díszterme-. ben előadóestet rendez. Az esten ela« adást tart nemeskéri Kiss Sándor ny. követ és rk. miniszter, író. Postai Sándor verseiből ad elő, Wass Albert pedig felolvasást tart. A rendkivüí színvonalas est iránt, melynek sikerét az előadók személye messzemenően biz'ositja, városszerte máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Jegyek az Ibusz menetjegyirodában, kaphatók.

építészek:

ép í t ö in este rf*k. k 6 nj ü v esek

számira

most jelent meg három fontos könyv ujrt on.ság!

Németh Zoltán; Épitők kézikönyve.

Tájékoztató anyagokról, munkákról, munkák fel vételéről és kiviteléről, az, ezekkel járó számításokról, stb„ sth. v'?4 okiak számos, szöveg közé nyomott ábrává! és táblázattak

Ára 20 pengő.

Józsa Károlyi Statikai erőinütani

káté

minden éDitő- és ácsmesternek.

Ára í pengő,

Oblatt György; A jövő városa,

A magyar Mérnök és Kpitészestylef, Kéler-díjának nyertese uj könyvével bizonyára a, szakértők legteljesebb elismerését fogja kivívni. A gyönyörű kiállítású könyvét, sok eredeti és a szerző által készített fénykép es rajz diszifi. Ára 38 pengő.

Kaphatók az

Ellenzék“ könyvesboltban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. óék re utánvéttel is azonnal , szállítjuk.

!

ViA magyar gazdagság forrása volt a fa

A sretdr rabol tatas ut án az ak kori

magyar faiparból jelentős vállalatok kapcsolódtak ki, áttéivén székhelyüket különböző nemzetközi vagy külföldi piacaikra. Így az Ofa, Foresta, Nasici, Szolyva, La- torica, ezek mind magyar alapítású vállalatok, mind magyar földön nőttek nagyra és tőlünk kerültek idegen gazdasági keretekbe.

A szétda rabolt áfás után, valgyis á ma- gyiair fia polii tik a második korszakában, amikor erdőterületünk mindössze 2 millióra csökkent, a szilárd -termelésü Illetőségek hiányában és a gazdasági élet bizonytalansága folytán is inkább konjunkturális lehetőségek kihasználása veit a hazai favállalkozások közvetlen célja. Ez a szellem főleg a bankokat és kevésbé hozzáértő magánosokat serkentett a favállalkozásokban való részvételre. Ennek pedig az lett a következése, hogy a kö- mply és hozzáértő fások csak másodsorban juthattak pénzügyi tárnogiatáshoz'.

Érthető, ha a harm dik korszak, melybe a háború juttatott el bennünket, még nem teremthette meg a sajáit maga uj pénzügyi alapjait és főként a második korszak pénzügyi gyermekeipőáben. jár. Ma körülbelül 160 részvénytársaság, 76 kft és harminc szövetkezet működik a faipar terén, a magántőke pedig legfeljebb

a faL-ArftAcáolprrikplQ Frwvtal p.1 •iplpninSphV»

volta képen nem vol.t külön fakérdés és

ennek pénzügyi részei beleolvadtak az ország egv-éb gazdasági tevékenységébe. Amidon1 13 millió hofdnyi erdőnk volt, az ország területén 99 fai pairi részvény- társaság működött és ezeknek együtt 95 millió koronányi befizetett alaptőkéjük volt. Ebből 75.9 millió korona volt hazai kéziben és nem több, mint 9.1 milliónyi az idegen érdekeltségek tulaj|diona. Ez is jele annak, hogy a fa milyen .értékíörrás volt a magyar gazdasági élet számára: idegen segítség nélkül, a maga erejéből fejlődött nagyra, sőt nekünk voltak külföldön nagy faérdekeltségeink. De mutatja a faipar nagy pénzügyi ere jelt az is, hogy a vállalatok' átlagos alptőkéje megközelítette az egymillió koronát, ami aurák idején igen tekintélyes töke volt és magasan felette van a mai átlagoknak is.

Osztrák kézben a magyar faipari részvények közül mintegy 5.0 millió korona értékben lehetett, a némeitbiradolmiak érdekeltsége másfél millió volt, — a többi sok idegen ország között oszlott mieg.

Azonban ez a 85 millió korona még nem mutatja olyan pontosan az akkori magyar faipar erejét, mint például a mai részvénytársságok tőkéje a maiét. A vállalati élet részvénytársasági része ugyanis akkor nem volt olyan döntő fölényben a magánvállalatok felett, mint ma. Akkor a magánvállal at oknak egész sora vetekedett a legnagyobb Rt. formán faipari vállalatokkal s a magántőkét legalább olyan nagyra lehet tenni, mint amilyen a részvénytársasági vállalatok tőkéje volt. Vagyis alaptőkeszerüten legalább 170 millió koronára tehetiii,k az akkori- faval-