Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

V * ' : i r o I u k ti. Sandro Tcicconi tanulmány a Erdélyről Az a. nagy történelmű inogni/.kod • tatás, íim elvinek a csiapásabol n.ija- .s/.ui.lptvo 'ős niogoiürtíilve konili Ki a fasiszta Olas/.oiis'zag, nőm tio/jolt to­lást a. két nemzőt hngyonninyois kap- i csokit ai hau, síit, ha 1 eht't, meg juh- j Ivan fokozta azokat. Az. olaw. fasiszta sajtó 'érdeklő (Lése nőni szűnt, meg irántunk. A fasiszta olasz, köztársa­ságnak M agyarotrszágra vonat kozo saij t ómegny i I at k ozása i hol ki eme I ke­ltik az a gohidős, ta.igyilagos és ko­moly elmélyül,lésre valló „'transilva­nia sociale e culturalo“ („Erdély ®o- cialiis és művelődési szempont .bőd“) című tanulmány, amelynek a szer­zője: Sandro Taoconi, a jeles fiatal olasz public iste. Sandro Tacconi jelenleg a hu (la­pé siti olasz fasiszta követség sajtó­éi őadó ja, aki >a tavaly nyáron utazást tett. £ szak-Erdélyben s a Székelyföl­dön és erről nyert benyomásíairól számol be t an ni mány a, a.m e l y t 'ész. i i it törekedik aláhúzni az olasz-magyar művelődési és más vonat koz ásó kát, másrészt pedig reámutat arra a nagy munkára és erőfeszikésekre, araeilye- fcet a magyarság tett és tesz, hogy a. kétévtizedes idegen balkáni uralom hátrányos nyomait élt öntesse. Vájjon, milyennek látja Erdélyt. 1043-ban. egy ott járt olasz újságíró? Sandro Tacconi cikének az elején be­vallja, hogy igen nagy várakozással indult, el erdélyi tanulmányú ttjára, mert Erdély megismerése „gyermek­kori szerelme“ volt. Mint tanmulóifju vágyóit Erdélybe, erre az ősi földre, amely vonz szikláival, erdeivel, pom­pázatos természeti szépségeivel, amely távölesik a modern romlott civilizáiciótiólll s ahol ember és termé­szet. egyaránt a maga szü zi érintet len- ségében él. így iátta akkor ő a déli olasz ifjú fantáziájával Erdélyt, a fenyvesek és a havasok világát. ■Mindezt általában meg is találta uta­zása1 során, de ugyanakkor azt a kul­túrát is, amit a magyarság teremtett itt és tartott fenn ezer éven át. NAGYVÁRAD iSandro Tacconi a debreceni nyári egyetemen vett: részt 1943-ban s innen indult el Erdélybe. Az eLső állomás Xagyvárad, ahová augusztus 19-én érkezett. Bihar vármegye „igen elő­nyös fekvésű“ székhelye,. „Erdély kapuja“ („porta dlella Transilvania“), amelyet a Sebeskőrös mos. Nagyvá­rad „igen ősi magyar város, amelyet már Szent László király püspöki székhellyé tett s ezért hívták régeb­ben Szent. László városának“. (Meg­emlékezik az 1660-as török ostromban elpusztult nagyváradi várról és szé­kesegyházról. A népesedési adatok során megemlíti, hogy Nagyvárad­nak ma 110.000 lakosa van. A műem­lékek során a „vártemp lomról“, majd a katolikus püspöki székesegyházról szól (S kiemeli, hoigy ez a XVilI. szá­zad második felében épült egy olasz épitész: Giovanbattista Páccá tervei alapján és hogy a főoltára carriarai márványból készült. Kulturális vo­natkozásban a Szigligeti-.színháziról, a muzuemról és a könyvtárról szól, amely körülbelül 50.000 kötetet szám­lál. Majd részletesen elmondja., hogy szociális vonatkozásban hogyan siet a „Közjóléti Szövetkezet“ a isizüksé- get látó, főként a sokgyermekes csa­ládok- támogatására kölcsönökkel, családi ház építésekkel. Nem kerüli ki a figyelmét Vár ad-Velence, amely ..a középkorban ittlakó olaszok emlé­két őrzi“, sem a Püspök- ésFélixfürdő. KOLOZSVÁR Nagyváradiról Taicconi 1943 au.gusz-. i ns 21 -én érkezett Kolozsvárra, amely­nek meleg éis elragadtatott oldalakat szentel. „Kolozsvár — úgymond — mintegy 400 kilométernyire fekszik Budapesttől egy gyönyörű völgyben, amelyet a Ivis-Szamos öntöz. A vá­rosnak több mint 120.000 lakosa van, '• y'•* *-' V‘> - ró' VW -.-UsrU-. \,y,\ ° * v , y 1A k /^V.' Tacconi elmondja, hogy Kolozsvár neve olasz­ra lefordítva: _ „fortezza di Claudio“ (már ismert város volt a régi római­ak idején is Napoca néven). Az 124-2­es tatár pusztítás ul;fn ii'jracpuM és Zsignio.nü király 1 lOn-ben „szabiul királyi váróé“ rangjára emelte. Ettől kezdve inului meg emelkedése, mo-ly- lypI n/ érd "lyi vámsok kötz-ü.l gyor s-an magához ragadja a \ ezetesl 11<vm- osak. gazdasági és kereskedelmi, ha­mun főként művelődési téren. Má­tyás király korában Erdélynek ilyoni vonatkozásban már a fővárosa s ezt a szerepét megőrzi századokon át mindmáig. Különösen úgy, mint kul­turális központ.. Mátyás király és Bocskai István városa — inja.. — Bethlen Gábort itt választják meg Er­dély fejedelmévé. Kolozsvá.i 1790-től az érdél,yi nagyfejedelemségek szék­helye s 1848-ban a falai között mond­ják ki az ,,l' nió“ t,, Erdély rgyesü lé­sét. Magyarországgal. Itt épült 1817- ben az első magyar kő'szinház, ame­lyet. 1936-ban (a románok) lebontot­tak. Tacconi otthonosan és lelkes szem­mel időzött Kolozsvár ősi műemlékei között s elsősorban a „kincses“ vá- ros templomai kötötték le figyelmét. Tanulmániyábain kiemeli a Farkas- utcai református, a piarista, az uni­tárius, a volt minorita templomot. „Mindenekfelett, domináló azonban a főtéri gót-stilusu .Szent Mihály-temp­lom, amelyet Zsigmomd király idején kezdtek el építeni, a belsejét diszitő műkincsekkel.“ Nem. kerülte el a ki­tűnő olasz újságíró figyelmét, az óvárban levő XV. században épült gát-stilü ő-si szent ferences kolostor és templom, valamint Mátyás király szülőháza sem, amely szerinte „egy gazdlag erdélyi kereskedő jellegzetes lakóháza“. A régi Kolozsvárt hirdeti a Bethlen-bástya, a Bánífy-, gróf Te­leki-, Thoil dlalagi—'Korda-, a Telek y —Zeyk-palota. .Megemlékezik Kolozs­vári Márton és György testvének Szent György-szobráról, amelynek a,z eredetije Prágában áll. Kolozsvár mo­dern magyar művészetét hirdeti Fad- rnsz remeke: Mátyás király lovas- szobra a Fő-téren A NEMZETI SZÍNHÁZ A tanulmány részeletsen foglalko­zik a kolozsvári jelenlegi Nemzeti Színházzal, amely 1905-ben épült s amelyet az idegen megszállás után „sikerült visszaállítani régi fényébe, annak ellenére, hogy Kolozsvárnak 1940-ben Magyarországhoz való visz- szatérésekor nemcsak a ruha-, kel­lék- és diszlet.tárát vitték el, f Ki­emeli, hogy a színháznak „elsőriaingu az akusztikája s ebben a tekintetben csak a milánói „iScala“ múlja felül (Nagy dicséret ez a milánói szárma­zású Taceonitól, aki sűrűn látogat­hatta a „Scala“-!!) A kolozsvári szín­házi évad — úgymond — „ellég hosz- szu, amennyiben szeptember elején kezdődik s junius végéig tart“. Sőt még júliusban is rendeznek nyári előadássorozatot. „Az elmúlt, évad­ban (1942—43.) a színház 500 prózai, opera és operett-előadást rendezetţ s egy-egy előádásra átlag 700 néző ju­loit. A színház 1200 személy beluga dó képes, 1100 ülőhellyel. Színpadja kicsi, de jő akusztikájú. A második páholy,sora láb-isi és akusztikai szem­pontból jobb. Az egész teljes rene szánsz stílusban épült, s kiválik ele­ganciájával és uiri választékosai igá­val! más nagyobb befogadóképesség-u és hírű sízinháza.k között is.“ A TUDOMÁNYOS ÉLET Elsétál Tacconi a szép kolozsvári egyetemi botanikus-kertbe is, majd felsorolja, hogy Kolozsvári öt Um>1o- g-iai főiskola és egy kereskedőim! (akadémia működik az 1872-ben ala pitolt kolozsvár i Kérem- .1 < zsef-egye- temen kívül', amelyet Szegedre vit­tek ideiglenesen s amely ma (k-vsize- gyüj'ti. Erdély ifjúságát, hogy „ehely­történeti hagyományaihoz méltóan, szellemi és kulturális kiözporntja Je­gyem. Erdélynek“. A szerző nem fe­ledkezik -meg az erdélyi tanulmányi intézetről sem, amelyet gróf Teleki Pál, „a nagy magyar államférfi“ ala­pított rögtön a visszatérés után. Ez az int ézet — állapit ja. meg Tacconi „szi­gorúan tudományos jellegű és annak ellenére, hogy csak rövid ideje álli fenn, máris a legjobb eredményeket érte el erdélyi néprajzi, történelmi és nyelvészeti vonatkozásban“. Szól az 1859-ben alapított Erdélyi Muzeum Egyletről és az egyetemi könyvtár­ról, amelynek „értéke együttesen min!egy 100 millió pengőre becsülhe­tő“. Az egyetemi könyvtáron kívül gazdag és ritka értékű könyvgyűjte­ménnyel rendelkeznek az egyes ka­tolikus és protestáns iméézmén.yek, valamint a magánosok is- Ezekben a könyvtárakban rengeteg na.gyértékü régi olasz mii található, amely szin­tén bizonyítéka az olasz és liaitin kul­tin a nagy hatásának Erdélyben; an­nak a Mátyás királlyal kezdődő és az 1890-as évekig meg nem szűnő olasz­magyar kulturális kapcsolatoknak, amelyek különösen Erdély, illetőleg Kolozsvár és Itália között fennállot­tak. Az erdélyi magyar diákok külö­nösen a padovai és bolognai egyete­met látogatták. Ezeknek őre a je­lenben az egyetemi olasz intézet, va­lamint az olasz kul túr intézet. (Há­rom 'évvel ezelőtt ennek a bibliográ­fiái anyagát Temesvárra vitték.) A cikkíró szociális vonatkozásban is foglalkozik Kolozsvárral; megem­líti a „Tizes Szervezethet és a „Köz­jóléti Szövetkezet“ működését. Innen folytatja tovább útját Marosvásár­helyre, a ,„székely főváros“-ba és fel­keresi a Székelyföld más városait is. MIHÁLY LÁSZLÓ. Part:ettezési munkálatokat ju- ■smaaBSSSMXaBan tányosan válla!: id. LÖRINCZY JÓZSEF, lakás: Zápolya-utca 14. szám., vagy SEBÖK - cukrászda, Mátyás '^király-tér 23. Tel.: 19—59. HIRDESSEN |! Erdély j! legelterjedtebb íj j napilapjában, az jl Ellenzékben I j tludel tiruofty kitüntetés R.rlhiböl ji-lcntl »/ M I I A Ibiim löhíidi h/Allíiióról ji li nllk ii N/• /fI*• I I 6virul) Irodin tk A 1 ulm i Hud«-l ftiriaj^VTiíik <gy M-plílöi-/ml os/.tálypuMiiii-siiok/uiuk, mini ■> lUnn-i v^d<ró Ülik katoii/ijáiiak a Vnski-M->/l lovaik <-m *./l j- In-/ a karibikkal is brilüiiiisukkal tdlfiyfalomliol adoin/inyo/tu Undid <y> / ■ /iui li-IUísz lia és életpályája gyorsan iv«di Ul nié eddig flxs/iscn 1K(K) brvrti'.bm vili ré‘/i K lilniniv-ii siki-n-s vúllalkn/.ása volt a/ arnikm a Murat nevii s/ovjet liadiliajón lelilalálatol ('ll id. Néliűny nappal i /idöll a/ ellensége , vona lak mögé szállt le gépével, hogy sz.erenesélle. niil járt bajtérsuil inegme.nlse. Arinak ellenére, hogy ez alkalommal megsebesüli, mégis i !'.«■­riilt kalandos menekülés során a német vona lakat elérnie. ÜLDÖZIK AFHIKABAN A VJCHYHKZ IIÜ TISZTLKKT. Párisböl jelentik: Laval a minis/ tertanáesban rámutatott arra a lényre, bogv ) s/ak-Afrikában állandóan üldözik a Vichyhez hii tiszteket és ismertette ezzel szemben már megtett vagy előkészületben levő intézkedések egész sorozatát. (MTI) TÜZOLTÓTANFOLYAM NAGYVA­RADON. Nagyváradon április 12-től 23-ig tíznapos törvényhatósági tüzoltótanfolya­mot rendeznek. A tanfolyamon résrtvehet minden feddhetetlen édetü 22—42 év kö­zötti magyar állampolgár. A felvételt Nagyvárad város tüzoltóföparancsncksá- gától április 6-ig kell kérni. A tanfolya­mon légoltalmi kiképzést is adnak. SÚLYOS A SVÜ.D KERESKEDELMI TENGE­RÉSZET VESZTESÉGE. Stockholmbú. jelen­tik: A svéd távirati iroda jelentése szerint *» svéd kereskedelmi tengerészet vesztesége a há ború kitörése óta összesen 254 hajó, 977.394 tonna tartalommal és 1230 emberélet veszte­séggel. (MTI) * NE PAZAROLJUK A VIZET! A víz­müvek igazgatósága felhívja a város fogyasz­tóközönségét és az ipari fogyasztókat, hogy a vizet ne pazarolják, mert a haszontalanul elfolyt viz a tárolómedencék tűzvédelmi és lcgó-tartalékát csökkenti. Felhívjuk az ingat­lantulajdonosokat, hogy a kifolyó-csapokat és W. C.-éket sürgősen- javíttassák meg. Az ellenőrzés rendjén megállapított mulasztáso­kat a vízszolgáltatás azonnali megvonásával büntetjük. Vízmüvek Igazgatósága. A PÉCSI TANULÓK CSAK SZÜLŐI KÍSÉ­RETTEL TARTÓZKODHATNAK AZ UTCÁN. Palós Ferdinánd dr., a pécsi tankerületi kir. főigazgató szigorú rendelkezést adott ki hogy megszüntesse a tanulók ácsorgását az utca... A rendelkezés szerint Pécs valamennyi elemi és középiskolájának a növendéke az iskolába- menés és onnan hazatérés kivételével csak szüleiknek kíséretében tartózkodhatok az ut­cán. A rendelkezés ellen vétőket szigorúan megbüntetik. HARMINC ÉV A VÁROSI VILLAMOS­MÜVEK SZOLGÁLATÁBAN. Nem tartott jubileumi ünnepséget, nem rendezett vacso­rát, de mégis meg keli emlékeznünk a városi villamosmüvek egyik kiváló főtisztvisclőjé- ről: Bisotbka Béla főkönyvelőről, aki 30 éve áll ennek a fontos városi üzemnek szolgála tában. Harminc évvel ezelőtt lépett be mint kistisztviselő az üzemhez, ahol szaktudását, szorgalmát értékelve, ma az üzem főkönyve­lője. Három évtized nagy idő s igy a csend­ben jubiláló megérdemelte, hogy tisztviselő­társai és barátai jókívánságaikkal kei essék fel. SZEMÉLYI OKMÁNYOK NÉLKÜL NE UTAZZUNK. Illetékes hely közlése sze­rint a polgári Utasoknak is kellő igazolás ellenében megnyílt a tiszai átkelő forga­lom. ­U.V.VEP7 EBED HELYETT EGY HAD1- ARVA .V EV ÉLTETÉSÉT TÁMOGATJA A MARAMAROSSZIGETI VÖEGYLET. A mára marosszigeti nőegglet abból az alkalomból hogy most iktatták be tisztébe Papp Józsej Máramaros-Ugocsa uj ref. esperesét, ünnepi ebédet tervezett. A nőegylet az egyik tag ia vaslatára azonban eltért eredeti szándékától és az ünnepi ebéd költségeit egg hadiárva neveltetésére fordította. T extilesek figyelmébe! Textiláru nyilvántartási könyve , 4L 56. 100, 20c, 300 lappal állandóan rak­táron találhatók az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLT PAPÍR- OSZTÁLYÁN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. (Árak: 48 lapos 3.30 P, $6 lapos 3.60 P 100 lapos, kötve 7.80. P, 200 lapos, kötve 14.3a P, 300 lapos, kötve 1S.90 P). Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom